Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-29 / 177. szám

I Daedalos unokái A cím abban a remény­ben nyert megfogalmazást, hogy Daedalosnak Ikaros mellett több gyermeke is volt, sikeresebbek, kevésbé kapkodok. Az ilyetén való származtatás pedig a héten Eger környékén repkedő fia­talokra vonatkozik, akik a szükséges technikai fizikai ismeretek birtokában jó ba­rátságba keveredtek a leve­gővel, a magassággal — egy olyan érdekes világgal, mely­nek megismeréséhez az em­lítetteken túl jókora adag bá­A szavak varázsereje Gondolatainkat szavakkal fejezzük ki és — amint tud­juk a beszéd, gondolataink megjelenési formája. A kifeje­zés, — történjen szóban, vagy írásban — mindenképpen ön­magunkat adja, tehát felelősséget kell érte vállalnunk. Az igaz szóért éppen úgy. mint a hazugságért! Ha valaki beteg, idegrendszert megbénító anyag hatása alatt áll- esetleg mondhat olyan szavakat, mondatokat, amelyekért nem tartozik felelősséggel. Ezúttal azonban nem az egyedi, kivételes esetekről van szó. hanem a mindenna­pok embereinek beszédjéről. — Miért sir? — Megbántott, vérig sértett! Ezt én az életben soha el nem felejtem neki... Az egyik faluban beszélgetés közben valaki ezt mondta: — Ö, mi már régen haragban vagyunk! — Mióta? — Huszonkét éve. — És meddig? — Amíg csak élünk! Azokat a szavakat, amiket ő mon­dott- soha az életben nem lehet megbocsátani... A szavak tehát élnek, a szavaknak erejük van! Legtöbb­jük elröppen nyomtalanul, mások egy életre bevésődnek, mint puha betonba az írás. És mégis milyen, de milyen könnyedén bánunk a sza­vakkal! Nemegyszer úgy. olyan felelőtlenül, mintha játék­szerek lennének, mintha nem lehetne velük embereket tönkretenni, megalázni, megsérteni, megdicsérni, boldoggá* vagy boldogtalanná tenni. — Kértek információt magától? — Kértek és adtam. — Mit mondott? — Azt. hogy ez egy rongy, semmire való ember! Isten őrizz magasabb beosztásba vinni! — Biztos a szavai igazságában? — Ez az ember- kérem, öt évvel ezelőtt velem ezt, meg ezt csinálta, és ezeket mondta... Nos- most már csak az információt kérő tárgyilagossá­gán. körültekintésén múlott, hogy ilyen szavak nyomán — talán örökre — elvágta-e egy ember boldogulását, előre­jutását? Aztán itt vannak a pletykák. A >,szövegek”, ahogyan mostanában divatosabban nevezik. — Hallottad? Állítólag, Kovács kint maradt Nyugaton! Még aznap ugyanez az ember legalább tíz másiknak mondta el ugyanezt. Az ..állítólag” később már el is ma­radt! Am Kovács megjött két hét múlva. Hivatalosan hosz- szabbított. A szerencsétlen nem is gondolta, hogy felelőtlen beszéd miatt idehaza már két hete rajta ..csámcsognak”, — Láttad a Jucit? — Azzal a hosszú hajú sráccal? — Ahááá! Érteni! Figyeld csak, és. 11 Szegény Juci! Két nap múlva már róla csemegézik az üzem, és nem is sejti, hogy könnyelmű, gonosz emberek belegázoltak a becsületébe. Azok a ..barátnők”, akik egyéb­ként a legaranyosabbak hozzá, akik — szerinte — őt a leg­jobban szeretik... Igen! A szavaknak erejük van. A szavakkal ölni. gyó­gyítani és boldoggá tenni is lehet! Ezért jobban kellene törődnünk azzal, hogy mit be­szélünk. ., Szalay István torság is szükséges. Igaz, az fgy indul a ^sárkány”..: (Szántó György felv.) Änber mindig vágyott a magasba, de más a vágyako­zás és más a beteljesült óhaj. Akik repülnek, a „szép” jel­ző összes rokon értelmű kife­jezéseit sorolják fel, márpe­dig nyelvünk ebben is igen gazdag. A minap ellátogattunk a nemzetközi siklórepülés szín­helyére, a Nagy-Eged hegyre. Születőben Ez a sportág — annak el­lenére, hogy több éves múlt­ra tekint vissza — egyelőre még születőben van, bár a „sárkányok” tábora egyre bővül. A találkozóra például a hat külföldi ország mellett számos magyar versenyző is érkezett Budapestről, Miskolc­ról és Egerből. Szűkebb ha­zánkat hét fiatal képviselte a találkozón. Szóval: egyre bővül a tábor, csak még gaz­da nincs. Két 6zerv bábás­kodik példás jóindulattal fö­löttük: a Budapesti Műszaki Egyetem (a magyar siklóre­pülés alapítói itt dolgoznak) és a MÉM Repülőgépes Szol­gálata. Egyébként hivatalo­san nem elismert sportág, ki tudja miért? — Nálunk ez már nem gond — mondta Sven Con- nan Appel, svéd fiatalember, az egyik vendégversenyző. — A nemzeti repülőklubon be­lül dolgozunk, járunk verse­nyekre. — Mióta repül? — 1970-ben kezdtem. Mel­lesleg ilyen jó terepet, mint az egri, még otthon sem ta­lálni. Versenyzőink Egerből: Forgó Antal (AGROBER), Albrecht Vilmos és Szeren­QM&MM 1977. július 29., péntek esi Lajos (Csepel Autógyár), Teleki József (Közúti Építő Vállalat), Molnár Zoltán és Bujdosó Mihály (VILATI) és Tóth Béla (Volán). A hatalmas, több mint 20 négyzetméternyi felületű szárnyak, az ötvözött alumí­niumváz rendben van. Az egész együttes körülbelül 30 kiló. Még egy utolsó ellen­őrzés, s amíg az előző ver­senyző nekilendül, néhány szót tudunk váltani Forgó Antallal. — Tavaly óta repülök, s azt hiszem, egyhamar nem hagyom abba! Mi egriek va­lamennyien együtt kezdtük. Persze előbb kis magasság­ból repültünk, aztán fokoza­tosan tágult a légtér ... — Költséges sport? — Nem olcsó. Egy „gép” körülbelül háromezer forint­ba kerül. Magunk állítottuk össze a műszaki egyetemen készült terv alapján. A re­pülés azonban megéri! Hátha még helyet kaphatnánk va­lamilyen szövetségben.., Most ő következett a start­nál. Becélozta a völgyet, még egy utolsó ellenőrző pillantás a szélzsákra: rend­ben. Két-három lépés a neki­futás, aztán gyönyörűen rá­feküdt a levegőre. Nem szégyen­kezhetünk Kiss Ferenc, a Budapesti Műszaki Egyetem tudomá­nyos munkatársa már régeb­ben meghódította a levegőt, mint barátja, az ugyanott dolgozó Ordódy Márton. Jár­nak nemzetközi találkozók­ra, Ausztriába, Lengyelor­szágba. — Eddig négy versenyen vettem részt — mondta. — Az idén Zakopánéban nekem sikerült megnyernem a ta­lálkozót. Az első hivatalos világbajnokságot tavaly ősz­szel rendezték Ausztriában, ahol a középmezőnyben a magyarok bizonyultak a leg­Start előtti pillanatok jobbnak. Magyarországon egyébként ez az első nem­zetközi találkozó. Mindenki­nek az a véleménye, hogy a Nagy-Egednél jobb terepet messze földön nem találni. Hadd tegyem még hozzá, hogy a helybeliektől igen szép segítséget kaptunk a verseny megszervezéséhez, köztük azoktól a vállalatok­tól, ahol egri repülők van­nak, például a közúti épí­tőktől, de a Finomszerel- vénygyár és még — az OTP is segített nekünk!... Szóval: nincs szégyenkez­nivalónk. Még azzal sem, hogy a szerény lehetőségek látszólag szerény külsejű gé­pek építését biztosítják ... Igaz, gyönyörű látvány, ahogy például a svédek és az angolok színes szárnya­kon siklanak, lebegnek, Kö­röznek — fentről úgy néz­nek ki, mint óriási lepkék H. G. Wells-nek az Istenek eledele című regényéből, míg mi, magyarok, fólia­szárnyakon röpködünk, de — nem is akárhogyan. Itt van például Ordódy Márton, aki hétfőn kora délben felrepült, s csak 5 óra 09 perces, nagy élményt nyújtó teljesítmény után „volt hajlandó” leszáll­ni, ez pedig rekord! (A ko­rábbi magyar csúcsteljesít­mény 3 óra volt.) Nem egyszerű! ötven versenyző hét or­szágból mérte össze tudását, ügyességét ezen az egyhetes találkozón. Jól felszerelt gé­peken röpültek, amelyen magasságmérőt és más fontos műszert is elhelyeztek. La­víroznak a levegőben, lova­golnak a láthatatlan, simo­gató hullámokon, s igyekez­nek teljesíteni az egyáltalán nem egyszerű feladatot. — A szombati értékelésen öt kupa talál gazdára — mondta Kiss Ferenc. — Pél­dául az Eged és Felsőtár- kány közötti távolságot mi­nél többször kell berepülni. (Az öt repülés a legnagyobb teljesítmény.) De van távol­sági, (1000 méteres) és repü­lési idő, (5 óra) feltétel is. Mindez valóban sok tu­dást, gyakorlatot, bátorságot és e sportág szenvedélyes szeretetét kívánja a verseny­zőktől. Természetesen azt szeretnénk, ha a kupák zö­me itthon maradna, bizonyít­va a siklórepülés létjogosult­ságát, sürgetve hazai „tör­vényerőre emelését”... Kátai Gábor Pintér István: Gyilkosság „a szeretet jegyében,, ii. November 12-én tette A1 Springer vallomását, vagyis ugyanaznap, hogy Ronnie Howard megkezdte a foglá­rokkal a küzdelmet kihall- gattatásáért. S ugyanaz nap, november 17-én, amikor a call girlnek sikerült végre te­lefonon kapcsolatba kerülnie a rendőrséggel, találták meg Dannyt. Danny De Cáriétól sok mindent megtudtak, de a „kegyetlen ördög” nem volt hajlandó eskü alatt vallo­mást tenni. — Nem, uram — ésköny- nyek jelentek meg a sze­mében. — Szörnyen félek. Manson egy másodpercet sem töprengene. És ha tíz évre is volna szüksége, meg­találná a kisfiámat, s apró darabokra vagdosná! De Carló vallomása szerint Hinmant Bobby Beausoleil és Susan Atkins ölte meg, de Manson, Mary Brunner és Bruce Davis is ptt voltak. Egy négert, egy „Fekete Párducot” is megöltek. Elő­zőleg Watson 2500 dollárért hamis kábítószert adott el a szerencsétlennek. A „Pár­duc” felkereste a csalót a farmon, s megfenyegette: ha az ügyet nem hozzák rend­be, akkor ő „testvéreivel” kinyírja az egész farmot. Még aznap este Manson né­hány társával együtt elin­dult North Hollywoodba. Az övébe egy Buntlinet dugott. Ezzel ölte meg az áldoza­tát. Később a Griffith Park­ban ásták el a holttestet. Erről a gyilkosságról a rendőrség semmit nem tu­dott. Viszont nagy érdeklődést keltett, hogy a tanú egy Buntlinet látott Mansonnál. De Carlo szerint a fegyvert — amelyet le is rajzolt, mégpedig pontosan a be­szerzett fényképeknek meg­felelően — mindig Charlie hordta, hol az övébe dugva, hol egy pisztolytartóban. Az­tán valamikor a pisztoly egyszerűen eltűnt. Szerinte azzal ölték meg „Shortyt” is. „Shortyt” teljes nevén Donald Jerome Shea- nak hívták. 