Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-07 / 158. szám

1 Amikor a tudomány a gyakorlatot szolgálja A nádudvari rendszer Heves megyében Ä siker híre hamar ízárnyra kapott és eljutott Heves megyébe is. Alig négy esztendővel ezelőtt, amikor az országos hírű nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet irányí­tásával létrejött a Kukorica- és Iparinövény-termelési Együttműködés, az elsők kö­zött társuló hajdúsági gaz­daságok egy esztendő alatt megduplázták kukoricater­mésüket. Valami olyan tör­tént, amire a hazai mező- gazdaságban addig nem volt példa. Üj gépeket, gépsoro­kat vontak a termelésbe, megjelentek a nehéz trak­torok, a nagy teljesítmény­re képes munkagépek és új vegyszereket próbáltak ki- Kémiai módszerekkel vizs­gálták meg a földeket és ezek alapján műtrágyáztak. A dél-alföldi gazdaságok sikere Korunk, a tudományos­technikai forradalom vívmá­nyai tehát egyik napról a másikra bekerültek a gya­korlatba. Az egész termelés gyökeresen megváltozott, melynek nagyszerű eredmé­nyei születtek. Nem csoda tehát, hogy a Heves me­gyei gazdaságok is felfigyel­tek a nádudvari termelési rendszer sikereire. Egyre több szakember fordult Nádudvar felé és azon töp­rengtek, miként kapcsolód­hatnak be az együttműkö­désbe. Ebben iránymutató szere­pet vállalt akkoriban az MSZMP Heves megyei Bi­zottsága, Heves megye Ta­nácsa és a termelőszövet­kezetek területi szövetsége is, amelyek segítséget nyúj­tottak a gazdaságok csatla­kozásához. Ennek. eredmé­nyeként már 1974-ben 12, főleg Heves megye dél-al­földi részén levő gazdaság 6800 hektárral kapcsolódott be a nádudvari rendszerbe, az iparszerű kukorica- és cukorrépa-termelésbe. Meghatározott technológia alapján amerikai gépsorok­kal kezdték meg a munkát és 1975-ben a betakarítás­kor komoly sikereket vall­hatták magukénak. Amire nem számítottak és koráb­ban nem is gondoltak. az iparszerűen termelt kukorica hektáranként 66,4 mázsát adott- A cukorrépa pedig jóval meghaladta a 300 má­zsát. Tavaly, amikor az aszály pusztított, igaz, csak 48,7 mázsát takarítottak be a kukokricából, cukorrépá­ból pedig 327 mázsát, ipar­szerű termelés nélkül vi­szont ez sem lett volna ... Különösen szép sikereket ért el a hatvani, a horti, a poroszlói, a gyöngyöspatai és a hevesi Rákóczi Terme- melőszövetkezet. Segít az alközpont Mit ad a termelési rend­szer a gazdaságoknak? Egy­értelműen sokat. Közremű­ködik a legkorszerűbb kül­földi és magyar gépek: ta­lajművelők, vetőgépek, kom­bájnok és szállító járművek beszerzésében a gazdaságok­nak. A nagy értékű gépsoro­kat rendszeresen ellenőrzik és karbantartják- Közremű­ködnek abban is, hogy a partnergazdaságok időben megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmagvakhoz, műtrágyához és növényvédő szerekhez jussanak. Tehát a gépgyártó vállalatoktól egé­szen a kémiai anyagokat gyártó üzemekig szoros együttműködési kapcsolatban vannak. ■ Ezt a feladatot látja el 1975 tavaszától a nádudva­ri termelési rendszer hevesi alközpontja, amely Heves megyén kívül a Pest és Nógrád megyei gazdaságokat is támogatja. Az alközpont­tól tíz jól képzett szerelő rendszeresen ellenőrzi és karbantartja a nagy értékű gépeket. Betakarításkor pe­dig a nádudvari központi raktárból soron kívül bizto­sítják a szükséges pótalkat­részeket is. A termeléshez rendszeres szaktanácsokat nyújtanak. A szövetkezetek­ben dolgozó, az iparszerű termelést irányító és folyta­tó szakembereknek évente továbbképző tanfolyamokat szerveznek. Ott már a kö­vetkező évi technológiát is tanulmányozzák, beleépítve a biológiai, kémiai és műszaki tudományok legújabb ered­ményeit­A gazdaságoknak tehát megéri a kapcsolat, ezt bi­zonyítják a tapasztalatok. Heves megyében soha nem volt ennyi korszerű gépsor az üzemekben, mint ma, ami elsősorban a nádudvari rendszernek köszönhető. An­nak, hogy a rendszer elő­nyeit hamar felismerjék a gazdaságok és bátran csat­lakoztak az együttműködés­hez. Tavaly és az idén gaz­daságaink megközelítően 25 ezer hektáron termelnek már iparszerűen kukoricát, cukorrépát, sőt újabban napraforgót, szóját és búzát is, a nádudvariak útmutatá­sa alapján. A búzatermelés tokozására A. rendszer további elő­nyöket ígér, mert például búzából a 12 legtermőképe- sebb fajtát sietik, kukoricá­ból is az üzemi viszonyok­nak, a talaj- és éghajlati adottságoknak legmegfele­lőbbeket válogatják, a ha­zaiakon kívül jugoszláv, francia, amerikai és svájci fajtákat is. Ugyanígy a cu­korrépát is, amelyek közül holland, nyugatnémet, ma­gyar fajtákat próbálnak ki, és a legjobbakat terjesztik el. Különösen figyelemre mél­tó az iparszerű búzaterme­lés a nádudvari technológia alapján- Közismert, hogy Heves megyében az orszá­gos átlag alatt maradt a múlt esztendőben is a ke­nyérgabona átlagtermése. A gazdaságok úgy tervézik, hogy a nádudvari rendszer alapján 1980-ig elérik majd a hektárankénti 45 mázsát. Hogy ez sikerrel meg is valósuljon, a nádudvariak már megtették a szükséges intézkedéseket. A győri Rá­ba Magyar Vagon- és Gép­gyárral való együttműködés alapján már jövőre meg­kezdik a kukorica-, a nap­raforgó- és várhatóan majd a nagy teljesítményű búza­vetőgépek gyártását a bevált Rába-Steiger traktorok mel­lé. Ezzel a hagyományos ve­tőgépeket korszerűbbekkel cserélik fel. Jövőre a ku­korica, a búza és az ipari növények mellett kidolgoz­zák a vetőmag- és a takar­mánytermelési rendszert is, a szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet, valamint a Vetőmag Vállalat Országos Központjának bevonásával. Ezzel megoldják a parther- gazdaságok folyamatos ve­tőmagellátását. A takar­mánytermelésben pedig kor­szerű műszaki alapot te­remtenek a silózott és a száraz takarmányok iparsze­rű feldolgozásához­A két új rendszerhez a Heves megyei gazdaságok is csatlakozhatnak majd. A le­hetőségeid további előrelé­pést ígérnek, melyekkel ér­demes lesz élniük megyénk nagyüzemeinek is. Mentusz Károly A csuvas vendégek szerdai programja M. V. Sutyin előadása vezető propagandistáknak A TIT megyei szervezeté­nek vendégeiként, megyénk­ben tartózkodó csuvas kül­döttség, szerdai programja során, találkozott a megyei pártbizottság mellett műkö­dő agitációs és propaganda­bizottság tagjaival. A ven­dégeket dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte, majd M. V. Su­tyin, az SZKP Csuvas Te­rületi Bizottságának osztály- vezetője előadást tartott az agitációs és propagandamun­ka néhány időszerű kérdésé­ről, valamint Csuvasia gaz­dasági, kulturális eredmé­nyeiről. Ezt követően A. F. Filippov, a Znányie szerve­zetének első elnökhelyettese, a Csuvasiában folyó tudo­mányos, ismeretterjesztő munka helyzetéről, feladatai­ról tartott tájékoztatót. A tájékoztatók elhangzá­sa után, dr. Sipos István, a csuvas vendégeknek átnyúj­totta a megyei pártbizottság Lenin-emlékplakettjét, a vendégek pedig átadták a megyei pártbizottság titkárá­nak Nyikolajev űrhajós szob­rát. A délutáni program során Polgár Miklósnak, a megyei pártbizottság osztályvezető­jének kíséretében a csuvas delegáció Gyöngyösre látoga­tott, ahol a járási pártbizott­ságon Oláh István, a járási bizottság titkára és Kiss Kálmán osztályvezető tájé­koztatta a vendégeket a já­rás életéről Ezt követően, a csuvas küldöttség meglátogat­ta a Gagarin Hőerőművet, megtekintette a Thorez- bányát, valamint az abasári termelőszövetkezetet. Kis üzem, nagy feladattal Az 1967-ben alapított ró- zsaszentmártoni műanyag­üzem akkortájt még csak környékbelieknek biztosított jó és közeli munkalehetősé­get, s megoldotta a környék­beli bánya bezárásával kap­csolatos gondokat. Ma már azonban igen komoly nép- gazdasági érdeket szolgál ez a 170 fővel működő kis üzem. Feladatuk, munkájuk nem lebecsülendő, a kis­üzem jelzés ellenére. A Borsodi Vegyi Kombinát ré­szére szállítanak nagy szi­lárdságú és saválló poliész­ter csöveket. A hatalmas ve­gyi kombinát teljes felépíté­séig mintegy 120 millió fo­rint értékű terméket szállí­tanak, ami jelentős valuta- megtakarítást jelent a nép­gazdaságunknak. Készül itt még a budapesti mezőgazda- sági Gépgyártó Vállalat ré­szére különböző méretű mű­anyagtartály a permetező- kocsikhoz, ioncserélő oszlop és négyemeletes ház nagy­ságú tárolótartály is. S még egy fontos adat: az itt ké­szülő csövek hárommillió tonna acélcsövet helyette­sítenek. Ebben az évben öt nehéz­ipari vállalat és üzem között a rózsaszentmártoniak is ki­váló címet kaptak. Gabér Józsefné, a poliészter szálakat fűzi be az NSZK gyártmányú automata csőgyártó gépbe. Gyón! Imre a könyökcsö­vek peremezcsét készíti elő. A város büszkesége lesz...? Séía. az egri kömamok körül Budapest, Szolnok, Tatabá­nya után, a negyedik Eger­ben épül, s előkészület alatt az ötödik Kaposvárott. Or­szágszerte mindenütt ilyet szeretnének; korszerű, ele­gáns, megfelel a sportmozga­lom igényeinek. Osztrák li- cenc a technológia, különle­ges megoldásokkal. Az acél­lemez tetőszerkezet például minden alátámasztás nélkül tart a kör közepén egy ha­talmas vasbeton korongot, amire ráadásul még egy ka­zánházat is építenek. Még­sem szakad le. Persze, _ itt még centiméternyi eltérés sem lehet az illesztéseknél. Az egri stadion látogató;, az arra sétálók mind megállnak a körcsarnok építkezése kö­rül, igazi, még ritka látvá­nyosság a csarnok vasbeton bordázata. Meg hát — úgy­mond — ez lesz a megye- székhely egyik büszkesége is. Érdemes megnézni. Az igaz, hogy mostanában úgy tűnik, nem haladnak az építkezéssel Ráadásul a már elkészült három körcsarnok sem a legjobb hírét kelti a kivitelezőinek, így aztán ért­hető, a sportszeretők közül sokan kezdtek már aggódni: valóban a város büszkesége lesz ez a körcsarnok? Föltettük ezt a kérdést a kivitelező Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat fő­mérnökének, Kőteleky Dénes­iek is. Valóban csúszik-e az át­adás határideje a tervezett­hez képest? Tisztázzuk a félreértéseket először a ha­táridők ügyében. — Itt, a kivitelezői szerző­désben olvasható, hogy a ha­táridő: 1978. október 30. Ez volt eredetileg és ez ma is a határidő. Más dolog, hogy a mi vállalati programunkban célul tűztük ki a jövő év au­gusztus 20-i átadást. Két és fél, három év alatt épültek meg a már kész körcsarno­kok is; mi 22 hónap alatt akarjuk megépíteni. Néhány megjegyzést azonban hadd te­gyek a beruházás körülmé­nyeiről. 32 millió 900 ezer forintba kerül a körcsarnok, ebből tízmilliót tesz ki az al­vállalkozói munka, önmagá­ban is sokat mondó szám ez, ha tudjuk, hogy milyen kö­rülményes nálunk az alvál­lalkozókkal való együttműkö­dés. Az Építéstudományi In­tézet a szakmai irányító, mi­vel nagyon bonyolult műszaki megoldásokról van szó. Az intézet vállalkozott a tető- szerkezet hegesztési munkái­nak elvégzésére is. Rajta kí­vül alvállalkozó még az Országos Szakipari Vállalat, a tető azbesztszigetelését vég­zi, és a Csőszerelőipari Vál­lalat, amely a szellőztető és hőtechnikai berendezéseket szereli. — Az építkezés kezdete előtt megnéztük a már el­készült körcsarnokokat, hogy az ottani tapasztalatokat összegyűjtve, mi ugyanazo­kat a hibákat már ne köves­sük el. Több módosító ja­vaslatot tettünk ezek alapján, amelyeket a beruházók rész­ben fogadtak el. Például: a bordás üvegburkoJat azoknál már töredezik, beázik. Mi ja­vasoltunk import színszűrő üveget, más beépítési móddal. Ezt nem fogadták el, mert drá­gább. Klímaberendezés az ed­dig épült csarnokokban nirícs, a miénkben már lesz, ezenkívül itt kialakítunk egy zárt termet is, ahová például a zsűri elvonulhat tanács­kozni egy-e^y verseny után. Az aggregátbrházat át kellett tervezni, nem kerülhet az eredeti helyére. Mindezek miatt nem módosítottuk a határidőt, de azért el kell mondani, hogy a klímabe­rendezés tavaly feladott meg­rendelésére még visszaigazo­lást sem kaptunk. Hogyan áll pillanatnyilag a beruházás? Mint megtudtuk. vannak időszakok, amikor valóban áll, nem halad az építkezés. Egyelőre azonban lényeges csúszás még nincs, ám a következő hónapokban már nagyon résen kell lennie mindenkinek, ha a progra­mozott határidőt tartani akarják. A vasbeton tartóoszlopok­nak, szám szerint 24-nek, ta­valy szeptemberig kellett volna megérkezni Szentend­réről. Sem ezeknek, sem a többi előre gyártott szerke­zetnek a szállítási határidejét nem tudta tartani az Építés- tudományi Intézet. Az év vé­gére így nehezen, de azért mégis sikerült felállítani a csarnok vázát. Július 30-ára kell a speciá­lis tetőszerkezetet összeállí­tani, hogy a terv szerinti idő­ben felvonulhasson a követ­kező alvállalkozó. Csaknem egy kilométernyi, különleges, röntgennel ellenőrzött hegesz­tést kell elvégezni az acél­lemezek összeállításához. Egy kis bonyodalom: az Építés- tudományi Intézetnek minő­sített hegesztője nincs, az ál­tala megbízott vállalat pe­dig visszautasította a mun­kát. Ilyen szakember egyéb­ként nem sok van az ország­ban: egy hegesztőt szereztek nagy nehezen, s ezenkívül számítanak a visontaiakra. Ha segítenek a Visontán dol­gozók, akkor időre kész lesz a tető, de ha nem tudnak, akkor már valóban „csúszni kezd” a beruházás. A' Csőszerelőipari Vállalat januárra kérte a területet, akkor a szerződés szerint a második negyedévben elké­szül a szellőztetéssel, klíma- technikával. Amíg az alvál­lalkozók dolgoznak, a tanácsi építők előre elkészítenek minden belső berendezést, a tribünt és a többit. Az ap­róbb, befejező munkákkal, a szereléseket követően már hamar elkészülnének. Ha időben és jól megépítik, büszkék lehetnek rá a me­gyeszékhely lakói — és jog­gal. Azonban ne tűnjön aka­dékoskodásnak, ha mégis megjegyezzük: a drágább, szebb üvegburkolat vélemé­nyünk szerint olcsóbb lenne, hiszen nem kellene egy-két év után cserélgetni, újra ra­gasztani, mint ahogyan az tapasztalható a már elkészült sportcsarnokoknál. A világí­tásról már most ismert, hogy nem lesz alkalmas színes té­véközvetítésre. Néhány esz­tendő múlva pedig ez lesz már az általános. Egyébként mi is örömmel és várako­zással tekintünk Eger új büszkeségére. Hekeli Sándor Nagy János a csővágó be-, rendezés beállítása közben. (Fotó: Perl Márton) 1977. július 7., csütörtök /

Next

/
Thumbnails
Contents