Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-20 / 169. szám
t Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Kihívás az élet ellen Mostanában Nyugaton divatossá vált a vita: vajon borúlátóak, vagy derűlátóak legyünk-e. Nos, ami az élet szépségeit illeti, az ember eleve optimista. Ám a pesszimisták érvelése sem hagyható figyelmen kívül. Itt van például a neutronbomba. Ugyan, létezik egyáltalán épeszű ember, akit megnyugtat, hogy ez a fajta fegyver „csupán” az élőlényeket semmisíti meg, s az épületeket nem dönti romba? Vagyis: örvendezzünk, hogy sikerült végre olyan bombát kikísérletezni, amely a minimálisra csökkenti az anyagi kárt, viszont megbízhatóan kipusztítja az élővilágot? í’élresikerült morbid drámában előfordulhat efféle gondolat, ha éppen elmekórtani esetek a hősei. Nem véletlen, hogy Egon Bahr, a nyugatnémet SPD országos ügyintézője „a gondolkodás pervertálódásának jelét” látja az újfajta amerikai fegyverben. Micsoda abszurd, lehetetlen ötlet: az anyagi javak megőrzése a cél, az ember, az élőlény másodrendű csupán. El- nyomorodott, csakugyan elfajult gondolatvilág kell ahhoz, hogy valaki a gyárak, az üzemek, a termelő- eszközök, utak és telefonok újbóli használhatóságát tekintse fontosnak, mondván: azokra a háború után is szükség van, míg a hullákat könnyebb eltakarítani, mint a városok és gyárak romjait. Egon Bahrtól kölcsönöztünk néhány gondolatot, abból a cikkéből, amelyet az SPD hetilapjának írt. De idézhetnénk más politikusokat is. Helmut Schmidt kancellárt, akit észrevehetően ugyancsak aggaszt a neutronbomba. George McGovem amerikai demokrata párti szenátor szerint „A neutronbomba... kifejlesztése halálos fenyegetést jelent a földünkön folyó életre nézve”. A kihívás tehát elhangzott. Ügy tűnik azonban, Nyugat-Európa fejlett tőkés országainak államférfiai közül is sokakban visszatetszést keltett az élővilág elleni brutális és cinikus kihívás. Aligha képzelhető el, hogy például Andreotti olasz kormányfő párizsi tárgyalásai, vagy az azt követő francia—nyugatnémet csúcstalálkozón ne esett volna szó a neutron- bombáról. Talán nem túlzás feltételezni, hogy az USA leghűbb szövetségesei is úgy vélik: ez a fegyverfajta túlmegy minden józan határon. Különben is érthetően aggasztja őket a szovjet—amerikai kapcsolatok elhidegülése, ami maga után vonhatja az oly nehezen megindult kelet—nyugati kapcsolatépítések befagyasztását. Talán megvan az okunk arra, hogy a divatos vitában a derűlátóak oldalára álljunk. Ép ésszel ugyanis nem tételezhetjük fel, hogy felelős nyugati államférfiak tétlenek maradjanak. Annál is inkább, mert az óceánon túli fenyegetés kínosan hasonlít az egykori rikácsoló hangra, amely a szembeszegülő földrajzi és fizikai értelemben vett likvidálását helyezte kilátásba. Magyar felszólalás a leszerelési bizottság ülésén 38 évi rejtőzködés után Carter politikájának módosítására készül A genfi leszerelési bizottság keddi ülésén India «épviselője elnökölt. A tanácskozáson az Egyesült Államok és Magyarország képviselője szólalt fel. Paul Warnke. a fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal igazgatója az Egyesült Államok leszereléssel kapcsolatos állásponjainak főbb elveit ismertette. Dr. Domokos Mátyás nagykövet felszólalásának bevezetőjében foglalkozott a leszerelés terén az elmúlt hónapokban folytatott tárgyalások jelentőségével. Méltatta a leszerelési bizottság áltál tavaly kidolgozott új leszerelési megállapodást, amely a környezetmódosító eljárások háborús célokra történő felhasználását tiltja el. Emlékeztetett rá, hogy ezt a megállapodást eddig csaknem 40 ország képviselője — köztük Magyarország külügyminisztere — irta alá. Szólt arról, hogy kedvezően értékelhető a tengerfenék atommentesítését célzó szerződés felülvizsgálati konferenciája, amely a leszerelési bizottságot kérte fel: tárgyaljon a tengerfenék teljes demilitari- zálásáról. Az ENSZ jövő évi leszerelési közgyűlésének jelentőségéről megállapította: Magyarország azt várja ettől a tanácskozástól, hogy a közgyűlés kedvező feltételeket és megfelelő légkört teremt egy átfogó leszerelési világ- konferencia előkészítésének lépcsőfokaként. llpníiLcfífí A továbbiakban a teljes atomcsend megvalósításának szükségességéről beszélt. Dr. Domokos Mátyás nagykövet végezetül a vegyi fegyverek eltiltását célzó tárgyalások gyorsítását sürgette. (MTI) WASHINGTON Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: James Carter amerikai elnök tárcaközi bizottságot állított fel a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok összehangolására. A keddi New York Times szerint a testület felállítása „nem annak bevallása, hogy az amerikai politika nem volt megfelelő — hanem hogy tanulságokat kell levonni ...” A hivatalos cáfolat ellenére a bizottság megszervezése arra mutat, hogy Carter elnök a Szovjetunió vonatkozásában politikájának átfogó felülvizsgálatára és — feltehetően — bizonyos módosítására készül. A többi között erre utal, hogy amint a New York Times megírja — az új testület egyik társelnöke Marshall Shulman, a Nem York-i Columbia Egyetem tanára lesz. Schulman, aki Cyrus Vance külügyminiszter tanácsadója szovjet kérdésekben, a mérsékeltek közé számít. Az új bizottság másik társelnöke George Vest, az európai kérdésekért felelős külügyi államtitkár. A testület egyébként a hadügyminisztérium, a CIA, a nemzetbiztonsági tanács, több szakminisztérium, valamint a leszerelési és az űrkutatási hivatal tevékenységét hangolja össze a Szovjetunióval kapcsolatos minden kérdésben. Megfigyelők nem várnak korai, látványos változásokat az amerikai—szovjet viszony bán, de az új bizottság felállítása mindenesetre világosan mutatja: a Carter-kor- mány belátta, hogy az eddiginél nagyobb figyelemre, átgondoltabb politikára van szüksége a Szovjetunió vonatkozásában. Szovjet-amerikai tárgyalások Madrid közelében egy kisváros egykori köztársasági polgármestere 38 évi rejtőzködés után most jött elő búvá. helyéről. Képünkön (bal oldalt) az egykori polgármester■ akit testvére üdvözöl. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy a Vance amerikai külügyminiszter márciusi moszkvai látogatása idején elért megállapodás Begin Washingtonban Menahem Begin, izraeli miniszterelnök kedden megkezdte mindkét részről nagy érdeklődéssel várt hivatalos washingtoni látogatását- Mind James Carter amerikai elnök, mind Begin első beszéde világosan utalt arra, hogy álláspontjaik részben eltérnek — de a hangsúlyt arra kívánják helyezni, ami összeköt. \ Carter ..biztatónak” ítélte, hogy Begin .,minden vitás kérdésről” hajlandó tárgyalni az arab országokkal. Az új izraeli kormányfő ismételten kijelentette, hogy Cisz- jordánia visszaadásáról szó sem lehet. Amerikai nyomósra azonban utóbb úgy nyilatkozott: ha összeül a genfi konferencia, „mindenről lehet beszélni”. ..Lehetnek különbségek nézeteink, országaink álláspontja között — mondotta Carter —, de összeköt a közös cél> hogy megtaláljuk a közel-keleti tartós békéhez vezető utat”. Begin szintén igen árnyaltan utalt a nézetek közismert éles ütközésére, majd „a zsugorodó szabad világ védelmezőjének” nevezte az Egyesült Államokat. Begin és Carter kedden két alkalommal, szerdán harmadszor is tárgyal. Az izraeli miniszterelnök azt ígérte, hogy sajtóértekezleten hozza nyilvánosságra ..titkos béketervét”. A Washington Po6t szerint vezető amerikai kormányférfiak sem tudják, mit tartalmaz a terv. A lap egyébként arról ír: ha Begin hajthatatlan