Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-05 / 131. szám
(Folytatás az 1. oldalról) amelyek szembeszáLLnak az imperializmussal. Rendkívüli módon megnőtt országunk nemzetközi tekintélye és befolyása. Ezek eredményeként a nemzetközi erőviszonyok alapvetően megváltoztak. Létrejött az új világháború elhárításának reális lehetősége, s az új háború kitörésének veszélye ma már jóval kisebb. Ezen a téren azonban még nagy munka és kitartó harc vár ránk. A szovjet nép a már elért eredményekre támaszkodva a kommunista párt vezetésével most új feladatokat old meg: megteremti a kommunizmus anyagi-műszaki bázisát, a szocialista társadalmi viszonyokat fokozatosan kommunista társadalmi viszonyokká alakítja át, s az embereket a kommunista tudatosság szellemében neveli. Röviden ezek azok az alapvető változások, amelyek társadalmunkban, országunk életében 1936 óta végbementek. Ezek a Szovjetunió új alkotmánya kidolgozásának alapvető okai és előfeltételei. Elvtársak! Az új alkotmány tervezete nagy és hosz- szam tartó munka eredménye. Az SZKP Központi Bizottságának a párt XXV. kongresz- szusán elhangzott beszámolója megállapította: az új alkotmány tervezeténeit tükröznie kell a szocializmus nagy eredményeit, s nemcsak a szocialista rendnek államunk osztálylényegét kifejező általános elveit kell rögzítenie, hanem a fejlett szocialista társadalom és a társadalom politikai szervezetének alapvető jellemvonásait is. Az alkotmánynak tükröznie kell a népgazdaság irányításának elveit és az államnak a társadalom szellemi életében, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében játszott szerepét. A tervezet tükrözi a pártnak ezeket az elvi jelentőségű irányelveit. Az új alkotmány tervezete megőrzi a jelenleg érvényben levő alkotmány több elvi fontosságú megállapítását, mivel ezek továbbra is megfelelnek rendszerünk lényegének, fejlődésünk jellemvonásainak. Ily módon az új alkotmány tervezete egyrészt általánosítja a szovjet történelem alkotmányos tapasztalatait, másrészt a korunk követelményeinek megfelelő új tartalommal gazdagítja e tapasztalatot. A tervezet támaszkodik a szovjet törvényhozás már végrehajtott megújítására és tökéletesítésére is, és mintegy megkoronázza mindazt, amit e téren tettünk. Még egy lényeges körülmény. Az alkotmánytervezet elkészítése során felhasználásra kerültek a testvéri szocialista országok alkotmány- jogi fejlődésének tapasztalatai is. Mindenekelőtt meg kell állapítaná, hogy az alkotmánytervezet részletesen jellemzi a kommunista párt vezető és irányító szerepét. Pontosan tükrözi pártunknak a szovjet társadalomban és államban elfoglalt valódi helyét. Az 1936-os alkotmánytól eltérően e kérdésről nagyobb terjedelemben, külön cikkelyben szól. Az új alkotmány tervezete megállapítja, hogy a Szovjetunióban létrejött a fejlett szocialista társadalom és a szovjet állam legfőbb célja a kommunizmus felépítése. Az alkotmánytervezet hangsúlyozza, hogy államunk össznépi állam, amely kifejezi a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség, valamennyi nép és nemzetiség akaratát és tlpnili ffffl LJ/ fTCf UlfJ UMt 1917. június 5., vasárnap Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának az SZKP KB májusi plénumán elmondott beszéde érdekeit. Ezzel kapcsolatban javasolja, hogy szovjetjeinket a népi küldöttek szovjetjeinek nevezzük. Egészében elmondhatjuk, hogy a tervezetben foglalt új vonásokra fő irányként a szocialista demokrácia további szélesítése és elmélyítése jellemző. A tervezet mindenekelőtt továbbfejleszti a szovjetek megalakításának és tevékenységének (jemokratikus elveit. Előirányozza a társadalmi élet legfontosabb kérdéseinek eldöntésében betöltött szerepük növelését. A legfelsőbb tanács megbízatási ideje öt évre, a helyi szovjeteké pedig 2 és fél évre emelkedik. Ugyanilyen időközönként kerül sor a bíróságok megválasztására is. Üj vonással gyarapodott a választási rendszer is. Míg a jelenlegi alkotmány szerint csupán a 23. életévüket elért személyek választhatók a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába, s csupán a 21. életévüket elért személyek a szövetséges köztársaságok legfelsőbb tanácsaiba, addig az új alkotmány tervezete javasolja, hogy ezt a lehetőséget valamennyi 18. életévét betöltött szovjet állampolgár megkapja. Ez reálisan tükrözi társadalmunknak az ifjúságról való gondoskodását, s az ifjúság iránt megnyilvánuló bizalmat. Széleskörűen tükrözi a tervezet, hogy milyen fontos szerepet játszanak az ország életében a szakszervezetek, a Komszomol, a szövetkezeti és más társadalmi tömegszervezetek. Külön fejezet hirdeti meg a szovjet állampolgárok általános egyenjogúságának elvét. Ezenkívül világosan leszögezi a szocializmus vívmányait olyan fontos területeken, mint a férfiakkal egyenlő jogok biztosítása a nők számára, az állampolgárok egyenjogúsága nemzeti és faji hovatartozásuktól függetlenül. Míg korábban általános formában a művelődésre való jogról volt szó, most a kötelező általános középfokú végzettségről, a szakmai képzés és a felsőfokú oktatás széles körű fejlesztéséről beszélünk. A tervezet a szovjet állampolgárok olyan jogával is foglalkozik, amely a jelenlegi alkotmányban nem szerepel. A lakásra való jogról beszélek, amely a lakásépítési program megvalósításának mértékében, valamint a szövetkezeti és magánépítkezések állami befolyásolása útján egyre teljesebbé válik. Űj alkotmányunk világszerte az elsők között nyilvánítja ki ezt az ember .^'számára létfontosságú dolgot'. Jóval teljesebben fogalmazza meg a tervezet a Szovjetunió állampolgárainak politikai jogait és szabadságjogait. Minden szovjet állampolgár jogává teszi az állami és társadalmi irányításban való részvételt, és kijelöli e részvétel konkrét formáit. Teljes terjedelemben megerősíti a jelenlegi alkotmányban is szereplő szólás-, sajtó-. gyűlési, gyülekezési, felvonulási és tüntetési szabadságot. Az alkotmánytervezet nyilvánvalóan abból indul ki, elvtársak, hogy az állampolgárok jogait és szabadságjogait nem lehet és nem szabad felhasználni társadalmi rendszerünk ellen, a szovjet nép érdekeinek sérelmére. Minden szovjet embernek világosan fel kell Ismernie, hogy jogainak legfőbb biztosítéka végső soron a haza hatalma és felvirágzása. Ennek érdekében pedig minden állampolgárnak éreznie kell a társadalommal szembeni felelősségét, lelki- ismeretesen teljesítenie kell az állam, a nép iránti kötelességét. Első ízben válik alkotmányos jellegű követelménnyé és kötelezettséggé a szovjet állam érdekeinek védelme, hatalma és tekintélye megerősödésének elősegítése, a társadalmi rend védelmének elősegítése, az állami és társadalmi tulajdon megkárosítása és pazarlása elleni harc, a természet és a természeti kincsek védelme a kulturális értékek megőrzéséről való gondoskodás. A tervezet arra is kötelezi az állampolgárokat. hogy gondoskodjanak gyermekeik neveléséről, neveljék őket a szocialista társadalom méltó tagjaivá. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára szólott arról, hogy az új alkotmány tervezetében világos kifejezést nyert a szocialista törvényesség és jogrend további- megerősítése is. Mint tudjuk, elvtársak, a jelenleg érvényben levő alkotmány megszületését követő néhány évet elhomályosították a törvénytelen megtorlások, a szocialista demokrácia elveinek, a párt- és állami élet lenini normáinak megsértése. Mindezt az alkotmány megállapításainak ellenére követték el. A párt határozottan elítélte, ezt a gyakorlatot, amelynek soha nem szabad megismétlődnie, — jelentette ki. Az alkotmány nemzetközi vonatkozású részéről szólva hangsúlyozta: A Szovjetunió nemzetközi helyzetében végbement gyökeres változások, a világpolitikára gyakorolt befolyásának hatalmas növekedése, a fejlődésünk belső és külső tényezői között meglevő szoros összefüggés szükségessé tette, hogy az alkotmány tervezetébe külön fejezetet iktassunk a Szovjetunió külpolitikájáról. Ilyen fejezet