Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-17 / 193. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! n g 7 ,A/pp újság AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 193. szám arai so mu.es 1917. augusztus 17., szerda Kitüntetés a Kremlben Joszip Broz Tito Moszkvában Moszkvába érkezett Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kom munisták Szövetsége Központi Bizottságának elnöke, ál lamfő. A moszkvai repülőtéren Leonyid Brezsnycv, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke fogadta a vendéget. (Népújság telefotó — TASZSZ — MTI — KS) Magyarország jó szolgálatot tesz a nagyhatalmak közötti jó megértésben Elutazott McGovern szenátor George McGovem szená­tor, az Amerikai Egyesült Államok szenátusa külügyi bizottságának tagja, aki né­hány napot Budapesten töl­tött, kedden elutazott .Bu­dapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Nagy János külügy­miniszter-helyettes és Dar- vasi István, az országgyűlés külügyi bizottságának tagja. Ott volt Philip M. Kaiser, az Egyesült Államok buda­pesti nagykövete. Elutazása előtt az ameri­kai szenátor a repülőtéren sajtónyilatkozatot adott. Elmondta McGovem. hogy magyarországi látogatása so­rán alkalma nyílott talál­kozni és megbeszéléseket folytatni számos magas ran­gú magyar vezetővel. Meg­beszéléseink — tette hozza ■—«' jó légkörben zajlottak le. Kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó témákról volt szó, olyanokról, mint az enyhü­lés, a kelet—nyugati kap­csolatok javítása. Magyar- ország — jelentette ki a szenátor — fontos szerepet játszik az enyhülési folya­matban. hídként hozzá tud járulni ahhoz, hogy a nagy­hatalmak között jó megér­tés jöjjön létre. A kelet—nyugati kapcso­latok javulását illetően a szenátor elmondotta: re­ménykedő vagyok részben azért, mert reálisan fogom fel a kérdést, részben azért, mert úgy gondolom, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok, illetőleg az Egye­sült Államok és a többi ke­let-európai ország közötti kapcsolatok javításának nincs más, reális alternatí­vája. A magyar—amerikai kap­csolatokról szólva McGovern javuló együttműködésről be­szélt, utalva például arra, hogy kulturális és tudomá­nyos megállapodást kötött a két ország. Együttműköd­tünk bizonyos mértékig — mondta — a belgrádi konfe­rencia előkészítő fázisában. Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok még nem alkalmazta Magyarországgal kapcsolatban a legnagyobb kedvezmény elvét, McGovern — kifejezetten szenátorként és nem az amerikai kong­resszus nevében — úgy nyi latkozott, hogy támogatja olyan kétoldalú megállapo­dás megkötését, amelynek keretében ezt biztosítanák. A legnagyobb kedvezmény elvének megadását magyar viszonylatban az amerikai kongresszus számos más tagja is ugyanígy ítéli meg s ezt — amint elmondta — maga is javasolni fogja a magyarországi tárgyalásait összegező jelentésében. Válaszolt a szenátor a neutronbombával és más új fegyverrendszerekkel kap­csolatos kérdésre is. Kije. lentette: „Személyes véle­ményem szerint az amerikai arzenálban nincs szükség a neutronbombára, de nem hi­szem, hogy az alkalmazása jelentősen megváltoztatná a hadviselés módozatát. Annak idején a vietnami háborút ellenzők táborába tartozott McGovern szená­tor, így ’ kézenfekvő volt most a kérdés, mi a véle- ményP a háború okozta ká­rok jóvátételéről, amit a Nixon-kormányzat kilátásba helyezett 1973-ban. „A ma­gam részéről — válaszolt — üdvözölném, ha az Egyesült Államok megnyitná kapcso­latait Vietnammal, legalább­is valamilyen gazdasági se­gítés formájában- Nagyon