Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-09 / 160. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A munkafegyelem minősége IDŐNKÉNT NEM HASZONTALAN egy-egy régebbi,’ közhasználatú fogalmat, fogalomkört átértékelni, újra végig- godolni: nem változott-e tartalma, jelentésköre — a világ változásával párhuzamosan. Különösen a gazdálkodáshoz kapcsolódó fogalmakat ajánlatos ily módon, időről-időre megvizsgálni, hiszen itt, ennek elmúlasztása könnyen súlyos, milliárdos veszteségeket okozhat a népgazdaságnak. Itt van például a munkafegyelem fogalmának széles körJ ben tapasztalható régies értelmezése. A munkafegyelem a mindennapos gyári használatban többnyire ma is mennyiségi követelmény: időpontok, időtartamok betartására vonatkoztatják- E szemlélet szerint, jó a munkafegyelem akkor, ha nincs késés, ha a 8 órát mindenki kidolgozza, ha az ebédidő nem több 30 percnél, ha az ember a munkadarabot határidőre átadja, vagy megadott időközönként átad egyet. E szemlélet „kívülről” nézi a munkát. Eszerint az a fontos, hogy az ember ott legyen a gépe mellett, vagy az íróasztalnál és tevékenykedjen szorgalmasan. Az elrohanó idő- megragadása, és a rend szempontjából persze ez sem közömbös. Van is tennivaló még bőven e téren is. A valódi és hasznos munkafegyelem szempontjából viszont az a lényeges, hogy a mi emberünk, serényen, kitöltve a munkaidőt és pontosan megjelenve műszakkezdésre, min dolgozik, hogy mennyit ér az, amit csinál, milyen minőségben, milyen színvonalon látja el a munkáját. A vevőket a világpiacon a termékek tudománya, minősége, ára, élettartama érdekli, azt fizetik meg, szemükben aa a gyár „magánügye”, hogy emberei lógosak-e vagy sem. (Nálunk egy kicsit fordított a helyzet: az vált közüggyé, hogy milyen a „mennyiségi” munkafegyelem, a késés, a lógás mértéke stb. Ezt ítéljük el — társadalmilag. A brigádmoz- galmak értékelésekor ez nyom sokat a latba. A termék szín-L' vonala nálunk inkább a gyár magánügye, vagy legalábbis erről, mindezidáig társadalmilag kevés szó esett. Most talán megváltozik majd a helyzet.) Tény, hogy napjainkban a legtöbb veszteséget a gyárnak és a népgazdaságnak egyaránt nem a lógosok okozzák, hanem a rossz minőségű munka. Tudniillik, ha valahol nem végzik el a munkát, sokat lógnak, akkor a drága — többnyire külföldön vásárolt nyersanyag megmarad. Feldolgozzak másnap, harmadnap. Nem fogy az energia, nem kopik a gép, a szerszám — csak az idő szalad el haszontalanul. Ha viszont: dolgoznak valahol, serényen —, de rosszul, akkor már nemcsak az idő vész el, hanem az értékes anyag, energia is. AZ A LEGNAGYOBB KAR, ha valahol selejt, vagy céljának meg nem felelő termék készül. Alig kisebb baj akkor, ha ugyanabból a gyárból, ugyanazt a terméket egyszer kiváló, másszor csapnivaló minőségben bocsátják ki. Ha mindig gyenge a minőség, mindig harmad vagy másodosztályú, de stabilan az, arra a felhasználók a konstrukcióikban, a karbantartó kapacitásukban felkészülhetnek, arra leheti > számítani, tervezni. (Kár persze, hogy a lehetségesnél alaesoV nyabb használati értéket állítanak elő.) Az ingázó minőségi viszont kivédhetetlen veszedelem. Az ingadozó minőségű termékeknek a legrosszabb a hírük a világpiacon. Előbb vesznek meg olyan árut, amely közismerten harmadosztá-i lyú, mint olyat, ami közismerten megbízhatatlan minőségű. Az ingadozó minőség oka (általában a gyenge minőség) oka) a szakemberek gyakorlati tapasztalatai szerint, ágazatonként változóan, 50—90 százalékban a rossz minőségű munkafegyelem. A korszerű, a teljesebb értelemben vett munka- fegyelem lazasága, az, hogy nem tartják be a technológiai előírásokat, az edzési, préselési, kezelési időket, nem az előírt anyagot, méretet, gépet, szerszámot használják, nem aa előírt módon vizsgálják a minőséget stb. Az előírásoktól való eltéréseknek újból sok oka van: pli az előírt anyagot nem lehetett beszerezni, vagy későn jött, a a munkás a lemaradás behozásáért kénytelen „spórolni” a megmunkálási idővel, a normával. Olykor persze a munka- vállaló műszaki kultúrája is olyan, hogy nem érti meg, miért kell betartani a gyártási előírásokat. A felelősség persze ez esetben is a vezetőségé, hiszen ilyenkor olyan ellenőrzési rendszert kell bevezetni, ami kompenzálja az effajta „értetlenséget”. LÁM: A MUNKAFEGYELEM, az értékalkotó, igazi munkafegyelem ma körülbelül mindezt jelenti. Ezt a fegyelmet kellene mindenütt megteremteni a vezetéstől a végrehajtásig, az ipar valódi versenyképességéért, s ebben a pontosan vezetett bélyegzőkártyáknak nincs meghatározó szerepük. Azt, hogy soha, senki ne késsen el könnyű elérni, ezt egyszerű felajánlani, ellenőrizni. Sokkal nehezebb elérni azt, hogy mindenki, a gyártáselőkészítőtől, anyagbeszerzőtől a munkásig pontos, korszerű munkát végezzen, technológiailag fegyelmezett, eszével és szívével arra összpontosítson, amit csinál, s nem pusztán arra, hogy ott legyen a munkahelyén. Ebben van ma sokfelé az igazi tartalék, számottevő meny-) nyiségben. Gerencsér Ferenc AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVni. évfolyam, 160. szám ARA: 80 FILLÉR 1977. július 9., szombat A lengyel gazdasági küldöttség látogatása A Magyar—Lengyel Gazdasági Együttműködési Ál-( landó Bizottság XV. ülésszakára Magyarországra érkezett lengyel delegáció több tagja — Kazimierz Olszews- ki miniszterelnök-helyettes vezetésével — pénteken Haj- dú-Bihar megyébe látogatott. A vendégeket elkísérte dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Ro- viány Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Velük érkezett dr. Stefan Jed- rychowski, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykövete is. A vendégeket Kábán, az épülő hajdúsági cukorgyár telepén fogadták. A delegáció és a magyar vendégek délután NáclutLj varra látottak. Leonyid Brezsnyey találkozása a moszkvai nagykövetségek vezetőivel Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága, nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, pénteken a moszkvai Kremlben, fogadta a Moszkvába akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit, köztük Marjai Józsefet, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Az SZKP KB főtitkára ez alkalommal első ízben találkozott a diplomáciai testület (Folytatás a 2■ oldalon.) A látogatásról közleményt hoztak nyilvánosságra. (MTI) Kádár János üdvözli az arab pártvezetőt. (MTI Fotó: Szebellédy Géza felvétele, Népújság-telefotó—KS) Vizsgázik a Jugoszláv Száva Aratják a búzát megyeszerte A hét közepén megkezdődött a búza aratása Heves megyében is. Gazdaságainkban az idén az árpa mellett a nagy szárazság hatására hamar beérett a kenyérgabona is. Besenyőtelken, a Heves felé vezető műút mellett, a Hanyi-haton tíz kombájn kezdte meg szerdán az aratást. Az erősen szikfoltos táblákon jól vizsgázott az első évben vetett jugoszláv Száva búzafajta. Hektáranként 34 mázsát adott. A hirtelen jött eső miatt az első kicsépelt kenyérgabonát szárítani kellett, mert a víztartalma meghaladta a 17 százalékot. A besenyőtelkiek a következő napokban több mint 800 hektárról vágják le a búzát és a Száva mellett Be- zosztáját, valamint Ljubilej- náját is aratnak. A betakarított kenyérgabonából az első 15 vagonnal a hét végén szállítanak Mezötárkányba, a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat átvevőtelepére. Gyöngyös környékén Az első kombájnok még az elmúlt hónap 28. napján álltak be az őszi árpát termő táblákba Gyöngyös környékén. Július 6-ig levágták, kicsépelték 130 hektár termését. Gyöngyöshalászon aránylag gyorsan végeztek az 50 hektárnyi területtel, és most már a búza kalászait vágják a kombájnok. Július 6-ig 110 hektár búza termését gyűj- , tötték be. A gyöngyösi Mátra Kincse Tsz gépei július 6-án fogtak hozzá a kombajnoláshoz. A búzatáblákban sorjáznak a gépek. Összesen csaknem kétezer hektáron kell a kalászosokat betakarítani Gyöngyös és a város környéki községek határában. Ebből a búza megközelítően 1500 hektárt tesz ki. Arra számítanak a szakharmat felszálltával azonnal kezdik az aratást, és egészen addig folytatják, amíg ismét nyirkosak lesznek a kalászok. Tizenöt kombájn dolgozik a város. Sólymos, Halász és Oroszi szövetkezeti gazdaságaiban. A munka előtt megtartott gépszemle azt igazolta, hogy a szerelők jól felkészítették a kombájnokat. Igaz, Gyöngyösorosziban egy gép 5-én kiállt a sorból. Eltört a tengelye. Most a javításán fáradoznak, hogy mielőbb folytathassa ez is az aratást. A gyöngyösi járás tizenöt tsz-ében 17 és fél ezer hektár vár aratásra. Ennek kétharmada az őszi búza. A betakarítást a jól előkészített 124 kombájnnak kell elvégeznie. Még június 22-én fogtak hozzá a munkához Detken, Vámosgyörkön, Horton és Csányban. A befejezést a hónap utolsó napjaira várják, mivel most egy héttel korábban értek a szemek. Bár a jég Horton nagyon meggyötörte a kalászokat, a szemek általában is szorultak, úgy látják a szakemberek, hogy a tervezett átlagtermés elérhető, esetleg valamivel túl is teljesíthető. Július 6-án az őszi árpának a 90 százalékát már levágták, megkezdték a tavaszi árpa aratását is. A búza kerül már sorra. A gyöngyösi járás tsz-eiben bizakodó a hangulat általában. Hatvanban Hatvan határában 400 hektáron termelt zöldborsót a nagygombosi állami gazdaság, melynek befejezték a szedését. A mérleg szerint 110 vagon borsószem jutott a konzervgyárba. Van még vetőmagborsója is a gazdaságnak. Összesen 500 hektáron vetettek ebből a jövedelmező zöldségből, s a korai fajták jelentős hányadát kicsépelték. A termés jó. hektáranként 23 mázsa. Az átlag azonban még javulni fog, tekintettel arra, hogy a bővebben fizető fajtát csak ezután vágják. Gabona tekintetében szintén jól állnak a gombosiak. Mind a 160 hektár őszi árpájukat learatták, kicsépeltél:, éspedig 40 mázsás átlaghozammal. Őszi búzát 420 hektáron vetettek. Ebből a 250 hektáron termelt korai, Libe- lulla fajta cséplésével végeztek a gazdaság kombájnosai. Az eddigi átlag 53 mázsa. A gépekkel eddig különösebb hiba nem volt, s ha marad az aratásra alkalmas idő. tíz napon belül mindent betakarítanak a földekről. A Lenin Termelőszövetke- j zetben a vetőborsó vágásával a hét utolján végeznek a traktoristák. Nagyobb gondot okoz a búza! Ebből 1200 hektárnyi vetése volt a közös ■ gazdaságnak. 450 hektáron befejeződött az aratás 46 mázsás átlaggal. A szövetkezeti vezetők szerint ez az adat még semmit sem jelent. A munkák, a jobb földek nagy része inég hátra van, így bizakodnak a javuló hozamban. Az erőgépek, kombájnok a szövetkezet fqldjein is jól viselkedtek. Komolyabb meghibásodás miatt eddig nem állt a munka. A kisebb bajokon gyors pótlással, felújí- j fással segítettek a készenléti javítóbrigádok. L Kádár János fogadta Abdullah Ahmart Elutazott a szíriai Saath-párt küldöttsége Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta Abdullah al Ahmart, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja főtitkárhelyettesét, aki az MSZMP KB meghívására küldöttség élén látogatott hazánkba. A baráti légkörű találkozón megerősítették a két ország, a két pár szolidaritását az imperiali7,mus ellen, a társadalmi haladásért* az igazságos közel-keleti rendezésért. a világ békéjéért folytatott küzdelemben. Pénteken elutazott Budapestről az Arab Újjászületés Szociálisa Pártjának (Baath) küldöttsége. emoereK, nogy uap kell ennek a munkának az elvégzéséhez, ha az idő is kedvező marad. A gépek a Ömlik a garatból a beérett termés. Teherkocsival gyűjtik az első kicsépelt búzaszemeket. (Fotó; Tóth Gizella) A jugoszláv Száva búzával kezdték az aratást Hanyihá- ton, a bcsenyőtelki Lenin Termelőszövetkezet kombájnosai.
