Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-05 / 131. szám

mAG pbqletabtäi egtesox» AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANACS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 131. szám ÁRA: 1.— FORINT 1977. június 5., vasárnap A Szovjetunió új alkotmányának elfogadása fontos mérföldkő lesz az ország politikai életében \Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Szombaton reggel a Szovjetunió lakossága megkezdte az ismerkedést az új alkotmány ter­vezetével. A tervezetet teljes szövegben közölte a több mint tízmillió példányban megjele­nő Pravda, a közel ugyanekkora példányszámú Izvesztyija, és a többi moszkvai napilap. Ugyancsak teljes terjedelemben ismertették az alkotmány szövegét a szövetséges köztársa­ságok központi napilapjai és a helyi lapok. A moszkvai rádióban Jurij Levitan, a rádió főbemondója olvasta fel az alkotmánytervezet teljes szövegét egy kétórás különprogram keretében. A szövetséges köztársaságok lakos­sága egyidejűleg a köztársaság lakosságának anyanyelvén is kézhez kapta az alaptörvény- tervezetet. Nagy érdeklődéssel tanulmányozzák ezt az okmányt a szovjet főváros politikai megfigyelői is. Általános figyelmet keltett az alkotmány tervezetének új, 4. fejezete, amely a Szovjet­unió külpolitikájának álapelveit rögzíti három pontban. Az alkotmány 30. cikkelye a Szov­jetunió és a szocialista országok viszonyára vonatkozik, s kimondja, hogy a Szovjetunió a szocialista világrendszer és a szocialista közösség alkotórészének tekinti magát, s mint ilyen, fejleszti és erősíti barátságát, együttműködését és az elvtársi kölcsönös segítségnyúj­tást a szocialista országokkal. Aktívan részt vesz a gazdasági integráció megvalósításában, a nemzetközi szocialista munkamegosztásban. Ugyanezt a kérdést az egyén oldaláról köze­lítve meg, a szovjet alkotmány 7. fejezete a tervezet szerint a népek közötti barátság és együttműködés fejlesztésének elősegítését, a béke eszméinek támogatását egyszersmind ál­lampolgári kötelességgé is teszi. Az alkotmánytervezet egyik legterjedelmesebb fejezete a szovjet állampolgárok jogait, sza­badságjogait és kötelességeit foglalja össze, s nem hagy kétséget affelől, hogy az állam- polgári jogok és szabadságjogok szélessége tekintetében a szocialista állam a lehető leg­többet kívánja nyújtani polgárainak, s a szocialista demokrácia többi között a munkához, pihenéshez, tanuláshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a nyugdíjhoz való jog tekintetében messze felette áll minden más rendszernek. Áz új szovjet alkotmány szólás- és sajtószabadság mellett biztosítja a gyülekezési, felvonu­lási és tüntetési szabadságot, s az állam polgárait érintő legfontosabb kérdéseket illetően lehetővé teszi népszavazás lebonyolítását Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának beszéde Tisztelt elvtársak! Meg kell vitatnunk a Szov­jetunió új alkotmányának tervezetét. A Politikai Bizott­ság figyelmesen áttanulmá­nyozta és elvben elfogadta ezt a dokumentumot. Mivel már valamennyien ismerjük a tervezetet, ezért csaik néhány központi, elvi fontosságú kér­désre szeretnék kitérni. Első kérdés: miért volt szükség az új alkotmányra? Azért, elvtársak, mert négy évtized alatt országunkban és egész társadalmunkban mély változások mentek végbe, — mondotta, majd rámutatott: Amikor az 1936-os alkot­lunk lényegében még éppen csak hogy befejeződött a szo­cializmus alapjainak leraká­sa. A Szovjetunióban napja­inkra már felépült a fej­lett, érett szocialista tár­sadalom. Az alapvető, elvi jelentőségű változások érintették a társadalmi élet valamennyi területét. Teljesen megváltozott az ország gazdasága, amelyben osztatlan a szocialista tulaj­donforma uralma. Kialakult és sikeresen működik az egy­séges népgazdaság hatalmas nyos-műszaM forradalom eredményeinek a szocialista társadalmi rend előnyeivel való összekapcsolása alapján fejlődik. Megváltozott a társadalom szocialista képe is. Nemcsak jogi értelemben, hanem gyakorlatilag is meg­valósult nálunk a népek egyenlősége. Valamennyi köz­társaságunk magas fejlettségi szintre jutott, köztük azok is, amelyek korábban gazdasági és kulturális szempontból el­maradottak voltak Ugyanak­kor az összes köztársaság gazdasága az egységes nép- gazdasági komplexum