Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-10 / 161. szám
Idénymunka és idénymunkások EVEK ÓTA IDEGESÍT. JÜK egymást. Szinte két csoportra oszlott az ország a vita hevében. Az egyik tábor hangosan és élesen támad. a másik védekezik. A vita a mezőgazdaságról folyik. Még közelebb arról, hogy a nagy mezőgazdasági munkacsúcsoknál miért kell kivezényelni az iskolapadból a diákokat, miért kell hívni a termelőszövetkezeti tagoknak rokonaikat, vagy esetleg miért kell még a katonaságtól is segítséget kérni, hogy a földekről biztonságba kerüljön a termés? Hát hiába szerelték fel a mezőgazdasági nagyüzemeket a legkorszerűbb gépekkel. hiába költöttek milliár- dokat korszerű technikai eszközökre ? Ilyenkor szokták mondogatni az „okosok”, hogy ja, kérem, bezzeg máshol. Mondjuk az NSZK-ban ahol szupergépesített a mezőgazdaság, ott nem kell gyereksereggel benépesíteni a földeket. Nos, valószínű kevesen tudják, hogy Nyugat-Német- országban — ahol valóban magas fokú a mezőgazdaság gépesítettségi szintje — az oktatási törvény kötelező érvénnyel kimondja, hogy a középiskolások első két hetét minden iskolakezdéskor kizárólag mezőgazdasági munkákra lehet fölhasználni. Egyébként Franciaországban. amikor beköszönt a nagy szüret ideje, az egyetemeken szünetelnek az előadásokEgyszóval nem kizárólagosan hazai jelenségről van szó akkor, amikor a mező- gazdasági csúcsmunkák idején alkalmi munkásoktól tarka a határ. Bármennyire furcsa a jelenség, törvény- szerű, s mennél korszerűbb gépekkel, mennél több nagy teljesítményű techniai eszközzel bővül az agrárgazdaság műszaki bázisa, annál nagyobb létszámban lesz szükség idénymunkásokra. A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN tovább folytatódik a specializáció. Mind kevesebb fajta növényt termelnek egy helyen, hogy a munkafolyamatokat tökéletesen lehessen gépesíteni. Az okos gépek fölváltják a kéz munkáját, egyre kevesebb fizikai dolgozóra lesz szükségük a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Az iparsze- rtí termelési rendszerekben száz hektárokra szükséges egy gép és egy ember. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma egyre csökken. Ma 780 ezren dolgoznak Magyarországon az aktív keresők közül a mező- gazdasági termelésben, s ez a létszám valószínű még több mint százezerrel lesz kevesebb az ötödik ötéves terv végére. Egyre kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban- Jelenleg az aktív keresők 15 százaléka mező- gazdasági munkás hazánkban. Ez még mindig igen magas százalékarány, ha figyelembe vesszük. hogy vannak országok, ahol négyhat százaléknyit tesz ki a földből élők csoportja. Ennél az összehasonlításnál azonban érdemes megállni néhány szóra. Sokan mérik úgy egy-egy adott nemzet fejlettségi szintjét, hogy összehasonlítják az iparban, illetve a mezőgazdaságban dolgozók arányszámát. Kevés kivétellel mindenki általánosságban elfogadja, hogy az az ország a fejlettebb, ahol minél többen dolgoznak az iparban, és az a gyengébben fejlett, ahol még mindig meglehetősen magas arányú a „természet gyárában” foglalkoztatottak száma. Ideje volna a közgondolkodásból véglegesen kiirtani tzt a hamis szemléletet. Mert az összehasonlítás ilyen alapon egyszerűen nem igaz. Amellett, hogy sok minden egyéb meghatározza egy társadalom fejlettségét, az említett arányon kívül még egy alapvető dologról