Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-29 / 177. szám
Épül az ötödik öl eves teivben Vágóhidak, húskombinátok Pecsenyeliba Bodonyból A bodonyi Mátraalja Tsz évente mintegy 54 ezer pecsenyelibát szállít a Debreceni Baromfifeldolgozó Vállalatnak. A termelőszövetkezet kedvező adottságú környezete cs hathektáros tava jól elősegíti a libanevelést. (Fotó: Szántó György) Napirenden: Az izzós fiatalok munkája Ülést tartott a KISZ Heves megyei Bizottsága Két lényeges tényező indokolja hazánkban a húsipar fejlesztését. Az egyik: a hústermelés erőteljes fejlődése, a másik pedig az ellátás színvonalúnak emelése. A hústermelés fejlődésével évekig nem járt együtt a feldolgozó kapacitás bővítése. Ezt a feszültséget ~a húsipar túlórákkal, nyújtott műszakok szervezésével igyekezett feloldani, A fejlesztési tervek azzal számolnak, hogy tovább növekszik hazánkban a hústermelés. Az ötödik ötéves terv előírja, hogy a vágóállat- termelés 1Ó százalékkal növekedjék. Ez azt jelenti, hogy 1980-ban vágómarhából 400 ezer tonna, vágósertésből pedig 1 millió 150 ezer tormát bocsát a fogyasztók rendelkezésére a mezőgazdaság. Bővíteni kell tovább a feldolgozóipar kapacitását. Mindnyájunk érdeke, hogy zavartalan legyen a felvásárlás és a feldolgozás. A mezőgazdasági üzemek csak akkor képesek teljesíteni termelési terveiket, ha a felvásárló vállalat pontosan időben veszi át a vágóállatokat. Növekvő igények A húsfeldolgozás fejlesztését sürgeti a lakosság fogyasztási igényeinek változása is. A táplálkozási kultúra emelkedése, az urbanizáció megköveteli, hogy az átlagosnál nagyobb ütemben bővítsék az árualapokat szárazáruból, hentesáruból, húskonzervekből, félkész- és konyhakész termékekből, valamint ételkonzervekből. Az iparnak figyelembe kell vennie, hogy a kereskedelemben egyre inkább tért hódít az önkiszolgáló rendszer Ezért a korszerű húsforgalmazáshoz előre csomagolt fél-, egykilós, konyhakész és félkésztermékeket kell szállítania a boltokba. A húsipar jelentős deviza- szerző ágazat. A feldolgozott termék értékesítése sokkalta gazdaságosabb. mint az élő- vagy a hasított sertés exportja. A húskészítmények: a szalámi, a kolbász, s ma már a dobozolt sonka is keresett cikk a világpiacon. Exportált vágóállataink és húskészítményeink a világ több mint húsz országában szívesen vásárolt cikkek közé tartoznak, és eljutnak a Szovjetunióba csakúgy, mint az Egyesült Államokba. 50 féle új termék A nagyarányú fejlesztés ebben az ágazatban a negyedik ötéves tervben kezdődött. összesen 4,6 milliárd forintot fordítottak rekonstrukcióra, új gyárak, gépek, berendezések építésére, vásárlására. Elkészült a Miskolci Húskombinát és a Szegedi Szalámigyár, öt év alatt a sertésvágó-kapacitás évi 3,6 millióról 5,7 millióra, a marhavágó-kapacitás évi 351 ezerről 394 ezerre növekedett. Ebben az időszakban a húskészítmény30 ezer biztonsági öv Sopronból A Soproni Autófelszerelési Vállalatnál továbbra is három műszakban gyártják a biztonsági öveket. A soproni üzem júliusra további 30 ezer öv gyártását vállalta, s ebből több mint 20 ezret már át is adott a kereskedelemnek. Augusztusban további 20 ezer öv készül Sopronban a hazai ellátásra, de ezzel már a raktárkészleteket '*■**** fel. _________ g yártás évi 122 ezer tonnáról 142 ezer tonnára, a dobozolt sonka és a húskonzervgyártás 8800 tonnáról 15 300 tonnára növekedett. Ezzel egyidőben a feldolgozás műszaki színvonala is korszerűsödött, bővült a választék, mintegy 50 új terméket gyártanak. Ezeknek a tapasztalatoknak nyomán a népgazdaság fejlesztési programjával összhangban dolgozták ki a húsipar fejlesztésének ötödik ötéves tervét. Ebben a tervidőszakban épül fel a gyulai, a bajai és a kaposvári húskombinát. Ezek révén tovább javul az ellátás és erőteljesen fejlődhet a jól értékesíthető gyulai kolbász és dobozolt sonka exportja. Mc« több kolbász, szalámi A gyulai húskombinát építése 1974-ben kezdődött és 1978 elején kezdi meg a termelést. A beruházás költsége 1,2 milliárd forint. A gyulai kolbász és a csabai szalámi közkedvelt termék, s évek óta sem a hazai, sem a külföldi keresletet nem tudtuk belőle kielégíteni. Eddig évenként 2400 tonna kolbászt és 800 tonna paprikás szalámit gyártottak, az áruk jelentős részét exportálták. A beruházás gyors ütemű megvalósítását sürgette az is. hogy Békés megyében évente mintegy 700 ezer hízott sertést állítanak elő, s ennek a meny- nyiségnek csupán 20 százalékát tudták a megyében levágni és feldolgozni. Az új üzem lehetővé teszi, hogy évente 550 ezer sertést és 30—35 ezer marhát vágjanak le. A nagyon keresett gyulai kolbász mellett, . új, értékes exportárukat : sertéskarajt, pármai sonkát, csontos császárhúst, csontos marhahúst, valamint szalonnát* bőrös sertéshúst tudunk a tőkés piacokra küldeni Gyuláról. Ugyancsak nagy jelentőségű beruházás a Bajai Húskombinát. Ezt a vágóhidat és feldolgozó üzemet a — Mikor hallott először Recskről? — Több mint 10 évvel ezelőtt. Az otthon megjelenő szakmai lapokból értesültem róla, hogy milyen kutatások kezdődtek itt, és hogy milyen eredményekkel zárultak. Akkor persze még nem gondoltam arra, hogy egyszer személyesen is találkozom a recskiekkel. 1971-ben aztán erre is 6or került. Először- két évre „vezényeltek” ide, s nem kis örömömre ez év márciusában újból visszajöhettem. — Egészen jól beszél már magyarul. — Szeretném megtanulni, de tényleg nagyon nehéz a maguk nyelve. Viszont szép, érdekes. Sztaniszlav Akimovics Guly, a vasérceiről világhírű Krivojrogból — hazánk is innen kapja a Szovjetunióból érkező vasérc nagy részét — jött segíteni Recskre. A 41 éves mérnök a szovjet gépek üzemeltetésében segíti magyar munkatársait. S mint az utóbbiaktól megtudtuk: fáradhatatlan lelkesedéssel. igen nagy szakértelemmel. — Magam sem tudom pontosan — folytatta a beszélgetést —, hogy hány ércbányában jártam már eddig, de abban egészen biztos vagyok. hogy a recskiekről sokat hallanak a nagyvilágban. Igen korszerű üzem készül itt. Ha a recskiek szerint lassabban is, mint lehetne. — Mint szakmabeli, osztja véleményét az új bányájukért oly régóta áhítozó helybeliekkel, miszerint lassan „készül” el a bánya? — Először is nem a mi feladatunk eldönteni, hogy milyen ütemben menjen a mezőgazdasági üzemek és az állami ipar társulásában építik 1979-ben kezdi meg a termelést. Évi kapacitása: 100 ezer sertés feldolgozása és 1000 tonna exportsonka előállítása. A Bajai Húskombinát létesítését ugyancsak a megnövekedett hústermelés indokolja. Jellemző, hogy 1970-ben még csak 200 ezer hízott sertést vásároltak fel Bács megyében, de ebből mindössze 80 ezer sertést tudtak feldolgozni a vidék egyetlen vágóhídján: Kiskunfélegyházán. Ma már évente mintegy félmillió sertést állítanak elő a megye nagyüzemei és háztáji, kisegítő gazdaságai. Még fontosabbá vált az, hogy a vágóállatokat helyben dolgozzák fel és ne szállítsák el több száz kilométerre a megyéből. Húskombinát 18 hónap alatt Üj, nagy teljesítményű beruházás megvalósításához látnak hozzá júliusban Kaposvárott. A húskombinát tőkés hitel igénybevételével valósul meg, s 18 hónap alatt épül fel. Évente 410 ezer sertést vág le és 3600 tonna dobozsonkát és 2000 tonna húskonzervet gyárt majd. A vágással és a feldolgozással egyidőben feldolgozzák a húsipari melléktermékeket is, ezzel évente 3000 tonna értékes keve- réktakarmány-alapanyagot, húslisztet gyártanak majd. A beruházások eredményeként lehetővé válik, hogy az állami húsiparban a tervidőszak végére a sertésvágás 10. a marhavágás 4,3, az úgynevezett szárazárugyártás (gyulai kolbász, szalámi stb.) 43, a dobozolt- sonka- és húskonzervgyártás 87 százalékkal növekedjék. Teljes körűvé válik a termelés azzal, hogy a melléktermékek ipari célú hasznosítására is elkészülnek az új üzemek, megszervezik a korszerű csomagolást és kialakítják a hűtőláncot. Cs. F. munka. Az is igaz, hogy a leendő beruházás sokba kerül, alaposan meg kell tehát szervezni, jól