elvá laszthatatlan részévé vált. E változások együttes ered­ményeként a szovjet társada­lom mind egyöntetűbbé vá­lik. Erősödött a munkásosz­tály, a kolhozparasztság és a népi értelmiség megbontha tatlan szövetsége. Fokozaté san elmosódnak az alapvető társadalmi csoportok közötti különbségek. Életmódjukat tekintve egyre közelebb ke­rülnek egymáshoz országunk népei és nemzetiségei. Létre jött az emberek új történel­mi közössége — a szovjet nép. Az érett szocializmus fel építésével, s azzal, hogy a la­kosság valamennyi rétege át­tért a munkásosztály eszmei- politikai álláspontjára, prole­tár diktatúraként létrejött ál­lamunk össznépi állammá vált. Mindezeket az ország életé­ben végbement folyamatokat a kommunista párt irányítot­ta, amely az Októberi Forra­dalomtól kezdve mindmáig J irsadaJrmmk vezető, szerve­ző és mozgósító ereje. Sokkal bonyolultabbá és sokrétűbbé váltak azok a feladatok, ame­lyeket a pártnak meg kell ol­dania. Szerepe még felelős­ségteljesebbé vált, s fokozó­dott az ország egész belső éle téré és külpolitikájára gyako. roit irányító hatása. Végezetül erőteljesen meg­változott a Szovjetunió nem­zetközi helyzete és a világ társadalmi-politikai képe. A Szovjetuniót már nem zárja körül a tőkés világ. A szo­cializmus világrendszerré vált. Létrejött a hatalmas szo­cialista közösség. Jelentősen meggyengültek a világkapita­lizmus állásai. A korábbi gyarmatok helyén több tu­cat fiatal állam jött létre, (Folytatás a 2. oldalon) mány elfogadásra került, ná- szervezete, amely a tudomá­Csuvas és bolgár " V' érkezik megyénkbe Régi barátokat, kedves vendégeket köszöntünk: a hét elején megyénkbe látogat az SZKP Csuvas Területi Bi­zottságának pártdelegációja és a Bolgár Kommunista Párt Targovíste megyei Bi­zottságának küldöttsége. Mindkét delegációt a párt el­ső titkára vezeti. A Heves megyei vendég­látók gazdag, változatos programmal várják vendé­geiket. A két küldöttség tagjai találkoznak szűkebb hazánk párt- és állami veze­tőivel, ismerkednek a megye- székhely nevezetességeivel, meglátogatják megyénk több üzemét, termelőszövetkeze­tét., Szovjet Csuvasia kül­döttsége felkeresi Egerben a Finomszerelvénygyárat és a V1LAT1 Egri Gyárát, Po­roszlón pedig a Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet munkájával is­merkednek. A bolgár delegáció prog­ramjában szerepel a detki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet megláto­gatása, az egri Szőlészeti Ku­tató Intézet és kísérleti terü­leteinek a megtekintése és ellátogatnak Egerben a Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségéhez is. Vidéki út­juk során meglátogatják a siroki fémműveket és a Kompolti Kísérleti Intézetet, Hatvanban pedig a város po­litikai, gazdasági, kulturális életéről tájékozódnak. Mind­két delegáció ellátogat Kis­körére, ahol a vízlépcső je­ledével és jövőjével ismer­kednek és módjuk lesz ven­dégeinknek megtekinteniük szép fővárosunk néhány ne­vezetességét is. Olvasóink és megyénk la­kossága nevében szívből kö­szöntjük szovjet és bolgár barátainkat. Kívánjuk érez­zék jól magukat megyénk­ben. látogatásuk szolgálja és erősítse a magyar, a szovjet, a bolgár nép, Heves megye, a Csuvas ASZSZK és Targo­víste megye dolgozóinak in­ternacionalista barátságát. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke között a korábbi megállapodás szerint a közeli napokban határmenti baráti találkozóra kerül sor Debrecenben és Nagyváradon. (MTI) Magvetők köszöntése Ma őket köszöntjük, a tudás Magvetőit, azt a majd száz* ezer óvónőt, tanítót, általános, közép- és főiskolai, valamint egyetemi tanárt, akik'az egyik legszebb, a legfelelősségtelje- sebb pályát választották hivatásul: a felnövekvő nemzedék szellemének és jellemének pallérozását. Őket illeti az elismerő szó, akik nem büszkélkedhetnek olyan látványos egyéni sike­rekkel, mint a kutatók. a feltalálók, az írók, a festők és a szob­rászok. Mégis, amit nap mint nap tesznek a legrangosabb al­kotómunka, hiszen a tudás labirintusához kínálnak önzetlenül Ariadné-fonalat, s az emberség felé kalauzolják — méghozza sosem szűnő buzgalommal — tanítványaikat. Betűvetésre, olvasásra okítják őket, megismertetik vala- mennyinket a különböző tudományok műhelytitkaival. Az ő ■ érdemük az, hogy a felnövekvő ifjúság eligazodik a világ dol­gaiban. Felkészítették őket: megtanulták megkülönböztetni a lényegest a kevésbé fontostól, elsajátíttatták velük a gondol­kodás fortélyait. A személyes példa erejével plántálták belé­jük a legalapvetőbb erkölcsi normákat. Szorgalomra, igyeke­zetre, folytonos helytállásra nevelték őket. Mestereiktől olyan útravalót kaptak, amelyet mindenütt kamatoztathatnak. Diákjaik előtt tárva az érvényesülés valamennyi kapuja rohamozhatják a siker ormait. Találmányokkal, korszakal­kotó művekkel lephetik meg a világot. Ők viszont a katedrán maradnak, s ott folytatják, ahol abbahagyták. Másoknak szárnyakat adtak, s nézhetik röptűk ívét. Hányán tevékeny­kedtek azért, hogy a hajdan bizonytalankodó gyerekből jól képzett, magabiztos, harmonikus életet élő, teremtő ember váljék. Mennyien adták töprengés nélkül, áldozatkészen a leg­többet: egyéniségük kincseit, tudásuk fájának sosem fonnyadó gyümölcseit. Nevüket nem emlegetjük, pedig nélkülük, sem­milyen érték nem születhet. Ma nekik járnak a tisztelet virágát Azoknak, akiket ném hangol le a pillanatnyi kudarc, akik képesek mindig, mindent újra kezdeni. Hitüket méltatjuk, azt. hogy nemcsak a jelen­ben élnek, hanem a holnapokat is látják. Ezért nézik el a bot­lást. ezért segítik át a tanulókat az esetenkénti buktatókon.. A jövő felé mutatják az utat azoknak, akik nem is sejtik, hogy mivé válhatnak, ki lehet belőlük. Őket köszöntjük, akik hűek maradtak a katedrához, aki­ket nem csábított el a jobb kereset, a magasabb beosztás és jövedelem reménye. Őket, akik névtelenül is a legtöbbet te­szik: embert formálnak. A Magvetők szerénységével... (pécsi) Az építők ünnepe Sokszor, sokféle alkalomból elhangzott már ez a mondás? olyan a megye, a város arculata, fejlődése, mint amilyen az ott dolgozó építőiparé. Hiszen az építők vannak ott minden kisebb-nagyobb beruházáson, a gyarapodó lakótelepeken, az ő munkájuk nyomán lesznek szélesebbek, korszerűbbek az út­jaink. Az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások fejlődésének alapja egyaránt a jó építőipar. Amikor tisztelettel és megbecsüléssel köszöntjük az építő­ket nagy múltú, hagyományos ünnepükön, nemcsak az alka­lom szépítő ereje mondatja ezt velünk. Nem azért, mert ilyen­kor ezt illik, s aztán majd a hétköznapokon meg csak a ba­jokról, a lemaradásokról, a fegyelem hiányosságairól beszé­lünk. Nem feledkezünk meg az ünnepen sem a gondokról, de nem feledkezhetünk meg az év többi napján sem az építők nehéz munkájáról, az esőben, fagyban, vagy éppenséggel tűző napon dolgozókról, a feladatuk természetéből adódó nehezebb körülményekről, s a nehezebb körülmények között is helytálló munkásembérekről. Az építők élete vándorélet lesz mindig, akármilyen magas színvonalra jut is el ez az iparág, hiszen« ha valahol befejezik a munkájukat, tovább kell állni, hogy újat kezdjenek. Nem mindegyiküknek jut ebédidőben meleg étel, sem korszerű fürdő, öltöző, sokan vannak, akik órákat utaznak munka után haza a családjukhoz. Ök azok. akik épí­tik a gyárakat, az utakat, a lakásokat, a kórházakat. A közös célért egységbe szerveződött dolgozók régi ünne­pe az építők napja. Ez a hagyomány adja mai fényét százak, ezrek családtagjaikkal közös mulatságának, az ünnepi sport- vetélkedőknek, a szabadtéri főzőversenyeknek, dalnak, tánc­nak. Az egységbe szerveződött munkások ma már szocialista kollektívákban őrzik tovább az elődeik teremtette hagyomá­nyokat; együtt teremtenek maguknak jobb körülményeket, élnek szebb, gazdagabb életet. Nemcsak másnak építik a szép otthonokat, maguk sem nélkülözik már azokat. Beruházók, tervezők, a vállalatok, szövetkezetek dolgozói, több ezren ünnepük az építők napját megyénkben is. Tiszte­lettel, megbecsüléssel köszöntik őket más szakmabeli dolgozó­társaik. (hekeli) A munkában is élen járnak A Csepel Autógyár egri gyáregységét a fiatalok gyárának is szokták emle­getni. A közelmúltban mintegy 700 millió forintos beruházással kezdődött jár­műprogramban nemcsak a tapasztalt, jól kipróbált szakemberek tudására épí­tenek. hanem a több mint 300 KISZ-korosztályú fia­talra is. Munkájuk a fel­adat nagyságához, a gyár hírnevéhez méltóan tükrö­zi akarásukat és szakmai felkészültségüket. Fényképes riportunk a lap 3. oldalán. (Fotó: Perl Márton) 4 t

Next

/
Thumbnails
Contents