nem szabad megfeledkezni. Ez pedig a népsűrűség- Ugyanis nem mindegy, hogy mekkora népsűrűségnek a négy vagy a húsz százaléka ez a bizonyos arány. Hollandiában a négy százalék az egyhektárnyi művelt területre vetítve lehet abszolút létszámban több, mint mondjuk Magyarországon a 15 százalék. Nálunk egy mező- gazdasági dolgozóra 9 hektár megművelésre váró terület jut. Ez pedig világviszonylatban is magas gépesítettségi kultúrát jelent. Mint ahogyan valóban jól is vannak ellátva nagyüzemeink erő- és munkagépekkel, a korszerű technika és technológia eszközeivel. AZ MAR MAS KÉRDÉS, hogy például a paradicsomtermő területnek összesen az öt százalékán folyik gép! betakarítás. Ennek azonban nem csupán egyedüli oka, hogy viszonylag későn fogtunk a paradicsom gépesítéséhez, s nehezen lehetett beszerezni a megfelelő gépsorokat is. Nagyon lényeges kérdés — és az idénymunka szempontjából kulcsfontosságú, hogy helyesen értelmezzük —, a közvetlen fogyasztásra szánt zöldségfélék gépi termesztési technológiája sehol a világon nincs megoldva. Lehet géppel betakarítani a különleges, kemény fajtájú paradicsomot, a zöldbabot, vagy esetleg a zöldborsót, ha az konzervgyári felhasználásra kerül- Primőr zöldséget géppel termelni nem lehet ma, és nem lehet még nagyon hosszú ideig. Amikor szüretelni kell, paprikát és paradicsomot szedni, akkor rengeteg kézre van szükség a mezőgazdaságban. Ezek a munkák viszonylagosan rövid lefutásúak. a sok-sok dolgos kéz néhány hétre kell csupán. A mező- gazdasági nagyüzemekben pedig nem maradhat ezért egy esztendeig földuzzasztott munkaerőkészlet, hogy két hétig dolgozzon, s utána munka nélkül álljon tizenegy hónapot. Azon senki nem lepődik meg, hogy a cukorgyárakban nyáron csak karbantartó munkásolf vannak. Cukorfőző csak akkor kell, ha a répát már beszállították a gyárba. Nem is olyan sokára ismét beköszöntenek az őszi betakarítási munkák. Űjra hevesen fellángol majd minden bizonnyal a vita. meddig lehet még eltűrni, hogy a termelőszövetkezeti dolgozók helyett elvégzik a munkát diákok, családtagok, katonák. Minél több gép lesz. annál kevesebb a tsz-tag, az állandó mezőgazdasági szakmunkás- Lehet, hogy furcsa kimondani, de a társadalomnak — minél inkább differenciálódik és specializálódik — annál inkább alkalmazkodnia kell a természet rendjéhez. AHELYETT, HOGY ADAZ vitákat folytatnának, kígyót- békát kiabálva egymásra — mezőgazdaság és nem mező- gazdaság pártiak — ezt a tényt kellene tudomásul venni, és rugalmas, valóban társadalmi méretű megoldást keresni a kérdésre. Szigethy András Hevesi futó, Szigetcsépi, Chirleston gray Jön a dinnye Egerben már napok óta lehet kapni. Az öklömnyi fejekért ugyan még igen borsos árat kérnek, de egyesek már csak a kuriózum kedvéért is megveszik a vacsora mellé. Közeledik a dinnyeszezon. Az első szállítmányok a káli Károlyi Mihály Termelő- szövetkezetből érkeztek csütörtökön, a ZÖLDÉRT telepeire, sőt a hét végére a gazdaság már mintegy 80 mázsát értékesített is a sárgadinnyéből. A görög szedését csak a jövő héten kezdik meg, csakúgy, mint a tarna- mérai Tarnamente Egyesült Termelőszövetkezetben, ahol az érés nem kevesebb, mint 580 hektáron indult meg. Errefelé — ahogy mondani szokták — „most kezdenek köpni a dinnyék”, tehát meggyorsult a fejek növekedése. Ezt nagyban elősegítették a hét végi esők is. A korai fajtákat — a