Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-29 / 151. szám
Papírháború PAPÍROK FÖDIK EL az íróasztal tetejét. Megrendelések és visszaigazolások, szállítási szerződések és azok módosításai, akadályközlések és kötbérigények. Irattartókat töltenek meg a telexgépen történt üzenetváltások írásos nyomai, s az anyaggazdálkodási főosztály vezetője kesernyés mosollyal mondja, íme, a papírháború. Készül a vállalati törvény, s nagy a szükség rá. Egy- egy termelőhely tevékenysége ugyanis csak kis részben belügy, nagyrészt olyan kapcsolatok szövevénye, ami más cégek munkáját befolyásolja, kedvezően vagy kedvezőtlenül. Némi képet alkothatunk erről a szövevényről, ha tudjuk, a szocialista iparban az önálló vállalatok és szövetkezetek száma megközelíti az ezerhatszázat, az ipartelepeké pedig — azaz az önálló cégek különböző egységeié — a tízezret. Ha csupán öt partnerrel van viszonya egy-egy termelői egységnek — ami nagyon szerény feltételezés —, az is ötvenezer vonal a képzeletbeli térképen, már szinte követhetetlen, megfejthetetlen kuszaság. S még inkább azzá válik, ha ezeket a vonalakat némelyik szállító hasra ütve húzza meg, ígér, bár tudja, úgysem lesz az ígéretből semmi. A főosztályvezető említette papírháború, sajnos, valóság. A vállalatközi kapcsolatokban jogilag sem teljesen megnyugtató a helyzet. Még kevésbé állíthatjuk ezt a partnerek — erkölcséről, azaz a jogi határokon túlterjedő, sokszor megfoghatatlan- nak látszó, de valóságos zavarokat okozó magatartásról. Termékek meglehetősen kiterjedt körénél szerződési kötelezettséget írnak elő a jogszabályok, a formával ezek szerint nincs hiba. A gvakor- latban azonban — mint azt különböző vizsgálatok, így a Gazdaságkutató Intézet elemzései bizonyították — a szerződés könnyen félretolható papír, hátrányos következmények nélküli beváltatlan ígéret. A megrendelő ugyanis kényszerűen tudomásul Következik a búza Aratják a repcét Füzesabonyban (Tudósítónktól.) Szorgalmas munkával teltek a tavasz és a nyár eddigi napjai o füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezetben. Ez az igyekezet egyik oka annak, hogy a kedvezőtlen, csapadékszegény időjárás ellenére is megfelelő eredmények mutatkoznak. Sárközi József, a közös gazdaság elnöke elmondta, hogy befejeződtek a növény- ápolási munkák. Véget ért a cukorrépa második kapálása is. Befejezés előtt áll a lucernafélék második kaszálása és a 600 hektáron termelt kukorica is jól fejlődik. A nyári munkák nagy részét Füzesabonyban is az aratás adja, amelyre intézkedési terv alapján jól felkészültek. A gépszemlét követő napon az aratás is megkezdődött a 100 hektár reoce betakarításával. Az 11.00 hektáron termelt őszi búza aratása július első napjaiban kezdődik, ezt követően pedig még 200 hektár tavaszi árpa, 60 hektár fénymag és 200 hektár olajlen betakarítására is sor kerül. Az új termény tárolásáról is gondoskodtak Füzesabonyban. A múlt évben épült 300 vagonos magtár mellé az idén három 20 vagonos vasvázas színt is építettek. Ezenkívül a helyi és a kápolnai gabonaátvevő helyekre is folyamatosan szállítják majd az új termést. Császár István veszi, mit diktál a szállító cég, mert ha nem, akkor legközelebb szóba sem állnak vele. Még inkább így van ez a szerződési kötelezettség nélküli termékeknél, s persze nem egy esetben fölcserélődnek a szerepek, a megrendelő másítja meg szándékát, megígérte valaminek az átvételét, s hirtelen eláll ettől. FURCSA VISZONYOKBA pillanthatunk bele egy-egy szállítási megállapodás olvasásakor. Kiderül például, hogy a teljesítés határideje kényelmesen tág — az első félév, a harmadik negyedév —, s miközben a megrendelőnek ebbe bele kell törődnie, azt is tudomásul vetetik vele, amit előszállítási jognak neveznek, azaz, kaphatja korábban az árut, az 6 gondja, mit kezd azzal. így könnyen megfejthetővé válik az a lázgörbe, amelyet negyedévenként, félévenként az ipar értékesítése alapján rajzolhatunk. Idén például, az év első negyedében húszmilliárd forint választja el a januárt és a márciust, utóbbi hónapban ennyivel több árut adtak el a termelők, mint az esztendő kezdő harmincegy napja alatt. Ennél is szemléletesebb az a tény, hogy a beruházási célokra történő értékesítés márciusban ötszöröse volt a januárinak, azaz zúdult az anyag, a félkész- és késztermék, amint ezen a módon történt tavaly, tavalyelőtt. Nem véletlen, egyszeri jelenségről meditálunk tehát, hanem a zavaroknak arról a gócáról, amelyet mindenki kárhoztat, de fölszámolására kevesen cselekszenek. Az utóbbihoz ugyanis át kellene tömi a bűvös kört, az ígérünk, mert nekünk is ígértek, a megszegjük a szavunkat, mert velünk szemben is megszegték stílusú, típusú gondolkodás- és magatartásmódot. Nemcsak szerződésekről, cégszerűen aláírt papírokról van szó, hanem azokról az ígéretekről is, melyek ugyan hivatalosan, de nem köteles- ségszerűen hangzanak el. Aki kapja az ígéretet, valami miatt bajban van, s aki megígéri a gyors segítséget, készségét, megértését tanúsítja. Sűrűn azonban csak addig, amíg teljesíteni kellene a vállaltakat. Akkor közbeszól ez meg az, ilyen és olyan „váratlan” akadály, amiről persze már az ígéret megtételekor tudtak, de hátha csoda történik, meg egyébként is, mit szólnak, ha rögtön kimondják a nemet? SOK ÍGÉRET sem gazdagít egy cseppet sem, s e köznapi bölcsesség mintha újdonságként hatna annak számára, ki ígéri, mit magával sem hozott, otthon sem hagyott, amit tehát nem teljesíthet. Miért akkor a megértő bólogatás? Mert nem kerül semmibe, következménye szinte nincsen, s ha időlegesen is, de a jótevőnek kijáró hálát bezsebelhetik érte. Vannak, akik valóságos művészetté fejlesztették az ígérgetést — a szerződéses fegyelemről folytatott népi ellenőri vizsgálat jó néhány olyan vállalatra bukkant, amely egyetlen szerződését sem teljesítette a kikötéseknek megfelelően! —, akik szinte sportot űzve hitegetik a partnereket. Ezek a szóbűvészek pályát tévesztettek. Valahogyan tudatni kellene ezt velük. Esetleg a jogi lehetőségek következetes alkalmazásával, az erkölcsi felelősség nagy nyilvánosság előtti számonkérésével. Veress Tamás Az MTI hírmagyarázója írja Ma kezdődik az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás at 1■ oldalról) port, a mezőgazdasági, a szociális és egészségügyi, a jogi-igazgatási és igazságügyi. a kulturális, az építési és közlekedési, a kereskedelmi, az ipari, valamint a terv- és költségvetési bizottság vette górcső alá. Az üléssorozaton félszáznál több képviselő fűzte hozzá véleményét a kiadások, bevételek alakulásához. Megállapításaik egybevágtak a zárszámadást összeállító Pénzügyminisztérium véleményével: az elmúlt év gazdálkodási eredménye — a mérsékelt növekedésű ütem ellenére — összességében kielégítő volt. A fejlődés iránya az iparban alapvetően helyes volt. a vállalatok a korábbinál nagyobb figyelmet fordítottak az erőforrások takarékosabb felhasználására és az önköltség csökkentésére. örvendetes tényként nyugtázták a képviselők, hogy a termelés növekedése teljes egészében az élő munka termelékenységének emelkedéséből származott. A termékszerkezet korszerűsítése főleg a központi fejlesztési programokhoz kapcsolódott, jóllehet az iparban a gazdaságos termelési és értékesítési szerkezet kialakításának üteme még nem volt kielégítő. Figyelemre méltó tényként nyugtázták a bizottságok, hogy a vállalatok mind reálisabban értékelik a munkaerőhelyzetet és nagyobb súlyt helyeznek a meglevő munkaerő hatékonyabb foglalkoztatására, Kedvező irányú változást érzékeltek a teljesítménybérben dolgozók arányánál is: ez az ipar egyes területein egy esztendő alatt négy-öt százalék kai emelkedett. Javult a munka- és üzemszervezési Kompolti lucerna a Balkán mentén Tudományos együttműködés Bulgáriával A szocialista országok közötti együttműködésnek sokféle változata alakult ki az elmúlt évek során. A közvetlen áru- és termékcsere, a tervek, a gyártmányok, a licencek cseréje mellett a KGST komplex programjának megvalósításában nagy szerepe van a tudományosműszaki kapcsolatoknak is. Ennek egyik példája az a kétoldalú együttműködés, amely a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézete és három bulgáriai mezőgazdasági kutatóintézet között alakult ki. BORSÖ-, SZÖJA- ÉS LUCERNANEMESÍTÉS A kompoltiak legrégibb kapcsolata a Russei Mező- gazdasági Kutató Intézettel van, melynek munkatársai 1969-ben jártak Magyarországon és ellátogattak a Heves megyei intézetbe is. 1975-ben újabb öt évre szóló szerződésben biztosították a további kapcsolatok elmélyítését. A russei intézet és tájkörzete a Duna-völgyében egészen Dobrudzsáig helyezkedik el. A táj száraz éghajlatú, ahol a csapadék mennyisége alig éri el az évi 3—400 millimétert. Az intézetben és környékén főleg