Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-20 / 169. szám
Fő feladat: a megelőzés Megjegyzések a közvagyon védelméhez Azok értelmezik korszerűen a közvagyon védelmével kapcsolatos feladatokat, akik mindenkor a termelés oly módon való megszervezésére törekednek, hogy az egyúttal a vagyonvédelmi követelményeket is kielégítse. A társadalmi tulajdon védelme ugyanis kétirányú: egyrészt a már meglevő közvagyon védelmét jelenti, másrészt eredményes gazdálkodással elősegíti a nemzeti vagyon gyarapodását. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a megelőzés körében megtett intézkedések csak akkor szolgálják a közvagyon hathatós, sokirányú védelmét, ha termelés tervezése, szervezése és ellenőrzése során komplex módon törekednek a tulajdonbiztonság megteremtéA TÁRSADALMI TULAJDON ELLENI BŰNÖZÉS HELYZETE A bűnözés helyzetének és mozgásirányának ismeretében konkrétabbá tehetők a megelőzési feladatok és a társadalmi tennivalók. Országosan a közvádas bűncselekmények majd 60 százalékát vagyon elleni bűn* cselekmények teszik ki. Ennek 40 százaléka a társadalmi tulajdon ellen irányul. Az ismertté vált ilyen bűncselekmények naponta több mint egymillió forinttal károsítják meg a szocializmust építő társadalmunkat. A károk majd kétharmada viszont már a társadalmi tulajdont sértik. 1976-ban a társadalmi tulajdont károsító cselekmények 72,6 százaléka az állami, 27 százaléka a szövetkezeti szektorban fordul elő. Mégis a társadalmi tulajdon veszélyeztetettsége jóval nagyobb a szövetkezeti szektorban, mint az államiban, mert az ezen a területen bűncselekménnyel okozott népígazdasági kár csaknem elérte annak 43 százalékát. A legnagyobb károk a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben keletkeztek. A bűnözés dinamikáját tekintve a társadalmi tulajdont károsító buncselekme- nyeK legnagyobb szambán I960, évben vaitak ismerUe. 1975- ben 21,5 százalékkal volt ettől kevesebb. Mégis két negatív tendenciára kell felfigyelnünk. Az utóbbi három évben a társadalmi tulajdon elleni bűnözés növekszik. 1975-ben 10,5 százalékkal az előző évhez képest, 1976- ban pedig ezt a szintet 8.1 százalékkal haladta meg. A másik kedvezőtlen jelenség az, hogy a bűncselekménnyel okozott kárösszeg nagysága az 1965—1976. évek közötti 12 évben határozott emelkedő irányzatot mutat. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben a bűncselekményekkel okozott kár több mint két és félszeresére emelkedett, a belkereskedelemben pedig majd megkétszereződött. Heves megyében a bűnüldözés 1965—19 75 évek kozott országosan is kedvezően alakult. itt lakik az ország népességének 3,3 százaléka és a bűnelkövetőknek csak 2,8 százaléka. Az ismertté vált vagyon elleni bűnözés terén is a tulajdon tisztelete a megyében az országos atlagnal is jobb, viszont a bűnözés mozgásiránya már két kedvezőtlen jelenségre hívja fel a figyelmünket. Heves megyében 1965—1975 között az összbűnözés az országossal ellentétben kismérvű emelkedést mutatott. A másik pedig. az, hogy a társadalmi tulajdon eiieni bűnözés dinamikájában Heves megye követi az országos átlagot. Vagyis: az utóbbi években egyre növekszik a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények száma és az okozott kárösszeg mértéke is. E tömör adatok arra intenek, hogy mind országosan, mind megyénkben is szükséges a társadalmi tulajdon védelmét fokozni. IDEOLÓGIAI, SZEMLÉLETI FELADATAINK A tulajdonvédelemhez kapcsolódó alapvető ideológiai, szemléleti kérdésekei többet és mélyebben kell foglalkoznunk. A tulajdoni és használati viszonyok ellentmondásai, az egyes árucikkek rendszeres hiánya, a túlzott jövedelemaránytalanságok, vagy éppen az „egyenlősdi” is mindmegannyi forrása lehet a bűnözésnek. Az anyagi életszínvonal emelkedése tudatformálás nélkül csak a haszonszerzést, az anyagiasságot erősíti. Az ideológiai szempontból igen fontosnak tartom a társadalmi tulajdon fejlődése perspektívájának elvi tisztánlátását. A jelenlegi viszonyok alkalmasak arra, hogy kellő biztonsággal foglaljunk állást egy hosszabb ívű fejlődés, egy tartósabb tendencia megítélésénél, miként ezt a párt XI. kongresszusi határozatai felvetették. A feladatunk ezzel kapcsolatosan az, hogy nagyfokú tudatossággal segítsük elő a pozitív tendenciák hatékonyabb érvényesülését. Világosan kell látnunk ehhez azokat a társadalmi, gazdasági folyamatokat, amelyeket befolyásolnunk kell. Ismeretes az a marxi tanítás. hogy tulajdonnak csak formája a jog, annak tartalma gazdasági termelési viszonyt jelent. A szocialista tulajdonviszony a legalapvetőbb termelési viszony, s mint ilyen, a termelőerők (a gazdaság) fejlődése alapján és a szocialista felépítmény (párt, állam, dolgozók tudatos tevékenysége) aktív ráhatásával fejlődik. A TULAJDON- VISZONYOK FEJLESZTÉSÉNEK FELADATAI Az MSZMP XI. kongreszszusa a tulajdonviszonyok fejlesztésére két feladatot jelölt meg. Az egyik: Erősíteni, fejleszteni az uralkodóvá vált és megszilárdított szocialista tulajdont, mégpedig mindkét formáját (az államit és a szövetkezetit), a másik pedig: Jobban kell kihasználnunk. hasznosítanunk a szocialista tulajdonban rejlő lehetőségeket. Hogyan jelentkeznek ,e feladatok az állami és szövetkezeti tulajdonnál? Az állami tulajdon keretében működő és fejlődő termelőerők fokozott társadalmasítása, minőségi és meny- nyiségi fejlesztése, hatékonyabb működtetése — az az alapvető tennivaló, amivel az állami tulajdon fejlődését a gyakorlatban legjobban szolgálhatjuk. A népgazdaságunk intenzív fejlesztése, a termelés korszerűsítése elengedhetetlen a szocialista tulajdonviszonyok magasabb szintre emeléséhez. A felépítmény oldalán -fontos a tervgazdálkodási rendszer fejlesztése, a gazdaságirányítás hatékonyságának fokozása, s a demokrácia fejlesztése révén a dolgozók bevonása. Ezért az állami tulajdon fejlesztéséhez kiemelten kell kezelni különösen a beruházásokat, a központi irányítás hatékonyságát tovább kell növelni, valamint a vállalati kezdeményezőkészséget és tevékenységet tovább kell fejleszteni és gondosan ügyelni arra, hogy a vállalati érdek összhangba kerüljön és összhangban maradjon az országos érdekekkel. Ugyancsak központi feladatként jelentkezik az üzemi demokrácia hatékony fejlesztése. A vállalatoknál a párt- és szak- szervezeti fórumok mellett mind nagyobb szerepet töltenek be a szocialista brigádvezetők tanácskozásai, a termelési tanácskozások, a brigádértekezletek, a művezetők tanácskozásai, az ifjúsági, női stb. rétegtanácskozások. Ezenkívül új megoldásként épülnek be az üzemi demokrácia fórumrendszerébe a szakszervezeti főbizalmiak és bizalmiak tanácskozásai. Hogy az üzemi demokrácia fórumai még eredményesebben működjenek szükséges. hogy a döntési hatásköröknek és a vállalat működésének az áttekintése egyértelmű és világos legyen a dolgozók számára. Ellenkező esetben formális a dolgozók részvétele a vállalat irányításában, a gazdálkodást és a kollektívát közvetlenül érintő kérdésekben. Az állami vállalatokról készülő új törvénytől pedig azt várjuk, hogy hosszabb távon olyan szabályozást adjon, amely kifejezi az állam vállalatainak a társadalom anyagi alapjainak gyarapításában, a termelőerőknek és a termelési viszonyoknak, a dolgozók szocialista életformájának fejlesztésében betöltött szerepét. A jog eszközével jól segítse elő a központi irányítás és a fóliáit önállóság • összehangolásának erősítését. A szövetkezeti tulajdon a szocialista tulajdon másik típusa. Ma már a szövetkezetek a szocialista gazdálkodás egyik vállalati formájává fejlődtek. A csoporttulajdon jellegénél fogva azonban kiemelten fontos feladat a társadalmi érdek elsődlegességének érvényesítése és ezzel a szövetkezeti érdek folyamatot egyeztetése. A mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodása az elmúlt évben gyors ütemben fejlődött, a következő időben a nagyüzemek korszerűsítésének gyorsítása szükséges. Ennek számos lehetősége bontakozik ki. A termelőszövetkezetek területi növekedése, a technika fejlődése, korszerű üzem- és munkaszervezési módszerek alkalmazása