36 éves volt, s már 15 éve dolgozott a A banda tagjai, köztük Manson, gyilkolták meg, Spahn-tanyán mint béres, mert úgy vélték, „beköpte őket” a hatóságoknak. És ami a legfontosabb: Danny De Carlo tudott ar­ról. hogy a Tate-gyilkossá- gokat is ugyanazok követték el. — Egy éjsza­ka elindult Charlie, Tex és Clem... Vagyis: Man­son, Charles D. Watson és Clem, egy őrültek házá­ból szökött, az elmeorvosok által közve­szélyesnek nyilvánított fiatalember. Clem mesélte el a következő reggel Danny Dg Carlónak, hogy „öt disz­nót kicsinál­tak”. Clem azt állította, hogy ő ölte meg mindegyiket Most már nem volt sem­mi kétség, hogy a banda D. Watson és Clem, egy volt a tettes. Arról azonban ellentmondtak a vallomá­sok, hogy melyik áldozatot ki ölte meg valójában. Mire De Carlo kihallgatása befe­jeződött, már Ronnie Ho­ward is elmondhatta a rendőrségnek, ami a lelkét nyomta. A gyilkossági cso­port emberei hosszas kere­sés után végül is megállapí­tották, hogy a női vizsgálati fogházban lehet megtalálni a fontos telefonálót. A következő nap kapta meg az ügyet Vincent Bug- liosi ügyész. Első dolga az volt. hogy elmenjen Inde- pendence városába, ahol a hatóságok Charles Mansont és társait október közepe óta őrizetben tartották. James Pursell, az a rendőr, aki a Manson-banda elleni rajta­ütést vezette, elmondta, hogy a furcsa „hippy-csa- lád” valóságos erődítmény­nek építette ki a környéket! Rajtaütésük során nagy- mennyiségű fegyvert is le­foglaltak náluk. A banda tagjait viszonylag könnyen összeszedték. Utoljára a fő­nököt találták meg. A für­dőszobában fedezték fel, egé­szen kicsire összekuporodva a mosdó alatti szekrényké­be bújt. Hosszú haja rész­ben kilógott, ez árulta el. Manson, aki az Indepen- dence-i börtön törzskönyvé­ben „Manson Charles M., alias Jézus Krisztus, alias Isten” néven szerepelt, ki­hallgatása során semmit nem volt hajlandó tudni a gyil­kosságokról. Csupán a „sze­rétéiről” beszélt. Egykedvű­séget mutatott, mint akit nem lep meg, hogy őt, akit eredetileg gyújtogatásért és lopásért tartóztattak le. most hirtelen gyilkosságokkal is vádolják. Megszokhatta már, hogy rendőrök, ügyészek hallgat­ják ki. Csaknem egész éle­tét javító'ntázetekben, bör­tönben töltötte. Anya szülte őt is. 1931. november 12-én. Anyja, egy bizonyos Kathleen Maddox, 16 éves volt akkor. Utca­lányként élt, de sikerült agy idősebb férfivel, William Mansonnal idejében házas­ságot kötnie, hogy fiának ne­ve legyen. Tizenhárom éves volt, amikor a gyerek elő­ször került javítóintéz.: be. Tíz hónap után megszökött, visszatért anyjához, akimég mindig eredeti foglalkozását űzte, s egyre többet ivott. Újabb gyerekotthon, újabb szökés következett. Aztán új­ra elfogták, ismét megszö­kött, de közben már lopá­sokat, betöréseket követett el, 1951. március 9-én már a fiatalkorúak fogházának la. kója. Mabmo« már bilincsben

Next

/
Thumbnails
Contents