Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-30 / 152. szám

Tudósítás a nyári ülésszakról (Folytatás az 1. oldalról) A törvényjavaslat vitája ’ Bolvárí Józsijáé (Tolna megye) a Magyar Selyem­ipari Vállalat tolnai gyárá­nak igazgatója rámutatott: a korábbi években sokat ostorozott tanácsi költségve­tési pénzmaradvány most már sok esetben a minimá­lis szint alá csökkent és megcsappantak a gazdálko­dás biztonságát szolgáló tar­talékok is. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a tanácsi szabályozórendszer csak ak­kor töltheti be igazán szere­pét, ha legalább minimális bevételi többletet biztosít. Ezért a szabályozók ponto­Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titká­ra a szünetben képviselőkkel beszélget. Dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter Szabó Imrével, a detki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövet­kezet elnökével, megyénk országgyűlési képviselőjével az ülés szünetében sítását folyamatos feladat­ként kell kezelni, minden­képpen ügyelve arra. hogy a tanácsok megbízható tar­talékokhoz jussanak. Kollár József (Budapest), a Csepel Művek főműveze­tője arról beszélt, hogy a jubileumi munkaverseny kezdeményezői, a csepeli dolgozók, a munka termelé­kenységének javítására és egyéb számszerűen kifejez­hető feladatokra vállalt egész évi kötelezettségüknek 59 százalékát teljesítették június közepéig. Ennél azon­ban még talán jelentőseb­bek azok az eredmények, amelyek számszerűen nem fejezhetők ki, mindenekelőtt a minőség javítása, amely- lyei itthon és külföldön még nagyobb megbecsülést akar­nak szerezni termékeiknek. Dr. Sághy Vilmos belke­reskedelmi miniszter elmon­dotta: tavaly a tervezettnél kisebb mértékben nőtt a lakosság fogyasztása, ami­nek elsősorban az volt az oka, hogy a lakosság vásár­lóereje is kisebb mértékben nőtt. mint ahogy azt számí­tották. Az igényeknek job­ban , megfelelő kínálattal azonban — különösen a múlt év első felében — ja­víthatta volna forgalmát a belkereskedelem. Az idén már dinamikusabb fejlődés­re számíthatunk. Ez év el­ső öt hónapjában 10 száza­lékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint ta­valy ilyenkor. Egyre inkább éreztetik ha­tásukat az ipar cs a keres­kedelem között hosszú táv­ra létrejött megállapodá­sok, amelyek jó alapot nyújtanak a kiegyensúlyo­zott ellátáshoz. Ma már számottevő a köz- szükségleticikk-import is, amely a teljes kereskedelmi forgalomnak immár 18 szá­zalékát alkotja. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből választékosabb a kereskedelem kínálata, mint az előző években, sokat ja­vult a hús- és húskészítmé­nyekből az ellátás. Az emel­kedő tejfelvásárlás nyomán az idén újabb 200 helységet tud ellátni a kereskedelem pasztőrözött, tejjel. Javult az ellátás burgonyából. zöld­ségből, gyümölcsből is, bár a tavaszi fagykár érezteti hatását. A zöldségfelvásár­lás új szervezeti rendjétől, az várható, hogy a felvásár­ló szervezet gyors és hatá­rozott intézkedésekkel gon­doskodik minden fogyasztás­ra alkalmas termék átvéte­léről, s arról, hogy ezek a lehető legrövidebb úton el­jussanak a fogyasztóhoz. A múlt évhez viszonyítva az iparcikkek szállítása is tervszerűbbé vált, de még sok a tennivaló. Javítani kell például a tar­tós fogyasztási cikkek al­katrészellátását, a mező­gazdasági kistermelőket a jelenleginél magasabb szin­ten kell ellátni kisgépek­kel, szerszámokkal, anya­gokkal. A minőség sem mindenütt kielégítő. Weiszböck Rezsőné, a Sop­roni Szőnyeggyár igazgatója (Győr-Sopron megye) arról a problémáról beszélt, hogy miközben az üzemekben egy­re nagyobb a munkaerőhi­ány, új üzemek épülnek, amelyek újabb munkaerőket' igényelnek. Véleménye sze­rint megoldható konfliktus­ról van szó, ehhez azonban az szükséges, hogy a köz- gazdasági szabályozókkal is hatásosabban ösztönözzék a vállalatokat a gazdaságtalan termékek, sőt gazdaságtalan munkahelyek megszüntetésé­re, a munkaerő átirányításá­ra olyan helyekre, ahol azt gazdaságosabban fel tudják használni. Dr. Klozsák Györgyné (Bács-Kiskun megye) kis­kunfélegyházi iskolaorvos ki­fejtette: a tanácsok gazdál­kodását kellemetlenül érin­tette a bor forgalmi adójá­nak csökkenése. A tervezett bevételek elmaradása első­sorban a községi tanácsoknál okozott gondot, gyakran me­gyei forrásokból kellett se­gítségükre sietni. Jogos a ta­nácsoknak az az igénye, hogy módosítsák a bevételi terv­számokat. Nagypataki Imre (Fejér megye) a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat igazgató­ja több képviselőtársához ha­sonlóan tarthatatlannak mi­nősítette, hogy egyes válla­latok állandóan munkaerő- hiányra hivatkoznak, miköz­ben nem vizsgálják, hogy miképpen lehetne szerve­zettebbé tenni a munkát. Sürgette, hogy jóval gyor­sabb ütemben szüntessék meg a vállalatok gazdaságta­lan termékeik gyártását,' nélkülözhető munkaerőiket pedig engedjék át más válla­latoknak. Osztrovics József (Vas me­gye) a felsőcsatári talcumbá- nya bányász-csoportvezetője arról szólt, hogy Vas megye iparában hozzáláttak a ter­mékszerkezet gyorsabb üte­mű korszerűsítéséhez, a tex­tilruházati ipar rekonstruk­ciójához, a gépipar és a vegy­ipar fejlesztéséhez. A mező- gazdaságban nagymértékben bővült) az állatállomány. A kormányzati szervek figyel­mébe ajánlotta, hogy a jövő évi költségvetés előkészítése­kor fordítsanak megkülön­böztetett figyelmet azoknak a megyéknek a támogatására, ahol viszonylag nagy szarvas­marha-állománnyal rendel, keznek, mivel az állattartás kevésbé gazdaságos, mint a növényi kultúrák fejlesztése. Táborszki Gyuláné (Hajdú megye) az OTP derecskéi fi­ókjának vezetője a megye oktatási és szociális intézmé­nyeinek fenntartásával kap­csolatos gondokról beszélt. A meglevő anyagi erők felhasz­nálását nehezíti az építőipari kapacitás hiánya. A helyze­ten úgy próbálnak segíteni, hogy az üzemeknek különféle kisgépeket juttatnak, ame­lyekkel tatarozásokat, felújí­tásokat végezhetnek el. Meg­fontolásra ajánlotta a képvi­selő, hogy a felújításoknál tapasztalható kapacitáshiány enyhítése érdekében vizsgál­ják meg a termelőszövetke­zetek és az Ipari szövetkeze­tek anyagi érdekeltségét. Válasz» határozathozatal A vitában elhangzottakra dr. Faluvégi Lajos válaszolt. A tanácsi gazdálkodással kapcsolatos felszólalásokra utalva kifejtette, hogy a magasabb követelmények a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érde­kében továbbra is indokol­tak. A vállalati gazdálkodásban is csak jobb eredményekkel, mindenekelőtt gazdaságosabb termékszerkezet kialakításá­val lehet elérni nagyobb nye­reséget, magasabb jövetel, met. Bejelentette, hogy a köz- gazdasági szabályozók jövő évre várható bizonyos kor­rekcióiról