Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-30 / 178. szám
A ff Ha '77 Székely Dézsa-drámájáról Maszk nélkül A keddi rossz idő miatt szerdán került sor a vár romkertjében Székely János Dózsa című monodrámájának bemutatására. Az égyszemélyes darabban mit tehet a hős, az egyetlen hős? Senkivel sincs módja megütköznie, így megütközik önmagával. Egy lehetőséges gondolatmenetben feltárja előttünk annak a személye szerint nagy és diadalmas pár hónapnak a kétségeit. felcsillogását, gyötrelmeit, hogy aztán az egészséges életet befejező tüzes trónra üljön. De befejeződik-e voltaképpen az élet ott és úgy, ahogyan és ahol az emberek azt hiszik? Székely János írásában a hős önmagával és önmagában beszélget: vitatkozik magával és másokkal; kérdez és válaszol, de mindig ott ahol akár a kérdés, akár a válasz az egyetlen a legfontosabb. De hát mi is a fontos egy ilyen rendkívüli sorsban? Az, hogy a sors útja — legyen az Bakócz Tamás, vagy a tehetetlen Ulászlóé, vagy a marakodó főuraké! — reá mutatott, reá, a végvári vitéz kapitányra, aki a párviadalban úgy megszégyenítette a tö- törököt, hogy zengett tőle az ország. Milyen is ez az ország? Szégyen, hogy így van: átok hogy küszködik a nép. amíg Budán az urak azt sem tudják, mit és hol rontsanak el! A végekről kell hát egy ember, ez az egy. akinek el kell mennie Rákosra, mert a korban ez a mező az a hely, ahol a hatalmat meg lehet mutatni. Mi ez a hatalom? Es mennyi? Es meddig? Mi tartja egybe és mi zülleszti szét? Akár akarta Bakócz — háta megett a pápa Európán uralkodó tekintélyével, akár nem —, de bizonyos, hogy ez a keresztes háború, ez a Dózsa-féle hatalom, ezzel a jobbágysereggel, az uraknak ezzel a kegyetlen vissza-visszacsapá- sával Dózsa számára csapdává változott. Nincs a hős belső háborgásának se széle. se határa; a sorsot és a gondokat átgondolni semmilyen éjszaka sem elég: Gergő sem adhat választ; Lőrinc sem kérhet ebben az ügyben égi malasztot; Te- mest be kéne venni, de már nincs kivel és nincs mivel. És ez az utóbbi a gyötrel- mesebb: nemcsak az a nyomorúság nyilvánvaló hogy a hatalmat el kell veszíteni. hanem az is, hogy nincs illő befejezése, értelmes folytatása ennek a rettenetes személyes áldozatnak és ennek a rettenetes népi szenvedésnek. És szörnyű, amikor a gyáva és értelmetlen bosszú egy személyt véle t ki megtorlása tárgyául. Mintha mindennek ez a szándékában nemes, gondolataiban nyílt, a népét megértő végvári vitéz lehetett volna az Oka! Egy másfél órás monológban — kitűnő versnyelven, a sűrítés sok-sok fogásával és játékával együtt — sem lehet ezt a nagyszerű hőst teljes lelki vértezetével megjeleníteni. Itt-ott szerettük volna, ha a párbeszédet feltételező fogalmazás még tovább pörgeti a gondolatsort még alámélyíti a lélek tárnáit, hogy aztán annál mélyebb tűzzel ragyogjon fel az érc, amit a drámaköltő Székelv János onnan felhív és felhoz. Szeged vendégeinek „színes" programja Színészfiatalokra tűz a nap a magtisztítónál A szegedi szabadtéri játékok vendégei közül sokan látogatnak el a József Attila Tudományegyetem európai hírű botanikuskertjébe. Egyes napokon több mint ezren fordulnak meg a színpompás növénybirodalomban. A vendégeket a világ minden tájának nyári szíriorgiá- ja fogadja. A mexikói és dél-amerikai óriás kaktuszok sohasem hoztak annyi virágot, mint most. Egyes kaktuszok magassága eléri a három métert, s virágaik is nagyok: a tavakban tömegesen nyílnak a fehér, a kék. és a piros virágú tündérrózsák. Máshol a zöld szőnyegnövények közül üde színfoltként virít mintegy ikétszáz fajta egynyári virág. Az egyszemélyes dráma a veretesen és ízesen formált szép jambusokban így is komoly alkalom egy tehet, séges színésznek arra, hogy megmutassa, milyen jellemformáló és alakító erő lakozik benne. Nemes Levente, a Sepszi- szentgyörgyi Állami Magyar Színház tagja nem alaptalanul és véletlenszerűen vállalkozott erre a feladatra. Külső adottságai és a belső erő szerint is hősi alkat, akiben van alázat elmerülni egy ekkora munkában, egy kivételes hősnek a lelkét előteremtő építkezéshez összegyűjteni önmagában a szükségeseket. Orgánuma, beszédkultúrája, a hevület, amely a hangban és az arcon egyszerre, egy természetes ritmus bújtogató varázsaként megjelenik, nemcsak értővé teszi a közönséget; a művész játékostársává is avatja azt, aki a pódium előtt ül. a romkert viszonylagos csendjében, a hideg égbolt alatt. Akkor is van varázsa ennek a hangnak, amikor már kifárad, mert a romkert térsége, a belső láz és a művészi szándék esetleg itt-ott felborították a művész ökonómiáját. Mindez azonban csak apró szeplő ezen az előadáson amely egy jelentős művészegyéniség sikeres és nagy-nagy rokonszenvet ébresztő bemutatkozását hozta Egerben és Egernek. A fényfüggönyöket kitűnően alkalmazta Kölöntei Zsolt, a nagyrészt ütőhangszerekre épülő zenét Csiky Boldizsár írta: lényeges eleme volt az előadásnak; a zenei bevezetőkre, mint jó lépcsőkre léphetett fel a dráma hőse. Nem kívánjuk mi most párhuzamba állítani a püspöki palota előtt folyó játékokkal ezt a monodrámát, csak utalnánk arra a nagyon is reális lehetőségre: a komoly kamaramegoldások sem lennének idegenek ettől a környezettől. amely itt, Egerben várja a színpad, a színjátszás, a pódium művészeit — a történelmi levegővel. Szórakozni és okulni ezerféleképpen lehet és kell. Ez a színház tanulsága itt is, a Dózsa-dráma esetében is. Farkas András Friss, napsütötte arcok Kerekharaszton, a vetőmagtisztító gépek körül. Frissek, de távoliak is, merthogy a tizenöt fiatal Kassáról és Komáméból érkezett a gazdaságba néhány napja. — Minden tulajdonképpen a véletlennek köszönhető — mondja Bolyki István, a Lenin Termelőszövetkezet KlSZ-szervezeté- nek titkára. — Múlt év őszén Tátralomnicra rendeztünk kirándulást, ott ismerkedtünk meg a kassai színház ifjúkommunista szervezetének elnökével. A találkozásból barátság, levelez- getés. majd invitálás következett. S íme itt vannak Hatvanban...! ★ — Nálunk, Szlovákiában, a XV. pártkongresszus irányelvei nagy súlyt helyeznek arra, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a pionírmozgalom minél szorosabbra fűzze kapcsolatait a szocialista országok hasonló szervezeteivel. Ilyenformán kapóra jött a tátra- lomnici találkozásunk. Jobban mondva lehetőséget teremtett ahhoz, hogy szervezeti életünket szélesítsük — veszi át a szót Horváth Lajos SZISZ-elnök a hatvaniaktól. — Hogy merre mutatnak a lehetőségek? Mindenképpen erősíteni kívánjuk a baráti szálakat, mert ebből csak jó származik. Megismerjük egymás szervezeti életét, kicseréljük tapasztalatainkat. Más világ a miénk, más a hatvaniaké! Színházi kulisszák közül cseppenünk a paraszti munka kellŐ6 közepébe, s ez külön izgalmat, sajátos többletet jelent mindannyiunknak. Egyébként nem úri vendégként érkeztünk a gazdaságba, hanem hoztuk az erőnket is. Tíz napon át reggel hatkor kezdjük a melót, hogy a különböző szervezett program, szórakozás csak este következzék. Ami munka a magtisztító« terén kínálkozik, mindből részelnek a kassai, ko- marnói fiatal színészek, táncosok. Tegnap Kövesdi Szabó Marika, Tamás Joli söp- rögetett, László Géza, Fekete Olga, Szoby Gabriella „etette” a masinákat, Király Berta és Király Juli szedte le a zsákokat, s Horváth Lajos, Simon Péter, Érsek György talicsfcázta őket a nemrég elkészült gabonatároló biztonságos fedele alá. — Hogy lazítanának? Szó sincs róla. Valamennyi állja a versenyt a mi embereinkkel — oszlatja szét gyanúnkat Kovács István telepvezető. — Egyébként azonos a fizetségük is, elvégre nem várhatjuk el senkitől, hogy ingyen égesse magát a napon. ★ Néhány percre fél re húzódunk Boráros Imrével és Varga Ervinnel. Előbbi tíz esztendeje kezdte a színészpályát Komamóban, Ervin harmadéves koreográfus __ a pozsonyi főiskolán, s kitűnő népi együttest vezet Diószegen. — ötezres, magyarlakta