első ízben kerül az alkotmányba. Ez a fejezet megállapítja, hogy a szovjet állam következetes lenini békepolitikát folytat, fellép a népek biztonságának megszilárdításáért és a széles körű nemzetközi együttműködésért. A Szovjetunió külpolitikája arra irányul, hogy kedvező nemzetközi feltételeket biztosítson a kommunizmusnak a Szovjetunióban folyó építéséhez, hogy erősítse a világszöcializ- mus pozícióit, támogassa a népeknek a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért vívott harcát, hogy elhárítsa az agresszív háborúkat és következetesen valóra váltása az eltérő társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét. Az alkotmányban első ízben fogalmazódik meg egyértelműen, hogy a Szovjetunió a szocializmus világrendszerének, a szocialista közösségnek alkotórésze. A Szovjetunió a szocialista internacionalizmus alapján fejleszti és erősíti a barátságot, az együttműködést és az elvtársi kölcsönös segítségnyújtást a szocialista országokkal. Első ízben iktatódik be külön fejezet a szocialista haza védelméről is. Ezenkívül a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének előjogai között előirányoztuk az ország védelmi tanácsának létrehozását és összetételének jóváhagyását — mondotta. Leonyid Brezsnyev ezután ismertette az új alkotmány bevezetésével kapcsolatos feladatokat. Egyebek között megállapította: Az új alkotmány bevezetése a szovjet emberek millióinak teszi lehetővé, hogy még tevékenyebben kapcsolódjanak be a gazdaságirányításba, az állami apparátus munkájának ellenőrzésébe. Ily módon az alkotmányban hatalmas alkotóerő rejlik. És ezt alkotóan kell felhasználni. Nem kétséges, elvtársak,- hogy a Szovjetunió új alkotmányának a fejlett szocializmus alkotmányának, az épülő kommunizmus alkotmányának elfogadása nemcsak hazánk számára lesz történelmi jelentőségű esemény, hanem hatalmas nemzetközi jelentőségű esemény is lesz. Életbe léptetése mélyreható hosszú távra szóló hatást gyakorol majd messze hazánk határain túl is. Üj alkotmányunk szemléletesen példázza az egész világnak, hogyan fejlődik a szocialista állam, hogyan ver mind mélyebben és szilárdabban gyökereket a szocialista demokrácia, szemléletesen példázza, milyen is ez a szocialista demokrácia, miben rejlik lényege. Alkotmányunk megmutatja annak legkülönbözőbb formáit 'és hatalmas lendületét, ahogyan a széles néptömegek egyre inkább ténylegesen részt vesznek az állam és a társadalom ügyeinek irányításában, ami ismeretlen a tőkés országokban, ahol valójában csak a tőkések kisszámú osztálya irányít. Az alkotmány cikkelyeiben a világ olyan államot ismerhet meg, amely célul tűzte ki az egész nép, kivétel nélkül minden osztály és csoport jólétének és kultúrájának szakadatlan növelését, és amely aktívan dolgozik e cél elérésén. Üj alkotmányunk végül teljes meggyőző erővel tanúsítja, hogy a győzelmet aratott szocializmus első állama zászlajára mindörökre a „béke” szót írta, mint a saját népe és bolygónk valamennyi népe érdekeinek megfelelő külpolitikája legfőbb elvét. A Szovjetunió új alkotmánya kétségtelenül gazdagítani fogja a világszocializmus ta- pasztalartairiak közös tárházát. A győzelmet aratott szocializmus eredményei, amelyek koncentrált formában tükröződnek az alkotmányban, lelkesítő példaként szolgálnak majd mindazon országok népei számára, amelyek a közelmúltban választották a szocialista fejlődés útját. Elvtársak: A központi bizottság politikai bizottsága úgy véli, hogy az új alkotmánynak a plénum által jóváhagyott tervezetét, amint arról a párt XXV. kongresszusán már szóltunk, össznépi vitára kell bocsátani. Ez azt jelenti, hogy lendületes, nagy jelentőségű munka áll előttünk. Az a feladat áll előttünk, hogy biztosítsuk az alkotmány tervezetének legátfogóbb, maximálisan szabad és valóban tárgyszerű megvitatását' hogy ebbe bevonjuk a dolgozók tömegeit, a lakosság valamennyi rétegének képviselőit, felhasználva erre a célra a társadalmi tevékenység nálunk kialakult formáit. Az új alkotmány megvitatását olyan időszakban tesz- sziik, amikor a szovjet nép a párt vezetésével megfeszített munkát végez az SZKP XXV.