Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-29 / 177. szám
I Daedalos unokái A cím abban a reményben nyert megfogalmazást, hogy Daedalosnak Ikaros mellett több gyermeke is volt, sikeresebbek, kevésbé kapkodok. Az ilyetén való származtatás pedig a héten Eger környékén repkedő fiatalokra vonatkozik, akik a szükséges technikai fizikai ismeretek birtokában jó barátságba keveredtek a levegővel, a magassággal — egy olyan érdekes világgal, melynek megismeréséhez az említetteken túl jókora adag báA szavak varázsereje Gondolatainkat szavakkal fejezzük ki és — amint tudjuk a beszéd, gondolataink megjelenési formája. A kifejezés, — történjen szóban, vagy írásban — mindenképpen önmagunkat adja, tehát felelősséget kell érte vállalnunk. Az igaz szóért éppen úgy. mint a hazugságért! Ha valaki beteg, idegrendszert megbénító anyag hatása alatt áll- esetleg mondhat olyan szavakat, mondatokat, amelyekért nem tartozik felelősséggel. Ezúttal azonban nem az egyedi, kivételes esetekről van szó. hanem a mindennapok embereinek beszédjéről. — Miért sir? — Megbántott, vérig sértett! Ezt én az életben soha el nem felejtem neki... Az egyik faluban beszélgetés közben valaki ezt mondta: — Ö, mi már régen haragban vagyunk! — Mióta? — Huszonkét éve. — És meddig? — Amíg csak élünk! Azokat a szavakat, amiket ő mondott- soha az életben nem lehet megbocsátani... A szavak tehát élnek, a szavaknak erejük van! Legtöbbjük elröppen nyomtalanul, mások egy életre bevésődnek, mint puha betonba az írás. És mégis milyen, de milyen könnyedén bánunk a szavakkal! Nemegyszer úgy. olyan felelőtlenül, mintha játékszerek lennének, mintha nem lehetne velük embereket tönkretenni, megalázni, megsérteni, megdicsérni, boldoggá* vagy boldogtalanná tenni. — Kértek információt magától? — Kértek és adtam. — Mit mondott? — Azt. hogy ez egy rongy, semmire való ember! Isten őrizz magasabb beosztásba vinni! — Biztos a szavai igazságában? — Ez az ember- kérem, öt évvel ezelőtt velem ezt, meg ezt csinálta, és ezeket mondta... Nos- most már csak az információt kérő tárgyilagosságán. körültekintésén múlott, hogy ilyen szavak nyomán — talán örökre — elvágta-e egy ember boldogulását, előrejutását? Aztán itt vannak a pletykák. A >,szövegek”, ahogyan mostanában divatosabban nevezik. — Hallottad? Állítólag, Kovács kint maradt Nyugaton! Még aznap ugyanez az ember legalább tíz másiknak mondta el ugyanezt. Az ..állítólag” később már el is maradt! Am Kovács megjött két hét múlva. Hivatalosan hosz- szabbított. A szerencsétlen nem is gondolta, hogy felelőtlen beszéd miatt idehaza már két hete rajta ..csámcsognak”, — Láttad a Jucit? — Azzal a hosszú hajú sráccal? — Ahááá! Érteni! Figyeld csak, és. 11 Szegény Juci! Két nap múlva már róla csemegézik az üzem, és nem is sejti, hogy könnyelmű, gonosz emberek belegázoltak a becsületébe. Azok a ..barátnők”, akik egyébként a legaranyosabbak hozzá, akik — szerinte — őt a legjobban szeretik... Igen! A szavaknak erejük van. A szavakkal ölni. gyógyítani és boldoggá tenni is lehet! Ezért jobban kellene törődnünk azzal, hogy mit beszélünk. ., Szalay István torság is szükséges. Igaz, az fgy indul a ^sárkány”..: (Szántó György felv.) Änber mindig vágyott a magasba, de más a vágyakozás és más a beteljesült óhaj. Akik repülnek, a „szép” jelző összes rokon értelmű kifejezéseit sorolják fel, márpedig nyelvünk ebben is igen gazdag. A minap ellátogattunk a nemzetközi siklórepülés színhelyére, a Nagy-Eged hegyre. Születőben Ez a sportág — annak ellenére, hogy több éves múltra tekint vissza — egyelőre még születőben van, bár a „sárkányok” tábora egyre bővül. A találkozóra például a hat külföldi ország mellett számos magyar versenyző is érkezett Budapestről, Miskolcról és Egerből. Szűkebb hazánkat hét fiatal képviselte a találkozón. Szóval: egyre bővül a tábor, csak még gazda nincs. Két 6zerv bábáskodik példás jóindulattal fölöttük: a Budapesti Műszaki Egyetem (a magyar siklórepülés alapítói itt dolgoznak) és a MÉM Repülőgépes Szolgálata. Egyébként hivatalosan nem elismert sportág, ki tudja miért? — Nálunk ez már nem gond — mondta Sven Con- nan