falu Szlovákiában, száztagú művészeti csoporttal. Tizennégytől a hetvenévesig ott táncol, énekel apraja-nagy- ja. És jól csinálják. Az idén is eljutottunk Gombaszögre, ahol Szlovákia legjobb nemzetiségi együttesei szoktak találkozni. A kassai színháznál gyakorló vagyok. — És Boráros Imre edd- gi művészpályája? — Sikerek, kudarcok, ahogyan ez a színpad világában törvényszerű. Legtesthezállóbb szerepem egyébként magyar szerző, Örkény István Tóték című drámájának őrnagya, amit mi burleszkszerűen vittünk színre. Láttam a belőle készült filmet Latinovits Zoltánnal. Másik véglet. de döbbenetes hatású. í?ogy most mire készül a komar- nói magyar területi színház? Arbuzov művével, a Tányával nyitunk szeptemberben. . , ★ Beszélget» partnereinket újak váltják fel. Németh János■ Bartos Mária, Simon Péter. Jól érzik magúkat« örülnek a frissen szőtt baJ. rútságoknak, a vendéglátósa által szervezett gazdag prog^» namraalk. — Még árral is módot ke-i.., rítettek a hatvaniak, hogj»" csillogtassuk magunkat Vag&- inkább a szlovákiai magyair irodalmai, amelyből előbb m Lenin Termelőszövetkezet klubjában- majd az ecsédt művelődési otthonban mutatunk be válogatást. De» jártunk már Egerben, Gyön-,, gyösön. Szabad szombatun» kát Szentendrén tölt j üké Majd Szeged, a szabadtéri játékok következik. A Leaif: király, Bessenyeivel különö»« sen sokat ígér. Ez már szak-ie^ ma, feltámad bennünk *1 színészvér! — erősíti kollc» gái. fiatal társai szavait Horváth Lajos, akit Szakok nyi Károly Adáshibájában láthattak legutóbb Kassát» és a környező magyarlakta falvakban. .-,_w fa-.♦? ÍT • * w* ir Velünk van Hangácsi Vik^ tor, a szövetkezet pártszeré« veíetének titkára’ aki indulástól támogatója a két ifjűkommunista csoport együttműködésének. — Színészek maszk néki kül. Mit szóltak mindehhez az idősebb tagok? — Már az első nap ösza szemelegedtek. Mert a rtüeA ink ugyan eléggé kritikusak* a vendégfiatalok azonban kiállták a legnehezebb pró4 bát. — Lesz tehát folytatás? — Ahogy tudom, a két szervezet vezetői már a viA szonlHátogubás lehetőségét latolják., . h*« (moldvay) Pintér István: Gyilkosság „a szeretet jegyében,, 12. Felveszünk karosszéria-lakatos, autószerelő, autófényező szakmunkásokat, valamint autófényező segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: Heves megyei Finommechanikai Vállalat FULL-szervizénél, Eger, Faiskola u. 5. sz. Édesítjük ügyfeleinket, hogy szövetkezetünk nyomdaüzeme rövid határidővel vállal a lakosság részére könyvkötészeti munkát. Technolux Ktsz Rota Üzeme, Eger, Petőfi u. 19. _ 1977. július 30.. szombat írni, olvasni nem tudott. bár négy osztályt járt, soha nem tanult meg. Az ottani feljegyzések szerint nagyon hamar kitanulta a börtönéletet, ügyesen mozgott a foglyok világában, sikerült előnyökre szert tennie mások rovására. Egyik nap borotvapengét szegezett társa torkának, hogy így kényszerítse kívánsága teljesítésére. 1952. januárjában egy szigorúbb intézetbe helyezték el. Augusztusban egy még szigorúbb büntetésvégrehajtási intézetet kellett keresni a számára. Aztán hirtelen „megbánást” és „javulási szándékot” mutatott. Tizenkilenc éves korában. 1954 májusában szabadlábra helyezték. Megnősült, egy 17 éves lányt vett el. Rövid ideig dolgozott, egy országúti autós pihenőben pincérkedett. Autókat lopott, letartóztatták, próbaidőre szabadon engedték, újra bíróság elé került autólopás miatt, s aztán 1958 szeptemberéig ült. Szabadulása után folytatta, amit abbahagyott. 1960. júniusában 10 év börtönre ítélték. A börtönben kezdett gitározni. Dalokat írt. Amikor 1967, március 21-én kiengedték, a börtönigazgatóságon azt jegyezték fel, hogy gitárosként vagy dobosként kívánja megkeresni a kenyerét. Amíg Mámon börtönben volt, a világ megváltozott. Manson már hallott a hip- pykről, de még soha nem találkozott eggyel sem. A bűnöző, aki pályafutása so- tán kérdőként és selyemfiúként is szerzett már némi gyakorlatot, tudott bánni a nőkkel, hamarosan feltalálta magát ebben a környezetben. Haight Ashburyban, San Francisco egykori polgári negyedében, amelyet akkor teljesen a hippyk tartottak megszállva, alapította meg „saját családját”. A .