jelentősen növelte a termelés koncentrációját és a szakosodást. Mindez a gazdaság- irányításnak, szervezetének és módszerének jelentős továbbfejlesztését, igényli. Ez követéli meg azt is, hogy a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és feldolgozó vállalatok között fokozódjon az együttműködési törekvés, társulások," közös vállatok, agráripari egyesülések stb. formájában. (Folytatjuk) Dr. Kovács Pál, az Egri Megyei Bíróság elnöke A füredi hajógyárban A Magyar Hajó- és Daru balatonfüredi gyárában Libanon megrendelésére átrakó uszályokat, Jugoszláviának pedig 750 tonnás önjáró uszályokat gyártanak, nem szólva a felújítási munkákról. Kisebb hajók készülnek még a hazai jégtörő flottilla, falam int a vízügyi igazgatóságok számára. (MTI fotó — Ruzsonyi Gábor — KS) A tavalyinál jobban vizsgázott az aratási ügyelet Elegendő gép őszre (Ma még jobbára az aratás ,a beszédtéma a gazdaságokban’ a gépészek azonban már egyre többet gondolnak az ezt követő munkákra. Igyekeznek minden gépet, alkatrészt időben biztosítani, hogy minél előbb és főként üzembiztosán indulhassanak el a tarlókon a szántó-, vetőgépek. zavartalanul takaríthassák be a kukoricát. burgonyát és egyéb növényeket. Ennek megfelelően megnőtt az AGROKER-telepek forgalma is. Különösen keresettek a mezőgazdasági vontatók és a nagy teljesítményű erőgépek, Már az első félévben is 220 nagy teljesítményű T—150-es nehéztraktor érkezett a vevőszolgálati állomásokra és a Rá- ba-Steiger magyar traktorokból is, az eddig leszállított 130 mellé, további 230 eladására számítanak az őszi hónapokban. Az aratást követő talajmunkákhoz a megyébe is mintegy 140 darab MTZ erőgép érkezik az idén. Tervezik még különböző teljesítményű bolgár, csehszlovák és magyar vontatógépek forgalmazását is. Az év második felében állnak majd munkába a nagy teljesítményű kertészeti gépek. Megkezdődött a zöld- bab-betakarítók szállítása és értékesítése. E hónap végéig várhatóan 54-et vesznek át a telepek. A borsócséplők jó része már a termelőüzemekben dolgozik, az NDK korszerű burgonyakombájnjai pedig a jövő héten állnak munkába. A kereskedelem az első félévben is 50 százalékkal több fűkaszát és szecskázógépet adott el, és várhatóan a további igényeket is kielégíti majd. A megyei AGROKER, amely munkagépekkel az idén viszonylag jól ellátta és várhatóan ellátja a gazdaságokat — igyekezett alkatrészekből is megfelelő készleteket biztosítani. Tegnap érkezett egy jelentős szállítmány a központi raktárakból, s így a készletek több hé:, re elegendőek lesznek. Sajnos, még mindig akadnak Megőrizve és megújítva Eger az UNESCO előtt — Budavár és Sopron után a harmadik Belvárosi rekonstrukciós tervek 1985-ig Közismert játék, hogy töltessük a kérdést: tudja-e. .? Nos, jelen esetben nem játékra invitáljuk az olvasót, amikor kétszer is föltesszük a kérdést, tudja-e, hogy ..? Mit? Tudja-e, hogy Magyar- országon Budavár és Sopron után harmadikként Egerben kezdődött meg egy nagyszabású belvárosi rekonstrukció? És tudja-e azt az olvasó, hogy e tervek és azol: végrehajtása olyan sikeresnek bizonyult, hogy 1976-ban felkértéi: a várost, készítsen pályázatot az UNESCO részére, amelyben bemutatja Eger történeti belvárosának tömbrekonstrukcióját ? S ha mind - e kettőre most már azt mondhatja az olvasó: tudom... — akkor még hozzá kell tenni azt, hogy e pályázat eredményeképpen vette fel az UNESCO illetékes bizottsága a tagjai sorába Magyarországot. Itt kell még megjegyezni, hogy ennek a bizottságnak a szocialista országok közül csak Bulgária és Lengyelország volt a tagja. Egyszóval ez is bizonyíték, hogy a műemléki városok rekonstrukciós munkáit Magyarországon Egerben végezték és végzik a legjobban. Tekintsen el most a kedves olvasó a számoktól, az adatoktól. Tekintsen el attól, hogy milliókat, sőt százmilliókat soroljon föl e sorok írója. neveket és utcákat említsen, — hol, miből mi épült és épül? Az egriek és az idelátogatók szemei előtt egyre jobban kirajzolódnak a még az 19G7-ben elkezdődött rekonstrukciós