Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-06 / 157. szám
A törvény az emberért van KÖZÉRZETÜNKET annyi dolog befolyásolja, hogy lehetetlenség lenne mmdet felsorolni. Függ például a jogszabályoktól, a hatósági ügyintézéstől. A paragrafusok behálózzák életünket. Lehet amiatt berzenkedni, de a jogszabályok nélkül egyetlen szervezett társadalom sem létezhet. Általában nem is a jogszabályok ellen szól valaki, ha baja van a hatósággal, hanem a jogalkalmazás körülményeivel nem tud megbarátkozni. Emiatt olykor rosszul érzi magát, nyugtalan. Az állampolgárok közérzete nem magánügy, különösen ilyen szempontból nAm- A társadalmi szervezetek, a minisztériumok, a tanácsok állandóan figyelik, hogy bürokratikus kinövések ne rontsák a közhangulatot, a munkakedvet. Nem véletlen ez, s nem külön program alapján mérettetik meg időnként a hatósági munka. Mert az állami szervezetek a hatósági eljárásokban az ügyintézéssel alakítják kapcsolataikat, az emberekkel. De ennek során más is történik. Az állampolgárok segítséget kapnak, jogi ismereteik gyarapításához. Szükség is van erre, mert a jogszabályokból olyan dömping éri a hivatalokat, az igazgatási apparátusokat, hogy még a szakemberek . sem tudnak mindig lépést tartani a paragrafusáradattal. Visszatérő panasz a túlszabályozottság. Sokan túlbecsülik a jogi szabályozás lehetőségeit, holott legtöbbször vezetési, szervezési módszerekkel jobban meg lehetne oldani a problémákat- A rendeletek között nehéz eligazodni. A nehéz tájékozódás akadályozza a központi elgondolások széles körű megismertetését, de akadályozza az állampolgárokat is r.bban. hogy minden esetben tisztában legyenek jogaikkal — így kötelességeikkel is. Példaként említhetném annak az embernek a történetét, aki napokig nem tudott aludni egy hivatalos értesítés miatt. Nem tudta lehunyni a szemét, mert nem értette az írás szövegét. Attól tartott, valami nagy szabálytalanságot vétett, és ezért kérte a tanács megjelenését. Amikor az irodában magyarra fordították a felszólítást. akkor tudta csak meg, hogy a földadó összeírása miatt kellett megjelennie. A MINISZTÉRIUMOK programjukban állandóan hangsúlyozzák: a jogszabályoknak közérthetőnek kell lenniük. Sőt, a Pénzügyminisztérium — Grétsy László nyelvész szerkesztésében — tavaly kiadta a Hivatalos nyelvünk kézikönyvét, ami gyorsan elfogyott. De a jogi nyelv körüli viták alig mérséklődtek- A nyelvi bonyolultság nehezíti az ügyintézést. Például a kisajátítási jogszabály értelmezése nem egyöntetű. A szakemberek napokig el tudnak vitatkozni egv-egy paragrafusról. Nemegyszer a kisajátítások ezért elhúzódnak, s az építési terület elkészítése késik. Az élet pedig nem tűri a túlszabályozottságot. Annyira sokrétű, sokarcú, hogy nem lehet aprólékos szabályokba szorítani. A hibák elkerülése általában rugalmasságot követel. Természetesen. kár lenne az adminisztrációt feleslegesnek, szükségtelennek feltüntetni. Adminisztráció nélkül nincs állami és gazdasági élet- De meg kell különböztetni a szükségest a feleslegestől és figyelni kell az elkerülhe- tőre, a feleslegesen bonyolultra. A RUGALMASSÁG azonban nem mehet a törvényesség rovására. De sok esetben a paragrafusokhoz való betű szerinti merev ragaszkodás a jogalkalmazásban kifejezésre szánt szellemi érvényesülést fékezi. Legrosszabb esetben lehetetlenné teszi egy rendelet hatásosságát. A törvények, a rendelkezések szelleme magában foglalja a szocializmus humanitását, s azt az elvet, hogy minden az emberért történik. A szabályok lehetőséget adnak, hogy a jogalkalmazók figyelembe vegvék döntésüknél az ügyfelek érdekeit., személyi körülményeit. Azonban gyakran elmarad a méltányosság lehetőségének kihasználása. Nyilvánvaló, mert úgy nagyobb lenne a felelősség. Könnyebb a paragrafusokat betű szerint venni, mint többet mérlegelni, és személyre szólóan dönteni- Kényelmesebb a hivatali vasálarcot feltenni, mint az élethez Igazodva, a paragrafusok szellemében eljárni. A szocializmus körülményei között azt várja a társadalom, hogy a jogalkalmazók mindig és mindenkor hű meghallói legyenek a törvényeknek. Ami ebben a megfogalmazásban azt jelenti: a jogszabályokat a társadalmi rendeltetésnek megfelelően alkalmazzák. A jogpolitika érvényesítése nem lélektelen jogászi munka, legalábbis nem szabad, hogy az legyen. Amikor hivatalokban, irodákban egy-egy rendeletet, törvényt végrehajtanak, akkor a politikát valósítják meg. A rugalmasabb feladat- megoldás egyszerűsíti az ügyintézést. Alapvető politikai érdekeink ezt diktálják. De az egyszerűsítéssel egyenes arányban növekszik a felelősség- A túlzott adminisztráció egyik sarkalatos hibája, hogy elmossa a felelősséget, mert rendkívül megosztja azt. A XI. PÄRTKONGRESZ- SZUS határozatai is nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy az állami és társadalmi élet minden területén megszüntessük a hatékonyságot rontó okokat, az ésszerű megoldások alkalmazásával. Nem véletlenül hangsúlyozza a kongresszus határozata, hogy „Egyszerűsíteni és gyorsítani kell az ügyintézést, növelni a közszolgálat kulturáltságát. Államigazgatási szerveink szüntessék meg, hogy munkájuk helyenként tapasztalható bürokratizmusa, nehézsége rontsa az állampolgárokkal való kapcsolatukat. A párt-, az állami és gazdasági intézmények szánjanak ^határozottabban szembe ezekkel a jelenségekkel.” Halász Miklós Magyar ipari tanulok az NDK-ban Egy magyar—NDK kor« mányközi szerződés értelmében magyar fiatalokat képeznek ki a BUNA Vegyi Művekben. A magyar ipari tanulók a három éves tanfolyam alatt a karbantartási munkálatok legkülönbözőbb területein kapnak kiképzésű A fenti képen: Peter Siebert művezető bemutatja egy lakkalapanyag-előállító berendezés működését Kőszegi Pálnak és Herer Bélának. Több mint 400 magyar fiatal vesz részt vilíanysze- relőipari tanulóként a hároméves neuhausi tanfolyamon. A baloldal képen: Mák Hona, a tanfolyam hallgatója a neuhausi Csőgyárban. (Fotó: ADN/ZB—MTI—KS) Gyorsmérleg a kohászatban Időarányos az éves terv teljesítése Az év első felében kiegyensúlyozott volt az ellátás nyersvasból és a különböző hengerelt árukból. A Magyar Vas- és Acélipari Egymillió liter tej Gondok, és tervek a hatvani Lenin Tsz tehenészetében Egyesüléshez tartozó kilenc termelő kohászati vállalat félévi gyorsmérlege szerint az éves tervek, időarányosan általában teljesültek. Nyersvasból. a brigádok versenyének eredményeként, a tervezettnél 3000 tonnával termeltek többet, az elmúlt év első feléhez képest 6,1 százalékos a növekedés. Az acéltermelés némileg elmaradt az előirányzottól, ugyanakkor acélkészáruból az