•szeretetet” és a ,-civilizáció pusztulását” prédikálta ő is. Néhány fiú és sok lány csatlakozott hozzá, kevesen hagyták el. Ellátta őket kábítószerrel, dalolt és gitározott nekik, szexorgiákat rendezett. Teljhatalmú uruk lett, s valamennyien engedelmesen szolgálták. Mindenki mindenkié volt. s valamennyien Mansoné, a „prófétáé”. Egy kimustrált iskolabusz- szal 1968 májusában költöztek át a Spahn-tanyára. Addigra sikerült fanatikus hívőket toboroznia. Azt állította magáról, hogy valamikor, kétezer évvel ezelőtt már élt, s a kereszten halt meg. „Családja” tagjainak azt mondta, hogy ők is éltek már, az ősi római keresztények közé tartoztak, s azért születtek újra, hogy részesei legyenek a nagy kinyilatkoztatásnak, amint az János próféta jelenéseinek könyvében is írva vagyon. Örök életre, boldogságra, mennyországra születtek, ha teljesítik a túlvilági akaratot. Az emberekbe belenevelt gátlásokat — (a banda tagjai többnyire gazdag és középosztálybeli családokból származtak, Mary Brunner, aki elsőnek csatlakozott Mansonhoz például az egyetemet hagyta ott a kedvéért) — nagyon is egyszerű módszerekkel „oldotta” fel. A lányokat nyilvános tömegszeretkezéseken kényszerítette akaratának teljes és feltétlen követésére. János jelenéseinek könyvében öt angyal megjelenéséről van szó. Manson szerint — a négy Beatlesről, és őróla. A vérrel irt felíratok mögött a Beatles-nagylemez Helter-Skelter („Ö6sze-visz- sza”) rejlett. Ebben hangzik el a „pig” szó, s az „arise”, a „keljetek fel”, amelyről ,.RISE” formájában a La Biancáéknál hátrahagyott egyik felírat tanúskodik. Manson furcsa téveszméinek annyira hittek a banda tagjai, hogy amikor Manson már a Barker-tanyán azt mondta nekik, hogy itt van az a nyílás, amely a föld mé- hében rejtőző paradicsomba vezet, némelyek napokon át keresték a „bejáratot”. Mansonnak sikerült olyan démoni erővel hatalmában tartania hlppyjeit hogy gyilkosság! parancsait is gondolkozás nélkül teljesítették. Lewío Yablonskí, a szociológia és kriminalisztika professzora, a kaliforniai San Fernando Valley egyetem A „család” tagjai szociológiai fakultásának dékánja, a hippy-kérdés szakértője szerint Mansonékat sok minden elválasztotta a szokásos hippyközosségektől: „Mindenekelőtt a nagy érdeklődés a vallás, az álvallás isten és az ördög iránt. A kábítószer-élvezők határozottan hajlanak a miszticizmusra mert a kozmosz részének érzik magukat.” Yablonskí szerint a kábítószer hatásában kell a gyilkosságok indítóokát is keresni: A folyamatos kábítószer-fogyasztás kihatása az emberi magatartásra nagyon bizonytalan. Kísérletekből kitűnt azonban, hogy egyes személyek hosszabb LSD-fogyasztás után üldözési mániára hajlanak, s úgy érzik, hogy nekik kell először lecsapniuk. A kábítószer élvezetének másik lehetséges következménye az az érzés, hogy az egyén emberek fölöttivé nőtt és azért úgy érzik, kívül áll a töra Spahn-tanyán vényeken és a büntethető-' ségen, s éppen ezért bármit elkövethet. A kábítószer-fogyasztás harmadik következménye, hogy az egyén tudatában elmosódik az élet és a halál határa. Manson uralkodott családja tagjai felettj valószínűleg az egész úgy zajlik le, mint egy gyerekjátékban: az egyik az úr, a többiek a rabszolgák.” Egy szexológus, dr. David Smith véleménye szerint azonban „nem” a kábítószer, hanem a szex volt a közös „nevező” a Manson-családban. „Egy lány, aki Charlie családjához csatlakozott — fejtegette: Rendszerint mindenki bizonyos polgári-erkölcsi elképzeléseket vitt magával. Charlie legelőször arról gondoskodott, hogy ea az erkölcs megtörjön. így tudta követőinél azokat a gátlásokat kikapcsolni, amelyek normálisan életünket szabályozzák.” (Folytatjuk^