marad. Carternek „el kell ejtenie, vagy fel kell vizeznie” közel-keleti terveit — ellenkező esetben szembekerül Izraellel. (MTI) értelmében július 7. és 18J között Genfben folytatódtak a szovjet—amerikai megbeszélések egy nemzetközt megállapodás megkötését célzó és a genfi leszerelési bizottságban teendő közös kezdeményezés kérdéseiről. Ez a konvenció a legveszélyesebb vegyi harci eszközöket érintené és mint ilyen* első lépés lehetne a vegyi fegyverek teljes és hatékony betiltása felé. A tárgyalások során megvitatták az egyéb vegyi harci eszközök betiltásával kapcsolatos kérdéseket is. A felek megállapodtak abban, hogy a megbeszéléseket a közeli jövőben folytatják. A luxemburgi miniszterelnök bírálja az új washingtoni elképzeléseket LUXEMBURG Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök az International Héráid Tribüné című lapnak adott nyilatkozatában bírálta Carter amerikai elnök külpolitikáját, mert az egyrészt „megzavarta az Egyesült Államok és Nyugat- Európa kapcsolatait”, másrészt károsan hatott ki a kelet-nyugati kapcsolatok alakulására. Thorn már a harmadik vezető nyugat-európai politikus, aki rövid időn belül — nyíltabban, vagy óvatosabban — szembeszáll az új washingtoni elképzelésekkel. A luxemburgi miniszterelnök, aki nagy diplomáciai tapasztalata miatt igen népszerű Nyugat-Európában és egy éven át betöltötte az EN3Ő- közgyűlés elnökének tisztét is, a közö6 piaci liberális pártok szövetségének is elnöke. Thorn azt mondotta, hogy a nyugat-európai országokban „meglehetősen vegyes vélemény alakult ki az amerikai kormányzatnak az emberi jogok kérdésében elfoglalt álláspontjáról”. Ennek oka az, hogy az egyes országok „földrajzi helyzete és a Szovjetunióval kialakult viszonya” eltérő. „Ha túl mesz- szire megyünk el elvont elvek védelmében, megakadályozzuk a kapcsolatok napról napra történő javulását” — hangoztatta, leszögezve, hogy Kíváncsisággal és érdeklődéssel olvastam azt a statisztikai jelentést, amelyet ez osztrák és a magyar statisztikai hivatal közösen állított össze a két ország ipari termelése és termelékenysége színvonalának alakulásáról. A tanulmánynak fontos köz- gazdasági mondanivalója mellett, példát adó politikai szerepe van a különböző társadalmi rendszerű országok közötti információcsere lehetőségének bizonyításában. Joggal hangsúlyozta Ausztria és Magyarország statisztikai hivatalának elnöke, dr. Lothar Bosse, illetve Bálint József, hogy e munka az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányában foglalt ajánlások megvalósításának egyik fontos állomása a két ország viszonylatában. Hazánk és Ausztria területének és népességének nagysága hasonlít egymásra, közös történelmi tradícióink vannak, és más szempontból is sok a rokonvonás a két ország között. Ezek jó kiindulópontot jelentettek a vizsgálatok elvégzésére és a következtetések is meggyőzőek, s hasznosak nemcsak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok bővítésének érdekében, hanem a gazdasági fejlesztés tapasztalatainak kicserélésében is. Magyarország—4 usztria Tanulságos összehasonlítás Ausztria gazdaságilag fejlettebb ország, mint Magyarország — állapítja meg a jelentés —, az egy lakosra jutó anyagmentes (nettó) termelés 38 százalékkal magasabb, mint hazánkban. A statisztikus becslése szerint, Ausztriának országunkkal szemben kb. 10 esztendő időelőnye van a gazdasági fejlettségben. Ausztria előnye elsősorban abból származik, hogy az iparban a termelékenység színvonala magasabb, mint hazánkban. 1975-ben az osztrák ipar teljes termelése 85 százaléka volt a magyar iparénak, de az iparban foglalkoztatottak száma alig fele volt, mint hazánkban. Ebből következik,' hogy az osztrák iparban a termelékenység 60 százalékkal magasabb volt, mint a magyar iparban. Érdekes összehasonlítani, hogy az ipar egyes ágait tekintve, a két országban milyen színvonalú volt a munkatermelékenység. 