pozitív lenne a kapcsolatok megkezdésére először a ke­reskedelmi. azután a gazda­sági, technikai segítségnyúj­tás Vietnamnak. esetleg más szervek, például a vi­lágbank bekapcsolásával. Bár a jelenlegi kormányzat részéről az ilyen kapcsolat- kialakításnak egyelőre sem­mi jelét sem látom. remé­lem. hocv előbb-utóbb ked­vező változás történik egy. Vietnam megsegítésével kap­csolatos program születik. Az SZKP Központi Bi­zottságának és a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének meghívásara kedden nyolcnapos hivatalos baráti látogatásra a Szovjet­unióba érkezett Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének elnöke, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnöke. A jugoszláv pártvezetőt es államfőt szállító különrepü- lőgép moszkvai idő szerint tizennégy órakor szállt le a Vnukovói repülőtérre. Jo­szip Broz Tito és a kísére­tében levő Sztane Dolanc, Milos Minies, Alekszandar Grlicskov és más jugoszláv párt- és állami vezetők fo­(Folytatás a 2. oldalon) Púja Frigyes Koreában Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság kormányának külügyminisztere Ho Dam. nak, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság minisz­terelnök-helyettesének és külügyminiszterének meg­hívására, kedden délután Phenjanba érkezett. A KNDK fővárosának re­pülőterén Púja Frigyest meg. hívója valamint Li Cshang Szón kultúra és művészeti miniszter, Kim Gjong Rjón pénzügyminiszter és a koreai pénzügyminisztérium több vezető beosztású munkatár­sa fogadta. Jelen volt Szabó Ferenc, phenjani magyar nagykövet. Röviddel megérkezése után, Ho Dam udvariassági látoga­táson fogadta a magyar kül­ügyminisztert és kíséretét, majd díszvacsorát adott tisz­teletére. Az ipari szövetkezetek és a szolgáltatás Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Egerben tartotta meg tegnap délelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága a soroft kövekező ülését. A Fekete Győr Endrének, a tanács elnökének elnökletével tanácskozó testület Kántor Imre osztályvezető előterjesztésében meg­vitatta azt a beszámolót, amely a megye tanácsainak idei, első félévi költségvetési és fejlesztési alapja gazdálkodásá­ról szólt. Ezután dr. Holló Béla, a KISZÖV elnöke számolt be a testület előtt az V. ötéves tervben előirányzott szolgál­tatási fejlesztések helyzetéről a megye ipari és építőipari szövetkezeteiben. Szentgyörgyi János, lőrinci nagyközség közös tanácsának elnöke volt az előadója annak a napirend­nek, amelynek vitájából e község tanácsának községpoli­tikai tevékenységéről formálhatott képet a maga számára a testület Tájékoztató hangzott el még a községi közös ta­nácsok tanácstagi csoportjainak tevékenységéről, valamint a tanulófiatalok szünidei foglalkoztatásának és betakarítási munkákban végzett segítésének tapasztalatairól. A végrehajtó bizottság ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (A végrehajtó bizottság üléséről lapunk 3. oldalán kom­mentárt találnak olvasóink.) II negyvenötősök NEM A „HÁNYÁS VAGY?” kérdésre válaszol a meg­jelölés: negyvenötösök. Hiszen akad közöttük, aki még a századforduló idején született, s olyan is, aki a második évtized vége felé pillantotta meg a napvilágot. Más köti össze, fogja egységbe őket: párttagságuk kelte. Az a tény, hogy közvetlenül a felszabadulás után, 1945-ben (illetve egyes tiszántúli területeken már 1944-ben) lettek tagjai pártunknak, s miként akkor, azóta is rendíthetetlen kép­viselői, harcosai a szocializmus ügyének. Az évek telnek, egyik követi a másikat, s az idő mú­lásával lassan megváltozik a negyvenötös kommunisták helyzete. Mind többen érik el közülük a nyugdíjkorhatárt. S egyre sokasodnak körülöttük, mellettük azok, akiknek már történelem az az idő, amikor ők megkezdték politikai, közéleti tevékenységüket. A fiataloknak bizony lassan már ők is veteránok, „régi harcosai” a munkásmozgalomna'- „nagy idők részesei, tanúi”. Igaz, más helyzetben kapcsolódtak be a párt harcaiba, mint azok, akik még a felszabadulás előtt találták meg az utat a forradalmi munkásmozgalomhoz. Amazoknak a halállal kellett szembenézniük, börtön, koncentrációs tábor ásta alá egészségüket. Nagyon is indokolt és méltányos az a fokozott gondoskodás, amellyel a megvalósuló szocializ­mus társadalma őket körülveszi. A negyvenötösök esetében az efféle különleges gondoskodás indokolatlan lenne. Ám annál szükségesebb az odafigyelés a szavukra, tapasztala, taik hasznosítása, a megfelelő feltételek biztosítása ahhoz, hogy érdemi részesei lehessenek a pármunkának, a köz­életnek. Ezzel együtt nem kevésbé fontos, hogy mindig és mindenütt érezzék a pártszervezetek erkölcsi megbecsülé­sét és a segítőkészséget személyes gondjaik megoldásához. Tetteikkel teremtettek alapot ehhez az erkölcsi meg­becsüléshez. Hiszen elsősorban a kommunista párt tagjai­nak, a baloldali szociáldemokratáknak köszönhető, hogy a magyar munkásosztály a felszabadulást követően élni tu­dott a szovjet hadsereg győzelme nyomán létrejött lehető­ségekkel, s a szocializmus útjára tudta vezetni hazánkat. Csatáztak a reakcióval, agitáltak, szervezték a tömegmeg­mozdulásokat, döntésig vitték a politikai küzdelmeket. Alapvető részük volt abban, hogy a munkásosztály és szö­vetségesei javára dőlt el a „ki kit győz le?” történelmi kér­dése. S ezt követően is részesei maradtak a küzdelemnek — sokan közülük fontos és nehéz posztokon —, együtt az újonnan felnövő-csatlakozó generációkkal. Ha akadtak is közöttük, akik a történelem, vagy személyes életük vala­melyik fordulóján félreálltak, kiálltak a sorból, a többség a harcosok között maradt. Sok, nagyon sok tapasztalatot szereztek ezekben az év­tizedekben. Már a legelső esztendőkben is, amikor nyílt politikai harcot kellet folytatni, meggyőző érvekkel kellett elfogadtatni az emberekkel a párt igazságát, okosán páro­sítva a nagy tömegakciókat a szívós mindennapi aprómun­kával. A politikai tömegmunkában ma is hasznosíthatunk ezekből a tapasztalatokból, ma is szükség van az akkor ki­fejlődött politizáló érzékre. De természetesen a szocialista építés majd három évtizedének közéleti tapasztalatai is fontos politikai tőkét jelentenek. Olyat, amit veszendőbe hagyni komoly kár lenne, amit hasznosítani politikai érdek és kötelesség. Mindezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a párttag­sági könyvek cseréjét kísérő eszmecserék feltárták, hogy ebben a tekintetben nincs nálunk minden rendben. Néhol elhalványult a negyvenötös párttagok tetteinek emléke, csökkent a figyelem helyzetük, problémáik iránt, nem vonták be őket eléggé a pártszervezetek tevékenységébe, a társadalmi életbe. A Központi Bizottságnak a tagkönyv- cserét lezáró határozata ezért hívja fel külön a figyelmet a népi demokratikus rendszer megteremtésében részt vett, nagy tapasztalatokkal rendelkező párttagok erkölcsi meg­becsülésére, s fokozottabb bevonására a párt- és társadalmi munkába. ERKÖLCSI KÖTELEZETTSÉGE ez a fiatalabb generá­cióknak. De egyúttal olyan erőforrást is jelent, amely hoz­zásegít a pártmunka színvonalának további emeléséhez. Gyenes László Mezőgazdasági vezetők levele aratásban részt vett dolgozókhoz