Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-07 / 158. szám
1 Amikor a tudomány a gyakorlatot szolgálja A nádudvari rendszer Heves megyében Ä siker híre hamar ízárnyra kapott és eljutott Heves megyébe is. Alig négy esztendővel ezelőtt, amikor az országos hírű nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet irányításával létrejött a Kukorica- és Iparinövény-termelési Együttműködés, az elsők között társuló hajdúsági gazdaságok egy esztendő alatt megduplázták kukoricatermésüket. Valami olyan történt, amire a hazai mező- gazdaságban addig nem volt példa. Üj gépeket, gépsorokat vontak a termelésbe, megjelentek a nehéz traktorok, a nagy teljesítményre képes munkagépek és új vegyszereket próbáltak ki- Kémiai módszerekkel vizsgálták meg a földeket és ezek alapján műtrágyáztak. A dél-alföldi gazdaságok sikere Korunk, a tudományostechnikai forradalom vívmányai tehát egyik napról a másikra bekerültek a gyakorlatba. Az egész termelés gyökeresen megváltozott, melynek nagyszerű eredményei születtek. Nem csoda tehát, hogy a Heves megyei gazdaságok is felfigyeltek a nádudvari termelési rendszer sikereire. Egyre több szakember fordult Nádudvar felé és azon töprengtek, miként kapcsolódhatnak be az együttműködésbe. Ebben iránymutató szerepet vállalt akkoriban az MSZMP Heves megyei Bizottsága, Heves megye Tanácsa és a termelőszövetkezetek területi szövetsége is, amelyek segítséget nyújtottak a gazdaságok csatlakozásához. Ennek. eredményeként már 1974-ben 12, főleg Heves megye dél-alföldi részén levő gazdaság 6800 hektárral kapcsolódott be a nádudvari rendszerbe, az iparszerű kukorica- és cukorrépa-termelésbe. Meghatározott technológia alapján amerikai gépsorokkal kezdték meg a munkát és 1975-ben a betakarításkor komoly sikereket vallhatták magukénak. Amire nem számítottak és korábban nem is gondoltak. az iparszerűen termelt kukorica hektáranként 66,4 mázsát adott- A cukorrépa pedig jóval meghaladta a 300 mázsát. Tavaly, amikor az aszály pusztított, igaz, csak 48,7 mázsát takarítottak be a kukokricából, cukorrépából pedig 327 mázsát, iparszerű termelés nélkül viszont ez sem lett volna ... Különösen szép sikereket ért el a hatvani, a horti, a poroszlói, a gyöngyöspatai és a hevesi Rákóczi Terme- melőszövetkezet. Segít az alközpont Mit ad a termelési rendszer a gazdaságoknak? Egyértelműen sokat. Közreműködik a legkorszerűbb külföldi és magyar gépek: talajművelők, vetőgépek, kombájnok és szállító járművek beszerzésében a gazdaságoknak. A nagy értékű gépsorokat rendszeresen ellenőrzik és karbantartják- Közreműködnek abban is, hogy a partnergazdaságok időben megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmagvakhoz, műtrágyához és növényvédő szerekhez jussanak. Tehát a gépgyártó vállalatoktól egészen a kémiai anyagokat gyártó üzemekig szoros együttműködési kapcsolatban vannak. ■ Ezt a feladatot látja el 1975 tavaszától a nádudvari termelési rendszer hevesi alközpontja, amely Heves megyén kívül a Pest és Nógrád megyei gazdaságokat is támogatja. Az alközponttól tíz jól képzett szerelő rendszeresen ellenőrzi és karbantartja a nagy értékű gépeket. Betakarításkor pedig a nádudvari központi raktárból soron kívül biztosítják a szükséges pótalkatrészeket is. A termeléshez rendszeres szaktanácsokat nyújtanak. A szövetkezetekben dolgozó, az iparszerű termelést irányító és folytató szakembereknek évente továbbképző tanfolyamokat szerveznek. Ott már a következő évi technológiát is tanulmányozzák, beleépítve a biológiai, kémiai és műszaki tudományok legújabb eredményeitA gazdaságoknak tehát megéri a kapcsolat, ezt bizonyítják a tapasztalatok. Heves megyében soha nem volt ennyi korszerű gépsor az üzemekben, mint ma, ami elsősorban a nádudvari rendszernek köszönhető. Annak, hogy a rendszer előnyeit hamar felismerjék a gazdaságok és bátran csatlakoztak az együttműködéshez. Tavaly és az idén gazdaságaink megközelítően 25 ezer hektáron termelnek már iparszerűen kukoricát, cukorrépát, sőt újabban napraforgót, szóját és búzát is, a nádudvariak útmutatása alapján. A búzatermelés tokozására A. rendszer további előnyöket ígér, mert például búzából a 12 legtermőképe- sebb fajtát sietik, kukoricából is az üzemi viszonyoknak, a talaj- és éghajlati adottságoknak legmegfelelőbbeket válogatják, a hazaiakon kívül jugoszláv, francia, amerikai és svájci fajtákat is. Ugyanígy a cukorrépát is, amelyek közül holland, nyugatnémet, magyar fajtákat próbálnak ki, és a legjobbakat terjesztik el. Különösen figyelemre méltó az iparszerű búzatermelés a nádudvari technológia alapján- Közismert, hogy Heves megyében az országos átlag alatt maradt a múlt esztendőben is a kenyérgabona átlagtermése. A gazdaságok úgy tervézik, hogy a nádudvari rendszer alapján 1980-ig elérik majd a hektárankénti 45 mázsát. Hogy ez sikerrel meg is valósuljon, a nádudvariak már megtették a szükséges intézkedéseket. A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárral való együttműködés alapján már jövőre megkezdik a kukorica-, a napraforgó- és várhatóan majd a nagy teljesítményű búzavetőgépek gyártását a bevált Rába-Steiger traktorok mellé. Ezzel a hagyományos vetőgépeket korszerűbbekkel cserélik fel. Jövőre a kukorica, a búza és az ipari növények mellett kidolgozzák a vetőmag- és a takarmánytermelési rendszert is, a szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet, valamint a Vetőmag Vállalat Országos Központjának bevonásával. Ezzel megoldják a parther- gazdaságok folyamatos vetőmagellátását. A takarmánytermelésben pedig korszerű műszaki alapot teremtenek a silózott és a száraz takarmányok iparszerű feldolgozásáhozA két új rendszerhez a Heves megyei gazdaságok is csatlakozhatnak majd. A lehetőségeid további előrelépést ígérnek, melyekkel érdemes lesz élniük megyénk nagyüzemeinek is. Mentusz Károly A csuvas vendégek szerdai programja M. V. Sutyin előadása vezető propagandistáknak A TIT megyei szervezetének vendégeiként, megyénkben tartózkodó csuvas küldöttség, szerdai programja során, találkozott a megyei pártbizottság mellett működő agitációs és propagandabizottság tagjaival. A vendégeket dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte, majd M. V. Sutyin, az SZKP Csuvas Területi Bizottságának osztály- vezetője előadást tartott az agitációs és propagandamunka néhány időszerű kérdéséről, valamint Csuvasia gazdasági, kulturális eredményeiről. Ezt követően A. F. Filippov, a Znányie szervezetének első elnökhelyettese, a Csuvasiában folyó tudományos, ismeretterjesztő munka helyzetéről, feladatairól tartott tájékoztatót. A tájékoztatók elhangzása után, dr. Sipos István, a csuvas vendégeknek átnyújtotta a megyei pártbizottság Lenin-emlékplakettjét, a vendégek pedig átadták a megyei pártbizottság titkárának Nyikolajev űrhajós szobrát. A délutáni program során Polgár Miklósnak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének kíséretében a csuvas delegáció Gyöngyösre látogatott, ahol a járási pártbizottságon Oláh István, a járási bizottság titkára és Kiss Kálmán osztályvezető tájékoztatta a vendégeket a járás életéről Ezt követően, a csuvas küldöttség meglátogatta a Gagarin Hőerőművet, megtekintette a Thorez- bányát, valamint az abasári termelőszövetkezetet. Kis üzem, nagy feladattal Az 1967-ben alapított ró- zsaszentmártoni műanyagüzem akkortájt még csak környékbelieknek biztosított jó és közeli munkalehetőséget, s megoldotta a környékbeli bánya bezárásával kapcsolatos gondokat. Ma már azonban igen komoly nép- gazdasági érdeket szolgál ez a 170 fővel működő kis üzem. Feladatuk, munkájuk nem lebecsülendő, a kisüzem jelzés ellenére. A Borsodi Vegyi Kombinát részére szállítanak nagy szilárdságú és saválló poliészter csöveket. A hatalmas vegyi kombinát teljes felépítéséig mintegy 120 millió forint értékű terméket szállítanak, ami jelentős valuta- megtakarítást jelent a népgazdaságunknak. Készül itt még a budapesti mezőgazda- sági Gépgyártó Vállalat részére különböző méretű műanyagtartály a permetező- kocsikhoz, ioncserélő oszlop és négyemeletes ház nagyságú tárolótartály is. S még egy fontos adat: az itt készülő csövek hárommillió tonna acélcsövet helyettesítenek. Ebben az évben öt nehézipari vállalat és üzem között a rózsaszentmártoniak is kiváló címet kaptak. Gabér Józsefné, a poliészter szálakat fűzi be az NSZK gyártmányú automata csőgyártó gépbe. Gyón! Imre a könyökcsövek peremezcsét készíti elő. A város büszkesége lesz...? Séía. az egri kömamok körül Budapest, Szolnok, Tatabánya után, a negyedik Egerben épül, s előkészület alatt az ötödik Kaposvárott. Országszerte mindenütt ilyet szeretnének; korszerű, elegáns, megfelel a sportmozgalom igényeinek. Osztrák li- cenc a technológia, különleges megoldásokkal. Az acéllemez tetőszerkezet például minden alátámasztás nélkül tart a kör közepén egy hatalmas vasbeton korongot, amire ráadásul még egy kazánházat is építenek. Mégsem szakad le. Persze, _ itt még centiméternyi eltérés sem lehet az illesztéseknél. Az egri stadion látogató;, az arra sétálók mind megállnak a körcsarnok építkezése körül, igazi, még ritka látványosság a csarnok vasbeton bordázata. Meg hát — úgymond — ez lesz a megye- székhely egyik büszkesége is. Érdemes megnézni. Az igaz, hogy mostanában úgy tűnik, nem haladnak az építkezéssel Ráadásul a már elkészült három körcsarnok sem a legjobb hírét kelti a kivitelezőinek, így aztán érthető, a sportszeretők közül sokan kezdtek már aggódni: valóban a város büszkesége lesz ez a körcsarnok? Föltettük ezt a kérdést a kivitelező Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat főmérnökének, Kőteleky Dénesiek is. Valóban csúszik-e az átadás határideje a tervezetthez képest? Tisztázzuk a félreértéseket először a határidők ügyében. — Itt, a kivitelezői szerződésben olvasható, hogy a határidő: 1978. október 30. Ez volt eredetileg és ez ma is a határidő. Más dolog, hogy a mi vállalati programunkban célul tűztük ki a jövő év augusztus 20-i átadást. Két és fél, három év alatt épültek meg a már kész körcsarnokok is; mi 22 hónap alatt akarjuk megépíteni. Néhány megjegyzést azonban hadd tegyek a beruházás körülményeiről. 32 millió 900 ezer forintba kerül a körcsarnok, ebből tízmilliót tesz ki az alvállalkozói munka, önmagában is sokat mondó szám ez, ha tudjuk, hogy milyen körülményes nálunk az alvállalkozókkal való együttműködés. Az Építéstudományi Intézet a szakmai irányító, mivel nagyon bonyolult műszaki megoldásokról van szó. Az intézet vállalkozott a tető- szerkezet hegesztési munkáinak elvégzésére is. Rajta kívül alvállalkozó még az Országos Szakipari Vállalat, a tető azbesztszigetelését végzi, és a Csőszerelőipari Vállalat, amely a szellőztető és hőtechnikai berendezéseket szereli. — Az építkezés kezdete előtt megnéztük a már elkészült körcsarnokokat, hogy az ottani tapasztalatokat összegyűjtve, mi ugyanazokat a hibákat már ne kövessük el. Több módosító javaslatot tettünk ezek alapján, amelyeket a beruházók részben fogadtak el. Például: a bordás üvegburkoJat azoknál már töredezik, beázik. Mi javasoltunk import színszűrő üveget, más beépítési móddal. Ezt nem fogadták el, mert drágább. Klímaberendezés az eddig épült csarnokokban nirícs, a miénkben már lesz, ezenkívül itt kialakítunk egy zárt termet is, ahová például a zsűri elvonulhat tanácskozni egy-e^y verseny után. Az aggregátbrházat át kellett tervezni, nem kerülhet az eredeti helyére. Mindezek miatt nem módosítottuk a határidőt, de azért el kell mondani, hogy a klímaberendezés tavaly feladott megrendelésére még visszaigazolást sem kaptunk. Hogyan áll pillanatnyilag a beruházás? Mint megtudtuk. vannak időszakok, amikor valóban áll, nem halad az építkezés. Egyelőre azonban lényeges csúszás még nincs, ám a következő hónapokban már nagyon résen kell lennie mindenkinek, ha a programozott határidőt tartani akarják. A vasbeton tartóoszlopoknak, szám szerint 24-nek, tavaly szeptemberig kellett volna megérkezni Szentendréről. Sem ezeknek, sem a többi előre gyártott szerkezetnek a szállítási határidejét nem tudta tartani az Építés- tudományi Intézet. Az év végére így nehezen, de azért mégis sikerült felállítani a csarnok vázát. Július 30-ára kell a speciális tetőszerkezetet összeállítani, hogy a terv szerinti időben felvonulhasson a következő alvállalkozó. Csaknem egy kilométernyi, különleges, röntgennel ellenőrzött hegesztést kell elvégezni az acéllemezek összeállításához. Egy kis bonyodalom: az Építés- tudományi Intézetnek minősített hegesztője nincs, az általa megbízott vállalat pedig visszautasította a munkát. Ilyen szakember egyébként nem sok van az országban: egy hegesztőt szereztek nagy nehezen, s ezenkívül számítanak a visontaiakra. Ha segítenek a Visontán dolgozók, akkor időre kész lesz a tető, de ha nem tudnak, akkor már valóban „csúszni kezd” a beruházás. A' Csőszerelőipari Vállalat januárra kérte a területet, akkor a szerződés szerint a második negyedévben elkészül a szellőztetéssel, klíma- technikával. Amíg az alvállalkozók dolgoznak, a tanácsi építők előre elkészítenek minden belső berendezést, a tribünt és a többit. Az apróbb, befejező munkákkal, a szereléseket követően már hamar elkészülnének. Ha időben és jól megépítik, büszkék lehetnek rá a megyeszékhely lakói — és joggal. Azonban ne tűnjön akadékoskodásnak, ha mégis megjegyezzük: a drágább, szebb üvegburkolat véleményünk szerint olcsóbb lenne, hiszen nem kellene egy-két év után cserélgetni, újra ragasztani, mint ahogyan az tapasztalható a már elkészült sportcsarnokoknál. A világításról már most ismert, hogy nem lesz alkalmas színes tévéközvetítésre. Néhány esztendő múlva pedig ez lesz már az általános. Egyébként mi is örömmel és várakozással tekintünk Eger új büszkeségére. Hekeli Sándor Nagy János a csővágó be-, rendezés beállítása közben. (Fotó: Perl Márton) 1977. július 7., csütörtök /
