Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-06 / 157. szám
*%■*■** V**A<KAAi*AAAAAAAAAAA*AAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAAAAi Kedd esti külpolitikai kommentárunk: A pakisztáni Damoklesz-kard AZT, AKI CSAK VALAMENNYIRE IS nyomon követte az eddigi pakisztáni eseményeket, nem érte meglepetés, amikor a távirati irodák világgá repítették a hírt: ebben az ázsiai országban a hadsereg vette át a hatalmat. A katonai vezetés immár hagyományosan a „Damoklesz-kard” szerepét játszotta Pakisztánban. Nem kellett prófétának lenni ahhoz, hogy az ember megjövendölje: ha a polgári vezetés képtelen úrrá lenni krónikus gyengeségén, ha valóban felüti fejét a po- litP-M anarchia veszélye, a katonák nem maradnak tétlenek. Pakisztánban pontosan ez történt ezen a párás hajnalon. A Damoklesz-kard lesújtott. Ázsia e nagy államában megkezdődött a dráma — sajnos, elhúzódó, véres dráma — új felvonása. A katonai hatalomátvétel ismét olyan láncreakciót indított el, amelynek csak a bekövetkeztét lehetett megjósolni — a következményeit már nem ... Az eredmény egyértelmű volt: Zulfikar Ali Bhutto miniszterelnök, a pakisztáni politika fiatalsága ellenére régi veteránja, aki a jelek szerint valóban komolyabb reformok bevezetését tervezte, elsöprő győzelmet aratott. Csakhogy itt is bebizonyosodott, hogy valami baj van a polgári választási szisztémával, legalább is bizonyos társadalmi-politikai feltételek között. BHUTTO NÉPPARTJA UGYANIS, mint kiderült, hiába aratott vitathatatlan győzelmet. A kilenc, általában jobboldali, sőt szélsőségesen reakciós ellenzéki párt tömörülése, az úgynevezett nemzeti szöyetség olyan „megoldást” választott látványos veresége ellensúlyozására, ami ellentmond az alkotmány betűjének és szellemének: egyszerűen nem nyugodott bele a szavazás eredményébe. Ehhez persze érv is kellett, azt pedig 'a nemzeti szövetség „a sorozatos választási visszaélésekben” vélte megtalálni. Félreértés ne essék: Európából (sőt, a jelek szerint még magából Pakisztánból is) szinte lehetetlen a bizonyosság igényével megmondani, történtek-e visszaélések és milyen arányban. Érthető, hogy Bhutto a vádaskodásokra alkotmányos módon válaszolt. Kijelentette, hajlandó megvizsgáltatni az esetleges visszaéléseket, ez azonban nem változtat a lényegen, pártja győzelmén, amelyet minden rendelkezésre álló eszközzel megvédelmez. Meg is tette, de éppen ezek az eszközök bizonyultak hatástalanoknak. A karhatalom nem tudott megbirkózni a nemzeti szövetség által elsősorban vallási alapon fellázított tömegekkel. Amikor pedig ezután a miniszterelnök kénytelen volt a hadsereg segítségét kérni, már sokan tudták, hogy baj van: a fegyveres erők vezetése „ingyen” nem adja meg a támogatást. ÍGY IS TÖRTÉNT: a katonaság nem védte meg attól a kormányfőt, hogy az ellenzék mégis kikény- szerítse az új választások ígéretét, majd ilyen helyzetben alkalmasnak látta az időt arra, hogy lecsapjon. Pillanatnyilag itt tart a pakisztáni dráma. Harmat Endre Az amerikai nagykövet Brezsnyevnél Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden a Kremlben fogadta 'Malcolm Toona-t, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. A találkozót az amerikai diplomata kérte. A megbeszélés 6orán Leonyid Brezsnyev megerősítette a Szovjetuniónak a szovjet—amerikai kapcsolatokra vonatkozó elvi irányvonalát, amelynek lényege az egyenlőség és a kölcsönös előnyök tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás. Ezzel összefüggésben Leonyid Brezsnyev felhívta a figyelmet az amerikai politika számos olyan mozzanatára, amely nem felel meg a kapcsolatok konstruktív fejlesztése, a két ország népei és a béke érdekeinek. Leonyid Brezsnyev átadta az amerikai nagykövetnek azt a James Carterhez címzett levelet, amelyben az SZKP KB főtitkára válaszol az amerikai elnöktől korábban kapott levélre(TASZSZ) Gierek Pozsonyban A lengyel párt- és állami küldöttség, amely Edward Giereknek, a LEMP KB első titkárának vezetésével hétfő óta hivatalos baráti látogatáson Csehszlovákiában tartózkodik kedden Szlovákia fővárosába, Pozsonyha utazott. A delegációt elkísérte Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára köztársasági elnök, Josef Kempny a CSKP KB elnökségének tagja, Bohus- lav Chpoupek külügyminiszter és több más vezető csehszlovák személyiség. A vendégeket a pozsonyi repülőtéren Jozef Lénárt, a Szlovák KP KB első titkára, Peter Colotka, a szlovák kormány elnöke — a CSKP KB elnökségének tagjai — és számos más szlovák párt- és állami vezető üdvözölte. Katonai hatalomátvétel Pakisztánban A hadsereg megdöntötte Pakisztánban Bhutto miniszterelnök (képünkön) kormányának hatalmát. A kormányfőt, több minisztert, valamint az ellenzék számos prominens vezetőjét letartóztatták. (Népújság telefotó — AP — MTI — KS) Islamabad, Űj-Delhi: A pakisztáni rádió kedden hajnalban közölte, hogy a hadsereg magához ragadta a hatalmat, az ország összes nagyvárosát katonaság szállta meg, Ali Bhutto miniszterelnököt és kormánya tagjait, valamint az ellenzéki pakisztáni nemzeti szövetség több vezetőjét őrizetbe vették. A hadsereg közleményét felolvasó katonai szóvivő az országban uralkodó helyzetet „normálisnak” minősítette. A katonai puccs közvetlen előzményeként, egy nappal korábban végleg megfeneklett Bhutto miniszterelnök és az ellenzéki vezetők egy hónappal korábban kezdődött tárgyalásai a márciusi választások megismétléséről. Mint emlékezetes, március 7-én Bhutto néppártja elsöprő győzelmet aratott a parlamenti választásokon, a képviselőház 200 mandátumából 155-öt nyert meg. A fölényes győzelemre a jobbVéres dráma a repülőtéren Véres dráma színhelye volt hétfőn éjjel a New York — Kennedy repülőtér: egy 25 év körüli férfi pisztollyal a kezében arra kényszerítette a New York—Vermont útvonalon közlekedő távolsági busz vezetőjét, hogy öt és a busz több mint húsz utasát vigye a repülőtérre. Mikor az eltérített autóbusz megérkezett a repülőtér egyik kifutópályájára a gengszter agyonlőtte a buszvezetőt és az egyik női utast, majd megsebesítette további két foglyát. Az esztelen lövöldözéssel annak a követelésének akart nyoma- tékot adni, hogy bocsássanak rendelkezésére 6 millió dollárt és egy repülőgépet, amelyik „legalább 3000 mérföldre képes elrepülni”. A repülőtérre kivonult rendőri egységeknek 10 órás ostrom- állapot után sikerült megadásra kényszeríteni a nyilvánvalóan beszámíthatatlan banditát- (AP, Reuter) Az újabb antikommunista elméletek és céljaik 1977. július 6., szerda A nyugati ideológusok az utóbbi években néhány olyan új elméletet dolgoztak ki, amelytől azt várják, hogy sikereket ér el a marxizmus elleni harcukban. Az alábbiakban ismertetünk közülük néhányat A „marxizmus pluralitásá”-nak koncepciója A marxizmus—leninizmus sokféleségének — pluralizmusának — koncepciója a szocialista közösség, a kommunista világmozgalom egységének aláásására irányul. A burzsoá ideológusok minden lehetőséget felhasználnak annak a tételnek a terjesztésére, hogy önálló marxizmusok és kommunizmusok vannak, éspedig aszerint, hogy melyik országról, népről van szó. Azt tartják, hogy legalább három, de — egyesek szerint — öt önálló marxizmus is van: szovjetmarxizmust, maoizmust, reformista kommunizmust különböztetnek meg, sőt ezeken kívül még „eurokommuniz- mus”-t és „afrokommuniz- mus”-t is emlegetnek. Azt akarják bebizonyítani, hogy bizonyos körülmények között a különböző „marxizmusok” léte törvényszerű, hogy a kommunista világmozgalom egysége mesterséges és nem tükrözi a marxista—leninista ideológia fejlődésének törvényszerűségeit. Az Egyesült Államokban „Űj kommunizmusok” sokatmondó címen megjelent cikkgyűjtemény polgári szerzői is hasonló álláspontra helyezkednek. Ezt a kiadványt áthatja az a gondolat, hogy a kommunista világban a változások tervszerű iránya a „pluralizáció”, hogy a szocialista országok egysége olyan dogma, amely