1975-ben a magyar termelékenység szintjét 100-nak tekintve, az osztrák bányászaté százalék. az élelmiszeriparé 146, a textilgyártásé 151, a ruházati iparé 140, a bőriparé 136, a fafeldolgozó iparé 177, a papírgyártásé 203, a i vegyiparé 154, a kohászaté 115 százalék volt. Ez azt mutatja, hogy a bányászatban, a papírgyártásban és a fafeldolgozó iparban, Ausztria kedvezőbb természeti adottságai kidomborodnak, míg Magyarország ilyen előnyei az élelmiszer- iparban nem kiugróak. A munkatermelékenységben jelentkező különbségek több tényezőre vezethetők vissza: 1. az osztrák és a magyar ipar szerkezeti különbsége, azaz Ausztriában a magas villamosenergia-felh rsz- nálást igénylő ágazatok fej- lettebbek, mint hazánkban. A szerkezeti különbségek hatását a tanulmány 7,6 rzá- zalékra becsüli, tehát nem e tényező a meghatározó jellegű. 2. Ausztriában egészében és az egyes ipari ágazatokban egyaránt, nagyobb a fajlagos (egy dolgozóra vagy egységnyi termékre jutó) villamos- energia-fethasználás, ami az osztrák ipar magasabb gépesítettségére utal. Az osztrák ipar előnye, hogy a villamos energia termelésében nagy szerepük van az olcsó üzemű vízi erőműveknek. 3. Érdekes megfigyelni, hogy az osztrák iparban lényegesen alacsonyabb a szakmunkások aránya, mint a magyar iparban (27,8, illetve 48,3 százalék). Ez — figyelembe véve a két ország szakmunkásbesorolási rendszerében jelentkező különbségeket — arra utal, hogy a magasabb gépesítettség növelheti a termelékenységet a betanított munkások nagyobb arányú alkalmazásával is, Az osztrák ipari termelés és termelékenység hazánkéval való összehasonlító elemzése jó kiindulópont arra, hogy annak fő tanulságait levonva, a gazdasági struktúrát átalakító céljaink megvalósítását szorgalmazzuk, korszerű szervezési és irányítási módszerekkel javítsuk a termelési erőforrások kihasználását, jobban szervezzük és valósítsuk meg beruházásainkat. A közös munka eredményét mutatja, hogy a két ország statisztikai hivatalainak vezetői elhatározták: az ösz- szehasonlitó felmérést minden 10 évben meg kell ismételni. Wiesel Iván „ezeknek az országoknak sokkalta inkább szükségük van az enyhülés realitásaira, mint a távolabb fekvő államoknak". A luxemburgi kormányfő elismerte ugyan, hogy Nyugat-Európa megosztott, a Közös Piac tagjai változatlanul rivalizálnak egymással es gazdasági és politikai helyzetük egyaránt ingatag, de az amerikai vezetés ezzel kapcsolatos álláspontját „türelmetlennek” minősítette. Carter amerikai elnök Schmidt bonni kancellár látogatása idején hangoztatott ilyen nézeteket és a nyugat-európai vezető politikusok közül elsőnek Thorn reagált erre. Carter elnök egyes lépései szerinte „jelentősen megrontották” az Egyesült Államok és a közös piaci tagországok kapcsolatait. Ezek között említette például az amerikai kormányzatnak az urániumexportra vonatkozó korlátozásait, amelyek veszélyeztetik az EGK nukleáris áramtermelő kapacitásának növelését. A miniszterelnök „több türelmet és megértést” kért Washingtontól, hogy mindkét félnek legyen ideje felmérni a valóságos helyzetet. (MTI) A Heves megyei Moziüzemi Vállalat, Eger, Sándor Imre út 2. PÁLYÁZATOT HIRDET II. kategóriájú városi filmszínház (egri) üzemvezetői munkakörének betöltésére. Feltételek: középfokú képzettség, 139/1968./M. K.13./MM ut. szerinti végzettségűek és népművelési gyakorlattal rendelkezők előnyben. A pályázathoz kérjük csatolni a szakmai működés ismertetését és az önéletrajzot Jelentkezés: személyesen, vagy írásban a vállalat személyzeti vezetőjénél. fa *7. juaus Zu., szeruu