előírt mennyiségben állítottak elő, 6,4 százalékkal gyártottak többet, mint a múlt év hasonló időszakában. A kohászati üzemek a belföldi igények maradéktalan kielégítésén túl a korábbinál többet exportáltak, bár dollárbevételük az alacsonyabb exportárak miatt kisebb volt. A harmadik és negyedik negyedévre a legfontosabb feladat, hogy a termelésnöveléséhez szükséges nagyobb belföldi igényeket továbbra is kielégítsék, s az export fokozásával ellensúlyozzák az alacsonyabb árak miatti nyereségcsökkentést. (MTI) Ahogyan Herczegfalvi János f óál lattenyésztő elénk rakja a hatvani Lenin Termelőszövetkezet tehenészetének idei tervét, s összevetjük a múlt évivel, szembeötlő adatra bukkanunk. A Csányi út mentén levő szakosított telep 375 fejős tehenétől ebben az esztendőben 110 ezer liter tejjel többet várnak a tavalyinál. — Bízunk a csaknem tíz százalékos hozamnövekedésben, tekintettel arra, hogy felszámoltuk húsmarha-állományunkat, s tehenészetünk termelését teljesen tejközpontúvá alakítottuk — válaszol kétkedő tekintetünkre Herczegfalvi János. — Első pillantásra valóban feszítettnek tűnik a tervünk, különösen annak tudatában, hogy szakosított telepünk, amely 1970-ben még első volt a megyében, az idők folyamán korszerűtlenné vált. Megvan azonban az útja-módja, ahogyan fejlődhetünk! Két feltétel Beszélgetésünk során tisztázódott, hogy két fontos feltétele van a tejhozam jelentős mérvű növelésének. Javítani kell a tehénállomány minőségét, ugyanakkor pedig az eddiginél jobb, több tömeg- és szálas takarmányra van szükség. Hogy sikerül-e megfelelni a kívánalmaknak? A főállattenyésztő szerint igen. — A minőségi javulást elsősorban a tejelésre alkalmatlan egyedek kiszűrésével. húskénti értékesítésével igyekszünk biztosítani. De két esztendeje megkezdtük a lassú, folyamatos fajtaváltást is! Azóta bővebben tejelő és tartási viszonyainknak jobban megfelelő Holstein- friz spermával termékenyítünk, s genetikai tervünk 1985~re valósul meg, amikor az állomány véraránya szinte százszázalékosan a fekete fajta javára billen. Egyébként a fajtaátalakítás menetében 1980-ra tehenenként évi 4— 5 ezer liter tejtermelést várunk. A több és jobb takarmány már összefüggésben van az egész telep tervezett felújításával. Nagyobb silótérre lesz szükség, valamint biztosítanunk kell a szükséges mennyiségű lucernaszénát egészen késő őszig. Nincs szakmunkás A tenyésztési és tárgyi feltételek mellett van még egy tényező, amely döntően közrejátszhat bárminő jószág gazdaságos tartásában, nagyobb jövedelmezőségében. Ez pedig az állatgondozók szakmai tudása, becsületes munkája. — Szó nem férhet a szakosított telepen dolgozó tizenhat ember lelkiismeretességéhez, igyekvéséhez! — jegyzi meg a kérdés kapcsán a főáilattenyésztő. — Nagyobb baj az, hogy állatgondozóink pár éven belül nyugdíjba mennek, s az ismert munkahelyi körülmények miatt pótlásuk igen nehéz. Fejőink ugyanekkor túlnyomó- részt szakképzetlenek! Természetesen az utóbbin próbálunk változtatni. Most is elvégezte a hathetes kaposvári gépekezelő tanfolyamot két dolgozónk. De ki tudja, nem járunk-e úgy, mint már jó néhányszor? Aki belejön a munkába, egyszer csak ráun az osztott időre, az egész napot kitevő készenlétre, s fogja a kalapját, faképnél hagy bennünket. E gondon talán a bérezés bizonyos