Megtermett népünk kenyere. A búza magtárakba került, befejeződött a kalászo­sok aratása. Az időjárástól nehezített, egyéb­ként is nagy erőfeszítést igénylő munka gyors és eredményes befejezése alkalmából a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium, a Termelőszövetkezetek Országos Ta­nácsa és a Mezőgazdasági, Erdészeti és Víz­ügyi Dolgozók Szakszervezete tisztelettel és megbecsüléssel köszönti mindazokat, akik példás helytállásukkal cselekvő részesei vol­tak e munkának. Amikor az aratási és cséplési munkát elvégző kombájnosokat köszöntjük, nem fe­ledkezünk meg a magot vető, a növényt ápoló emberekről, azokról, akik a korábbi éveknél is szervezettebben és eredménye­sebben ellátták a gépeket, akik raktárakba szállították a termést, akik új fajtáinkat nemesítették, elterjesztették. Valamennyien jól, érdemesen dolgoztak. Az aratási munkában dolgozóink összefog- tak, s dacolva esővel és kánikulával — idő­ben, sikeresen betakarították az ország ke­nyerét. Az idei aratás lényeges jellemzője volt, hogy soha ilyen rövid idő alatt még nem fejeztük be ezt a nagy munkát. Az eddigi­nél harmonikusabb volt a megyék és gaz­daságok közötti együttműködés. Mindez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az eddigi legnagyobb teljesítőképességű gép­parkkal és a legkisebb számú emberrel megoldjuk e nagy feladatot. Az elért eredmények a dolgozó kollek­tívákat, a szocialista brigádokat, a gépek kezelőit, az irányító, szervező, dolgozó em­bereket dicsérik, akik vállalásaiknak eleget téve hozzájárultak népgazdasági terveink megvalósításához. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfordulójának mél­tó, munkasikerekkel történő köszöntéséből, így az élelmiszertermelés dolgozói is kive­szik részüket. Most, amikor a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa és a Mezőgazda- sági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szak- szervezete vezetése megköszöni a kalászo­sok betakarításában részt vett dolgozók munkáját, példás helytállását, egyben to­vábbi munkasikereket is kíván a mezőgaz­dasági dologzók nagy családjának a soron levő őszi betakarítási és a jövő évet meg­alapozó munkákhoz, valamennyi tervfeladat teljesítéséhez. Dr. Romány Pál s. k. miniszter Dr. Czimbalmos Béla s. k. A TOT főtitkára Dr. Dobi Ferenc s. k. a MEDOSZ főtitkára Szovjet cs magyar fiatalok barátságvonatai A napokban sorra kerülő II. szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztivál leningrádi eseményeivel párhuzamosan hazánkban is számos helyen rendeznek ünnepségeket, s ezekre — az EXPRESS If­júsági és Diák Utazási Iro­da szervezésében — két ba­rátságvonattal 720 fiatal ér­kezését várják a Szovjet­unióból. Az első vonattal ér­kezők egy napot Debrecen­ben töltenek, majd Kecske­métre, Szekszárdra, Salgó­tarjánba, Egerbe, Nyíregy­házára és Budapestre láto­gatnak. A másik barátság­vonat utasai debreceni és nyíregyházi tartózkodás után érkeznek a fővárosba. Vala­mennyien részt vesznek a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában augusztus 22- én megrendezésre kerülő ba­rátsági nagygyűlésen, a bu­dapesti KISZ-bizottság ven­dégeként látogatást tesznek üzemekben, vállalatoknál és megismerkednek a főváros nevezetességeivel. A szovjet fiatalok ma­gyarországi útjával egyidő- ben alkotmányunk ünnepe alkalmából 360 magyar fia­tallal Budapestről indul ba­rátságvonat a Szovjetunióba. A magyar fiatalok négy na­pot Moszkvában töltenek, majd Rigaba, Minszkbe, Szmnlenszkbe, Brjanszkba ej Pszkovba látogatnak el-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents