Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-08 / 159. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk:

Eredményes látogatás

PEZSGŐ, ELEVEN HANGULAT uralkodott szerdán a bonni kancellári hivatalban, ahol sajtóértekezlettel zárult Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkárának, az Elnöki Tanács tagjának az NSZK vezető politikusaival folytátott hivatalos tárgyalássorozata. A Deutschlandfunk rádióriportere — derültséget keltve — Kádár János jövőbeni nyugat-európai látogatási terveire vonatkozó kérdésében utalt rá, hogy Kádár elvtárs közismerten nem nagyon szeret utazni. Válaszában az MSZMP KB első titkára mosolyogva ismerte el, hogy valói. ■> nem szenvedélyes utazó, de ennek ellenére — mint monda — „kész vagyok mindenhova elmenni, ahol a jó ügyet, a népek barátságát, békéjét lehet szolgálni”.

A megbeszéléseken — noha két különböző társadalm berendezkedésű ország legmagasabb rangú képviselői ültek a tárgyalóasztal mögött — kölcsönösen kifejeződött a törekvés, hogy a helsinki szellemnek megfelelően, mindkét nép, s az egész Európa javára bővüljön az együttműködés.

KADAR JÁNOS NSZK-BELI HIVATALOS LÄTO- GATÄSA a feszített program jegyében zajlott le. Ha áttekintjük az MSZMP KB első titkárának tárgyalópartnereit, felmérhetjük a megbeszélések széles skáláját. A tárgyalások két csomópontja a politika és a gazdaság volt. Pártunk első titkára — és a kíséretében levő Púja Frigyes külügyminszter — a vendéglátóval, Helmut Schmidt- tel, a szövetségi köztársaság kancellárjával és Hans- Dietrich Genscher külügyminiszterrel, alkancellárral, mint-, a hatalmon levő szociáldemokrata—szabaddemokrata koalíció két vezető politikusával tanácskozott, emellett még találkozott Willy Brandttal, a szociáldemokrata párt elnökével és Oskar Wetterrel, a szakszervezeti szövetség elnökével is. Kádár János a gymnichi palotában levő szálláshelyén fogadta a Bundestag ellenzéki frakciójának elnökét, dr. Helmut Kohlt is, akivel egyórás nyílt beszélgetésen cserélt véleményt. Az MSZMP KB első titkára kedd délután felkereste Walter Scheelt, az NSZK szövetségi elnökét. Ami a gazdasági tárgyú megbeszéléseket lleti, ezeken Kádár János és a kíséretében levő Bíró József külkereskedelmi miniszter dr. Hans Friedrichssei, az NSZK gazdaságügyi miniszterével és Wolff von Ame- rongennel, a tekintélyes kereskedelmi és iparkamarai szövetség elnökével, valamint az NSZK sok ipari, pénzügyi vezető képviselőjével tanácskozott.

Bensőséges, elvtársi hangulatú eszmecserén találkozott Kádár János, a gymnichi kastélyban a Német Kommunista Párt elnökével, Herbert Miesszel, és a párt más vezetőivel. Az NSZK kommunistái egyetértenek a látogatással, amely az európai béke és biztonság megerősítésének fontos láncszeme — mondták el az NKP vezető képviselői.

EGÉSZÉBEN VÉVE az MSZMP KB első titkárának bonni látogatása szervesen beleillett Kádár Jánosnak a közelmúltban Ausztriában és Olaszországban tett látogatási sorába, amelyeknek „közös nevezője” volt a törekvés, hogy a helsinki értekezlet ajánlásait, az együttműködést, a békés egymás mellett élést a gyakorlatban valósítsák meg, annak ellenére, hogy vannak erők, amelyek Helsinkinek „ellengőzt” adni próbáló manőverekkel fékezik az enyhülési politika érvényre jutását. Mint az MSZMP KB első titkára a záró sajtóértekezleten elmondta: „Itt, az NSZK-ban megerősödött bennem, hogy a polgári berendezkedésű országok vezetőiben is él az a realizmus, amely a helsinki tanácskozást létrehozta”.

WWA(\VWWWSAWA/VAA/VA/\AAAAAAWWWVW\AAAAA<VWWWWVÓAAAA/

Egyiptomi

emberrablás

után

A tragikusan végződött egyiptomi emberrablás hullámai tovább gyűrűznek. Kairóban folynak a letartóztatások, képünkön pedig rendőrök emelik be a gépkocsiba Danaby volt vallásügyi miniszter koporsóját.

(Népújság-telefotó:

— AP—MTI—KS)

Kompromisszumos javaslaton dolgoznak Belgrádban

A belgrádi előkészítő tanácskozáson részt vevő semleges és el nem kötelezett országok jelenleg egy új, kompromisszumos javaslat elkészítésén munkálkodnak, az őszre tervezett találkozó napirendjének és szervezési kérdéseinek meghatározását illetően. Az említett országok a jelenlevő küldöttségekkel nem hivatalosan már ismertették elgondolásaikat és erről — ugyancsak nem

Genfi leszerelési bizottság

A leszerelési bizottság csütörtökön megtartott, 751. hivatalos ülése rövid ideig tartott, mert a delegátusok csak ügyrendi kérdésekről tárgyaltak. A küldöttségek megállapodtak abban, hogy ma délelőtt újabb munkaülést tartanak, informatív jelleggel. Ennek a nem hivatalos tanácskozásnak az lesz a feladata, hogy a képviselők kötetlen formában vitathassák meg a nyári ülésszak elé kerülő főbb témákat.

Genfben jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a leszerelési bizottság hivatalos és informatív üléseivel párhuzamosan, konzultációkat is tartanak. Ezek közül a legjelentősebb a szovjet—amerikai párbeszéd, továbbá az a konzultáció, amelyen a föld alatti atomfegyver-kísérletek betiltásával foglalkoznak, Nagy-Britannia bevonásával. Mindezen felül a leszerelési bizottság tagjai két- és többoldalú megbeszéléseket is folytatnak.

A pénteki nem hivatalos tanácskozást követően, jövő kedden rendezik meg a 752. plenáris ülést.

hivatalos jelleggel — előzetes eszmecserét is folytatnak, mielőtt indítványukat végleges formába öntve, hivatalosan is előterjesztenék.

Ismeretes a szocialista országoknak az a határozott álláspontja, hogy az őszi találkozó napirendjének alapját csak a Helsinkiben közösen elfogadott záróokmány és annak ide vonatkozó megállapításai képezhetik.

Az előkészítő tanácskozás egyébként csütörtökön folytatta munkáját. A küldöttségek ezen a héten — a jugoszláv nemzeti ünnep miatt, hétfőn elmaradt tanácskozás pótlására — szombaton is tartanak ülést.

Bécsi

haderőcsökkentés

Csütörtökön a Hofburg nemzetközi konferenciatermében újabb plenáris ülést tartottak a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről tárgyaló delegációk. A zárt tanácskozáson N. K. Taraszov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője elnökölt és E. Bolland nagykövet, a brit delegáció vezetője szólalt fel.

Az ülés után megrendezett nemzetközi sajtóértekezleten adott tájékoztatásból kiderült, hogy Nagy-Britarmia képviselője felszólalásában a NATO-országok álláspontját vette védelmébe. Azt igyekezett bizonyítani, hogy szükség van az úgynevezett „közös plafonra” — a szárazföldi erők létszámbeli egyenlőségére. Ez az érvelés azonban ellentmond az előzetes konzultációkon közösen elfogadott elveknek, amelyek többek között meghatározták: a csökkentést úgy kell végrehajtani, hogy egyik állam biztonságát se érje károsodás.

Egy kérdésre válaszolva a nyugati államok szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi fordulóban érdemi változás már nem igen történhet, mivel július második felében véget ér ez a tárgyalási szakasz. Ezt hivatalosan ugyan még nem közölték, de megbízható források szerint többhetes nyári szünet várható.

Októberre választásokat ígér a pakisztáni „új fiatalom,99

Islamabad, Rawalpindi, Bejrut

A keddi vértelen katonai puccs óta továbbra is nyugalom uralkodik egész Pakisztánban, egyedül Karachi- ban volt szerdán kisebb ro- konszenvtüntetés a katonai

Cirkáló

rakétáktól

az„MX”-ig

Az amerikai légierő 300

„MX” típusú, helyváltoztató indítóállású interkontinentális rakétát igényel, amelyek rendszerbe állításuk esetén lehetetlenné tennék a hadászati fegyverek érdemi ellenőrzését — jelentette csütörtökön a Washington Post.

Az ,,MX’ jelzésű rakéta 20 —30 km hosszú fedezékben kapna helyet, indítóállását a fedezékben át lehetne helyezni. A tervek szerint egyetlen rakéta tizenkét hidrogén robbanófej továbbítására lenne alkalmas.

Az új amerikai tömegpusztító fegyver jelenleg a ki- fejlesztés szakaszában van.

Carter elnök kora őszre ígért döntést abban, megkezdik-e egy másik, új amerikai tömegpusztító fegyver, a neutronbomba gyártását.

Az elnök februárban reményét fejezte ki, hogy sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió nem rendszeresít helyváltoztató indítóállású interkontinentális rakétákat. Az amerikai kormány, amely azóta nem tért vissza nyilvánosan az ügyre, szemmel láthatóan a katonai-ipari komplexum erős nyomása alá került, hogy fejlesszen ki egész sor támadófegyvereket, úgynevezett cirkáló rakétáktól a neutronbombán át, az „MX”-ig.

MmmhiuL

1977. július 8„ péntek

Az újabb antikommunista elméletek és céljaik (2.)

a harmadik világ és a „szovjet modell” elmélete

AZ IMPERIALISTA IDEOLÓGUSOKNAK azok a kísérletei, hogy a kommunizmust, és a kolonializmust azonosítsák kettős célt követnek: törekvésük nemcsak a marxizmus—leninizmus elméletének és gyakorlatának antikomunista rágalmazása, hanem ugyanakkor mind a „klasszikus”, mind pedig a modern, neokolonialista formában jelentkező kolonializ- mus szerves kölcsönviszo- nyának álcázása.

A mai kolonializmus és antikommunizmus kölcsön- viszonyának fő irányai közé- elsősorban azok a közvetlen kísérletek tartoznak, amelyek speciális koncepciók kialakítása és ideológiai diverziók rendszerének létrehozása útján kompromittálják a marxizmus— leninizmust, a szocializmust és a fiatal ázsiai, afrikai, latin-amerikai országok fejlődésének szocialista útját. Másodsorban idetartozik az antikommunista világnézet lényeges elemeit tartalmazó egyetemes szociológiai-világnézeti koncepciók létrehozása. Továbbá az olyan speciális koncepciók kialakítása, amelyeknek az a fő feladatuk, hogy az ázsiai, afrikai, latin-amerikai országokban megakadályozzák a nemzeti demokratikus mozgalom szocialista mozgalomba való átnövését.

Az első irányt annak az elméletnek az utóbbi időben különösen széles körű elterjedése jellemzi, mely szerint a szovjet „modell” — úgymond — nem alkalmazható a fejlődő országok hatékony gazdasági, szociális és politikai fejlesztésére. Abban a helyzetben, amikor a

nemzeti felszabadító mozgalom új szakaszba — a neo- kolonializanus ellen a gazdasági függetlenségért vívott harc szakaszába — lép, az imperialista ideológusok különleges figyelmet szentelnek egyik vagy másik politikai rendszer hatékonysága kérdéseinek, s a maguk sajátos módján „indokolják” a gazdaság fejlesztésére, az elmaradottság leküzdésére általuk javasolt útnak előnyeit.

MINDEN LEHETŐ MŐDON propagálják azt a hamis tételt, hogy a gazdasági építés szocialista módszerei antidemokratikusak. Campbell amerikai szociológusnak azt a rágalmazó tételét ismétlik. hogy a szovjet politikai rendszert „az iparosítás és a gazdasági fejlődés feladatának megvalósítására felhasznált totalitarizmus”- nak kell tekinteniTaktikájuk azonban új elemeket is felmutat. A szocialista országok sikereit kényszerűen és esetenként beismerik, és a szocialista országok gazdasági tevékenységének és politikai rendszerének tapasztalataiból „pozitív” és „negatív” tanulságokat vonnak le. A gazdasági tevékenység állítólagos anti- demokratizmusának sokszor kifejtett tételét pedig annak ..bizonyításával” kísérlik meg kiegészíteni, hogy a szocializmus viszonyai között lehetetlen a mindenoldalú tudományos-műszaki haladás.

Az imperializmus ideológusai, akik fő erőfeszítéseiket a marxizmus—leninizmus elmélete és gyakorlata elleni harcra összpontosítják, gyakran még arra is készek, hogy dicsérettel szóljanak a

nemzeti felszabadító mozgalom ideológiájának egyes vonásairól és sajátosságairól. Ebben a tekintetben nagyon jellemzőek az amerikai polgári szociológusok megnyilatkozásai. Egyik irányzatuk például a fejlődő országok egyes vezetőinek „humanista szocializmusával” kapcsolatban azt a gondolatot fejtegeti, hogy ennek a „humanista szocializmusnak” előnyei vannak a „materialista kommunizmussal”

szemben, mivel „az anyagi értékeken” .kívül erkölcsieket is értékel.

Nyilvánvaló, hogy ezzel a mesterkedésükkel az imperializmus ideológusai igyekeznek szembeállítani egymással a forradalmi mozgalom különböző osztagait, megrpóbálnak éket verni a reális szocializmus országai és a fiatal fejlődő országok közé. Az újonnan felröppentett további különleges „kommunizmusok” elméletei. az „afrokommunizmus” és az „ázsiai kommunizmus” közti lényeges különbségek kiemelése annak a reménynek a kifejezése hogy az „afrokommunizmus” független világpolitikai tényezővé válhat és egyre jobban el fog távolodni a reális kommunizmustól.

ÍGY TEHÁT a jelenkori antikommunizmus ideológusai az . antikommunizmus válsága közepette igyekeznek megtalálni a neokolonialista ideológiának és a nemzeti felszabadító mozgalom elleni harcnak új, kifinomultabb formáit(Következik: A ,,tudományos-műszaki elitről” szóló elméletek.)

hatalomátvétel mellett. A legfontosabb lapok általában az új hatalom mellett foglalnak állást.

Ziaul Hak, a púccs következtében'hatalomra került új katonai vezető, szerdán ügyvezető kormányzókat nevezett ki négy tartomány élére, s utasítást adott az októberre tervezett új választások előkészítésére..

Mint a Mena hírügynökség jelentette, a Perzsa- öbölbeli arab államok pakisztáni nagykövete, miután szerdán telefonbeszélgetést folytatott Ziaul Hak tábornokkal, úgy nyilatkozott, hogy Zulfikar Ali Bhutto volt miniszterelnököt még az októberi választások előtt szabadlábra helyezik a „védőőrizetből”. Lapjelentésekből úgy tudják, hogy a kilenc pártból álló ellenzéki szövetség egyik legtekintélyesebb .vezetőjét, akit a keddi puccs alkalmával szintén letartóztattak. máris kienged^ ték fogságából, továbbra is őrizetben van azonban a Bhutto-kormány. számos tag-, ja, főként katonai személyiségek.

Egy pakisztáni kátonai szóvivő csütörtökön közölte, hogy a letartóztatott többi politikust az októberi választások előtt szabadon bocsátják, sőt engedélyezik, hogy politikai tevékenységet folytassanak a legfeljebb egy hónapig tartó választási kampány idején. A választások lebonyolításával kapcsolatos intézkedéseket „igen hamar” nyilvánosságra hozzák — fűzte hozzá a szóvivő.

Az 1973-ban életbe lépett pakisztáni alkotmány — idézte a szóvivő Ziaul Hak tábornok kijelentését — nem szűnt meg, de egyes cikkelyeinek érvényességét felfüggesztették.

(Reuter)

Helmut Schmidt nem ért egyet Carter álláspontjával

Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:

Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár komolyan aggódik, hogy Carter amerikai elnöknek a Szovjetunió vonatkozásában folytatott politikája a várt eredmény ellenkezőjét hozza — jelentette csütörtökön a New York Times bonni tudósítója. A lap szerint Schimdt, aki a jövő héten tesz hivatalos látogatást az amerikai fővárosban, „nem fogja elkerülni e témát” a Carter elnökkel folytatandó tárgyalásokon.

Schmidt, ha nem is drámai módon, de világosan értésre kívánja adni: a nyugateurópaiak általában azt igénylik, hogy Washingtonban higgadtabban közelítsék meg a kelet-nyugati kapcsolatok kérdéseit — írja a lap.

A New York Times idézi Schmidt kancellárnak Kanadába és az Egyesült Államokba való elutazása előtt tett kijelentéseit Kádár Jánossal folytatott tárgyalásairól:

„Ismételten aláhúzták, hogy a nemzetközi enyhülés

politikájának .folytatását kívánjuk, s mindkét ország, a maga szövetségi rendszerén belül, erre fog. törekedni. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy célunkat csak akkor érhetjük el. ha a két világhatalom még pozitívabban alakítja kapcsolatait, mint az elmúlt években” — mondotta Helmut Schmidt.

„A kancellár világosan értésre adta: nem ért egyet

Carter elnök álláspontjával, nevezetesen, hogy külön-kü- lön lehet folytatni az emberi jogok kampányát és a hadászati fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat anélkül, hogy az egyik kihatna a másikra, — írja a New York Times.

A lap értesülése szerint a közös piaci országok múlt heti értekezletén a tagállamok vezetőinek nagy többsége egyetértett azzal, hogy (a nyugat) semmit nem nyerhet bizonyos emberi jogokra hivatkozó szovjetellenes támadásokkal. Egy nyugatnémet részvevő szerint az egyetlen kivétel James Callaghan, brit kormányfő volt, aki maradéktalanul támogatta Carr tér állást>ontját.