Szigetcsépit, a Hevesi futót — 36 család gondozza, részesművelési formában, a kisebb hányad pedig — elsősorban a Charleston gray — szövetkezeti művelés alatt áll. A kertészek még az időnként kedvezőtlen időjárás ellenére is, 800 vagonos össztermésre számítanak. Heves környékén az állami gazdaság 119 hektáros termőterületéből a sárgadinnye mintegy 20 hektárral részesedik. A dinnye árbevétele, várhatóan az idén is megközelíti majd az ötmillió forintot. A hevesi Rákóczi Tsz- ben már jóval kisebb nyereségről adhatott számot az ágazatvezető, viszont olyan homokos területeket is ki tudnak így használni, melyeket korábban nem is műveltek. A legtapasztaltabb termelők is ezen a vidéken vannak, ennek köszönhető, hogy az idén az országban a szövetkezet dinnyéje került elsőként a piacokra. A több mint háromszáz hektáron, a fuzáriumfertőzés egyre több gondot okoz, mivel ez ideig még nem sikerült hatásos védekezési módot kidolgozni. Az elmúlt napokban a földek háromszor is kaptak jelentős. 70 milliméter körüli csapadékot, ami ugyan növeli a fejek nagyságát, ellenben késik így az érés és a növényvédelmi munkákat is gyorsítani kell. A Heves megyei ZÖLD- ÉRT-nél Gecse János, kereskedelmi igazgatóhelyettes az idei értékesítési tervekről be szél: — A megyében az idén, mintegy háromezer vagon dinnyét szednek majd le amiből 1600 vagont szándékozunk felvásárolni. A kü lönbözet a HUNGARO FRUCT és a fővárosi ZÖLDÉRT révén kerül forgalomba illetve exportra. Mi legfontosabbnak a megyei lakosság ellátását tartjuk, és az átla. gos, évi 300 vagonos kérésié, tét az idén is kielégítjük, Ezenkívül 500 vagon görögdinnyét szállítunk exportra, főként Lengyelországba NDK-ba és Csehszlovákiába de megtartottuk két hagyományos nyugati piacunkat az NSZK-t és Angliát is. A fennmaradó mennyiséget az ország társvállalatain keresztül értékesítjük. A zavartalan megyei ellátás érdekében, kibővítjük a kereskedelmi hálózatunkat: az eddigieknél is több dinnye, árust foglalkoztatunk majd szezonban. A szükséges szállítóeszközöket időben biztosítottuk, és rendelkezésünkre áll az a tartályláda-meny nyiség is. amivel a legbiztonságosabban megoldhatjuk majd a szállítást. — Azt hiszem, a legfonto. sabb kérdés, ami termelőt, kereskedőt és fogyasztót egyaránt a legjobban érdekel: az ár. — Ez természetesen az időjárástól függ. de a terméskilátások alapján, szinte biztos, hogy a dinnye az idén sem lesz drágább, mint az elmúlt évben, sőt...! ? (cziráki) A világon a legismertebbek között u O Európai szőlőfajta-gyűjtemény Egerben Heves megye székhelye, Eger, nemcsak műemlékeiről és gyógyvizeiről, hanem ezeréves szőlő- és bortermeléséről is nevezetes. A városba érkező idegen szívesen megkóstol egy-egy pohár bikavért, leánykát, vagy Médoc noirt, amelyek kellemes íze és zamata méltán vívta ki magának a világhírt az elmúlt évtizedek során. Ám azt mégis kevesen tudják, főleg az Egerbe érkező idegenek közül, hogy a századforduló előtt, az 1800-as évek végén a filoxéravész a már akkor hírneves egri borvidék szőlőit is tönkretette. Mindez a földművelésügyi kormányzatot arra kényszerítette, hogy a századforduló táján a legfontosabb hazai borvidékeken — így Egerben is — vincelléreket képezzenek. A tanárok kezdték Így jött létre a városban is egy szakiskola, melynek néhai tanárai, a mai szőlész— borász szakmunkások elődeit. a vincelléreket tanították a szakma legfőbb ismereteire. A tanárok emellett fontos feladatuknak tartották, hogy a világ különböző részeiből csemege- és borszőlőfajtákat gyűjtsenek össze Egerbe, és vizsgálják, hogyan terjeszthetők el ezen a borvidéken. Az erre vonatkozó feljegyzések és egy 1900-ból fennmaradt térkép az egri vincellériskolára és a mellette levő fajtagyűjteményre utalnak. Egy 1928-ban készült nyilvántartás pedig már 200 különböző szőlőfajtáról számol be, olyanokról, mint a Medoc noir, a saszla. az elbai feliét, a mézesfehér, valamint a merlot nevű olasz fajtáról, melyek hírességei lettek az egri tájnak. Lényegében a behozott különböző fajtákból alakultak ki a háború előtt a hagyományos egri tájíajták,,minta Molnár János igazgató, az Egri Csillagok-sorozat egyik fajta jelöltjét mutatja be. (Fotó: Szántó György) kadarka, az oportó, a leányka. melyeket akkoriban kisparaszti gazdaságokban műveltek. Bár valamennyi jó minőségű bort adott, de a mai korszerű borászat eredményeivel össze sem hasonlíthatók. A felszabadulás után a termelőszövetkezetek, illetve állami gazdaságok megalakulását követően megváltozott a szőlőnemesítés feladata is. Céljuk a nagyüzemi termelésre alkalmas fajták előállítása és elterjesztése lett. A nemesitők emellett arra is törekedtek, hogy a régi. hagyományos, de jó termő fajták között válogassanak és a legalkalmasabb egyedeket tovább szaporítsák a nagyüzemekben is. Céltudatos munkával Ezeket figyelembe véve 1950-ben létrehozták Egerben a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri telepét, amely a Lenin úton, a néhai vincellériskola épületeiben cs az ahhoz tartozó nemesítőtelepen kapott helyet. A kutatók. elsősorban dr. Csizma- zia József, dr. Füry József és Bereznai László céltudatos munkával a világ szinte minden részéről, Japántól Közép- Amerikáig, a Szovjetunión át Európáig 1114 szőlőfajtából álló gyűjteményt hoztak létre Egerben, a régi vincellériskola tanárainak munkásságára alapozva. A világon a legismertebbek közé tartozó egri gyűjtemény — melyek közül hasonló van a német szövetségi köztársaságbeli Frieburg- ban és a franciaországi Mont- pelier-ben — összetétele a 70- es években megváltozott. Miután elkészült a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet déli városrészben épült új állomása, a Lenin úti korábbi telepről mintegy ötéves munkával áttelepítették a legfontosabb fajtákat. A korábbi 1114 szőlőfajtából az áttelepítés után csak a tájkutatásra legalkalmasabbakat hagyták meg. így a több mint ezerből 571 fajta maradt, de ezzel is í Legnagyobb..gyűlte’ meny közé tartozik a világon. A kutatók csaknem háromszáz fajtát hagytak meg a hagyományosak közül, -főleg olyanokat, melyek az egri borvidékig jellemzőek. Így a leánykát, a kékfrankost, a Medoc noirt, az olaszrizlin- get és a francia eredetű ca- bernét. A gyűjteményt az újabb 114 fajtajelölt bővíti. Ezek közül is a dr. Király Fe~ renc által nemesített Zenit és a Királyfurmint, valamint a kórokozóknak és kártevőkének ellenálló Zalagyöngye. Ez utóbbi főleg a Dunántúlon. Zala megyében terjedt el, miután kísérletek szerint az ottani párás, csapadékos •^éghajlati viszonyoknak leginkább megfelel. Kapcsolat tíz országgal Az egri állomáson nemesí- ■ tett fajtajelöltek közül a gyűjteményben szerepel az állami elismerésre beadott Egri Csillagok—2, amely Vértescsillaga, az Egri