Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-05 / 131. szám

(Folytatás az 1. oldalról) amelyek szembeszáLLnak az imperializmussal. Rendkívüli módon megnőtt országunk nemzetközi tekintélye és be­folyása. Ezek eredményeként a nemzetközi erőviszonyok alapvetően megváltoztak. Létrejött az új világháború elhárításának reális lehető­sége, s az új háború kitöré­sének veszélye ma már jóval kisebb. Ezen a téren azon­ban még nagy munka és ki­tartó harc vár ránk. A szovjet nép a már elért eredményekre támaszkodva a kommunista párt vezetésével most új feladatokat old meg: megteremti a kommu­nizmus anyagi-műszaki bázisát, a szocialista tár­sadalmi viszonyokat foko­zatosan kommunista tár­sadalmi viszonyokká ala­kítja át, s az embereket a kommunista tudatosság szellemében neveli. Röviden ezek azok az alap­vető változások, amelyek tár­sadalmunkban, országunk éle­tében 1936 óta végbementek. Ezek a Szovjetunió új alkot­mánya kidolgozásának alap­vető okai és előfeltételei. Elvtársak! Az új alkot­mány tervezete nagy és hosz- szam tartó munka eredménye. Az SZKP Központi Bizottsá­gának a párt XXV. kongresz- szusán elhangzott beszámoló­ja megállapította: az új al­kotmány tervezeténeit tük­röznie kell a szocializmus nagy eredményeit, s nemcsak a szocialista rendnek álla­munk osztálylényegét kifejező általános elveit kell rögzíte­nie, hanem a fejlett szocia­lista társadalom és a társa­dalom politikai szervezetének alapvető jellemvonásait is. Az alkotmánynak tükröznie kell a népgazdaság irányítá­sának elveit és az államnak a társadalom szellemi életé­ben, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében játszott szerepét. A tervezet tükrözi a párt­nak ezeket az elvi jelentősé­gű irányelveit. Az új alkotmány tervezete megőrzi a jelenleg érvényben levő alkotmány több elvi fontosságú megállapítását, mivel ezek továbbra is meg­felelnek rendszerünk lénye­gének, fejlődésünk jellemvo­násainak. Ily módon az új alkotmány tervezete egyrészt általáno­sítja a szovjet történelem al­kotmányos tapasztalatait, másrészt a korunk követelmé­nyeinek megfelelő új tarta­lommal gazdagítja e tapasz­talatot. A tervezet támaszkodik a szovjet törvényhozás már végrehajtott megújítására és tökéletesítésére is, és mintegy megkoronázza mindazt, amit e téren tettünk. Még egy lényeges körül­mény. Az alkotmánytervezet elkészítése során felhaszná­lásra kerültek a testvéri szo­cialista országok alkotmány- jogi fejlődésének tapasztala­tai is. Mindenekelőtt meg kell állapítaná, hogy az alkot­mánytervezet részletesen jel­lemzi a kommunista párt ve­zető és irányító szerepét. Pon­tosan tükrözi pártunknak a szovjet társadalomban és ál­lamban elfoglalt valódi he­lyét. Az 1936-os alkotmánytól eltérően e kérdésről nagyobb terjedelemben, külön cikkely­ben szól. Az új alkotmány tervezete megállapítja, hogy a Szovjetunióban létrejött a fejlett szocialista társa­dalom és a szovjet állam legfőbb célja a kommu­nizmus felépítése. Az alkotmánytervezet hang­súlyozza, hogy államunk össz­népi állam, amely kifejezi a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség, valamennyi nép és nemzetiség akaratát és tlpnili ffffl LJ/ fTCf UlfJ UMt 1917. június 5., vasárnap Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának az SZKP KB májusi plénumán elmondott beszéde érdekeit. Ezzel kapcsolatban javasolja, hogy szovjetjeinket a népi küldöttek szovjetjei­nek nevezzük. Egészében elmondhatjuk, hogy a tervezetben foglalt új vonásokra fő irányként a szocialista demokrácia to­vábbi szélesítése és elmélyí­tése jellemző. A tervezet mindenekelőtt továbbfejleszti a szovjetek megalakításának és tevékeny­ségének (jemokratikus elveit. Előirányozza a társadalmi élet legfontosabb kérdéseinek eldöntésében betöltött szere­pük növelését. A legfelsőbb tanács meg­bízatási ideje öt évre, a he­lyi szovjeteké pedig 2 és fél évre emelkedik. Ugyanilyen időközönként kerül sor a bí­róságok megválasztására is. Üj vonással gyarapodott a választási rendszer is. Míg a jelenlegi alkotmány szerint csupán a 23. életévüket elért személyek választhatók a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsába, s csupán a 21. élet­évüket elért személyek a szövetséges köztársaságok legfelsőbb tanácsaiba, addig az új alkotmány tervezete javasolja, hogy ezt a lehető­séget valamennyi 18. életévét betöltött szovjet állampolgár megkapja. Ez reálisan tükrö­zi társadalmunknak az ifjú­ságról való gondoskodását, s az ifjúság iránt megnyilvá­nuló bizalmat. Széleskörűen tükrözi a tervezet, hogy milyen fontos szerepet játszanak az ország életében a szakszervezetek, a Komszomol, a szövetkezeti és más társadalmi tömegszerve­zetek. Külön fejezet hirdeti meg a szovjet állampolgárok ál­talános egyenjogúságának el­vét. Ezenkívül világosan le­szögezi a szocializmus vív­mányait olyan fontos terüle­teken, mint a férfiakkal egyenlő jogok biztosítása a nők számára, az állampolgá­rok egyenjogúsága nemzeti és faji hovatartozásuktól függetlenül. Míg korábban általános formában a művelődésre va­ló jogról volt szó, most a kö­telező általános középfokú végzettségről, a szakmai képzés és a felsőfokú okta­tás széles körű fejlesztéséről beszélünk. A tervezet a szovjet ál­lampolgárok olyan jogával is foglalkozik, amely a jelenle­gi alkotmányban nem szere­pel. A lakásra való jogról beszélek, amely a lakásépí­tési program megvalósításá­nak mértékében, valamint a szövetkezeti és magánépítke­zések állami befolyásolása útján egyre teljesebbé válik. Űj alkotmányunk világszerte az elsők között nyilvánítja ki ezt az ember .^'számára létfontosságú dolgot'. Jóval teljesebben fogal­mazza meg a tervezet a Szovjetunió állampolgárainak politikai jogait és szabad­ságjogait. Minden szovjet állampol­gár jogává teszi az állami és társadalmi irányításban való részvételt, és kijelöli e rész­vétel konkrét formáit. Teljes terjedelemben meg­erősíti a jelenlegi alkotmány­ban is szereplő szólás-, saj­tó-. gyűlési, gyülekezési, fel­vonulási és tüntetési szabad­ságot. Az alkotmánytervezet nyil­vánvalóan abból indul ki, elvtársak, hogy az állampol­gárok jogait és szabadságjo­gait nem lehet és nem sza­bad felhasználni társadalmi rendszerünk ellen, a szovjet nép érdekeinek sérelmére. Minden szovjet embernek világosan fel kell Ismer­nie, hogy jogainak legfőbb biztosítéka végső soron a haza hatalma és felvirág­zása. Ennek érdekében pedig minden állampolgárnak érez­nie kell a társadalommal szembeni felelősségét, lelki- ismeretesen teljesítenie kell az állam, a nép iránti köte­lességét. Első ízben válik alkotmá­nyos jellegű követelménnyé és kötelezettséggé a szovjet állam érdekeinek védelme, hatalma és tekintélye meg­erősödésének elősegítése, a társadalmi rend védelmének elősegítése, az állami és tár­sadalmi tulajdon megkárosí­tása és pazarlása elleni harc, a természet és a természeti kincsek védelme a kulturális értékek megőrzéséről való gondoskodás. A tervezet arra is kötelezi az állampolgáro­kat. hogy gondoskodjanak gyermekeik neveléséről, ne­veljék őket a szocialista tár­sadalom méltó tagjaivá. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára szólott arról, hogy az új alkotmány terve­zetében világos kifejezést nyert a szocialista törvé­nyesség és jogrend további- megerősítése is. Mint tudjuk, elvtársak, a jelenleg érvényben levő al­kotmány megszületését köve­tő néhány évet elhomályo­sították a törvénytelen meg­torlások, a szocialista de­mokrácia elveinek, a párt- és állami élet lenini normáinak megsértése. Mindezt az al­kotmány megállapításainak ellenére követték el. A párt határozottan elítélte, ezt a gyakorlatot, amelynek soha nem szabad megismétlődnie, — jelentette ki. Az alkotmány nemzetközi vonatkozású részéről szólva hangsúlyozta: A Szovjetunió nemzetközi helyzetében végbement gyö­keres változások, a világpo­litikára gyakorolt befolyásá­nak hatalmas növekedése, a fejlődésünk belső és külső té­nyezői között meglevő szoros összefüggés szükségessé tette, hogy az alkotmány terveze­tébe külön fejezetet iktassunk a Szovjetunió külpolitikájá­ról. Ilyen fejezet első ízben kerül az alkotmányba. Ez a fejezet megállapítja, hogy a szovjet állam követ­kezetes lenini békepolitikát folytat, fellép a népek bizton­ságának megszilárdításáért és a széles körű nemzetközi együttműködésért. A Szovjet­unió külpolitikája arra irá­nyul, hogy kedvező nemzet­közi feltételeket biztosítson a kommunizmusnak a Szov­jetunióban folyó építéséhez, hogy erősítse a világszöcializ- mus pozícióit, támogassa a népeknek a nemzeti felsza­badulásért és a társadalmi haladásért vívott harcát, hogy elhárítsa az agresszív háborúkat és következetesen valóra váltása az eltérő társa­dalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésének elvét. Az alkotmányban első ízben fogalmazódik meg egy­értelműen, hogy a Szovjet­unió a szocializmus világ­rendszerének, a szocialista közösségnek alkotórésze. A Szovjetunió a szocialista in­ternacionalizmus alapján fej­leszti és erősíti a barátságot, az együttműködést és az elv­társi kölcsönös segítségnyúj­tást a szocialista országokkal. Első ízben iktatódik be kü­lön fejezet a szocialista ha­za védelméről is. Ezenkívül a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének előjogai között előirányoztuk az or­szág védelmi tanácsának lét­rehozását és összetételének jó­váhagyását — mondotta. Leonyid Brezsnyev ezután ismertette az új alkotmány bevezetésével kapcsolatos fel­adatokat. Egyebek között megállapí­totta: Az új alkotmány beveze­tése a szovjet emberek millióinak teszi lehetővé, hogy még tevékenyebben kapcsolódjanak be a gaz­daságirányításba, az álla­mi apparátus munkájának ellenőrzésébe. Ily módon az alkotmány­ban hatalmas alkotóerő rej­lik. És ezt alkotóan kell fel­használni. Nem kétséges, elvtársak,- hogy a Szovjetunió új alkot­mányának a fejlett szocializ­mus alkotmányának, az épü­lő kommunizmus alkotmá­nyának elfogadása nemcsak hazánk számára lesz történel­mi jelentőségű esemény, ha­nem hatalmas nemzetközi je­lentőségű esemény is lesz. Életbe léptetése mélyreható hosszú távra szóló hatást gya­korol majd messze hazánk határain túl is. Üj alkotmányunk szemléle­tesen példázza az egész vi­lágnak, hogyan fejlődik a szocialista állam, hogyan ver mind mélyebben és szilárdab­ban gyökereket a szocialista de­mokrácia, szemléletesen pél­dázza, milyen is ez a szocia­lista demokrácia, miben rej­lik lényege. Alkotmányunk megmutatja annak legkülön­bözőbb formáit 'és hatalmas lendületét, ahogyan a széles néptömegek egyre inkább ténylegesen részt vesznek az állam és a társadalom ügyei­nek irányításában, ami is­meretlen a tőkés országokban, ahol valójában csak a tőké­sek kisszámú osztálya irá­nyít. Az alkotmány cikkelyeiben a világ olyan államot ismer­het meg, amely célul tűzte ki az egész nép, kivétel nélkül minden osztály és csoport jó­létének és kultúrájának sza­kadatlan növelését, és amely aktívan dolgozik e cél eléré­sén. Üj alkotmányunk végül tel­jes meggyőző erővel tanúsít­ja, hogy a győzelmet aratott szocializmus első állama zászlajára mindörökre a „bé­ke” szót írta, mint a saját né­pe és bolygónk valamennyi népe érdekeinek megfelelő külpolitikája legfőbb elvét. A Szovjetunió új alkotmá­nya kétségtelenül gazdagítani fogja a világszocializmus ta- pasztalartairiak közös tárhá­zát. A győzelmet aratott szocia­lizmus eredményei, amelyek koncentrált formában tükrö­ződnek az alkotmányban, lel­kesítő példaként szolgálnak majd mindazon országok népei számára, amelyek a közel­múltban választották a szo­cialista fejlődés útját. Elvtársak: A központi bizottság poli­tikai bizottsága úgy véli, hogy az új alkotmánynak a plénum által jóváhagyott ter­vezetét, amint arról a párt XXV. kongresszusán már szóltunk, össznépi vitára kell bocsátani. Ez azt jelenti, hogy lendületes, nagy jelentőségű munka áll előttünk. Az a feladat áll előttünk, hogy biztosítsuk az alkot­mány tervezetének legátfo­góbb, maximálisan szabad és valóban tárgyszerű megvita­tását' hogy ebbe bevonjuk a dolgozók tömegeit, a lakosság valamennyi rétegének képvi­selőit, felhasználva erre a célra a társadalmi tevékeny­ség nálunk kialakult formáit. Az új alkotmány megvita­tását olyan időszakban tesz- sziik, amikor a szovjet nép a párt vezetésével megfeszített munkát végez az SZKP XXV.- kongresszusán hozott határo­zatok teljesítéséért. Az össz­népi megvitatás segíti majd az ország egész társadalmi életének további aktivizálá­sát. A vitának a nép új alko­tóerőit kell felszínre hoznia, új lendületet kell adnia a szocialista munkaversenynek, növelnie kell mindenki fele­lősségérzetét a rábízott ügy­ért. A pártszervezeteknek és pártszerveknek elő kell segí­teniük az alkotmány megvi­tatásának széles körű kibon­takoztatását. annak pontos és világos politikai irányt kell adniuk. Ha ezt helyesen old­ják meg, úgy mindez kétség­kívül javítani fogja az idei év — a Szovjetunió új alkot­mánya elfogadása és a Nagy Október 60. évfordulója évé­nek — politikai és gazdasági eredményeit. Az űj alkotmány megvita­tásába történő aktív bekap­csolódást várjuk a társadal­mi tömegszervezetektől> min­denekelőtt a szakszervezetek­től és a Komszomoltól, az al­kotói szövetségektől és szer­vezetektől, a tudományos in­tézményektől. Az új alkotmány tervezeté­nek megvitatása, elvtársak, röviden szólva elsőrendű fon­tosságú üggyé kell hogy vál­jon minden szervezetünk, minden káderünk számára. Felszólalásomat befejezve, elv társak, szeretném ismétel­ten hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió új alkotmá­nyának elfogadása fontos mérföldkő lesz az ország politikai életében, Újabb történelmi hozzájárulása lesz lenini pártunknak, az egész szovjet népnek a kommunizmus építésének nagy ügyéhez, és ezzel együtt az egész világ dol­gozóinak az emberiség szabadságáért és haladá­sáért, földünk tartós bé­kéjéért vívott harca in­ternacionalista ügyéhez. A nadrág A történelemben és a világ­irodalomban többször játszottak főszerepet ruhadarabok. Napóle­on kalapja, Gogol köpenye bizo­nyítja ezt. Lehet, hogy az aláb­bi históriát nem■ fogják föl je­gyezni a krónikások, bár ez is megérdemelné. Történt egy nyugatnémet mi­nisztériumban, hogy valamely kistisztviselő nadrágját baj érte: felszakította a hivatali szobában levő szék. A tisztviselő 80 már­ka kártérítést követelt a minisz­tériumtól, de az nem volt haj­landó fizetni, és így perre került a sor. A bíróság összeült, kivizs­gált minden körülményt és ítéle­tet hozott. Leszögezte, hogy „egy szolgálati megbeszélés alkalmá­val a műanyag borítású székből kifelé álló szög valóbán felsza­kította a panaszos ruhájához tar­tozó nadrágot”. S mi több, ,.a minisztérium mint munkaadó el­vileg köteles óvni a beosztottak személyi tulajdonát”. E kötele­zettség azonban nem terjed olyan mélyre, mint a jelen eset. „A munkaadótól nem várható el, hogy menetközben ellenőrizze a fent említett szék előforduló hi­báit”. Ezt csak akkor köteles megtenni, ha írásban fölhívják a rendellenességre a figyelmét. Tekintettel arra. hogy a tisztvi­selő elmulasztotta a szög kiállá­sát előzőleg írásba foglalni és kö­zölni a hivatal illetékes szervé­vel, nem jár neki a 80 márka. De — és itt némi igazságot szol­gáltatott a bíróság a tisztviselő­nek — a dolgozóktól sárii lehet elvárni, hogy leülés előtt ellen­őrizzék a szék felületét, így 9 márka 60 pfenig kártérítési dij mégiscsak megilleti a nadrág tulajdonosát. Feltételezem, hogy a szakadás megvarrásához szük­séges cérnapénz gyanánt, hadd emlékeztessen ez mindenkit (akinek tekintete odatéved) ar­ra, hogy a bíróság az eset min­den oldalát figyelembe vette. Itt be is fejeződne a történet, ha a panaszos nem derítette volna ki. hogy még régebben dr. Ehmke miniszter 46\ márkát kapott kártérítésül, mert egy szék — az előbbiekhez hasonló­an — felszakitotta a nadrágját. Hol itt az igazság, ap egyenlőség? — fordult ismét a bírósághoz panaszosunk. Hiába. Maradt a 0 márka 60 pfenig, bizonyítva, hogy akik e különbséget telték a tiszt­viselő és a miniszter között és az egyenlőtlen elbírálást, jóváhagy­ták, nemcsak a sérült nadrágot vették figyelembe, hanem azt is, ami benne van. Tatár Imre Merényletsorozat a választási kampányban Ma szavaznak Törökországban H ALIG TÖBB, mint egy hónappal az isztambuli vé­res május elseje után válasz­tásokat tartanak Törökor­szágban. Arról dönt az or­szág lakossága, folytatódjék- e a jelenleg uralmon levő Nacionalista Front kormány­zása, avagy a Köztársasági Néppárt vezére nyerje el a miniszterelnökséget. A vá­lasztási kampányt bombák robbanása, puskaropogás kí­séri. Egy hónap alatt öt íz­ben kíséreltek meg merény­letet az ellenzék vezetője Bülent Ecevit ellen, s a kü­lönböző fegyveres csoportok összecsapásai napirenden vannak. A választás feszült belpo-' litikai helyzetben, az átala­kulóban levő török gazda­ság betegóráiban kerül meg­rendezésre. Jól illusztrálja ezt egy adat: a munkaképes