ellentmond az egész mai fejlődésnek. Sőt, mi több, az említett gyűjteményes kiadás szerzői azt állítják, hogy „egységes kommunista ideológia nincs is”. A szocialista közösség egységének aláásását célzó egyik legelterjedtebb burzsoá és revizionista tendencia a „szovjet marxizmust” (az imperialista és revizionista ideológusok így nevezik a marxizmus—leniniz- must) konzervatívnak, dogmatikusnak állítja be- A"kü- lönféle opportunista koncepciókat „liberálisoknak” és „alkotóknak” tekintik, s úgy vélekednek róluk, hogy a Nyugat szintén „liberális” és „alkotó” ideológiája felé közelednek. Mint ismeretes az antikommunista ideológia immár elég hosszú ideje jól ismert kísérleteket tesz arra, hogy a polgári társadalmi-politikai tanok hagyományos „liberalizmus” és „kon- zervatizmus” fogalmát kiterjessze a szocialista társadalomra, bebizonyítandó, hogy szükség van a szocialista társadalom „liberalizálására”. Az amerikai monopoltőke ,A kommunizmus problémái” című vezető antikommunista kiadványának hasábjain a marxizmus—leninizmus szovjetunióbeli elméletét és gyakorlatát állandóan konzervatívnak és dogmatikusnak nevezik. Ugyanakkor a burzsoázia és revizionista irodalomban a szocializmus más „modelljeit” és az egyéb „ideológiai modelleket” (elsősorban az úgynevezett „1968-as csehszlovák” modellt), mint „liberálisokat” és „alkotó jellegűeket” reklámozzák, a „kínai modellt” pedig adog- matizmussal szemben ellenséges „legforradalmibb” útként állítják be. Ugyanakkor erősödik a burzsoá, a reformista és a revizionista ideológia közvetlen összefonódásának folyamata, ami világosan megnyilvánul abban. hogy mind a jobboldali, mind pedig a „baloldali” opportunizmus legfontosabb tételei esetenként csaknem változatlan formában komponensekként bekerülnek a polgári koncepciókba. Az antikommunizmus teoretikusai így próbálnak ideológiai alapot teremteni a szocialista közösség megbontásához és egyes országoknak az úgynevezett „nyugati közösség” oldalára való átállításához. Ezek a tendenciák — a válságjelenségeknek az antikommunizmus ideológiájában való tükröződéseként — az utóbbi években állandóan erősödnek az imperializmus ideológiájában. (Következik: A harmadik világ és a ,,szovjet modell” elmélete.) oldali ellenzék országszerte zavargások kirobbantásával válaszolt, amelyet a kormány szükségállapot bevezetésével, s az ellenzéki fel- bújtók bebörtönzésével próbált meg leszerelni. Miután az adminisztratív megoldások hatástalannak bizonyultak Bhutto miniszterelnök tárgyalásba bocsátkozott a nagyburzsoá ellenzék vezetőivel, akik a márciusi választások semmisnek nyilvánítását, Bhutto miniszter- elnök lemondását, új yá- lasztások kiírását, az 1971 óta érvényben levő rendkívüli állapot megszüntetését, a politikai foglyok szabadon bocsátását követelték. Az egy hónapja kezdődött tárgyalások során megállapodás született arról, hogy júliusban feloszlatják a parlamentet, s október 7-re új választásokat írnak ki, számos más kérdésben azonban nem sikerült áthidalni a kormány és az ellenzék közti nézetkülönbségeket- Bhutto miniszterelnök vasárnap esti sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy az ellenzék magatartása megkérdőjelezi a tárgyalások folytatásának célszerűségét. A hírügynökségek kedden reggel jelentették, hogy Pakisztán és a külvilág között a puccsot követően megszakadt a telex- és telefon-ösz- szeköttetés. A pakisztáni rádió a katonai hatalomátvétel bejelentése óta szokásos műsorát sugározza. A pakisztáni katonai alólam csínyt követően a három fegyvernem képviselőiből álló triumvirátus vette át a hatalmat- A triumvirátus élén Ziaul Hak tábornok, eddigi vezérkari főnök áll. A tábornok kedd délutáni rádióbeszédében bejelentette, hogy az országban bevezették a rendkívüli állapotot es felfüggesztettek mindenféle politikai tevékenységet. Egyidejűleg feloszlatták a parlamentet. Változatlanul érvényben maradt azonban az alkotmány, s meghagyják tisztségében Fazal Elahi Csaudri köztársasági elnököt is. Jelezte továbbá, hogy a katonai vezetőknek „nincsenek politikai ambícióik” és amint lehetséges, vissza kívánnak térni a polgári kormányzásához- Ziaul Hak októberre választásokat ígért, s ezt. megelőzőleg — mint mondotta — „visszaállítják a politikai szabadságjogokat”. A katonai hatalomátvétele ről szólva elmondotta, erre azért volt szükség, mert sem Bhutto miniszterelnök 6em az ellenzék nem volt képes megoldani a belpolitikai válságot. A kedden hatalomra ke.; rült Mohammed Ziaul tábornok 1945. óta hivatásos katonatiszt. 1976- februárjában a pakisztáni hadsereg vezérkari főnökévé nevezték ki. Letelte az esküt az űj spanyol kormány Madrid: (Lehel Miklós, az MTI tudósítója jelenti:) Az új spanyol kormány tagjai kedden délelőtt I. János Károly király előtt letették a hivatali esküt. Adolfo Suarez új kormánya húsztagú, főleg a választásokból győztesen kikerült demokratikus centrum unió vezetőiből és képviselőiből, valamint néhány független politikusból, és az előző kormány egyes tagjaiból tevődik össze. A kormány megalakulása előtt megtartotta utolsó ülését Adolfo Suarez éppen egy esztendeje hivatalba lépett előző kormánya. Az első Suarez-kormány alatt Spanyolország jelentős fejlődésen ment át a francoista diktatúra örökségétől egy polgári demokratikus rendszer kialakításáig. A folyamat legfontosabb állomása a reformokról december 15-én tartott népszavazás és a június 15-i parlamenti választás volt. A régi kormán^ utolsó ülésén királyi rendeletet hagyott jóvá, amely lehetővé tette a még a fran- coizmus idején kialakított miniszteri tárcák átszervezését az új követelményeknek megfelelően- Így például ezentúl spanyolul is belügyminisztériumnak nevezik — némileg csökkentett hatáskörrel — az eddig ezt a funkciót „kormányzási” minisztérium néven betöltő tárcát. Megszűnt a három» fegyvernem önálló minisztériuma és az első miniszterelnök-helyettes irányításával egyetlen minisztériummá egyesült. A minisztériumok: átszervezését költségmegtakarítással is indokolják. A kormány, amelynek a képviselőházban nincs abszolút többsége a reformok: megszavazásában számít az ellenzék támogatására, mindenekelőtt a Spanyol Szocialista Munkáspárt valamilyen formában való együttműködésére, Az ellenzék egyébként tartózkodóan fogadta a kormánylista közzétételét. Washingtoni dilemma Mitterrand fogadása miatt Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Francia és amerikai lapjelentések szerint Francois Mitterrand, a francia szocialista párt első titkára lemondta tervezett amerikai előadókörútját, amelynek alkalmat kellett volna szolgáltatnia számára ahhoz, hogy találkozzék James Carter amerikai elnökkel. A júliusra tervezett út elhalasztásának az az oka, hogy a Fehér Ház az ismételt szocialista tapogatózásokra nem reagált és mindeddig nem jelezte, fogadná-e az amerikai elnök a francia baloldali vezetőt. Raymond Barre francia miniszterelnök szeptember elején látogat Washingtonba és őt természetesen fogadja az amerikai elnök. Ősszel lassan megkezdődik a választási időszak. Franciaországban és minél közelebb esik az időpont a baloldal győzelmének lehetősé gével járó nemzetgyűlési vá. lasztásokhoz. annál kevésbi valószínű, hogy Carter fo- gadja Mitterrand-t. így ; szocialista vezető, aki washingtoni látogatásával éppen azt kívánta volna bizonyítani, hogy tárgyalópart. nerként elfogadja az amerikai kormányzat, jobbnál látta a választások utánr; halasztani az esetleges wa- shingtoni utazást- (Persze egy baloldali győzelem teljesen új helyzetet teremtene és másfajta nehézségeke' gördíthetne az amerikai vizit útjába.) Washington jelenlegi ma. gatartása a francia balolda szemében azt jelzi, hogy „új’ álláspontja a nyugat-európa baloldallal szemben korántsem jelent semlegességet, és így némiképpen jelzi azokal a meggondolásokat is, amelyek egy baloldali győzelem esetén diktálnák Washingtoi reagálását.
