Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-30 / 178. szám

A Jogpropaganda * helyzete és továbbfejlesztése A szürke barát földjén A nemesgulácsi Badacsony Termelőszövetkezet szőlőjébe n permetezik a szürkebarátot a szövetkezet vegyszerező brigádjai. (MTI fotó — Rózsás Sándor felv. — KS) A 60. évforduló tiszteletére Jó teljesítmények a Volán- brigádoknál SZÜLETÉSÜNKTŐL , HA- LALIINKIG életünk szinte minden fontosabb állomásán valamennyiünket végigkí­sérnek a jogszabályok. S hogy ügyes-bajos dolgaink közepette mindig tudjuk: mit, hol és hogyan intézhe­tünk el, nemcsak jogainkat, hanem kötelességeinket és az állami szervezetek felépí­tésének rendjét is ismernünk kell. Ennek érdekében sok minden történt az utóbbi években. Számos intézkedés szüle­tett a lakosság jogi tájékoz- tatottságának javítására, je­lentősen fejlődtek a jogi is­meretterjesztés formái, kere­tei, módszerei. A lakosság egyre határozottabban igény­li a jogi ismeretek közérde­kű és közérthető terjesztését — állapította meg legutóbbi ülésén a Minisztertanács. Az ezzel kapcsolatos ko­rábbi kormányhatározat nyo­mán szabályozták egyebek között a rendőrhatósági, igazságügyi, tanácsi intéz­mények sajtótájékoztatási feladatait és az ott dolgozók tennivalóit. A Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala egysé­ges utasítást adott ki a ta­nácsok jogpropaganda-tevé­kenységéről. Ügyeink intézése során ma már egyre ritkábban kell vé­gigkilincselnünk a hivatalo­kat: készséggel megmond­ják, mi a teendő, útba iga­zítanak, s fölösleges utánjá­rás nélkül intézhetjük el a lakásbejelentést, a nyomtat­ványok, űrlapok kitöltését, kérelmek beadását, sőt, szá­A gyermek, és ifjúságvé­delem feltételei tovább javul­tak azzal, hogy az idén 20 millió forinttal növelték a rendszeres nevelési segélye- zésre fordított összeget — ál­lapítja meg az Állami Ifjú­sági Bizottság elnöke, vala­mint az oktatási miniszter együttes jelentése, amelynek alapján határozott a gyer­mek- és ifjúságvédelem to­vábbfejlesztéséről a Minisz­ter tanács^ A múlt évben több mint 93 ezer 700 veszélyeztelett kiskorút tartottak nyilván az iskolákban és a gyámhatósá­goknál. Ezen kívül több ezer súlyosan veszélyeztetett fia­talt utógondozásban részesí­tettek. Valójában ennél is több gyermek érdekében te­vékenykedik az ifjúságvédel­mi hálózat: figyelembe kell venni például azt is, hogy a szülők munkahelyi elfog­laltsága miatt a gyermekek sokszor felügyelet nélkül ma­radnak. Arra is tekintettel kell lenni, hogy még sok gyermek él veszélyeztetett körülmények között a család rossz anyagi helyzete, vagy kedvezőtlen lakáskörülmé­nyei miatt. A gyermekek harmonikus fejlődésében azonban a rendezetlen csalá­di élet, főleg az alkoholizmus rejti a legfőbb veszélyt. A veszélyeztetettség meg­előzése és az utógondozás az egész társadalom feladata, az állami szervek erőfeszítései mellett nem nélkülözheti a szülői felelősségvállalást, s a munkahelyek család- és if­júságvédő tevékenységének erősítését sem. Tavaly a gyámhatóságok mintegy 350 ezer kiskorút és gondnokság alatt álló felnőt­tet gondoztak. Az első fokú gyámhatóságok 600 ezer ügy­ben jártak el. Az ügyintézők nagy megterhelését minde­nekelőtt a társadalmi párt­fogó hálózat megerősítésével, a pártfogók erkölcsi megbe­csülésének fokozásával, illet­ve jutalmazásával lehetne fesvább csökkenteni. Ma mar valamennyi általános iskolá­ban ifjúságvédelmi megbí­mos helyen a dolgozók mun­kaidejéhez igazították az ügyfélszolgálati irodák nyit­va tartását is. Szakszervezeti jogsegélyszolgálat alakult sok nagyüzemben, ahol — ha va­lakinek jogi problémája akad — ellátják a szükséges taná­csokkal, esetenként a nevé­ben is eljárnak. Négy éve működik már a jogpropagan­dát koordináló bizottság is, amely országszerte összefog­lalja, ellenőrzi