- kongresszusán hozott határozatok teljesítéséért. Az össznépi megvitatás segíti majd az ország egész társadalmi életének további aktivizálását. A vitának a nép új alkotóerőit kell felszínre hoznia, új lendületet kell adnia a szocialista munkaversenynek, növelnie kell mindenki felelősségérzetét a rábízott ügyért. A pártszervezeteknek és pártszerveknek elő kell segíteniük az alkotmány megvitatásának széles körű kibontakoztatását. annak pontos és világos politikai irányt kell adniuk. Ha ezt helyesen oldják meg, úgy mindez kétségkívül javítani fogja az idei év — a Szovjetunió új alkotmánya elfogadása és a Nagy Október 60. évfordulója évének — politikai és gazdasági eredményeit. Az űj alkotmány megvitatásába történő aktív bekapcsolódást várjuk a társadalmi tömegszervezetektől> mindenekelőtt a szakszervezetektől és a Komszomoltól, az alkotói szövetségektől és szervezetektől, a tudományos intézményektől. Az új alkotmány tervezetének megvitatása, elvtársak, röviden szólva elsőrendű fontosságú üggyé kell hogy váljon minden szervezetünk, minden káderünk számára. Felszólalásomat befejezve, elv társak, szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió új alkotmányának elfogadása fontos mérföldkő lesz az ország politikai életében, Újabb történelmi hozzájárulása lesz lenini pártunknak, az egész szovjet népnek a kommunizmus építésének nagy ügyéhez, és ezzel együtt az egész világ dolgozóinak az emberiség szabadságáért és haladásáért, földünk tartós békéjéért vívott harca internacionalista ügyéhez. A nadrág A történelemben és a világirodalomban többször játszottak főszerepet ruhadarabok. Napóleon kalapja, Gogol köpenye bizonyítja ezt. Lehet, hogy az alábbi históriát nem■ fogják föl jegyezni a krónikások, bár ez is megérdemelné. Történt egy nyugatnémet minisztériumban, hogy valamely kistisztviselő nadrágját baj érte: felszakította a hivatali szobában levő szék. A tisztviselő 80 márka kártérítést követelt a minisztériumtól, de az nem volt hajlandó fizetni, és így perre került a sor. A bíróság összeült, kivizsgált minden körülményt és ítéletet hozott. Leszögezte, hogy „egy szolgálati megbeszélés alkalmával a műanyag borítású székből kifelé álló szög valóbán felszakította a panaszos ruhájához tartozó nadrágot”. S mi több, ,.a minisztérium mint munkaadó elvileg köteles óvni a beosztottak személyi tulajdonát”. E kötelezettség azonban nem terjed olyan mélyre, mint a jelen eset. „A munkaadótól nem várható el, hogy menetközben ellenőrizze a fent említett szék előforduló hibáit”. Ezt csak akkor köteles megtenni, ha írásban fölhívják a rendellenességre a figyelmét. Tekintettel arra. hogy a tisztviselő elmulasztotta a szög kiállását előzőleg írásba foglalni és közölni a hivatal illetékes szervével, nem jár neki a 80 márka. De — és itt némi igazságot szolgáltatott a bíróság a tisztviselőnek — a dolgozóktól sárii lehet elvárni, hogy leülés előtt ellenőrizzék a szék felületét, így 9 márka 60 pfenig kártérítési dij mégiscsak megilleti a nadrág tulajdonosát. Feltételezem, hogy a szakadás megvarrásához szükséges cérnapénz gyanánt, hadd emlékeztessen ez mindenkit (akinek tekintete odatéved) arra, hogy a bíróság az eset minden oldalát figyelembe vette. Itt be is fejeződne a történet, ha a panaszos nem derítette volna ki. hogy még régebben dr. Ehmke miniszter 46\ márkát kapott kártérítésül, mert egy szék — az előbbiekhez hasonlóan — felszakitotta a nadrágját. Hol itt az igazság, ap egyenlőség? — fordult ismét a bírósághoz panaszosunk. Hiába. Maradt a 0 márka 60 pfenig, bizonyítva, hogy akik e különbséget telték a tisztviselő és a miniszter között és az egyenlőtlen elbírálást, jóváhagyták, nemcsak a sérült nadrágot vették figyelembe, hanem azt is, ami benne van. Tatár Imre Merényletsorozat a választási kampányban Ma szavaznak