kellő időben tá­jékoztatást kapnak majd a vállalatok, előbb, mint a ko­rábbi években. Végül hangsúlyozta a pénzügyminiszter, hogy már most a gazdaság folyamatos fejlődését jelző, egyensúlyát javító 1976-os esztendő ered­ményeinek, számbavétele­kor gondolnunk kell a fel­készülésre, 1978-ra. Számításba kell venni pél­dául, hogy az ipari termelés már most gyorsabban nő, mint nőtt az elmúlt esztendő­ben. Azután: a mezőgazda­sági év minden bizonnyal eredményesebb lesz, mint a tavalyi. Következésképpen az előrelendülő gazdasági fejlődés nagyobb keresletet, vásárlóerőt eredményez, ami jelentkezik — vállalatoknál, szövetkezeteknél egyaránt — a beruházási igények növe­kedésében, megnöveli a la­kosság vásárlóerejét. E len­dületre, még inkább a vár­ható igényekre a vállalatok­nak már most fel kell fi­gyelniük, nemcsak — netán a jövő év közepén. Ugyan­akkor azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy — a gyorsuló hazai fejlődéssel egyidejűleg —- a külső gaz­dasági feltételek számunkra nem lesznek könnyebbek­Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényja­vaslatot egyhangúlag elfo­gadta. Az országgyűlés ma délelőtt tíz órakor, az OVH elnökének beszámolójával folytatja munkáját. (MTI) Ülést tartott az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnök, sége ülést tartott szerdán délelőtt Egerben. A testület ez alkalommal dr. Varga Józsefnek, Heves megye Ta­nácsa elnökhelyettesének, il­letve dr. Hortobágyi István, nak, a megyei tanács terv­osztálya vezetőjének előter­jesztésében — a lakásépítés megyei tapasztalatairól a munkáslakásépítések hely­zetéről tárgyalt. . Több más mellett — Go­lyó/ Lajosnak, az SZMT osztályvezetőjének tájékoz­tatása alapján — a Szak- szervezetek Heves megyei Tanácsa hatáskörében dol­gozó középszintű politikai vezetők képzésével, tovább­képzésével kapcsolatos ered­ményekkel foglalkozott az elnökség. Ezután javaslatot fogadott el az SZMT és szerveinek II. féléves mun­katervére­Az elnökségi ülésen részt vett Jámbor István, a SZOT közgazdasági osztályának munkatársa is. Egykori partizánok Találkozót rendeztek teg­nap Egerben, a megyei párt- bizottság épületében a (Ma­gyar Partizán Szövetség He­ves megyében élő tagjai ré­szére. A találkozón megje­lenteket — köztük Dékán Sándort, a szövétség orszá­gos választmányának tagját és dr. Varga Józsefet, a me­gyei tanács elnökhelyettesét dr. Patkó Benjámin, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának osztályvezetője köszöntötte. Az üdvözlő sza­vak elhangzása után a ta­lálkozón részt vevő 23 egy­kori partizánt dr- Varga József tájékoztatta a megye gazdasági helyzetéről majd válaszolt a megye élete Iránt ma is nagy érdeklődést ta­núsító veteránok kérdései­re. A találkozó további prog­ramjában Dékán Sándor tá­jékoztatta a megjelenteket a választmány és az országos bizottság 1976. évi munkájá­ról. Munkatársunk telefonje­lentése) Mintha egy kissé elhúzó­dott volna az idő; a korábbi években a nyári ülésszak ilyenkor már régen lezajlott, de mentségként azonnal eszébe jut a krónikásnak, hogy az elmúlt hetekben a hazánkban és a velünk kap­csolatos nemzetközi életben lezajlott események halasztó erejűek voltak. Ezek nyo­mait itt is tapasztalhattuk az országgyűlés szerdán megkez­dődött nyári ülésszakán. De ne vágjunk a közepé­be. a kötelező kronológia be­folyásolja a tudósítást. Kezdjük például azzal, hogy ha nem is „falrengető” té­mák szerepeltek, így első látás­ra a napirenden — bár itt a fontos szó fokozásak nincs he­lye — az Országház látogatott­sága szinte minden eddigit felülmúlt. Sokan voltak első­sorban vendégek, csak má­sodsorban például diploma­ták. A diplomáciai páholy NDK „szekciója” töltődött fel ért. hető okokból, hiszen az első napirenden az NDK—Ma­gyarország közötti egyez­mény ratifikálása szerepelt. A nagykövettel az élen szép számban itt volt a testvéri NDK követségének sok tiszt­viselője. Egyébként nagy taps köszöntötte az egyezmény törvényerőre emelését. Ott hagytam abba, hogy sok érdeklődő érkezett, sok vendég, akik a képviselők választók, illetve hozzátarto­zói közül kerültek ki. A meg­élénkült folyosók, a zsúfolt karzatok láttán az egyik kol­légám megjegyezte: — A T. H. ma kétféle je­lentést takar. A hagyományos Tisztelt Házat s a mai — Telt Házat... A nyári ülésszak tehát kezdetét vette, s természete­sen a mieink aktív részvéte­lével. Az aktivitást ezúttal Vadkerti Miklósné képviseli, aki a csütörtöki, tehát a mai felszólalására készül. Méghoz­zá lámpaláz nélkül, a két ok­ból az egyik: — Most szólalok fel má­sodszor az országgyűlésen, természetesen megint mező- gazdasági kérdésekkel foga- lalkozom. A másik: — Mindjárt az elején szót kapok, így időm sem lesz ide­geskedni. .. Szabó Imre közbeszól: — Jó, hogy Annuska a víz­ügyi kérdések kapcsán emel szót, így legközelebb nekem is jut téma a mezőgazdasági területről. Fő az egyeztetés. Szabó Imre egyébként ez­előtt néhány perccel beszél­getett dr. Sághy Vilmos mi­niszterrel, köszönetét mond­va a segítségért, hogy a detki tsz kapott egy megbízható te­repjáró gépkocsit. Szükség is volt rá, hiszen nagy területet járnak be a munka irányí­tói, s ehhez elengedhetetlen a jármű. Kissé fáradtan érkezett Eperjesi Iván, az országgyű­lésre. Az előző éjszaka végig talpon volt: munkásőrí szol­gálatot látott el. — Ez is társadalmi munka — hárította el az esetleges sajnálkozást. Persze, ami a pihenést illeti, kissé várni kell. — Most kezdődik a „kép­viselői nyár”, ami csupán országgyűlési szünetét jelent, mert a nap bármely percé­ben adódhat, hogy foglalkoz­ni kell a választókerület dol­gaival. Persze, pihenésre is sor kerül: augusztusban Zán- kán leszünk a családdal, a vállalat üdülőjében. A szünetben, a társalgóban beszélgetett dr. Barta Tibor debreceni református püspök és Komjáthy Aladár esperes, megyénk országgyűlési kép­viselője. Kádár János csatla­kozott hozzájuk, kedvesen ér­deklődve a püspök egészségi állapotáról. Egy perc múlva dr. Várkonyi Tibor, az Akció Katolika elnöke is felbuk­kant a közelben: — Részt vehet a beszélge­tésben katolikus is? — kér­dezte mosolyogva. Természetes hát, hogy a be­szélgetés hamarosan a Vati­kánban tett látogatásra tere. lődött. A beszédekre vissza­gondolva Kádár elvtárs mondta: — A pápa határozottan, félreérthetetlenül nyilatkozott azokról a kérdésekről, ame­lyek közösen érdekelnek ben- nünket. Ez sokat jelenthet a jövőben az együttműködés területén. Az ülésszak ma folytató­dik. A Heves megyei képvi­selők tábora érthető várako­zással tekint a szűkebb haza dolgait taglaló felszólalás elé. Kátai Gábor ,Mmísöe€\. im június 30«, csütört^ é

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents