Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-10 / 161. szám

I A hatékonyság utjai (3.) A sétamenet normája Havonta 198 és 222 millió között ingadozik — a tavalyi esztendőt figyelembe véve —. azoknak az óráknak a sza­ma, amelyeket a szocialista ' iparban foglalkoztatott fizi­kai dolgozók munkahelyükön töltenek. S már itt1 megtor­pan gondolatmenetünk, hi­szen ez az idő nem azonosít­ható az intenzív munkával telt órákkal. Bizonyos cso­portoknál igen. másoknál tá­volról sem. Máris belegaba- lyotunk abba alkusza szö­vevénybe, melyet a teljesít­ménykövetelmények es a bérformák alkotnak. I Atlas szaktárs o * Idén január és március között a fizikai foglalkozá­súak havi átlagbére 2867 fo­rint volt a szocialista ipar­ban. Ez azonban Átlag Ká­roly pénze, nem ad eligazí­tást arról — igaz, mivel ösz- szefoglaló tény, nem is ad­hat —, mennyit keres Konk­rét Béla, s hol, miként dol­gozik meg érte. A párt XI. kongresszusa határozatában ezt olvashatjuk: „A jövőben az életszínvonal emelésének azon tényezőit kell előtérbe helyezni, amelyek egyidejű­leg szolgálják az anyagi jó~ létet és a gazdasági haté­konyságot ... A bérpolitiká­ban fő cél legyen a munka, szerinti elosztás erősítése.” j A munka szerinti elosztás, /.formáját tekintve, sokféle lehet, ám alapja kétségtele­nül az, hogy bér és teljesít! ' mény, együtt járjon. Amit j nem egyszerű a gyakorlat- I bán érvényesíteni, mivel a •teljesítménybér kétségessé válik abban a pillanatban, amikor akadozik az anyag- - vagy szerszámellátás, s fél napot kell várni a karban- tartóra. A biztosítás bizton- Vtaág, sugallja a reklámszöveg, 'is jó néhány munkahelyen, hallgattak érre. A bfetonsá- —>.~go: úgy teremtették meg, az ..ott. foglalkoztatottak megtar- . tásat, egyenletes keresetét azzal „biztosították"’, hogy időbért fizetnek- Ami egysze­rűbb, kényelmesebb. Csak éppen megfosztja a jogosan megszerezhető jövedelem- többlettől a dolgozót, e több­let árufedezetének hasznosí- . fásától a vállalatot, a gyárat. Átlag szaktárs sem jól, sem rosszul nem keres, mert hi­szen ő testesíti meg a közép­pontot, Ő minden bizonnyal elégedett. Ami nagy ritka­ság, mivel legtöbbször azt hallani, jobban is fizethetné­nek nálunk. A nálunk a nép­gazdaság legkülönfélébb te­rületein elhelyezkedő egység, ahol a munka jellege alap­vetően eltérhet a másutt ta- pasztalhatóktól. A lélektani „nyomás” mégis azt sürgetné, hogy itt, ott, amott, minde­nütt fizessenek „jobban”. Ám mihez mérten? A másik gyárhoz, a nem is rokon iparághoz viszonyítva? Változás, pihenőkkel Folyamatosan csökkent a hetvenes években a teljesít­ményben elszámolt 'munka­órák száma. Amivel az ösz­tönzés. s véle a hatékonyság növelésének 1 fontos lehető­sége maradt kihasználatlan. 196:3-ben a fizikai foglalko­zásúak munkaóráinak 61.6 százalékát a teljesítménytől függően javadalmazták, tíz esztendő múlva viszont min­den száz órából csak 59,4-et fizettek meg ezen a módon. Növekedett tehát azok tábo­ra, akik — ahogy a gyári köznyelv gunyorosan fogal­maz — a sétamenet normá- t' ját teljesítik, azaz időbérben ' — jelen vannak. Ennek a kedvezőtlen, s tartósnak lát­szó folyamatnak a megállí­tására hozott határozatot a Minisztertanács 1974-ben, megszabva a munka normá- zásának, a teljesítménykö­vetelmények vállalati. kiala­kításának fő irányait. Nyersen fogalmazva: sehol nem kapkodták el a határo­zat végrehajtását. A Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata szerint 1974 és 1976 között tovább mérséklő­dött a teljesítménybérben dolgozók aránya, a vállalatik tekintélyes része föl sem mérte alaposabban, mit te- hétne a helyzet javítására. Szerény mértékű változás csak 1976. második felében következett be; az apadás megállt. Túl nagy pihenők tagolják részekre a társadal­mi érdekeket megtestesítő teendők megvalósítását ezen, a területen, s ezek a részek olykor kapcsolatban sincse­nek egymással. Szembeszökő- ek az eltérések az egyes ipar­csoportok között, s ezt csak technológiai különbségekkel nem lehet megmagyarázni. Közelebb áll az igazsághoz az a „magyarázat”, hogy van­nak hagj'ományként normá- zott területek — így a bá­nyászattól a kohászaton át a textiliparig —, s olyanok, ahol a sétamenet normája a hagyomány... Ne legyünk persze igazságtalanok. Bizo­nyos feladatok sem végezhe­tők el másként, csak órabér­ben. Ilyen esetekben nem az a kérdés, miéit van órabér, hanem az, valóban annyi ember kell-e oda, amennyi ilyen formában kapja jöve­delmét? 1 A fokozatosság elve a Hatalmas tartalékok rejle­nek a bér és a teljesítmény szoros összekapcsolásában. A léhűtők kicsiny csoportjától eltekintve, dolgozni akar mindenki. Ha következetesen tapasztalja munkája és java­dalmazása egységét, ahhoz igazodik, ha nem, ahhoz tart­ja magát. S mivel finoman fogalmazva is, következetlen, ellentmondásos volt hosszú éveken át a bérpolitika, a rendteremtés csak fokozato­san mehet végbe, de: végbe kell mennie! Amihez általá­nos szemleletváltozásra épp­úgy szükség van — mert a norma, a normarendezés hal­latán sokakban gondolkodás nélkül megfogalmazódik az elutasítás —. mint jól kép­zett időelemzőkre, munka­erő-gazdálkodókra. Fokozatosan, írtuk le előbb, tegyük gyorsan hoz­zá, folyamatosan, s nemcsak a fizikai foglalkozásúakra értve. Munkakörök és mun­katerületek során alkalmaz­hatók a teljesítménykövetel­mények — így például az anyaggazdálkodásban, a bér- elszámolásban, de a karban­tartásban is, az egyösszegű utalványozással —, de ennek., konkrét hogyanját csakis a vállalatok állapíthatják meg. Amire eddig alig ösztönözte bármi a munkahelyeket. Bol­dogultak nélküle is. Most azonban egyre szigorúbbak a gazdálkodás feltételéi, s aki sikert kíván, annak tartalé­kok után kell néznie, jfc. Lázár Gábor (Következik: Amiben nincs kivétel) „lBU Óvodabővítésre■, út* és egészségházépítésre Elosztották a pénzt,** Késhegyig"menő vitára szá­mítottam, a tanácskozás azon­ban csendesen zajlott le. Sen­ki sem vágott a másik sza­vába, mindenki elmondta az. érveit, aztán sor került a szavazásra és megszületett a döntés . i. A tél: 700 ezer forint A késhegyig menő vitára azért számítottam, mert a tét 700 ezer forint volt. Ezzel az összeggel a megyei tanácsta­gok füzesabonyi csoportja rendelkezők. Tizenkettöjü- kön múlik, hogy melyik köz~ ség kap a forintokból, mire költik a pénzt. Harmadik al­kalommal döntöttek most a „csoport pénzének” a fel- használásáról, s" minden eset­ben ilyen csendesen, hiszen valamennyien jól tudják, hogy a járásban hol szorít a legjobban a cipő. Az első évben a füzesabo­nyi könyvtár fejlesztésére, s az ifjúságpolitikai célkitűzé­sek megvalósítására szántak 500 ez.er forintot. Kétszáz­ezret pedig a poroszlói víz­hálózat. bővítésére adtak. Egy évvel később Szihalom ka­pott 400 ezret a többféle cél­ra hasznosítható művelödési központ kialakítására, Fel- debrő pedig 300 ezret a vil­lanyhálózat korszerűsítésére. Azt, hogy jól döntöttek a járás lakoságát képviselő megyei tanácstagok, bizo­nyítja. mindenütt régi igényt elégítettek, ki a ...pénzosztás­sal”,,- ....... r­A kalapban Poroszló, Kál, Egcrfarraos és Sarud Most hol szőrit a legjobban a cipő? A tanácstagok sordljáki — Poroszlón az úthálózat. Egerformoson a vízműháló­sat. Sarudon az óvodabővítés, Kaiban a közigazgatási köz­pont. Mezőtarkányban pedig az egeszségház építése miatt van gondunk... A 700 ezer forint most lett igazán nagy pénz, hiszen, a reális döntéssel a járási kí­vánságlistáról le lehet majd húzni a legfontosabbakat. A tizenkét megyei tanácstag feladata tehát az. hogy el­döntse, mi a legfontosabb ezekben a hónapokban a .já­rás községeiben. Varga Imrévé Poroszló mellett kardoskodik: — Két-haromszázezer fo­rintot kerek a községnek — mondja —. mert Poroszlón nagyon rosszak az utak. Több utcába egyáltalán nem lehet bemenni járművel, máshol az átjárás nincs biztosítva. A 33-as út javításakor felszaba­dult követ Tnost meg tudnánk venni, a lerakásáról, az utak kövezéséről a helybeliek gondoskodnának. Jól jönne hát a segítség .. ­A következő jelentkező Dobó Géza. aki az egerfar- mosiakat képviseli: — Nekünk a víz a legfon­tosabb — érvel —. szeret­nénk mielőbb egészséges ivó­vizet adni a lakosságnak ... Nagy László az. újabb igénylő: — Sarudon az óvodai konyha bővítése szerepel az első helyen. Sokat lendítene a dolgon, ha a tanácstagi cso­port pén.zéből támogatni tud­nánk az építkezést A sorban ezután Kiss Sán­dor következik, ö a mezőtar­kanyi egészségügyi kombinát, építését „hozza fel” érvként: — Csupán százezer forin­tunk hiányzik — mondja a község megyei tanácstagja —, mert ha ez az összeg a ren­delkezésünkre áll, akkor a lehető legrövidebb idő alatt be tudjuk fejezni, fel tudjuk szerelni az egészségházat. Azt hiszem, ennek a létesítmény­nek az átadásával jelentősen javul majd a helybeliek egészségügyi ellátása... A kívánságlista kialakult,’ az érvek a mérlegre kerül­tek, a döntés következik. Nem sorshúzás alapján Hogy melyik község kapja / a pénzt, nem sorshúzáson / múlik. Igaz, gyanakodni ie- ' hetne rá, hiszen a „kalapban"’ több község neve is a cédulán van. az összeg nagysága azonban meghatározó. Ért­hető, hogy nem akarják el­aprózni a hétszázezret, mert akkor senki sem nyer vele. Nem a lyukat akarják ' be­tömni a tétön a tanácstagok, hanem valóban segíteni, tá­mogatni szeretnének. S éz az alapelv vezérli őket a döntés­nél is. Ki kapja hát a forintokat? A mérlegelésnél a legsürge­tőbbnek, a legégetőbbnek a. poroszlói, a sarudi és a mező- tárkányi helyzetet találták a járást képviselő tanácstagok. Íme a döntés, amelyet Mór- vay András, a tanácstagi csoport vezetője hirdetett ki: — Poroszló 400 ezer forin­tot kapott útépítésre, 200 ez­ret 'Sarud az óvoda bővítésé­ret Sarudnak, adtunk az óvoda bővítésére, s hozzája. rulunk 100 ezer forinttal a mezötárkanyi 1 egészségház építéséhez.-, A „pénztárca” kiürült, a hétszázezer forint gazdára talált. A többi már a helyije­lieken múlik, hogy a lakos­sággal közösen — társadalmi munkával megsokszorozva —, a szükségnek megfelel löen használják fel a kapott összeget. Szilvás István j Nekünk is van tengerünk Mint lapunkban röviden már beszámoltunk róla : jú­nius 27-én, 280 tagú Heves megyei delegáció látogatott a Szovjetunióba, a Krim- félszigetre. Az utazást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére az MSZMP He­ves megyei Bizottsága, va­lamint az IBUSZ Heves megyei Igazgatósága szer­vezte. Az „odalent Délen” járt delegáció utazásáról, valamint az emlékekről, az epizódokról szólnak követ­kező írásaink. — Van-e Magyarország­nak tengere? A térképek, a földrajz­könyvek szerint; nincs. Pe­dig van! A napokban látó. gattuk meg mi, Heves me­gyeiek is azon az utazáson, amelyen 280 megyebeli mun­kás, tsz-tag, pedagógus, or­vos, mérnök, kereskedő vett részt, ismerhette meg a Fe­kete-tengert, gyönyörködhe­tett a part menti Odessza, Jalta, Novoroszijszk, Szocsi és Batumi, a szovjet riviéra legszebb városaiban, festői tájainak szépségeiben. Igen, 32 év óta nekünk is van tengerünk. És ezt korántsem csak e sorok író­ja érzi így. Egészen biztosan osztozik véleményén a fel. debrői Petró János, Hevesről " Gulyás Sándor. Besenyőtelek, ről Mlinkó Margit, Füzes, abonyből Fázold Károly bá­csi, Mátraházáról a Banyai föorroshazaspar, Egerből Fi. -*zla Jivadarnér Kulcsár-VUá, tor, Karnis Pál, a Csányl csa­lád, Nagy Zoltán és Szabó Péter is. Mindezt nemcsak megerő­sítette, hanem így is érezte Oszipov Borisz Boriszovics, a Kareliya '"hajó, a világ egyik legszebb, legmodernebb úszó szállodájának kapitánya is, aki rövid pohárköszöntőjé­ben egyebek mellett, a kö­vetkezőket hangsúlyozta: „Nemcsak céljaink, felada­taink közösek, hanem ez a hajó, ez a tenger is. Azoké, akik együtt, egymásért dol­goznak a szocializmus építé­sén, mi 60, önök pedig immár 32 esztendő óta ...” Mi tagadás: boldogan ér­tettünk egyet a kapitánnyal. Tanácsait megfogadva, való­ban otthon is éreztük ma­gunkat a tengeren, a Kareli- yán. Apropó, Kareliya. Nyolc napig volt otthonunk, már csak ezért is érdemes néhány szóval megemlékezni • róla. Szülőhazája Finnország. Több mint 20 millió dollárért épí­tették. S mit tud? Mire ké­pes?. Hát-tessék figyelni! Hossza 157 méter, motorja 18 ezer lóerős, 10 fedélzete, 173 kabinja — összkomfortos szobák —, ezenkívül két ét­terme — szuperelegáns ki­szolgálással —, három bár­ja, három szalbnja, két úszó­medencéje, egy szaunája, egy tornatérme, egy minikórháza, női.férfi fodrászata van. Va­lamennyi helyiségét klíma- berendezéssel szerelték fel, telefonjain közvetlenül lehet hívni a szárazföldi állomáso­kat, a vihar, a hullámzás okozta kellemetlenségektől pedig ringáskiegyenlítő védi az utasok stabilitását. A tisztikar valamennyi tagja több nyelven beszélő, diplomás szakember. A ven­dégek kényelmét 220 tagú személyzet szolgálja, nálunk már a divatból réges-régen kiment figyelmességgel, ud­variassággal. A Kareliya bébinek szá­mít még, hiszen mindössze fél éve született, s előttünk nyu­gatnémet, olasz és francia turisták laktak rajta. Mint a vendégkönyvből megtud- luk:; a..haja - szerintülc-is- ve­tekszik akár a Hilton szállók kényelmével, szolgáltatásai­val is. Nem véletlenül vártuk te­hát a találkozást a hajóval, amely az Odesszáig tartó re­pülőút után, valóban pom­pás kényelmet biztosított va­lamennyiünknek. S ne feled­kezzünk még el arról sem, hogy a szocialista országok­ból a Heves megyei csoport volt az első vendége a luxus­hajónak. Kár, hogy csak nyolc napig . .. Ennyit a hajóról, és mielőtt vízreszállnánk. s elindul­nánk, ismerkedjünk meg kö­zelebbről azokkal, akiknek megadatott, hogy részt ve­hettek ezen az utazáson. Két_ száznyolcvanán voltunk és a hivatalos résztvevőkön kí­vül — idegenvezetők, tolmá­csok, IBUSZ-dolgozók — szinte mindenki jutalomként kapta a.% utat. A leggálánsab- bak a termelőszövetkezetek voltak, több mint félszáz szö­vetkezeti dolgozónak a 6500 forintos részvételi = díjon ki- yul*. meg a..nam-zse&pénztis kifizették. Egészen biztosan azért, mert megdolgoztak ér­te. De azok sem sajnálják a pénzüket, akik saját zsebük­ből fedezték az utazás költ­ségeit. mert a kényelem, a pihenés, a táj szépsége, érdé. kessége. bőségesen karpótol­ta valamennyieket a kiadá­sokért. A barátságútnak hármas cél! szántak a szervezők: egyiket a pihenésnek, a má­sikat az ismerkedésnek, a harmadikat pedig tisztelgés­nek. Azoknak a hős városok­nak a megtekintésének, meg­ismerésének. amelyek kiemel­kedő szerepet játszottak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmében, a forradalom vívmányainak -tnegorzésaben, megerősítésé. ben, valamint a második vi­lágháborúban, a német fa­sizmus fölött aratott szovjet győzelemben és a forradalom­tól eltelt 60 esztendő békés, alkotómunkájában egyaránt. Hogy mit láttunk, mit hal.' lőttünk, s milyen élmények­kel tértünk haza, azok a kö­vetkező írásokból részleteseb­ben kiderülnek majd Koós József (Következik: Churchill szé. keben.) ,-^ssSSMttá. im._ július 10.s vas«aa*jr A pompás Kareliya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents