Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-07 / 158. szám

STILAG PROLETARIAT, EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 158. szám ARA: 80 FILLÉR 1977. július 7., csütörtök Bonni tárgyalásaink a Helsinkiben megkezdett beszélgetés folytatását jelentették Kádár János és Helmut Schmidt nemzetközi sajtóértekezlete Bonnban aláírták a magyar—NSZK tárgyalások közös közleményét. Képünkön: Kádár János, az MSZMP KB első tikára, a NET tagja, és Helmut Schmidt kancellár az aláírás pillanataiban. (Népújság telefotó — AP — MTI — KS) Sándor István és Bajnok Zsolt, az MTI tudósítói je- lentik: Szerda délelőtt, NSZK-beli hivatalos látogatásának har­madik napján. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, találkozott Willy Brandt-tál, a szociáldemokrata párt (SPD) elnökével. A párt po­litikai klubjában folytatott, szívélyes eszmecserén a szo­ciáldemokrata párt részéről részt vett Egon Bahr, az SPD ügyvezetője, valamint Hans Eberhard Dingels, a párt elnökségének tagja. Willy Brandt kijelentette, hogy pártja nagyra értékeli Kádár János látogatását, amely a két ország kívána­tos együttműködésének je­lentős eseménye. Rámuta­tott, hogy még a szociálde­mokrata pártot egyébként bíráló sajtóorgánumok is kedvezően fogadták a láto­gatást. Az eszmecsere után érin­tették a nemzetközi mun­kásmozgalom néhány idősze­rű kérdését. A kétoldalú kapcsolatok kérdései mellett különösen nagy hangsúlyt kapott az európai béke és biztonság témaköre. Kife­jezték teljes egyetértésüket abban, hogy a világ felelős tényezőinek a nemzetközi enyhülés érdekében a biza­lom erősítése a legfontosabb feladata. Azokat az érintke­zési pontokat kell keresni, amelyek lehetővé teszik a különböző társadalmi beren­dezkedésű és más szövetsé­gi rendszerekhez tartozó or­szágok együttműködését, elő­segítik az államok kapcsola­tainak normalizálását­A Willy Brandttal folytatott megbeszélés után Kádár Já­nos interjút adott a Vorwärts- nek, az SPD központi lapjá­nak. Délben a kancellári hiva­talban Kádár János és Hel­mut Schmidt ünnepélyesen aláírta a látogatásról szóló közös nyilatkozatot. A két ország külügyminisztere, Pú­ja Frigyes és Hans-Dietrich Genscher pedig kulturális egyezményt írt alá. Ezt követően Kádár Já­nos és Helmut Schmidt a kancellári hivatalban nem­zetközi sajtóértekezletet tar­tott. A sajtóértekezlet beveze­téseként Helmut Schmidt a következőket mondotta: „Szeretném kifejezni mély­séges elégedettségemet azzal kapcsolatban, hogy erre a látogatásra sor került. Elé­gedett vagyok megbeszélé­seink tartalmával és barát­ságos légkörével.” Ezt követően átadta a szót Kádár Jánosnak, aki a kö­vetkező nyilatkozatot tette: — A Magyar Népköztár­saságban népünk jó egyet­értésben a szocialista társa­dalom építésén dolgozik. Külpolitikai tevékenységé­nek — egyetértésben és szö­vetségben a Szovjetunióval, a varsói szerződés országai­val, a KGST tagállamaival — fő célja a béke megszi­lárdításának. az enyhülés el­terjedésének, és a különbö­ző . társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mel­lett élésének szolgálata. ,— Ismeretes, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság iparilag fejlett kapitalista or­szág, a NATO szövetségi rendszerének tagja, s a Közös Piac tagállama. Lehetőségeit kihasználva, Nyugat-Európa jelentős politikai és gazdasá­gi tényezője. — E két ország képvisele­tében találkoztunk Helsinki­ben Schmidt kancellár úrral, s mindazok nevében, akik megbíztak bennünket az ot­tani munkával, mindketten aláírtuk az európai béke és biztonság megszilárdítására hivatott, helsinki záróok­mányt. Helsinkiben volt el­ső ízben szerencsém külön is tajálkozni és jó szellemű be­szélgetést folytatni Schmidt kancellár úrral. Ilyen előz­mények után került sor mos­tani, NSZK-beli utamra. — Ami a kancellár úrral és a Német Szövetségi Köz­társaság más vezetőivel foly­tatott tárgyalásokat illeti, azok számunkra valójában a Helsinkiben megkezdett be­szélgetés folytatását jelen­tették. Tárgyalásaink fő ele­meit illetően teljes mérték­ben osztom Schmidt kancel­lár úr itt elhangzott kije­lentéseit. Elsőként én is alá­húznám, hogy megbeszéléseinknek nyílt jellege és kiváló atmoszfé­rája volt. Nem túlzás, ha azt mond­juk, hogy eszmecseréink hasznosak voltak. Belső tár­gyalásainkon sorra vettük sokoldalú kapcsolataink szá­mos konkrét kérdését. A nyilvánosság előtt i^ de­monstrálni kívántuk elhatá­rozottságunkat — s gondo­lom, az aláírt közös nyilat­kozat ezt jól tükrözi —.hogy teljes egyetértés van közöt­tünk abban: célunk a meg­alapozott és szépen fejlődő, sokoldalú kapcsolatainknak lendületes, további szélesíté­se, mélyítése és erősítése. Ab­ban a meggyőződésben szólok a kancellár úrral befejezett tárgyalásokról, hogy a későb­biek folyamán mindez meg is valósul. Ügy gondoljuk, hogy ezzel becsületesen szolgáljuk a két ország népének elemi érdekeit. Megbeszéléseink, megállapodásaink, s az az elhatározásunk, hogy közös erőfeszítéseket teszünk két­oldalú kapcsolataink további bővítésére, nem irányul más, harmadik államok ellen. ^El­lenkezőleg, az a meggyőző­désünk: megállapodásaink a gyakorlatban igazolják, hogy — ha megvan rá a szándék — igenis lehetséges a külön­böző társadalmi rendszerű, a különböző szövetségi rendsze­rekhez tartozó országok kö­zött a gyümölcsöző együttmű­ködés, a békés egymás mel­lett élés. Kapcsolatainknak hosszú a történetük, nagy nehézsé­geket és akadályokat kellett Ieküzdenünk, amíg idáig el­juthattunk. Ez együttműkö­dési készséget és realitásér­zéket követelt a felektől, s azt, hogy megfelelően köze­lítsék meg a kérdéseket. Nagy munkát kellett végezni azért, hogy megteremtsük a felté­teleket, e bonni találkozás lét­rejöttéhez. Kormányzatunk, népünk — csakúgy, mint jó­magam — megfelelően ér­tékeli azt a nagy erőfeszítést, amelyet a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi koalí­ciós kormánya a maga részé­ről hosszú időn át kifejtett, hogy ilyen értelmű, népeink, re nézve hasznos és a népek általános ügyének is javára váló együttműködés lehetővé válják. Végül szeretném megemlí­teni, hogy az időt nagyon ak­kurátusán igyekeztünk ki­használni, a program meg­lehetősen „erős” volt. Azt hi. szem, a folytatás is hason­ló lesz. Kevés alkalom nyílt a lakossággal való közvetlen találkozásra, bár egy-egy le­hetőség adódott errre is. Há­lás köszönetét mondok a Né­met Szövetségi Köztársaság állampolgárainak a barátsá­gos fogadtatásért, Önöknek pedig, az NSZK sajtója, rá­diója és televíziója tisztelt képviselőinek, szeretném megköszönni korrekt mun­kájukat, amelyet a látoga­tással kapcsolatban végeztek. Mi, a jól végzett munka érzetével és — ismétlem — azzal a meggyőződéssel té­rünk haza, hogy azok a fontos teendők, amelyekről tárgyaltunk, meg is fognak valósulni. Ez alkalommal is szeretnék köszönetét mondani a kan­cellár úrnak a meghívásért, a kitűnő feltételekért, a lég­körért, amit NSZK-beli tar­tózkodásom napjaiban bizto­sított. A legjobbakat kívá­nom az NSZK szorgos, dol­gos népének és tisztelt veze­tőinek. Ezután ismét Helmut Schmidt lépett a mikrofon éjé és kijelentette: — Mindenekelőtt szeret­nék köszönetét mondani az első titkár úrnak a látoga­tásról adott értékelésért. Különösképpen szeretném megköszönni, hogy ellátoga­tott hozzánk, és e köszöné­sét kiterjeszteni kíséretének tagjaira, mindazokra, akik e látogatást politikailag és technikailag előkészítették- Az első titkár úr már emlé- 'keztetett első találkozónkra két évvel ezelőtt Helsinki­ben, amelyről igen mély be­nyomásokat őrzök. Örülök, hogy a már akkor tervbe vett találkozó most megva­lósult. Megbeszéléseink so­rán kitűnt nincsenek világrengető problémák bilaterális kap­csolatainkban. Ellenkező­leg. úgy látjuk, hogy kap­csolataink állása elégedett­ségre ad okot. Ha figyelembe vesszük azt, amit Kádár úr már megem­lített, vagyis, hogy országa­ink különböző társadalmi rendszerűek és más-más szö­vetségi rendszerhez tartoz­nak, kapcsolataink egyene­sen példásnak mondhatók. Ez vonatkozik egyebek közt a kulturális kapcsolatok te­rületére is. Az NSZK újságíróit nem kell különösebben emlékeztetnem arra, hogy milyen tisztelet övezi népünk körében a ma­gyar kulturális életet. Re­méljük. hogy a most aláírt kulturális megállapodás is hozzájárul majd e kapcsola­tok elmélyítéséhez. Vonatko­zik ez a gazdasági kapcsola­tokra, amelyek az elmúlt évben kedvezően alakultak és minden remény megvan arra, hogy a jövőben e kap­csolatokban méginkább egyensúly alakuljon ki. A magyar és a nyugatnémet cégek között számos koope­rációs megállapodás létesült, szorosak a kapcsolatok a két illetékes miniszter, Bíró Jó­zsef és Hans Friderichs kö­zött. Megemlíthetem továb­bá. hogy Hans Apel pénz­ügyminiszter hamarosan Ma­gyarországra látogat, s alá-i írja a kettős adóztatás meg. szüntetéséről szóló megálla­podást- - ” Mindkét ország gazdasági élete számára hasznos ez az együttműködés, amely — mint a tegnapi és tegnap­előtti tárgyalások nyomán remélni lehet — a jövőben még fokozódik. Szeretnék még szólni egy harmadik területről is. Mindkét állam részt vesz — ki-ki a maga módján — azokban a közös erőfeszíté­sekben, amelyek célja az enyhülési politika megvaló­sítása, a Helsinkiben meg­kezdett politika folytatása. Kölcsönösen tudjuk egymás­ról. hogy mindkét fél min­den tőle telhetőt megtesz a közös ügyért, az európai bé­kéért s biztonságért, vala­mint az enyhülésért. Kádár úr volt szíves meg­hívni magyarországi látoga­tásra, s ezt örömmel elfo­gadtam. Összefoglalva: szeretnék köszönetét mondani az őszin­te, nyílt légkörű, és nagyon lényeges eredményeket hozó megbeszélésekért. Ezek ba­ráti légkörét az is jellemez­te, hogy nem hallgattuk el egymás elől nehézségeinket sem. így erősödött az a benyo­másunk, hogy valóban köl­csönösen mindent megte­szünk e nehézségek felszá­molása érdekében. Ezt követően Kádár Já­nos és Helmut Schmidt vá­laszolt az újságírók kérdé­seire. Népszabadság: Ez az uta­zás az ön harmadik látoga­tása féléven belül nyugat­európai országban. Miben foglalná össze e látogatás közös tapasztalatait, különös tekintettel most véget ért bonni tárgyalásaira? Kádár János: A közel­múltban, szinte gyors egy­másutánban. valóban alkal­mam volt három kapitalista országba ellátogatni- A re­lációk között természetesen vannak különbségek, de e , három látogatásnak van kö­zös mondanivalója is. (Folytatás a 2. oldalon) Apró Antal felszólalása a leningrádi parlamenti találkozón A leningrádi parlamenti találkozón felszólalt Apró Antal, az országgyűlés el­nöke. A magyar küldöttség vezetője az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, az ország** gyűlés és a kormány nevé­ben üdvözölte a találkozó résztvevőit, majd a továb­biakban így folytatta: Ügy véljük, helyes kezdeménye­zés volt összehívni ezt a ta­nácskozást, mert módot nyújt arra. hogy felmérjük a bu­karesti felhívás nemzetközi hatását, és meghatározzuk! parlamentjeink tennivalóit 3- nemzetközi élet további én; « hüléséért vívott harcban. A helsinki tanácskozás óta eltelt két esztendő igazolja a szocialista országok törekvé­sének helyességét. Látnunk! kell azonban, hogy az eny- í hülés folyamata az utóbbi / fél évben sajnálatos módon . lelassult. A reakciós erőle megkísérlik, hogy az eny­hülés nemzetközi folyamatát megállítsák. Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára mondotta két évvel ezelőtt Helsinkiben, aa Európai Biztonsági és Együtt­működési értekezleten: „Az. enyhülésnek, a békének \ nemcsak hívei, hanem el- v lenzői is vannak- A gáncs­vetőkkel meg kellett küzde­ni eddig is és nyilván ez a jövőben sem lesz másként. Ha az itt képviselt országok felelősen folytatják a meg­kezdett munkát, és a népek állhatatosan küzdenek a jöJ vőben is a jó ügyért, akkor a holnap feladatait is meg**.- oldjuk.” Ezek a szavak a írd mai tanácskozásunkhoz is szól­ónak, a mi felelősségünkre is ( apellálnak. A kétnapos leningrádi pár— lamenti találkozó AlekszeJ Sityikov zárszavával ért vé­get. A találkozón felhívással fordultak az európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezlet záróokmányát aláírd) államok parlamentjeihez és parlamenti képviselőihez. 1 -t ­kengyel párt- és állami küldöttség járt Csehszlovákiában Szerdán befejeződött ad Edward Gierek, a LEMP KB első titkára vezette len-) gyei párt- és állami küldötti ség Csehszlovákiában tett háromnapos hivatalos baráti látogatása. ' A lengyel vendégek szer-j dán délelőtt megtartották a zárótárgyalásokat a cseh­szlovák küldöttséggel, amely­nek élén Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztár­sasági elnök állt. Délután a prágai Fucik- park kongresszusi palotáján bán a csehszlovák főváros dolgozói barátsági nagygyű­lésen találkoztak a lengyel küldöttséggel. A nagygyűlésen Gustáv Husák és Edward Gierela mondott beszédet, Egyebek közt méltatták a két nép közötti testvéri barátságot. A lengyel vendégek a késő délutáni órákban elutaztak Prágából. A repülőtéren Ed­ward Giereket, Piotr Jaro- szewicz miniszterelnököt, és a küldöttség többi tagját Gustáv Husák, Lubomie Strougal csehszlovák kor­mányfő, számos más vezető személyiség, továbbá a prá­gaiak ezrei búcsúztatták. A küldöttség látogatásáról közös közleményt adtak kij A lengyel párt- és álla­mi küldöttség szerdán este hazaérkezett Varsóba.

Next

/
Thumbnails
Contents