Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-07 / 158. szám

Kádár János és Helmnt Schmidt nemzetközi sajtóértekezlete A hivatalos látogatáson a z NSZK-ban tartózkodott Ká­dár János, az MSZMP KB el ső titkára, a NET tagja Bonn­ban megbeszéléseket tartott Willy Brandt-tal, a szociálde­mokrata párt (SPD) elnökével. Képünkön: Kádár János és Willy Brandt a megbeszélések közben. (Népújság teleíotó — AP — MTI — KS) (Folytatás az 1. oldalról) — Ismeretesek azok a ne­hézségek, amelyek a helsin­ki tanácskozást követően az ott elfogadott ajánlások ér­telmezése körül támadtak, bizonyos kedvezőtlen jelen­ségek is mutatkoztak. Ügy látszik, még mindig vannak jelentékeny tényezők, ame­lyek nem tudják elfogadni azt — az egész emberiség, s természetesen Európa népei által is oly hőn óhajtott — perspektívát, hogy békés vi­lágban éljünk. — Az említett három or­szágban tett látogatásom kö­zös mondanivalója számom­ra — s ez itt, az NSZK-ban megerősödött bennem —, hogy polgári berendezkedé­sű országok vezetőiben is él az a realizmus, amely a helsinki tanácskozást létre­hozta. El az a felismerés, hogy az emberiség lényegé­ben két út között választ­hat: a háború vagy a béke útja között. — Mi tiszteljük a kapita­lista országoknak azokat a reális érzékű vezető állam- férfiait, akik napjaink bo­nyolult világában velüpk. a szocialista országok képvise­lőivel együtt, a realitások­ból. a józan ész követelmé­nyeiből, s — állítom — né­peik alapvető érdekeiből kiindulva, következetesen a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egy­más mellett élése, gyü­mölcsöző kapcsolatai erősíté­sének és a népek közeledé­sének útján akarnak halad­ni előre. Magyar Rádió: Kancellár úr, az imént ön már be­szélt gazdasági kapcsolata­inkról. Hogyan ítéli meg részleteit tekintve e kapcso­latok kilátásait? Helmut Schmidt: Minde­nekelőtt arra utalnék, hogy a két ország közti árucsere az elmúlt évben jelentős mértékben fellendült. Ma­gyarországnak természetesen érdeke fűződik ahhoz, hogy a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok mérlege ki­egyenlítettebbé váljék­A korábbi években nem ez volt a helyzet. Az elmúlt esztendőben a mérleg lé­nyegesen javult, és biztos vagyok abban, hogy a javu­lás a jövőben még tovább folytatódik. A magyar fél ér­dekelt abban is. hogy a ma­gyar áruk behozatalának feltételei tovább liberalizá­lódjanak mind a Német Szö­vetségi Köztársaságban, mind az Európai Gazdasági Közösség egészét tekintve. Már történtek lépések eb­ben az irányban. Érdekünk az, hogy e folyamat tovább tartson. Jó lenne megvizs­gálni, hogy a magyar válla­latok az itteni piacviszonyok jobb ismeretében miképpen helyezhetnék el még ered­ményesebben árucikkeiket. A jövőben ehhez fokozot­tabb segítséget nyújtanak majd a nyugatnémet im­portcégek. Már korábban szóltam arról, hogy milyen nagyarányú a kooperáció a két ország cégei között. A magunk részéről különösen kedvezőnek tartjuk, hogy NSZK-beli kis- és középvál­lalatok részt vesznek ebben az együttműködési formá­ban- Megpróbáljuk elősegí­teni nagyobb vállalataink bekapcsolódását is a koope­rációba. Végül megemlítem, hogy kiváló együttműködés ala­kult ki a Magyar Nemzeti Bank és az NSZK Szövet­ségi Bankja, illetve több NSZK-beli magánpénzinté­zet között. Magyarország hi­telhelyzete az NSZK-ban jó, és abból indulok ki, hogy a bankközi együttműködés a következőkben tovább mé­lyülhet. Deutschlandfunk (nyugat­német rádióállomás): ön, úgy tudjuk, nem nagyon sze­ret utazni. Tervezi-e mégis más nyugat-európai orszá­gok meglátogatását a jövő­ben? Kádár János: A jövőt senki sem ismeri. Szerintem azonban a dolgok logikája, a békés egymás mellett élés, az enyhülés térhódítása ma­gával hozza, hogy a külön­böző társadalmi rendszerű országok képviselőinek sű­rűbben kell találkozniok. S bár természetem szerint va­lóban nem vagyok szenve­délyes utazó, amint a példa mutatja, kész vagyok min- dfenhova elmenni, ahol a jó ügyet, a népek békéjét, barátságát lehet szolgálni. New York Times: Kancel­lár úr, egy általános kérdés: tárgyalásaik külpolitikai át­tekintő részében felvető­dött-e, hogy elhidegülés mu­tatkozik a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyá­ban? Helmut Schmidt: Nem kí­vánok élni az ön által hasz­nált kifejezéssel- Természe­tesen érintettünk minden ak­tuális nemzetközi politikai kérdést. Ugyanez vonatkozik a két külügyminiszter meg­beszéléseire is. Jóllehet csak találgatni tudom, mire vo­natkozik az ön kérdése, azt elmondhatom, hogy sem a SALT problémakörét, sem az emberi jogok kérdését nem kerültük meg. Közös érdekünk fűződik ahhoz, hogy az enyhülési politika folytatódjék, szövetségeinken belül mindketten ezért szél­iünk síkra. Helsinkit mind­ketten az európai enyhülé­si folyamat első csúcspont­jának, egyben egy új sza­kasz kezdetének tartjuk. Mindketten tudtuk és tud­juk, hogy a helsinki záróok­mányban foglaltak megvaló­sítása nem megy egyik nap­ról a másikra, az eredmé­nyeket nem lehet egy-két év alatt sem ,, elővarázsolni”. Ehhez nyilvánvalóan hosszú ideig tartó, folyamatos erő­feszítésekre van szükség. A Belgrádban ősszel sorra ke­rülő találkozót sem befeje­zésnek, hanem közbülső ál­lomásnak tekintjük az eu­rópai biztonságot szolgáló együttműködési folyamat út­ján. Mindketten tudatában vagyunk annak: e folyamat olyan mértékben és ütem­ben tart tovább, ahogy a két nagyhatalom álláspont­jának közeledése ezt lehető­vé teszi. A nemzetközi sajtóértekez­lettel véget ért Kádár János bonni látogatásának hivata­los programja. A kancellá­ria kertjében a magyar ve­zetőt Helmut Schmidt a leg­magasabb állami vendégnek kijáró tiszteletadással bú­csúztatta. A két ország him­nuszának hangjai után Ká­dár János a nyugatnémet kancellár társaságában ellé­pett a felsorakozott díszala­kulat előtt, majd szívélyes búcsút vett Helmut Schmidt- tól, Hans-Dietrich Genscher alkancellártól, külügyminisz­tertől, valamint a búcsúzta­táson megjelent nyugatné­met vezető politikusoktól, közéleti személyiségektől. Düsseldorf: Szerdán délután gymnichi szálláshelyén felkereste Ká­dár Jánost Heinz Oscar Vet­ter, a Német Szakszerveze­tek Szövetségének (DGB) el­nöke és a szövetség vezető­ségének több tagja. Ugyancsak a délutáni órákban látogatott el Gymnichbe Wolff von Ame- rongen, a Német Kereske­delmi és Iparkamarák Szö­vetségének elnöke, valamint az ország iparának, kereske­delmének és bankjainak szá­mos vezető képviselője, a keleti bizottság tagjai. A megbeszélésen hangsú­lyozták. hogy számos to­vábbi lehetőség kínálkozik a kapcsolatok kiterjesztésére és elmélyítésére, az árucsere- forgalom növelésére, a koo­peráció kiszélesítésére, és a vállalatok közötti együttmű­ködés intenzívebbé tételére. A kora esti órákban Ká­dár János és kísérete Düs­seldorfba, Észak-Raj na- Vesztfália tartomány köz­pontjába utazott, ahol Heinz Kühn tartományi miniszter- elnök fogadta. A megérke­zést követően a magyar párt vezetője és a tartományi mi­niszterelnök közvetlen han­gulatú beszélgetést folyta­tott­Heinz Kühn ezután a tar­tományi miniszterelnökség épületében díszvacsorát adott magas rangú vendége tisz­teletére. A vacsorán a tarto­mányi miniszterelnök és Ká­dár János pohárköszöntőt mondott. A Központi Bizottság első titkára szerdán este vissza­utazott szálláshelyére, a Gymnichi kastélyba. (MTI) Röviden ISLAMABAD: A Pakisztánban kedden történt katonai hatalomátvé­tel politikai színezetét mér­legelő megfigyelők — az AFP helyzetjelentése szerint — Ziaul Hak vezérkari fő­nök első politikai állásfog­lalásából arra következtet­nek, hogy a katonai vezetés a puccs után bejelentett in­tézkedésekkel elsősorban a megdöntött kormányfő el­lenzékének akar kedvezni. WASHINGTON: A Pentagonhoz közelálló forrásokból jelentették, hogy a Carter kormány úgy dön­tött: leállítja a Minuteman III. ballisztikus interkonti­nentális rakéta sorozatgyár­tását. A döntés ez év végén lép életbe, amikor elkészül az utolsó 10 darab Minute- < man III. rakéta. WASHINGTON: Az amerikai tömegtájékoz­tatás, amely az elmúlt he­tekben (érezhetően a kor­mány sugalmazására) James Carter és Leonyid Brezsnyev közeli csúcstalálkozóját, jó­solta, kedd estére — ugyan­csak fehér házi figyelmez­tetésre — hangot váltott; a híradások jóval mértéktar- tóbbak a szovjet—amerikai viszony helyzetét illetően. A , szovjet megnyilatkozások | alapján már jóval korábban közismert volt: a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának elnöke akkor kész csúcsta­lálkozóra, ha azon a két or­szág közötti újabb SALT- megállapodás aláírására nyí­lik mód, — míg az amerikai elnök személyes ismerkedést, kötetlen eszmecserét java­solt. Az újabb antikommunista elméletek és céljaik című cikksorozatunk második re- í sze anyagtorlódás miatt ki­marad. Közös nyilatkozat Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Helmut Schmidt szövetségi kancellár meghívására 1977. július 4-e és 7-e között hi­vatalos látogatást tett a Németországi Szö­vetségi Köztársaságban. A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkárát, az Elnöki Ta­nács tagját fogadta Walter Scheel, a Né­metországi Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke. Kádár János és Helmut Schmidt beható megbeszéléseket folytatott a két ország kap­csolatairól és az időszerű nemzetközi kérdé­sekről. A látogatás alatt találkozóra és megbeszé­lésre került sor Púja Frigyes és Hans-Diet- rich Genscher külügyminiszter, valamint dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és dr. Hans Friderichs szövetségi gazdasági minisz­ter között. A látogatás alkalmával a külügyminiszte­rek aláírták a két ország kulturális együttmű­ködési egyezményét. Bonni tartózkodását követően Kádár Já­nos látogatást tett Északrajna-Vesztfália tar­tományban. A megbeszéléseken a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának tagja és a Németországi Szövetségi Köz­társaság szövetségi kancellárja elégedetten ál­lapította meg, hogy a két ország kapcsolatai eredményesen fejlődnek, s különösen a dip­lomáciai kapcsolatok felvétele óta számotte­vően tovább szélesedtek. Elhatározták, hogy az Egyesült Nemzetek alapokmányával, valamint az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet záróokmá­nyával összhangban további erőfeszítéseket tesznek kapcsolataik szélesítésére és elmélyí­tésére. Egyetértenek abban, hogy a két ország politikusainak, parlamenti képviselőinek és más vezető személyiségeinek találkozói, vala­mint a két kormány közötti politikai véle­ménycserék jelentékenyen hozzájárulnak eh­hez. Aláhúzzák, hogy a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése megfelel mind a Magyar Népköztársaság, mind a Németországi Szövetségi Köztársaság érdekeinek és elősegíti az európai béke megszilárdítását. A felek üdvözlík a két ország gazdasági kapcsolatainak kedvező fejlődését. Megelége­déssel állapítják meg. hogy különösen az áru­csere és a vállalati kooperáció fejlődött és szé­lesedett dinamikusan. A feleknek az a szándékuk, hogy az 1974. november 11-én Budapesten aláírt gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapo­dással összhangban és a kölcsönös előnyök glapján a jövőben is különleges figyelmet szentelnek a gazdasági együttműködés fej­lesztésének. Fontos feladatnak tekintik a kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozott növelésének biz­tosítását és az árucsere szerkezetének javítá­sát. Ennek megfelelően azon fáradoznak, hogy meglevő lehetőségeik keretén belül megszün­tessenek minden nehézséget, amely a gazda­sági együttműködés továbbfejlesztését aka­dályozza. Törekszenek a vállalati kooperáció és a harmadik piaci egyi. működés elmélyítésére, valamint közvetlen kapcsolatok további ki­építésére a két ország vállalatai között. Ezzel kapcsolatban kívánatosnak tartják a közepes és kisvállalatok részvételét is. Mindkét fél hangsúlyozza a hosszú távú gazdasági együttműködés nagy fontosságát a két ország kapcsolatainak megszilárdítása szempontjából. Ezzel összefüggésben kiemelik a 10 éves együttműködési megállapodás je­lentőségét és méltatják az e megállapodás végrehajtására létrehozott kormányközi ve­gye» bizottság sikeres tevékenységét. Meggyő­ződésük, hogy ennek a bizottságnak igen hasznos szerepe van a kétoldalú gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésében, különösen az együttműködés elmélyítésében. A két fél elégedetten nyugtázza, hogy a kapcsolatok más területen is jelentős előre­haladást értek el, és a kölcsönösen előnyös együttműködés számos formája jött létre. Megállapították, hogy a két ország között ed­dig aláírt egyezmények végrehajtása kielégí­tően halad. Megvizsgálják, hogy mely terüle­teken célszerű és lehetséges újabb egyezmé­nyek kötése. Hangsúlyozottan elő kívánják segíteni a tudományos és műszaki együttműködést és az a szándékuk, hogy amint lehet, megfelelő egyezményeket és megállapodásokat is köt­nek. Az a véleményünk, hogy a kulturális kap­csolatoknak nagy jelentőségük van a két or­szág és a két nép viszonyában. Ebből kiin­dulva az a szándékuk, hogy ezeket a kap­csolatokat ápolják és a kulturális együttmű­ködést fejlesszék. Azt várják, hogy a mai napon aláírt kulturális együttműködési egyezmény végrehajtása lényeges hozzájáru­lás lesz ehhez. A felek bátorítani fogják a szakszerveze­tek, a sportszervezetek, szakmai szövetségek, valamint, más szervezetek és egyesületek kapcsolatait. Nagy jelentőséget tulajdoníta­nak az ifjúsági cseréknek, és megvizsgálják együttműködési egyezmény lehetőségét ezen a területen. Elő kívánják segíteni a két ország állam­polgárainak közvetlen kapcsolatait és a tu­rizmust. Ebből a célból tovább szándékozzák könnyíteni az utasforgalmat. Támogatják mindazokat az erőfeszítéseket, amelyek a másik ország jobb megismerését és a köl­csönös megértés erősítését szolgálják. A nemzetközi helyzetről folytatott esz­mecsere középpontjában az enyhülés, a le­szerelés, az európai biztonság és együttmű­ködés kérdései állottak. \ Mindkét fél aláhúzza az enyhülés jelen­tőségét a nemzetközi kapcsolatok alakításá­ban. Meggyőződésük, hogy az enyhülés poli­tikájával szemben' nincs ésszerű alternatíva. Kifejezték, hogy támogatnak minden erőfe­szítést, amely e folyamat tartóssá tételére irányul. Méltatták a Szovjetunió, a Lengyel Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és a Németországi Szövetségi Köz­társaság szerződéseit, valamint a Német De­mokratikus Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság alapszerződését, s az 1971. szeptember 3-i négyoldalú megállapo­dást, amelyek megkötése jelentősen hozzá­járult az európai enyhüléshez. Egyetértettek abban, hogy a lemondás a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkal­mazásáról és az erőszakkal való fenyegetés­ről, a béke és a biztonság megszilárdítását szol­gálja. A két fél nagy történelmi jelentőségű eseménynek értékeli az európai biztonsági és együttműködési értekezletet, amely már­is kedvezően hat az európai helyzetre. Az a véleményük, hogy a biztonság és az együtt­működés megszilárdításának fontos feltétele a részt vevő államok kapcsolatairól szóló alapelvek figyelembe vétele és a záróok­mány valamennyi ajánlásának teljes végre­hajtása. Hasznosnak tartják és készek folytatni a kétoldali eszmecserét a helsinki ajánlások végrehajtásáról, s tevékenyen hozzá kíván­nak járulni a záróokmány által a résztvevők elé tűzött célok megvalósításához. Nagy fontosságot tulajdonítanak az ez évi belgrádi találkozónak, s azon lesznek, hogy a talál­kozó konstruktív szellemben folyjon le és ezzel hozzájáruljon az enyhülés és a kölcsö­nös bizalom elmélyítéséhez, a záróokmány ajánlásai végrehajtásának meggyorsításához. Mindkét fél nagy fontosságot tulajdonít a leszerelésre irányuló erőfeszítések folyta­tásának, a biztonság megerősítésének Euró­pában és az egész világon. Hangsúlyozták az általános és teljes leszerelés szükségességét, hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett. Ki­fejezték reményüket, hogy a stratégiai fegy­verek korlátozására irányuló szovjet—ame­rikai tárgyalások hamarosan pozitív ered­ményre vezetnek. Aláhúzták a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről és az azzal összefüggő intézkedésekről Bécs- ben folyó tárgyalások jelentőségét. Remélik, hogy ezek a tárgyalások sikeresek lesznek. Kifejezték elégedettségüket, hogy az atomsorompó egyezmény aláírásának száma növekedett, azonban az a véleményük, hogy további erőfeszítésekre van szükség a szer­ződés egyetemessé tétele érdekében. Mindkét fél aggodalmát fejezte ki a közel- keleti helyzet miatt. Hangsúlyozták, hogy mielőbb szükséges a konfliktus teljes és tar­tós megoldása a Biztonsági Tanács ismert ha­tározatai alapján. Egyetértenek abban, hogy figyelembe kell venni a térség valamennyi államának és népének törvényes jogait, bele­értve a palesztin népet is. Ennek során ér­vényesíteni kell a térség minden államának jogát, hogy békében, biztos és elismert ha­tárok között éljen. Aláhúzták, hogy az igaz­ságos és tartós béke megteremtésében fontos szerep hárul a genfi értekezletre, amelynek munkáját minél előbb fel kell újítani. A ciprusi helyzetről folytatott vélemény- csere során a felek megerősítették álláspont­jukat, hogy meg kell őrizni a Ciprusi Köz­társaság függetlenségét, területi integritását és szuverenitását. Az Afrika déli részén kialakult helyzettel kapcsolatban aláhúzták, az Egyesült Nemze­tek Szervezete nyilatkozatának és az azt kö­vető határozatainak jelentőségét, amelyek a gyarmati népek és országok függetlenségének megadásáról szólnak. Kinyilvánították szándékukat, hogy elő­segítik a fejlődő országok egyenjogú rész­vételének kiszélesítését a nemzetközi gazda­sági együttműködésben. A felek megerősítették, hogy támogatják az Egyesült Nemzetek alapokmányának cél­jait és elveit, valamint a világszervezet sze­repének erősítését a béke és a biztonság megszilárdításában, az államok együttműkö­désének fejlesztésében. A felek megelégedésével állapítják meg, hogy a megbeszélések szívélyes és konstruk­tív légkörben folytak. 'Meggyőződésük, hogy ez a látogatás jelentősen hozzájárult a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez, együtt­működésének elmélyítéséhez, a kölcsönös ; bizalom erősítéséhez. Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Helmut Schmidt szövetségi kancel­lárt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Bonn, 1977. július 6. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja. V HELMUT SCHMIDT, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja.

Next

/
Thumbnails
Contents