reformjával, illetve a dologidő átszervezésével segíteni lehet. Kis csalódás Megkértük Herczegfalvi Jánost, hogy készítsen gyorsmérleget az 1977-es esztendő első felének termelési eredményéről, hadd lássuk a medvét. — Hát némi csalódást kell okoznom, mert első pillantásra úgy tűnik, hogy reménytelen az éves terv teljesítése, hiszen időarányosan csaknem tíz százalékkal elmaradtunk a kimódolt tejho- zomtól. Félmillió liter Helyett csak 428 ezer liternyit fejtünk, s ebből 365 ezret adtunk az államnak értékesítésre. Ez a lemaradás azonban viszonylagos, oka pediglen az első évnegyed kritikus takarmány ellátásában rejlik. Hiányzott a lucerna~ széna, s gyenge volt a tömegtakarmány minősége. Ezt esztendő végére korrigáljuk! Meglesz a millió liter tej. előfeltételeként pedig a zöld „futószalag'1 és feljavított siló, több répaszelet, valamint az abrak, amiből eddig is volt elegendő. A távlat Szó esett beszélgetésünk közben a tehenészettel ösz- szefüggő távlati tervről is, amit korábban futólag érintett a Lenin Termelőszövetkezet főállattenyésztője, amikor silóteret, felújítást emlegetett. Érdemes röviden ösz- szefoglalni az erre vonatkozó elképzeléseket, mert szoros összefüggésben vannak a fajtaváltással. Mint megtudtuk, az V. ötéves tervben szerepel az egész telep oly értelmű rekonstrukciója, illetve új beruházása, ami figyelemmel lesz arra, hogy a Holstein-frizek az eddigi kötöttből szabad tartásba kerülnek. önetetős és önitatós, boxos rendszerben. Nélkülözhetetlen ennek kapcsán növendékistálló építése, hiszen egy-két éven belül 450—500 üsző elhelyezéséről kell gondoskodnia a szakvezetésnek. S amikor a 6ilótér bővítéséről esik szó, vele együtt feltétlenül át kell térni az istállók teljes gépesítésére, ami talán ismét vonzóbbá teszi az állatgondozói munkát, a gazdaságot pedig célba juttatja. Jövedelmező, népgazdasági szempontból is számottevő tehenészeti telep alakulhat ki Hatvan térségében. Moldvay Győző Többször írtunk már a jó fajta, kiváló minőségű vörös bort adó kékszőlő telepítésének menetrendjéről, az úgynevezett „ bikavérprogramról’’. A nagyszabású terv kidolgozását és megvalósítását az tette szükségessé, hogy az utóbbi időben megnövekedett az igény és a kereslet a bikavér iránt. E borfajta gazdaságosan exportálható, jó ára van a világpiacon, s így megéri, hogy ahol erre lehetőség van. mindenütt termeljék, előállítsák. Mivel a bükkaljai szőlős- kertek határosak az egri borvidék jó szőlőt érlelő lankáival, felvetődött a gondolat: telepítsenek e vidéken is kékszőlőt! A gondolat megvalósítását erősítette az a tény, hogy a Heves megyével érintkező borsodi területen már korábban is hagyományai voltak a vörös bort adó kékszőlő kultúrád jának. Nemrég kaptuk a hírt, hogy a bükkaljai borvidék csatlakozik a bikavérprogramhoz. Elsőként o szentist- váni VII. Pártkongresszus Tsz jelentkezett a kékszőlő telepítésének igényével, s a közös gazdaság vezetői már alá is írták az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát vezetőivel a 30 évre szóló együttműködési szerződéstA megállapodás értelmében az ötödik ötéves terv időszakában 100 hektáron te- lepítenek majd kékszőlőt a szentistváni termelőszövetkezet területén. ßjpnfii cjjfí C\ 1977. július 6., szerda Bikavérszerződés 30 évre Szőlőskertek a Bükkalján