munkák nyomán a történelmi belváros régi és mégis új, pontosabban megújhodott arcvonásai. A Bajcsy-tömbbelső, vagy a piactér környékének rekonstrukciós munkái nemcsak egyszerűen azt jelentették. hogy a régi városkép megőrzésével új és korszerű, rekonstruált történelmi belváros invitálja így a vendégeket, de az itt lakóknak is megváltoztak az életkörülményei. Ki gondolná, hogy miközben régi és már semmire se jó, műemlékileg sem éi- tékes házakat bontottak le. aközben a 326 komfort nélküli, elhanyagolt lakás helyén a felújítások nyomán, a foghíjak beépítésével 490-re nőtt a lakások száma. De ez a 490 lakás már mind komfortos, vagy összkomfortos! A munka természetesen nem áll meg és a megfelelő ütemezések keretében az építési kapacitás, valamint a pénzügyi keretek ésszerű felhasználásával az V. ötéves terv következő éveiben tovább folytatják a belváros rekonstrukciójáts Ennek keretében például a jelenlegi 157 korszerűtlen lákás helyett 205 lakás épül újjá és szolgálja lakóinak kulturáltabb otthonát és külsejében egyben a város hangulatát. Az elképzelések szerint a legfontosabb feladatok a továbbiakban az egri vár. valamint közvetlen környékének rekonstrukciója, illetőleg annak meggyorsítása, a Valide Szultána fürdő feltárásával és bekapcsolásával az idegenforgalomba. Az évtized végére a belvárosi üzleti negyed, valamint ^z úgynevezett igazgatási negyed rekonstrukciójának befejezése a fő feladat, — ez utóbbit a következő évtized közepéig tervezik. Végső fokon Eger belvárosának arculatában sajátosan és mégis döntő módon történik majd változás: megőrizve és megújítva. Megőrizve a régi atmoszférát. az utcák vonalvezetését, a stílust, a hangulatot, s megújítva benne az épületeket és természetesen az ember életét. Hisz végeredményben az egész rekonstrukciónak ez 4 legfőbb célja és feladata. Gyurkó Géza olyan alkatrészek, amelyek jő néhány gépet, berendezést kényszerpihenőre kárhoztatnak. Különösen nagy gond a különböző rakodógépek hidraulikaszivattyúinak hiánva. Az illetékes vállalatok még az elmúlt évi szállítmányt sem adták át az AGROKER- nek olyannyira, hogy az igényelt 150 darabból eddig mindössze nyolc érkezett például a Heves megyei AGRO. KER-hez. Jelentősen javult viszont a különböző rendszergazdák alkatrészellátó tevékenysége. Mint ismeretes, ezek a gazdaságok maguk végzik a rendszerhez tartozó gépek forgalmazását, és a szükséges szervizmunkák ellátását is. Éppen ezért például a Rába-Steigerekhez, John Deere-ekhez, Claas-Do- minatorokhoz minden alkatrészt beszerezhettek a gazdaságok. Akadozik a műtrágyaszóró gépek egyes tartozékainak szállítása is. Eddig jól vizsgázott a bizonyos fokig átszervezett aratási ügyelet. A megyei AGROKER mintegy hatmillió forintos árualap-növeléssel készült fel, amit a forgalom 50 százalékos emelkedése indokolttá is tett. így a rendelések túlnyomó részét kielégítették, egyedül az NDK gépek alkatrészellátása akadozott néha. Hetvenezer hektárra ötszáz arató-cséplő gép jutott ezen a nyáron, és az (AGROKER ezekben a hetekben további 33 darabot juttatott a tsz-ekbe. Szemmel láthatóan javult az országos készletgazdálkodás az által, hogy most már nemcsak a központi raktárakból, hanem diszpozíció útján az ország bármely AGROKER. telepéről lehet alkatrészt kapni. Több éves visszatérő gond volt az ékszíj. A külföldi gyártók nem tudtak megfelelő mennyiséget szállítani. a hazai gyártmányok minősége pedig kívánni valókat hagyott maga után. Az idén a Taurus Gumiipari Vállalat segítségével már megfelelő teherbírású és élettartamú ékszíjak készülnek Szigetcsépen. Tovább növeji a gondokat az, hogy az AGROKER megyei telepe már tíz évvel ezelőtt kinőtte magát, így természetszerűen csak mérsékelt készleteket tud felhalmozni. Ennek ellenére — amint azt az illetékesek elmondták — a vállalat mindent megtesz, hogy az őszi munkákat is az aratáshoz hasonlóan, megfelelő ütemben, zavartalanul végezhessék el a megye termelőszövetkezetei és állami gazdaságai. Cziráki Péter 1977. július 20., szerda
