Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-11 / 136. szám
VILÁG PROLETARIAN EGYESÜLTETEK! A nemzetközi enyhülés szolgálatában MAGYARORSZÁG „elsőoldalas téma” volt a világsajtóban. Hazánkról a jelentések a rádió- és tévéhírek elején szóltak Kádár János háromnapos olaszországi látogatása idején. S amikor a látogatás befejezésekor a nemzetközi sajtó- konferencián Kádár János értékelte az eredményes látogatást, hangsúlyozta, hogy a két különböző szövetségi rendszerhez tartozó ország — a NATO-tag és Közös Piac-tag Olaszország és a varsói szerződés szervezetéhez tartozó, valamint a KGST-tag Magyarország — kapcsolatainak egészséges fejlődése jó gyakorlati példája a különböző társadalmi berendezkedésű országok együttműködésének, békés egymás mellett élésének. Nem egészen egy héttel a belgrádi értekezlet megkezdése előtt, külön jelentősége is van annak, hogy Róma és Budapest álláspontjával kapcsolatban sajtóértekezleten Kádár János azt mondhatta: az a benyomása, hogy magyar és olasz részről az európai biztonság problémakörében, azaz a belgrádi találkozó tárgyköreiben, az olasz és a magyar fél „hasonlóan közelíti meg a kérdéseket”. A világsajtó fontosnak tartotta kiemelni Kádár János kijelentését: „Annak a hívei vagyunk, hogy a helsinki ajánlásokat egységes egésznek kell felfogni. A belgrádi találkozónak a helsinki ajánlások további gyakorlati megvalósulását előmozdító, konstruktív tanácskozásnak kell lennie.” Alighanem lehetetlen lenne egyetlen rövid kommentárban az olaszországi háromnapos látogatás minden eseményét s azok jelentőségét összefoglalni és elemezni. Az olasz államfővel, kormányfővel, vezető politikusokkal folytatott, gyümölcsöző megbeszélések eredményeként nyilvánvalóan bővülnek majd a kétoldalú kapcsolatok, a gazdasági együttműködés, a kulturális, tudományos, művészeti vagy akár idegenforgalmi szférában is. A kölcsönös érdekű témákban új egyezmények megkötéséről is ugyancsak szó esett a tárgyalásokon. Ami a világpolitikát illeti, itt az enyhülés szolgálatán, elmélyítésén volt a hangsúly; Róma és Budapest egyaránt a leszerelésre irányuló erőfeszítések folytatását és mielőbbi pozitív eredmények elérését kívánja. Az MSZMP első titkárának a Vatikánban, VI. Pál pápánál tett látogatása — az olaszországi három nap egyik programpontja — rendkívül nagy visszhangot váltott ki a világsajtóban. Az a Kádár János megfogalmazta megállapítás, amely szerint a római katolikus egyház jelentős erkölcsi tényező, a Vatikán a világ egyik legkisebb területű, a legkisebb lélekszámú állama, amelynek fegyveres ereje nincs, de politikai súlya van — vastag betűs szedésben jelent meg jó néhány nyugati lapban. Kétségtelen, hogy az MSZMP első titkárának beszélgetése VI. Pál pápával fontos, jelentős esemény; és mindenképpen túlmutat azon a tényen is, hogy Magyarországon tartósan rendeződött az állam és az egyház viszonya. A szocialista világ egyik vezető politikai személyiségének egy NATO-országban tett látogatása alkalmából is szóba hozták a nyugati propagandának az utóbbi időben unalomig emlegetett szólamait az emberi jogok nyugati koncepciójáról. Alighanem a lehető legpontosabb és legtömörebb választ adta ebben a tárgykörben Kádár János, amikor az olasz tévéhíradó munkatársának válaszolva így szólt: „Ami az emberi jogok érvényesülését illeti: nem hisszük azt, hogy amit eddig elértünk, az ideális, célunk és feladatunk a szocialista demokrácia további fejlesztése ... Nálunk véleményszabadság van, nem félünk az emberek véleményétől, sőt azt minden lehetséges alkalommal kikérjük. Az emberi jogok kérdése nem jelent belső problémát. De, ha ezeket a belügyeinkbe való beavatkozásra akarják felhasználni, az ilyen próbálkozásokat kénytelenek vagyunk visszautasítani A római három nap idején elsősorban természetesen az olasz—magyar kapcsolatokról volt szó, amikor a gazdasági együttműködés lehetőségei és távlatai kerültek szóba. Természetes azonban, hogy egy olyan személyiség nyugati útja, mint Kádár Jánosé, alkalmat ad arra, hogy a többoldalú kapcsolatok problémaköre is reflektorfénybe kerüljön. Földrészünkön két nagy gazdasági tömörülés tevékenykedik, és ha a szocialista világ más területeken is híve a békés egymás mellett élésből következő gyümölcsöző együttműködés fenntartásának, állandó bővítésének, ez mindenképpen érvényes a gazdaság területére is. Ezért volt különleges jelentősége annak, hogy Kádár János a KGST és a Közös Piac közötti kapcsolatok építéséről szólva, az olasz és a magyar tárgyalófelek egyetértéséről nyilatkozott. POLITIKÁRÓL, GAZDASÁGRÓL, KULTÚRÁRÓL, turizmusról folytatott eredményes megbeszélések három napja volt ez a Kádár János vezette küldöttség számára — a magyar és az olasz nép sokoldalú együttműködésének, földrészünk és a világ békéjének, a nemzetközi enyhülésnek szolgálatában. G. M. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANAGS NAPILAPJA XVIII. évfolyam, 136. szám 1977. június 11., szombat Kádár János fogadta Konsztantyin Katusevet Véget ért a magyar—szovjet kormányközi bizottság ülésszaka Jegyzőkönyv és egyezmények aláírásával a Parlamentben pénteken véget ért a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési' Kormányközi Bizottság 19. ülésszaka. Az ülésszakon részt vevő delegációkat Szekér Gyula- a Minisztertanács elnökhelyettese és Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök- helyettese, a bizottság társelnökei vezették. A bizottság megvizsgálta a magyar és a szovjet minisztériumok javaslatait az együttműködés további elmélyítésére és a gyártási kooperáció fejlesztésére az autóiparban, a vegyipari és a kőolajfeldolgozó-ipari gépgyártásban, az építő- és útépítő-gépgyártásban, a műszer és az elektronikai iparban, s jóváhagyott több erre vonatkozó egyezményt. A bizottság ülésszakán áttekintették a korábban létrejött kormányközi megállapodások és egyezmények teljesítését, egyebek között a hazánkban létesítendő atomerőmű és gyűjtőerőmű, négy szénbánya és több más létesítmény építésében- folytatandó együttműködés helyzetét, valamint a két ország közötti külkereskedelem ez évi fejlődését. A bizottság munkája a testvéri barátság és a kölcsönös megértés légkörében folyt le. Az ülésszak jegyzőkönyvét Szekér Gyula és Konsztantyin Katusev írták alá. Az illetékes tárcák megbízottai írták alá a komplett mezőgazdasági laboratóriumok közös kifejlesztéséről, a korszerű fénycsőgyártó gépsorok együttes fejlesztéséről, valamint a gáz- és kőolajvezetékek automatizálási és telemechanikai eszközeinek és rendszereinek közös kialakításáról az egyezményeket. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizotságának első titkára pénteken délelőtt a KB székházában fogadta KonszKádár János, az MSZMP KB első titkára pénteken fogadta Konsztantyin Katusevet, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki- Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság Szovjet Tagozatának elnökét. (MTI fotó — Szebellédy Géza felv. — Népújság telefotó — KS) tantyin Katusevet, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a Magyar— Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság szovjet tagozatának elnökét, aki a bizottság 19. ülésszakán tartózkodik Budapesten. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke. valamint Marjai József, hazánk moszkvai és V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Ugyancsak pénteken délelőtt a Központi Bizottság székházában Konsztantyin Katusev megbeszélést folytatott Németh Károllyal. A találkozón részt vett Szekér Gyula, Párdi Imre, a Központi Bizottság osztályvezetője, valamint Marjai József és V. J. Pavlov. A szovjet küldöttség pénteken elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a bizottság társelnöke és V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) Közéleti híreink A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására 1977. június 5—10. között hazánkba látogatott a Finn Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Yrjö Tirri, a kb titkárságának tagja vezetett. Fogadta a delegációt Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára. Az elvtársi. baráti légkörű megbeszélésen részt vett Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője. Pénteken elutazott a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának pgrt- mur»kásküldöttsége, amely az MSZMP Központi Bizottsága meghívására Günter Fischernek, a kb agitációs osztályának osztályvezető- helyettese vezetésével — június 6—10 között látogatást tett hazánkban. A küldöttséget fogadta Győri Imre. a KB titkára. Egyhetes magyarországi látogatásának végén Jorma Hentilá, a Finn Népi Demokratikus Unió főtitkára sajtóértekezletet tartott Budapesten, a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában. Elmondta az újságíróknak, hogy Finnországban a haladó társadalmi 'és' politikai szervezetek, pártok mozgalmaként működik a Finn Népi Demokratikus Unió (SKDL). Igen jó kapcsolatokat, sokféle társadalmi együttműködési formát épített ki a magyarországi Hazafias Népfronttal, s az együttműködés hosszú évekre visszamenően — és a-jövőbe mutatóan is — eredményesen alakul. Látogatás Kompolton, a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságban és Hatvanban Ma délután elutazik a bolgár pártmunkásküldöttség Bolgár barátaink Heves megyei látogatása pénteken változatos programmal záBolgár vendegeink dr. Bocsa Iván kalauzolásával, érdeklődéssel tanulmányozták a nemrég kultúrnövényként elismert koronafürtöt rult. A delegáció Georgi Angelov Karamfilov, a BKP Központi Bizottságának tagja Targoviste megye pártbizottságának első titkára vezetésével a kora délelőtti órákban a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem kompolti kutatóintézetébe látogatott. Vendégeinket elkísérte Virág Károly, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára. Fogadásukra a Kutatóintézetben megjelent Veres István, az MSZMP füzesabonyi járási bizottságának első titkára, dr. Bocsa Iván, az intézet tudományos igazgató- helyettese és, Héjjá Sándor párttitkár is. A delegáció tagjainak dr. Bocsa Iván adott tájékoztatást a kompol- tiak tudományos munkájáról, a 60 esztendős múltra visszatekintő intézet tevékenységéről. Elmondta, hogy az intézet hét osztályán több mint százan dolgoznak, melyek közül 23 tudományo" munkatárs. Szólt arról is, hogy évelő pillangós takarmánynövények: a lucerna, a baltacím és a vöröshere nemesítését végzik. Ezenkívül az északmagyarországi tájon talaj- , védelmi, műtrágyázási és talajművelési kísérleteket is folytatnak. Foglalkoznak már kender, őszi búza és árpa nemesítésével is. Tevékenységi körükhöz hozzátartozik, a termésbecslés korszerű módszereinek kidolgozása és elterjesztése. Ez utóbbiból a gabona, a kukorica, a szőlő, az alma és a kajszibarack termésbecslésének módszereit dolgozták ki. Dr. Bocsa Iván, a továbbiakban az intézet széles körű nemzeti kapcsolatait ismertette. Egyebek mellett beszélt a bolgár Pleveni takarmánytermesztési intézettel, a Russei mezőgazdasági kutatóintézettel és a szófiai textilipari kutatóintézettel való együttműködésükről és a közös kísérletekről. Vendégeink ezután a kom- oolt.i intézet kémiai, talajtani és citológiai laboratóriumának kísérleteiben pillantottak be. majd megtekintették a kísérleti parcellákon nevelt és Kompolton nemesített növényeket. Látták a szépen érő őszi árpát és búzát. valamint a virágzó koronafürtöt, amelyet nemrég (Folytatás a 3. oldalon). A i