előkészíteni. Abban viszont egyetértek a recskiekkel, hogy már előbbre járhatnánk. Elvégre 10 éve ismerik az új ércmezőt. De még egyszer hansúlyo- zom: ez az igen értékes nemzeti kincs a magyaroké, így nekik kell dönteniük is, hogyan, miként hasznosítják. — Különben hogy érzi magát Recsken, mi hiányzik a legjobban? — Tényleg nem az udvariasság íjnondatja velem, de Recsk, Párád valóban kedves hely. Persze, jobban érezném magam, ha a családom is itt lenne. Van egy 16 éves lányom, a fiam hároméves. Sajnos, tavaly augusztusban voltam velük utoljára. Mi tagadás: hiányoznak. — S mikor találkoznak legközelebb? — Rövidesen hazautazom és a szabadságomat velük töltöm. Körülbelül augusztus végén jövök vissza Recskre. A szintén krivojrogi Alek- szandr Mihajlovics Ovcsin- nikov e tekintetben szerencsésebb helyzetben van. Neki ugyanis a felesége is itt van Recsken. Az üzem mellett épült szép lakásban rendezték be otthonukat. — Holnap megérkezik a 20 éves lányom is, s velünk Kiss Sándornak, a KISZ Heves megyei Bizottsága első titkárának vezetésével csütörtökön délelőtt tartotta ülését a megyei KlSZ-bizott- ság, amelyen többek között megjelent Kalina István, a megyei pártbizottság képviselője is. Az ülésen az Egyesült Izzó KISZ-bizottságának jelentésével foglalkoztak a megyei KISZ-bizottság tagjai. A jelentés elsősorban azzal foglalkozott, hogy a fiatalok milyen mértékben vesznek részt a munkaverseny-moztölti vakációját. Szeretnénk, ha minél többet megismerne Magyarországból. Az 53 éves mérnök az aknamélyítésben és a kutatófúrásokban segédkezik. „Fő jellemzője” — ahogyan az egyik magyar munkatársa mondotta — a precízség és a ■ Sztaniszlav Akimovics Guly galomban, illetve az ifjúsági munkaverseny formákat hogyan szervezi meg a KISZ vállalati bizottsága. A jelentést Horváth Viktor, az Izzó KISZ-bizottságának titkára terjesztette az ülés elé. A megyei KISZ-bizottság tagjai megállapították, hogy az Egyesült Izzóban igen jó, és az élet minden területére figyelő KISZ-bizottság tevékenykedik. Versenyvállalásaik, a termelést segítő mozgalmaik egyértelműen a vállalat előtt álló feladatokat támogatják. Nemcsak a szigorúság. Valamennyi munkafolyamat megkezdésekor megnyomja a stopperóráját és a műszak végén címre, s rangra való tekintet nélkül elmondja, ki hogyan dolgozott. A vitatkozóknak szívesen meg is mutatja, hogy miként lehetett volna rövidebb idő alatt, jobban dolgozni. — Minket azért küldtek ide, hogy segítsünk, természetes tehát, hogy igyekszik az ember. Meg különben is, én ezt a tempót szoktam meg. — Az önök méreteihez hasonlítva Recsk új bányája kicsinek, vagy nagynak számít majd? — Mivel ismerjük a leendő üzem teljes dokumentációját, így nyugodtan mondhatom, hogy Recsket egész Európában jegyzik majd. Jó lenne, ha mielőbb elkészülne. Én is úgy érzem, hogy gyorsabban is haladhatnánk. — S mi a véleménye a recskiekről, a magyar kollégákról? — Ügy ismertem meg őket, mint akik igen dolgosak és kiválóan értik szakmájukat. Szívesen dolgozom velük együtt, illetve töltjük el közösen a pihenésre, a kikapcsol ódásra szánt órákat. Azt mindig tudtam, hogy a magyarok nagyon értenek a vendéglátáshoz, de kapcsolatunk a várakozásomat is felülmúlja. Ezért kicsit máris konkrét KISZ-munkában,' hanem a társadalmi tevékenységben is részt vesznek és magas értékű munkát végeznek. A sikerekhez nagyban hozzájárul a példás együttműködés a vállalati pártbizottsággal. A megyei KISZ-bizottság a jelentés és a korábbi tapasztalatok alapján igen jó minősítést adott az izzó KlSZ-bizottsá- gáról. A KISZ Heves megyei Bizottsága ezután egyéb napirendeket tárgyalt. Alekszandr Mihajlovics Ov~ csinnikov (Fotó: Szántó György) szomorkodom, ha a végleges búcsúzásra gondolok. — S erre mikor kerül sor? — A munka érdekes, a Mátra, Eger, a Bükk, Budapest nagyon szép. Szívesen maradunk tehát. Ameddig csak szükség lesz ránk. Koós József JMMM&Q 1977. július 29., pentek Segíteni jöttek Krivojrogiak Recsken