Törökországban H ALIG TÖBB, mint egy hónappal az isztambuli véres május elseje után választásokat tartanak Törökországban. Arról dönt az ország lakossága, folytatódjék- e a jelenleg uralmon levő Nacionalista Front kormányzása, avagy a Köztársasági Néppárt vezére nyerje el a miniszterelnökséget. A választási kampányt bombák robbanása, puskaropogás kíséri. Egy hónap alatt öt ízben kíséreltek meg merényletet az ellenzék vezetője Bülent Ecevit ellen, s a különböző fegyveres csoportok összecsapásai napirenden vannak. A választás feszült belpo-' litikai helyzetben, az átalakulóban levő török gazdaság betegóráiban kerül megrendezésre. Jól illusztrálja ezt egy adat: a munkaképes lakosság 13 százaléka nem talál magának kereső foglalkozást, s az infláció eléri az évenkénti 17 százalékot. Törökországot erősen megviselte a Nyugatot sújtó gazdasági válság, s az ország, amely most igyekszik felsorakozni az ipari államok sorába, egyre nagyobb nehézségekkel találja magát szemben. Ankara több. mint egy évtizeddel ezelőtt társult tagja lett a Közös Piacnak, de ez az állapot korántsem elégíti ki a török gazdasági vezetőket, akik a teljes jogú részvételre számítanak. Megnehezíti mindezt a szomszédos Görögországgal való hosszú viszály is. A ciprusi problémához, nmetv már évtizedek óta szembeállította egymással a két NATO-országot, az utóbbi időben egy újabb konfliktus- forrás csatlakozott. Kiderült, hogy az égei-tengeri görög szigetek körül, a kontinentális talapzatban olaj van. Ezt a kontinentális talapzatot. azonban Törökország is magáénak vallja, hiszen a szigetek igen közel vannak a kis-ázsiai partokhoz. Így aztán nem kelt meglepetést, hogy az Atlanti Paktum délkeleti szárnyának két tagállama, hajdan volt oszlopa, időnként egymás ellen mozgósítja haderőit. Törökországban amúgy is különleges helyzete van a hadseregnek. A fegyveres erők magukat az államalapító, Kemal Ata- türk eszméi letéteményesének tekintik, s időről időre beavatkoznak a polgári politikába. s a fontosabb döntésekben egyértelműen a tábornoki karé a végső szó. A JELENLEGI, idő előtti választásokat is olyan hírek előzték meg, hogy a hadsereg beavatkozásra készül. Az országban egyre erősödött az erőszakhullám, fegyveres ultrabaloldali és fasiszta diákcsoportok tűzharcot vívtak egymással. A legharciasab- ban a kormányzó koalíció egyik tagjának, a nemzeti akciópártnak a fegyveresei léptek fel. A „Szürke Farkasok” terrorcsoportjai nem csupán Törökország területén. de külföldön is gyilkoltak. A koalíció vezető ereje az igazságpárt, melynek élén Süleyman Demirel miniszterelnök áll. Erős befolyása van még az. ún. nemzeti üdv pártjának is, amely a legelmaradottabb, bigottan muzulmán rétegek képviseletében lép fel. A koalíció heterogén összetétele maga is akadályozta a hatékony politikát. Demirel miniszterelnök célul tűzte ki az erős török nehézipar megteremtését, a mezőgazdaság modernizálását, a feudális maradványok felszámolását. Az országon belül nagy a különbség a fejlettebb nyugati és az igen elmaradott keleti tartományok között, s a gazdasági elmaradottságot nemzetiségi ellentétek is súlyosbítják. Külpolitikájában a a Demirel-kor- mány arra törekedett, hogy az egykori egyoldalú NATO- orientáció helyett sokoldalú politikát folytasson. Javította az ország kapcsolatait a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, valamint Törökország közel-keleti arab szomszédaival. A PARTSKALÁN a középtől valamivel balra helyezkedik Ecevit köztársasági néppártja. A volt miniszter- elnök önmagát szociáldemokratának vallja, beszédeiben kiáll a dolgozók jogaiért, s jó kapcsolatot tart a DISK szakszervezeti szövetséggel is. Egy nyilatkozatában, melyet az International Herald Tribune c. lapnak adott kilátásba helyezte a politikai foglyok szabadlábra helyezését. Törökországban még érvényben vannak olyan rendelkezések. melyek súlyos börtönbüntetéssel sújtják azokat, akik tagjai az Illegális Török Kommunista Pártnak. M. G. 1 t