Appel, svéd fiatalember, az egyik vendégversenyző. — A nemzeti repülőklubon belül dolgozunk, járunk versenyekre. — Mióta repül? — 1970-ben kezdtem. Mellesleg ilyen jó terepet, mint az egri, még otthon sem találni. Versenyzőink Egerből: Forgó Antal (AGROBER), Albrecht Vilmos és SzerenQM&MM 1977. július 29., péntek esi Lajos (Csepel Autógyár), Teleki József (Közúti Építő Vállalat), Molnár Zoltán és Bujdosó Mihály (VILATI) és Tóth Béla (Volán). A hatalmas, több mint 20 négyzetméternyi felületű szárnyak, az ötvözött alumíniumváz rendben van. Az egész együttes körülbelül 30 kiló. Még egy utolsó ellenőrzés, s amíg az előző versenyző nekilendül, néhány szót tudunk váltani Forgó Antallal. — Tavaly óta repülök, s azt hiszem, egyhamar nem hagyom abba! Mi egriek valamennyien együtt kezdtük. Persze előbb kis magasságból repültünk, aztán fokozatosan tágult a légtér ... — Költséges sport? — Nem olcsó. Egy „gép” körülbelül háromezer forintba kerül. Magunk állítottuk össze a műszaki egyetemen készült terv alapján. A repülés azonban megéri! Hátha még helyet kaphatnánk valamilyen szövetségben.., Most ő következett a startnál. Becélozta a völgyet, még egy utolsó ellenőrző pillantás a szélzsákra: rendben. Két-három lépés a nekifutás, aztán gyönyörűen ráfeküdt a levegőre. Nem szégyenkezhetünk Kiss Ferenc, a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos munkatársa már régebben meghódította a levegőt, mint barátja, az ugyanott dolgozó Ordódy Márton. Járnak nemzetközi találkozókra, Ausztriába, Lengyelországba. — Eddig négy versenyen vettem részt — mondta. — Az idén Zakopánéban nekem sikerült megnyernem a találkozót. Az első hivatalos világbajnokságot tavaly őszszel rendezték Ausztriában, ahol a középmezőnyben a magyarok bizonyultak a legStart előtti pillanatok jobbnak. Magyarországon egyébként ez az első nemzetközi találkozó. Mindenkinek az a véleménye, hogy a Nagy-Egednél jobb terepet messze földön nem találni. Hadd tegyem még hozzá, hogy a helybeliektől igen szép segítséget kaptunk a verseny megszervezéséhez, köztük azoktól a vállalatoktól, ahol egri repülők vannak, például a közúti építőktől, de a Finomszerel- vénygyár és még — az OTP is segített nekünk!... Szóval: nincs szégyenkeznivalónk. Még azzal sem, hogy a szerény lehetőségek látszólag szerény külsejű gépek építését biztosítják ... Igaz, gyönyörű látvány, ahogy például a svédek és az angolok színes szárnyakon siklanak, lebegnek, Köröznek — fentről úgy néznek ki, mint óriási lepkék H. G. Wells-nek az Istenek eledele című regényéből, míg mi, magyarok, fóliaszárnyakon röpködünk, de — nem is akárhogyan. Itt van például Ordódy Márton, aki hétfőn kora délben felrepült, s csak 5 óra 09 perces, nagy élményt nyújtó teljesítmény után „volt hajlandó” leszállni, ez pedig rekord! (A korábbi magyar csúcsteljesítmény 3 óra volt.) Nem egyszerű! ötven versenyző hét országból mérte össze tudását, ügyességét ezen az egyhetes találkozón. Jól felszerelt gépeken röpültek, amelyen magasságmérőt és más fontos műszert is elhelyeztek. Lavíroznak a levegőben, lovagolnak a láthatatlan, simogató hullámokon, s igyekeznek teljesíteni az egyáltalán nem egyszerű feladatot. — A szombati értékelésen öt kupa talál gazdára — mondta Kiss Ferenc. — Például az Eged és Felsőtár- kány közötti távolságot minél többször kell berepülni. (Az öt repülés a legnagyobb teljesítmény.) De van távolsági, (1000 méteres) és repülési idő, (5 óra) feltétel is. Mindez valóban sok tudást, gyakorlatot, bátorságot és e sportág szenvedélyes szeretetét kívánja a versenyzőktől. Természetesen azt szeretnénk, ha a kupák zöme itthon maradna, bizonyítva a siklórepülés létjogosultságát, sürgetve hazai „törvényerőre emelését”... Kátai Gábor Pintér István: Gyilkosság „a szeretet jegyében,, ii. November 12-én tette A1 Springer vallomását, vagyis ugyanaznap, hogy Ronnie Howard megkezdte a foglárokkal a küzdelmet kihall- gattatásáért. S ugyanaz nap, november 17-én, amikor a call girlnek sikerült végre telefonon kapcsolatba kerülnie a rendőrséggel, találták meg Dannyt. Danny De Cáriétól sok mindent megtudtak, de a „kegyetlen ördög” nem volt hajlandó eskü alatt vallomást tenni. — Nem, uram — ésköny- nyek jelentek meg a szemében. — Szörnyen félek. Manson egy másodpercet sem töprengene. És ha tíz évre is volna szüksége, megtalálná a kisfiámat, s apró darabokra vagdosná! De Carló vallomása szerint Hinmant Bobby Beausoleil és Susan Atkins ölte meg, de Manson, Mary Brunner és Bruce Davis is ptt voltak. Egy négert, egy „Fekete Párducot” is megöltek. Előzőleg Watson 2500 dollárért hamis kábítószert adott el a szerencsétlennek. A „Párduc” felkereste a csalót a farmon, s megfenyegette: ha az ügyet nem hozzák rendbe, akkor ő „testvéreivel” kinyírja az egész farmot. Még aznap este Manson néhány társával együtt elindult North Hollywoodba. Az övébe egy Buntlinet dugott. Ezzel ölte meg az áldozatát. Később a Griffith Parkban ásták el a holttestet. Erről a gyilkosságról a rendőrség semmit nem tudott. Viszont nagy érdeklődést keltett, hogy a tanú egy Buntlinet látott Mansonnál. De Carlo szerint a fegyvert — amelyet le is rajzolt, mégpedig pontosan a beszerzett fényképeknek megfelelően — mindig Charlie hordta, hol az övébe dugva, hol egy pisztolytartóban. Aztán valamikor a pisztoly egyszerűen eltűnt. Szerinte azzal ölték meg „Shortyt” is. „Shortyt” teljes nevén Donald Jerome Shea- nak hívták. 36 éves volt, s már 15 éve dolgozott a A banda tagjai, köztük Manson, gyilkolták meg, Spahn-tanyán mint béres, mert úgy vélték, „beköpte őket” a hatóságoknak. És ami a legfontosabb: Danny De Carlo tudott arról. hogy a Tate-gyilkossá- gokat is ugyanazok követték el. — Egy éjszaka elindult Charlie, Tex és Clem... Vagyis: Manson, Charles D. Watson és Clem, egy őrültek házából szökött, az elmeorvosok által közveszélyesnek nyilvánított fiatalember. Clem mesélte el a következő reggel Danny Dg Carlónak, hogy „öt disznót kicsináltak”. Clem azt állította, hogy ő ölte meg mindegyiket Most már nem volt semmi kétség, hogy a banda D. Watson és Clem, egy volt a tettes. Arról azonban ellentmondtak a vallomások, hogy melyik áldozatot ki ölte meg valójában. Mire De Carlo kihallgatása befejeződött, már Ronnie Howard is elmondhatta a rendőrségnek, ami a lelkét nyomta. A gyilkossági csoport emberei hosszas keresés után végül is megállapították, hogy a női vizsgálati fogházban lehet megtalálni a fontos telefonálót. A következő nap kapta meg az ügyet Vincent Bug- liosi ügyész. Első dolga az volt. hogy elmenjen Inde- pendence városába, ahol a hatóságok Charles Mansont és társait október közepe óta őrizetben tartották. James Pursell, az a rendőr, aki a Manson-banda elleni rajtaütést vezette, elmondta, hogy a furcsa „hippy-csa- lád” valóságos erődítménynek építette ki a környéket! Rajtaütésük során nagy- mennyiségű fegyvert is lefoglaltak náluk. A banda tagjait viszonylag könnyen összeszedték. Utoljára a főnököt találták meg. A fürdőszobában fedezték fel, egészen kicsire összekuporodva a mosdó alatti szekrénykébe bújt. Hosszú haja részben kilógott, ez árulta el. Manson, aki az Indepen- dence-i börtön törzskönyvében „Manson Charles M., alias Jézus Krisztus, alias Isten” néven szerepelt, kihallgatása során semmit nem volt hajlandó tudni a gyilkosságokról. Csupán a „szerétéiről” beszélt. Egykedvűséget mutatott, mint akit nem lep meg, hogy őt, akit eredetileg gyújtogatásért és lopásért tartóztattak le. most hirtelen gyilkosságokkal is vádolják. Megszokhatta már, hogy rendőrök, ügyészek hallgatják ki. Csaknem egész életét javító'ntázetekben, börtönben töltötte. Anya szülte őt is. 1931. november 12-én. Anyja, egy bizonyos Kathleen Maddox, 16 éves volt akkor. Utcalányként élt, de sikerült agy idősebb férfivel, William Mansonnal idejében házasságot kötnie, hogy fiának neve legyen. Tizenhárom éves volt, amikor a gyerek először került javítóintéz.: be. Tíz hónap után megszökött, visszatért anyjához, akimég mindig eredeti foglalkozását űzte, s egyre többet ivott. Újabb gyerekotthon, újabb szökés következett. Aztán újra elfogták, ismét megszökött, de közben már lopásokat, betöréseket követett el, 1951. március 9-én már a fiatalkorúak fogházának la. kója. Mabmo« már bilincsben