és irányítja a jogpropagandával foglal­kozók munkáját. Soraikban megtalálható valamennyi jogi propagandával foglal­kozó országos szerv képvise­lője, s a bizottság eddig 14, jogi tájékoztatással és isme­retterjesztéssel kapcsolatos felmérést készített. TOVÁBBFEJLESZTETTE SAJTÖTUDŐSlTÓI HÁLÓ­ZATÁT a Belügy- és az Igazságügy-minisztérium is: állandó kapcsolatot tartanak fenn a rádió, a televízió és a napilapok rendőrségi és bírósági tudósítóival, s rend­szeres tájékoztatásuk ered­ményeként javult a tudósí­tások szakszerűsége és szín­vonala. Rendszeressé váltak a napilapok jogi rovatai, egy­re több rádió- és tévéműsor foglalkozik közéleti és jogi ismeretekkel, szaporodtak az állampolgári és jogi ismere­tek bővítését szolgáló fóru­mok, előadások, kiadványok. A Hazafias Népfront szerve­zésében évről évre szélesedik a különböző törvényterveze­tek nyilvános vitája, és egy­re nagyobb példányszámban találnak gazdára az újság­zott tevékenykedik. Ez sajnos még nem mondható el a kö­zépfokú intézményekről, s ugyancsak fokozottabb törő­dést igényelnek a veszélyez­tetett, valamint az állami gondozott fogyatékos tanulók is. A fővárosi és a megyei ta­nácsok eddig -39 nevelési ta­nácsadót hoztak létre, de területi megoszlásuk egye­netlen. Budapesten például huszonkettőt,. de van megye, ahol egyetlen tanácsadó sem működik. Holott az intéz­mény fontos feladatokat lát el: az elmúlt évben több mint 15 ezer gyermekkel foglalkoztak. Napjainkban a gyermek- és ifjúságvédő intézetek 119 hivatásos pártfogója több ezer fiatallal foglalkozik. Bűnüldöző szerveket segítő munkájuknak is része van az eredmények javulásában. A rendelkezésre álló adatok sze­rint az intézetből kikerülő fiataloknak nem könnyű át­térniük az önálló életre. Ezért fontos lenne, hogy utógondo­zó pedagógusok működjenek azokban az otthonokban, amelyekben 18 éves korukig nevelkednek a gyermekek- A nevelők értékes segítséget nyújtanak a fiataloknak la­kásgondjaik megoldásában, vagy az új munkahelyi közös­ségbe való beilleszkedésben. A Minisztertanács egyet­értve az előterjesztéssel, úgy határozott, a jövő év szep­temberétől biztosítani kell, hogy az érintett nevelőottho­nokban alkalmazzanak utó­gondozó pedagógust. Ugyancsak 1978. szeptembe­rétől jutalomban részesíthe­tik a legeredményesebben dolgozó társadalmi pártfogó­kat is. Lényeges intézkedés: az első- és másodfokú gyámhatóságok ügyintézői ta­nácsi továbbképzésben része­süljenek, illetve az állam- igazgatási főiskolán, vagy a gyógypedagógiai tanárképzőn jogi, pedagógiai és pszicholó­giai ismereteket nyújtó gyámügyi szakmai képzést, továbbképzést kapjanak. . (MTI) árusoknál kapható „házi jog­tanácsadó” füzetek is. E sokoldalú munkába a nyelvészek is bekapcsolód­tak: 1976 óta számos felső­szintű jogszabályt, törvény- tervezetet vizsgáltak meg a Magyar Tudományos Aka­démia Nyelvtudományi Inté­zetének munkatársai. A köz­reműködésükkel készült jog­szabályok lényegesen átte­kinthetőbbek, nyelvezetük tisztább, közérthetőbb. Az intézkedések eredmé­nyeként jogi tájékoztatá­sunkban a korábbi, zömmel büntetőjogi profil mellett — mind jobban előtérbe kerül­nek a családi, polgári jogi, munkajogi kérdések és a szé­lesedő propagandamunkában egyre több szó esik az ál­lampolgárok kötelezettségei­ről -is. A kormány elé terjesztett jelentés megállapítja: ha­zánkban biztosított az ered­ményes jogpropaganda alap­ja. Jogrendszerünk stabil, a magas szintű jogszabályok hosszú időre készülnek, de még sok a teendő. VÁLTOZATLANUL FON­TOS FELADAT az alacso­nyabb szintű jogszabályok területén tapasztalható terv- szerűtlenség megszüntetése. Tqvább kell fejleszteni a la­kosság állampolgári és köz­életi ismereteit, jogi tájéko­zottságát, törekedni kell ar­ra, hogy a jogalkalmazók és a jogi ismeretterjesztéssel