Csillagok— 28, amely Lakhegyi mézes és az Egri Csillagok—7. amely Médea néven szerepel. Jellemzőjük, hogy korai érésűek és magas a cukortermő képességük. A csemegeszőlő fajtajelöltek közül a kék bogyó jú Bornemissza Gergely— 14 és a viaszsárga bogyójú Bornemissza Gergely—2 sorakozik fel a már meglevők mellé. A századforduló idején kialakított európai szőlőfajtagyűjtemény sokat változott az elmúlt hét évtized alatt Egerben. Nemcsak a város, a megye nevezetességei közé zárkózott fel, hanem a világ szőlőnemesítőirtek érdeklődését is felkeltette. Az állomás kutatói ma tíz ország nemesítőivei tártanak rendszeres kapcsolatot. A gyűjtemény újabb részei, a már meglevő fajták és az államilag is elismerésre kerülő fajtajelöltek pedig főleg a borvidékünkön megvalósuló nagyszabású bikavérprogramot és a következő évtizedekben az . újabb szőlőrekonstrukciókat segítik majd elő. It Mentusz Károly 7X1 MAI VÉGÜL is azzal kezdődd nck napjaink, hogy az eget kémleljük: milyen időnk lesz? Mostanában különösen így van ez; csőre lenne szükség — és napsütésre. Igencsak nehéz dolga lehet az idöjárásfelelősnek, de úgy tűnik, hogy ő emberül tartja magát. Eső és napsütés, egymást váltogatta az elmúlt héten, de természetesen nemcsak ezért kezdődött változatosan az elmúlt hetünk. Vendégeket fogadtunk —■ / méghozzá munkás vendé- j geket —, akik a szomszé- I dós Szlovákiából érkeztek hozzánk, és kék kombájnjaikkal segítik nálunk az aratást. Mi sem természetesebb, hogy szívesen fogadtuk őket, akik tulajdonképpen első produktív képviselői a rimaszombati és az egri járás között kialakult ba- j ráti kapcsolatnak. Ha pedig már a „vendégszereplésnél” tartunk, köszöntsük tisztelettel a Heves megyébe érkezett esu- vas küldöttséget, s — utólag — sikeres vendégszereplést a Lengyelországban be. mutatkozó Épitők Kórusának. Szerdán pedig — hasonló ügyben — Hatvan került az érdeklődés középpontjába: jóllehet, hűvös volt az este, a szabadtéri színpadon műsort adó Magyar Állami Népi Együttes forró sikert aratott a város közönsége előtt. HASONLÓKÉPPEN öröm^ mel értesültünk arról az elmúlt héten, hogy — minden bizonnyal — termékeny, sok jó eredményt hozó együttműködési megállapodás jött létre a TIT Heves megyei Szervezete és a vele testvéri kapcsolatban levő csuvas ismeretterjesztő társulat között. Mindemellett természetesen javában tart a nyár, a diákok közül igen sokan már vígan nyaralnak, jó né- hányan építőtáborokban töltenek két hetet, a sport leendő eredményes képviselői pedig edzőtáborokban készülnek az újabb versenyekre, s egyéni csúcsaik megjavítására. Hasznosan töltik tehát az időt, csakúgy, mint azok a diáktársaik, akik az ásatásoknál asszisztálnak, eredményesen. Éppen legutóbb érkezett hír arról, hogy az egri Hámán Kató Megyei Üttörőház régészszakkörének tagjai most készülnek a vármúzeum lcletmentő, illetve feltáró tevékenységének megtekintésére, hasznos, ismereteiket gazdagító tanulmányra. Szovjet, bolgár cs magyar úttörők számára szintén az elmúlt héten — pénteken — nyílt olvasótábor, ahol a pajtások nemcsak az olvasnivalókkal, de egymással is igen jó ismeretséget kötöttek: MINDEZ — mondhatni —í játék, szórakozás. A gyere, kék tehetik — és jó, ha teszik, számunkra pedig marad a munka. A mnnka, fókuszpontjában az aratással, és mi most megyeszerte aratjuk a búzát. (ku-ti) Sbmísőb 0 1977, július 10., .vasárnap