lakosság 13 százaléka nem talál magának kereső fog­lalkozást, s az infláció eléri az évenkénti 17 százalékot. Törökországot erősen megvi­selte a Nyugatot sújtó gaz­dasági válság, s az ország, amely most igyekszik felso­rakozni az ipari államok so­rába, egyre nagyobb nehéz­ségekkel találja magát szemben. Ankara több. mint egy évtizeddel ezelőtt társult tagja lett a Közös Piacnak, de ez az állapot korántsem elégíti ki a török gazdasági vezetőket, akik a teljes jo­gú részvételre számítanak. Megnehezíti mindezt a szomszédos Görögországgal való hosszú viszály is. A ciprusi problémához, nmetv már évtizedek óta szembe­állította egymással a két NATO-országot, az utóbbi időben egy újabb konfliktus- forrás csatlakozott. Kiderült, hogy az égei-tengeri görög szigetek körül, a kontinen­tális talapzatban olaj van. Ezt a kontinentális talapza­tot. azonban Törökország is magáénak vallja, hiszen a szigetek igen közel vannak a kis-ázsiai partokhoz. Így aztán nem kelt meglepetést, hogy az Atlanti Paktum dél­keleti szárnyának két tagál­lama, hajdan volt oszlopa, időnként egymás ellen moz­gósítja haderőit. Törökor­szágban amúgy is különleges helyzete van a hadseregnek. A fegyveres erők magukat az államalapító, Kemal Ata- türk eszméi letéteményesé­nek tekintik, s időről időre beavatkoznak a polgári po­litikába. s a fontosabb dön­tésekben egyértelműen a tá­bornoki karé a végső szó. A JELENLEGI, idő előtti választásokat is olyan hírek előzték meg, hogy a hadse­reg beavatkozásra készül. Az országban egyre erősödött az erőszakhullám, fegyveres ultrabaloldali és fasiszta di­ákcsoportok tűzharcot vívtak egymással. A legharciasab- ban a kormányzó koalíció egyik tagjának, a nemzeti akciópártnak a fegyveresei léptek fel. A „Szürke Farka­sok” terrorcsoportjai nem csupán Törökország terüle­tén. de külföldön is gyilkol­tak. A koalíció vezető ereje az igazságpárt, melynek élén Süleyman Demirel minisz­terelnök áll. Erős befolyása van még az. ún. nemzeti üdv pártjának is, amely a legel­maradottabb, bigottan mu­zulmán rétegek képviseleté­ben lép fel. A koalíció heterogén össze­tétele maga is akadályozta a hatékony politikát. Demi­rel miniszterelnök célul tűz­te ki az erős török nehézipar megteremtését, a mezőgaz­daság modernizálását, a fe­udális maradványok felszá­molását. Az országon belül nagy a különbség a fejlet­tebb nyugati és az igen el­maradott keleti tartományok között, s a gazdasági elmara­dottságot nemzetiségi ellen­tétek is súlyosbítják. Külpo­litikájában a a Demirel-kor- mány arra törekedett, hogy az egykori egyoldalú NATO- orientáció helyett sokoldalú politikát folytasson. Javítot­ta az ország kapcsolatait a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, vala­mint Törökország közel-kele­ti arab szomszédaival. A PARTSKALÁN a kö­zéptől valamivel balra he­lyezkedik Ecevit köztársasági néppártja. A volt miniszter- elnök önmagát szociáldemok­ratának vallja, beszédeiben kiáll a dolgozók jogaiért, s jó kapcsolatot tart a DISK szakszervezeti szövetséggel is. Egy nyilatkozatában, me­lyet az International Herald Tribune c. lapnak adott ki­látásba helyezte a politikai foglyok szabadlábra helyezé­sét. Törökországban még ér­vényben vannak olyan ren­delkezések. melyek súlyos börtönbüntetéssel sújtják azokat, akik tagjai az Illegá­lis Török Kommunista Párt­nak. M. G. 1 t

Next

/
Thumbnails
Contents