Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-23 / 172. szám

5 »!j«.;. ,...'. '' ', '.. PÉNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: I Madrid a Kilencek kapujában A spanyol kormány szombaton ülést tart. Mad­ridban csaknem bizonyosak benne, hogy az ülésen jóváhagyják Oeja külügyminiszter előterjesztését, a Közös Piachoz való csatlakozás ügyében. Ha így tör­ténik — és minden jel arra mutat, hogy a csatlako­zás .'-^rdésében egységes a kabinet — a külügymi­niszter jövő szerdán Brüsszelbe utazik és másnap korrnánya nevében benyújtja Spanyolország hivata­los felvételi kérelmét az Európai Gazdasági Közösség­be. Más kérdés, hogy a csatlakozás milyen visszhan­got vált ki Spanyolországban és milyen fogadtatásra talál a Kilencek körében. Spanyolország a francóiz- mus utolsó éveiben sorozatosan elvesztette gazdasági pozícióit. A korábban szinte teljes önellátásra törekvő fasiszta rendszer hosszú ideig megkímélte a spanyol közvéleményt a megrázkódtatásoktól. Amikor a nyu­gat-európai tőkés országokban már aggodalomra okot adó'mértékben növekedett az infláció évi üteme és a munkanélküliség, Madrid még imponáló statisztiká­val büszkélkedhetett. A 70-es években azonban fokozatosan megkezdő­dött a liberalizálás folyamata. Nemcsak politikai, ha­nem gazdasági értelemben is. Nem maradtak el vele­járói: egymilliónál több munkanélküli keres állást, s ma már nemcsak a határokon belül, hanem azokon túl sem talál tisztességes elfoglaltságot. Korábban ugyanis Nyugat-Európa sok országa — Svájc, Svéd­ország, az NSZK — foglalkoztatott spanyol vendég- munkásokat, miután azonban a termelési válság ezek­ben az államokban is fellépett, a vendégmunkásokat szélnek eresztették. Lassult a spanyol ipar termeié üteme, viszonylag fejlett mezőgazdasága pedig kény­telen volt szembenézni a túltermelés jelenségével. / peseta leértékelése az elmúlt napokban újabb súlyos terhet jelent: egyes közszükségleti cikkek ára roha­mosan emelkedik. A Kilencek elsősorban azért tartanak Madrid belépésétől a Közös Piacba, mert a spanyol mezőgaz­daság kínálata szükségképpen tovább rontja az olasz és a francia áruk esélyét. Ráadásul a spanyol kormány még nem tudott egyértelmű megállapodásra jutni az új gazdaságpolitika részleteiben, sőt valószínű, hogy a szombati ülésen sem zárják le ezt a témát. Madrid tehát meglehetősen szerencsétlen időpont­ban kopogtat a Közös Piac kapuján. A Kilencek la­kosságának több mint a fele — amint ezt egy brüsz- szeli statisztika hírül adja — arra kényszerül, hogy családi költségvetésében megszorításokat alkalmaz­zon. Egy felmérés pedig arról tanúskodik, hogy a kilenc ország lakosságának 28 százaléka úgy véli: jö­vedelme nem elegendő számára. Spanyolországban ez az arány jóval magasabb. S a kormány éppen a Közös Piactól várja, hogy a statisztika kedvezőbben ala­kuljon. .. Carter beszéde Charlestonban a szovjet —amerikai viszonyról OSZTÁLYOZATLAN minőségű vöröses salak korlátlan mennyiségben beszerezhető. Megvételre ajánlunk továbbá 60x40xl0es mederlapot azonnali szállíthatósággal. Bővebb felvilágosítás- megrendelés a B.-A.-Z. megyei Épitőanyagipari Vállalat központjában. Miskolc, Győri kapu 23. sz. (telefon: 16-028), valamint a TÜZÉP Vállalat Hoffman O. úti irodájában. Felveszünk! Kiképzünk! A MÁV Budapesti Igazgatóság szolgálati főnökségeire NŐKET — FÉRFIAKAT, LÁNYOKAT — FIÜKAT. Iskolai, szakmai végzettségük, érdeklődésük, alkalmassá­guk szerint: forgalmi szolgálattevő- váltókezelő- kocsi- rendező. saruzó- vágány fékkezelő, kocsifeliró. személy-és árupénztáros, távgépíró, jegyvizsgáló, vonatvezető, vonat­fékező raktárnok, rakodómunkás, mozdonyvezető, kocsi- vizsgáló. pályamunkás, betanított és segédmunkás munkakörökbe. KŐTELEZŐ MUNKAIDŐ: minden beosztásban havi 191 óra! Kedvező elhelyezkedési lehetőség! Változatos, érdekes munkakörök! Jelentkezés, bővebb felvilágo- sítás: Hatvan állomáson- Vontatási és Pályafenntartási Főnökségen, valamint a MÁV Budapesti Igazgatóság Köz­ponti Munkaerő Felvételi Irodán Bp. Keleti pu (Cinkötai .kapu). Telefon: 145-010. Heltai András, az MTI tu­dósítója jelenti: James Carter amerikai el­nök szerint mind az Egye­sült Államoknak, mind a , Szovjetuniónak érdeke a sok­rétű együttműködés — még ha a teljes kölcsönös biza­lom alapjai egyelőre hiá­nyoznak is. Az elnök a dél- karolinai Charlestonban, a déli államok törvényhozói előtt elhangzott beszédét a szovjet—amerikai viszony­nak szentelte. Carter beszédében hol bé- külékeny hangot ütött meg, hol kitartott korábbi egyol­dalú előnyök szerzésére irá­nyuló elgondolásai mellett és a Szovjetuniót próbálta felelőssé tenni azért, hanem javulnának meg a két nagy­hatalom kapcsolatai. Az el­nök szerint a két ország ideológiájának mélyreható különbözősége és vetélkedé­sük más elemei fenn fognak maradni, de érdekeik sok fontos kérdésben egybees­nek. Nincs még alap a tel­jes kölcsönös bizalomhoz, ezért a kötendő megállapo­dásoknak mindkét oldalon a jól felfogott önérdeken kell alapulniuk — mondotta. Carter megismételte az el­múlt 6 hónapban telt javas­latait, a többi között a ha­dászati fegyverek „átfogó” csökkentéséről, majd — az eddigitől némileg eltérő fo­galmazásban kijelentette: „a S ALT .tárgyalásokon, a vla- gyivosztoki alapokra építve és azokat megszilárdítva, szüntelenül haladnunk kell a hosszú távú cél, a fegy­verkészletek igazi csökken­tése, azok szigorú korlátozá­sa felé”. Az elnök szerint egyébként az? 1974-es vlagyi- vosztoki megállapodás „bi­zonyos kérdéseket megoldat­lanul hagyott” és ezeket „jó­hiszeműen különbözőképpen lehet értelmezni”. (Mint is­meretes, a SALT-tárgyalá- sok egy helyben topogásá- nak oka az, hogy az új ame­rikai kormány nem kívánja tartani magát a vlagyivosz- toki megállapodásokhoz és „átfogó” egyezményt sürget­ve a maga előnyére kívánná formálni a hadászati erővi­szonyokat.) Carter azt mondotta, hogy a cirkálórakétát az új amerikai hadászati fegyvert azért gyártják, hogy „ellen­súlyozzák a szovjet támadó fegyvereket”. Kölcsönös en­gedmények alapján az ame­rikai fél kész korlátozni ha­dászati programjait —, de ha nincs megállapodás, „biz­tosítani fogja megfelelő ha­dászati erejét” — hangoz­tatta. Az elnök, aki a cirkáló­rakéta és több más új ame­rikai hadászati fegyver megindított vagy tervezett gyártásával a fegyverkezési verseny új szakaszát vezeti be, itt önmagának mondott ellent: korábban ismételten kijelentette, hogy a két nagyhatalom katonai ereje lényegében egyenlő. Az emberi jogokkal kap­csolatos amerikai politika valamennyi országnak szól és „nem célja, hogy felfo­kozza a fegyverkezési ver­senyt vagy visszahozza a hidegháborút” — hangoztat­ta Carter, aki az utóbbi he­tekben hangfogót tett a szovjetellenes propaganda- kampányra, de kitartott an­nak jogosultsága mellett. Az elnök emlékeztetett rá, hogy a szovjet—amerikai viszony az elmúlt évtizedekben lé­nyegében pozitív irányzatot mutatott, ezért a hosszú tá­vú politikát nem a pillanat­nyi jó vagy rossz légkör aiapján kell megítélni. Carter végezetül heonyid Brezsnyevnek azt a kijelen­tését idézte, hogy a politi­kai realitás, az enyhülés szelleme végső soron győze­delmeskedni fog. „Hiszek e kijelentés őszinteségében” — mondotta az amerikai elnök. ★ Az a tény, hogy Carter (az eredeti tervektől eltérő­en) a szovjet—amerikai vi­szonyt választotta beszéde tárgyául, újabb jele annak, hogy a washingtoni kor. mány növekvő gondnálc érzi a Szovjetunióhoz fűződő vi­szony megromlását. Carter csak közvetetten és igen röviden utalt arra, ami javarészt általános felfogás mindkét oldalon: hogy tud­niillik a helyzet hol meg­gondolatlan, hol tudatosan ellenséges amerikai politika következménye. A beszéd azt tükrözte, hogy az alapvető kérdésekben az amerikai ál­láspont változatlan, mind­azonáltal Washington kész visszafogni a nyilvános vitát és keresni a közös nevezőt, elsősorban a SALT kérdé­seiben. Az elnök beszédének fele. más hangvétele: a békülé­kenység és a harciaskodás váltogatása az ország belső hangulatát tükrözte: a kis­polgári tömegek a vietnami gyalázat után szívesen hal­lanak az amerikai külpoliti­ka újjászületett „erkölcsös. ségéröl”, ugyanakkor leg­alábbis a felmérések szerint — Carter „keménysége”, fegyverkezési tervei növel­ték népszerűségét a kezdet­leges antikommunista propa­gandát ma is befogadó tö­megek között. Carter számára létfontos, ságú a kongresszus támoga. tása és a törvényhozásban ugyancsak többsége van az erősödő nacionalizmusnak, az új eröpolitikai kísérleteknek. (MTI) Nyugalom az egyiptomi - líbiai határon A Líbiai Ama hírügynök­ség pénteken jelentette, hogy a hajnali órákban a* egyiptomi—líbiai határ tel­jes hosszában helyreállt a nyugalom, s megszűntek az összes katonai akciók. A hi­vatalos közlés szerint a lí­biai félnek nem voltak em- lítésreméltó veszteségei. Ugyancsak az Ama jelen­tette pénteken, hogy Jász- szer Arafat. a Palesztinái Felszabadítási Szervezet ve­zetője a nap folyamán Tri- poliban megbeszélést foly­tatott Kadhafi líbiai elnök­kel, 24 óra leforgása alatt immár másodszor. A hír- ügynökség közölte, hogy a PFSZ VB elnöke, aki csü­törtökön Szadat egyiptomi elnökkel találkozott Ale­xandriában, pénteken délu­tán visszatért Egyiptomba. KAIRÓ Az A1 Ahram című kiaröf napilap pénteki számában: hírül adta, hogy a hárem arab frontország — Egyip­tom. Szíria és -Jordánia — vezetői a közeljövőben való­színűleg csúcskonferenciát) tartanak- hogy egyeztessék álláspontjukat a tervezett közel-keleti genfi békekon­ferencia összehívása előtt. Válsággóc Afrikában? összecsapásokról érkeznek hírek Etiópia sivatagos Oga- den tartományából. A szom­szédos Szomália által támo­gatott szakadárok ellenőrzé­sük alatt tartják az Etiópiá­hoz tartozó főkormányzóság jelentős részét. Csapataik a 67 ezer lakosú Diredawa stratégiai város körül har­colnak. A városon átvezető vasútvonalon bonyolították Etiópia külkereskedelmi for­galmának 60 százalékát. Északkelet-Afrikában he­lyezkedik el az 1 222 020 km2 területű, 28 millió lakosú Etiópia, amely összekötő láncszemet képez a térség országai között Népessége amhara (etióp) 33 százalék, galla 30 százalék, szomáli 10. danakil 10 százalék és egyéb nemzetiségű. Mivel az ország a csá­szárság 1974. szeptember 12-i megdöntése számos gyötrel- mes fordulatát követően mind egyértelműbben a nem kapitalista út felé orientáló­dik, a haladó etiópiai rend­szernek számos támadással kell megküzdenie. Eritreá- ban szeparatista szerveze­tekkel állnak harcban, Oga- den területén jórészt Szomá­liái nemzetiségű etiópok él­nek. A nemrég függetlenné vált Dzsibuti területén élő afarok az etióp törzsekkel rokonok, az isszák pedig a szomáliaiakhoz kötődnek. A háború súlyos megpró­báltatásokat okoz Afrika egyik legszegényebb orszá­gának. Etiópia agrárország, a mezőgazdaság a bruttó nemzeti termék 53 százalé­kát. az ipar 12,5 százalékát adja. A mezőgazdaságban a naturális és félnaturális gazdaságok uralkodnak. A lefontosabb mezőgazdasági termék a kávé. A gabona­féléken (cirok, köles, árpa, továbbá kukorica, burgonya és batáta) kívül különböző olajos növényeket és gyü­mölcsöket termelnek. Iparán belül csak az élel­miszer- és a textilipar ter­melése számottevő. Az ipar fejlesztésében és a bányá­szat kiépítésében a külföldi segítség fontos szerepet ját­szik. Az ország kálisó-, hor­gany-, réz-, ólom-, vas- és wolframtartalékai számotte­vőek és feltárás alatt van­nak. — TERRA — EGRI RUHAIPARI SZÖVETKEZET 9 HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT, EGER. LENIN ÜT 140/ b. pályázatot felvesz liirdet gyakorlott, levelezésben jártas gép- és gyorsírónőt, magas- és mélyépítésben jártas egyetemi végzettséggel rendelkező szakemberek részére: pénzügyi osztályvezetőt. textilkonfekció-ipari — főépitésvezető, (szalagszerű termelésben jártas) művezetőt — építésvezető, (szalagvezetőt). — művezető, — technikus beosztásokba. JELENTKEZÉS: személyesen vagy írásban Fizetés: iskolai végzettség és szakmai gyakorlat a személyzeti vezetőnél, figyelembevételével, megegyezés szerint. Eger, Dobó tér 6. III. emelet. Jelentkezés: írásban, vagy személyesen a vállalat személyzeti és oktatási osztályán, Egei, Lenin út 140/b. )

Next

/
Thumbnails
Contents