foglalkozó szakemberek na­gyobb felkészültséggel lássák el feladataikat. Az oktatási intézmények is fordítsanak fokozottabb gondot a fiata­lok jogi nevelésére, az alap­vető jogi ismeretek iskolai oktatására. Még több köz­érthető, nagy példányszámú és olcsó jogi ismeretterjesz­tő kiadványra van szükség. Rendszeresebbé . kell tenni a sajtó képviselőinek tájékoz­tatását a jogszabályok poli­tikai indokairól, céljairól és azok gazdasági, politikai, tár-, sadalmi összefüggéseiről. S végül, de nem utolsósorban állandó feladat, hogy a meg­jelenő jogszabályok egytől egyig közérthetőbbek, nyel­vezetük tisztább legyen. Lehangoló és elkeserítő a kép. Ott szomorkodik a mé­reteiben még ma is impo­záns épület Gyöngyöshalász szélén, nem messzire a Jászberénybe vezető átmen­tén. Bárki láthatja, aki erre halad. Most már egyikszár­nya megroggyan tan várja a beteljesedést, a végső pilla­natot, a teljes megsemmisü­lést. Ha a hivatal kacskaringé« útvesztői egyáltalán elvezet­nek odáig. Hiszen a kastély sorsa évek óta nyitott kér­dés. 0 Nagyjából egy éve annak, hogy szóvá tettük: a .volt Bí­ró-féle kastélyról dönteni kellene, méghozzá sürgősen. A halásziak magukban ehhez túlságosan szegények. Amit tudtak tenni az épület meg­óvásáért, megtették. De ahogy romlott a falak biztonsága, ahogy megette az idő a tar­tógerendákat, még azt a né­hány családot is ki kellett menekíteni a veszéllyel fe­nyegető falak közül, akik ott találtak otthonra, hogy a kastély tulajdonosa immár az állam lett. Született néhány terv még egy-két évvel ezelőtt is az épület hasznosítására. Szoci­ális otthon lesz, mondták. If­júsági tábor, vélték mások. Átveszi a múzeumok igazgató­sága, röppent fel a hír. Meg akarják venni a szegediek: ezt hallottuk utoljára. Hogy mi volt az oka, ma már nehéz lenne kideríteni, de a kastélyról szóló elkép­zelésekből semmi sem lelt. Igaz, nem megbecsülendő műemlékei vesztettünk elve. Á Volán 4-es számú Vállalatnál havonként érté­kelik a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom tisztele- • téré indított munkaverseny eredményeit. A versenyt szervező, irányító bizottság ezúttal elkészítette a mun­kafelajánlások első félévi ér­tékelését is, és megállapítot­ta: a brigádok vállalásaikat időarányosan csaknem min­denütt túlteljesítették. A személyszállításnál pél­dául az utaskiszolgálás javí­tására, a csúcsidei zsúfoltság csökkentésére növelték egy- egy autóbusz napi teljesítmé­nyét. Az áruszállítók az idén 4 millió 460 ezer tonnakilo­méter többletteljesítményt vállaltak. Az , első félévben le, nem is műemlék jellegű épületet, hanem csupán egy értékes közvagyont hagytunk elpusztulni — mert senki sem tudott vele kezdeni semmit. Ügy látszik, ilyen gazdagok vagyunk. Vagy ennyire közönyösek? A községi tanács elnöke, Lévai László panaszolta: — Minden napom rette­gésben telik el. Hiába tet­tünk ki hétről hétre táblát a kastély elé: Életveszélyes, a területén tartózkodni tilos! — fittyet hánytak rá. A gyerekek a táblát elvitték, és vígan bújócskáztak a beom­lott falak között. Arra nem volt pénzünk, hogy éjjél-nap- pal őriztessük a romokat. Kerítést építsünk köréje? Mert a kihúzott drót nem sokat ér. — Miért nem bontatják le? Biztosan akadna vállal­kozó, aki az anyagért eltün­tetné a maradványokat. — Ehhez nem kapunk en­gedélyt a városi tanács mű­szaki osztályától. Mivel vá­ros környéki község vagyunk, az első fokú építési hatósá­gunk a gyöngyösi műszaki osztály. Pedig nagyon sokan jöttek már érdeklődni: oda­adjuk-e nekik bontásra a ro­mos kastélyt. Nemcsak a helybeliek kérdezték ezt tő­lünk, hanem a gyöngyösiek közül is többen. De hát...! Pedig a községfejlesztési terv szerint, a kastély helyén két­szintes családi házak állná­nak, ha üres lenne a telek. A környékén már egy sor ilyen épület található. Szinte a régi kastély faláig terjesz­kedtek. Ezekben az egyeme­letes családi házakban gyere­ennek csaknem hetven szá­zalékát már teljesítették is. A műszaki szakszolgálat bri­gádjai a műszaki szemlék idejét csökkentették, így ke­vesebbet kellett állniuk a kötelező ellenőrzéseknél a gépkocsiknak. Az autóbu­szoknál a vállalt három nap helyett alig több mint két nap alatt végzik el a máso­dik szemlét, ugyancsak csök­kentettek a tehergépkocsik 3,5 napos szemleidejét is. Jók az eredmények az üzem­anyag-felhasználásban is; a gépkocsivezetők által vállalt megtakarításokat itt szintén túlteljesítették. De nemcsak munkaver­sennyel készülnek a jubile­kek is laknak, őket pedig na­gyon vonzza a „titokzatos” kastély. Ezért is kell valami védelmet kitalálnunk addig is, amíg a bontáshoz az en­gedélyt megkapjuk. 0­umra a Volán-brigádok; programtervükben kulturális és ismeretterjesztő rendezvé., nyék is szép számmal szere­pelnek. A gyöngyösi üzem­egységnél például előadás- sorozat indul Leningrádról, a hatvani üzemegységben MSZBT-tagcsoportot alakíta­nak. A vállalat egri központjá­ban kiállítják Kishonthy Je­nő festőművész Lenin-grafi- káit, irodalmi műsort, vetél­kedőket terveznek. A munkaverseny értékelé­sét november 7-én, ünnepi termelési tanácskozáson te­szik közzé és itt jutalmazzák a legjobb munkát végzett brigádokat, aktívákat. végett kell a szerződés, ami­nek megkötéséhez szívesen nyújtunk segítséget. — Miért nem lehetett ezt a bontást már hamarabb megkezdeni, akkor, amikor még nem pusztult el ennyire a kastély? — Ha áz osztályunkhoz ha­marabb fordul ilyen javas­lattal a községi tanács, ha­marabb lehetett volna a bontást elkezdeni. Csak ezt tudom mondani. Gyöngyösön a műszaki osztály vezetője Szabó Béla. A kastélyra vonatkozó kér­dést neki tettük fel. — A bontás ügyében nem mi vagyunk az illetékesek — kezdte a válaszát. — Ennek eldöntése a községi tanácsra tartozik. Ha ők így határoz­nak, mi nem akadályozzuk meg a végrehajtást. Igaz, el­sőfokú építési hatóságként, véleményeznünk kell a köz­ségi tanács döntését. — Tehát az osztály minden további nélkül rányomja a pecsétjét a halásziak előter­jesztésére? — Így van. Hadd javasol­jak annyit a tapasz­talataink alapján, hogy hoz­zanak össze egy műszaki bi­zottságot, amely megállapít­ja az épületmaradvány érté­két. Ennek alapján tudnak tárgyalni azokkal, akik a bontást vállalják. Azt is lé­nyegesnek tartom, hogy a vállalkozókkal kössenek szer­ződést, amelybe foglalják be­le, hogy az épület minden maradványát kötelesek a helyszínről elszállítani. Kü­lönben megtörténhet, hogy a jó téglát, gerendát, cserepet, egyebet a bontók elviszik, aztán jönnek panaszra, hogy nekik az egész nem érte meg, mivel nagyon csekély érté­kű anyagot nyertek, úgy­hogy ők nem hajlandók a hulladékot elvinni. Vitesse el a tanács. Az ilyen és ehhez hasonló kérdések elkerülése 0. Több szem többet lát: tart­ja a közmondás. Úgy tetszik, jelen esetünkben ez így nem igaz. Hányán és hányán látták az évek hosszú során ezt a ha­lászi kastélyt. Hivatalos személyek is, akiknek erre vezetett az útjuk, vagy hosz_ szabb-rövidebb időre meg­álltak a községben. Senki sem kérdezett rá: — Miért nem kezdtek már valamit ezzel a régi kas. téllyal ? , Illetve: miért kellett éve­kig totózni a kastéllyal: mi legyen vele, kié legyen, mennyiért „adjuk”, honnan szerezzünk rá pénzt? Senki emberfia nem saj­nálja a volt kastélyok egy­kori világát. De az épület — közvagyon. Ebből a közva­gyonból pedig úgy egymilli- ócska veszett a sárba Halá­szon, mert elpatópáloskodtuk a dolgot. Mondja valaki, hogy nem vagyunk mi gazdagok? Mit nekünk egy milliocska? Hát... ! ? G. Molnár Ferenc MbíM&O 1977. július 30., szombat J A gyermek­és ifjúságvédelem továbbfejlesztéséről Romokban a kastély

Next

/
Thumbnails
Contents