pillangós takarmánynövények: lucerna, borsó- és szója nemesítéssel, valamint -termeléssel foglalkoznak. Vizsgálják a növények védelmi módszereit, és termelésük gazdaságosságát. A kompolti és a russei intézet közötti kapcsolat főleg a lucemanemesítésre, a fajták és fajtajelöltek cseréjére irányul. Közösen vizsgálják, milyen eredményeket adnak Kompolton a russeiek által nemesített lucernák, illetve a bolgár tájon a kom- polti nemesítvények. A kutatók évente rendszeresen találkoznak egymással és véleményt cserélnek tapasztalataikról. SEGÍTSÉG AZ AGRÁRIPARI KOMBINÁTOKNAK Hét év óta eredményes kapcsolatban vannak a kompoltiak a Pleveni Takarmánytermesztési Kutató Intézettel is, amely a Balkánhegység északi oldalán helyezkedik el. Arra több a csapadék, mint a russei tájon, így még alkalmasabb takarmánynövények termelésére. Az intézetet nemrég korszerűsítették és modem, jól felszerelt laboratóriumokat rendeztek be. ahol főleg lucernanemesítéssel foglalkoznak. A pleveniek a húszezer hektáras és annál nagyobb agráripari kombinátoknak nemesítenek lucernafajtákat, termelésükhöz pedig technológiákat dolgoznak ki. Az üzemeket köz- gazdasági adottságaik és termelési szerkezetük alapján csoportosítják. A talaj- és éghajlati viszonyokat figyelembe véve a tájnak megfelelő fajtákat nemesítenek, adnak át, és a legalkalmasabb termelési módszereket dolgozzák ki az üzemeknek. A kompoltiak és a pleveniek közötti együttműködés főleg a lucemanemesítésre, a nagy termőképességű fajták előállítására irányul. Közösen vizsgálják a hibrid- lucerna-nemesítés lehetőségeit. a kórokozók elleni védekezés módszereit MÓDSZER A KENDERTERMELÉS GÉPESÍTÉSÉRE A kompolti kutatók nagy sikereket értek el Bulgáriában az általuk nemesített kenderrel, hiszen 1968-tól a kompolti kender államilag elismert és köztermesztésben levő fajta a bolgár mező- gazdaságban, Lassan másfél évtizede annak, hogy a Szófiai Textilipari Kutató Intézet rendszeres együttműködési kapcsolatban van a kompoltiakkal. Főleg szaktanácsokat kérnek a termeléshez. A szófiaiak ugyanis rendszeresen minősítik a kompolti kendert, hogy mint nyersanyag mennyire alkalmas textilipari felhasználásra. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. A kompoltiak most a legújabb megállapodás alapján segítséget nyújtanak a szófiaiaknak amag- kendertermelés gépesítéséhez is. A Heves megyei kisközség, Kompolt. nagy hírű kutatóintézetének tehát az elmúlt évek során három bolgár mezőgazdasági kutatóintézettel alakult ki eredményes együttműködési kapcsolata. A kölcsönös tapasztalatcserék, a folyamatos fajtacserék, az új technológiák átadása egyik fontos láncszeme a magyar—bolgár tudományos-műszaki együttműködésnek. Mentusz Károly tevékenység színvonala is, de az eredmények mértéke még elmarad az elvárhatótól. A mezőgazdasági üzemek jelentős része is alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez, nagyobb figyelmet fordított az intenzív fejlődést segítő gazdaságszervezési módszerekre. Igaz, az időjárás tavaly is sok gondot okozott, így a nagyüzemek termelési eredménye 15 százalékkal maradt el az 1975. évitől. Jóllehet a jövedelemcsökkenés azzal járt, hogy a nagyüzemek nyereségéből kevesebb jutott' a fejlesztésre, a képviselők megnyugtatónak tartották. hogy ennek ellenére rendelkezésre állnak az idej beruházásokhoz szükséges erőforrások. Az eredmények nyugtázása mellett természetesen sok szó esett a bizottsági fórumokon gazdálkodásunk fogyatékosságairól is. A szociális és egészségügyi bizottság tagjai például a gyógyhelyek fejlesztését, a gyógyvizek hasznosítását. a közegészségügyi munka javítását sürgették, s szeretnék jobbnak látni a hazai műszergyártást. ellátást is. A kulturális bizottság a beruházások terén az általános iskolai tantermek tető alá hozatalát tartotta a legfontosabb teendők egyikének, mert a népesedéspolitika jóvoltából a következő esztendőkben már nagyobb számú iskoláskorú gyermekkel kell számolni. Az építési és közlekedési bizottság a lakásépítés kapcsán megállapította*. a mennyiségi tervek teljesítésekor elengedhetetlen követelmény a határidők pontos betartása, s a minőségi követelmények maradéktalan teljesítése is. A mező- gazdasági bizottság tagjai az ipari anyagokkal való ellátás fogyatékosságait, az alkatrészellátás hovatovább krónikus gondjait tették szóvá. A kereskedelmi bizottság szorgalmazta, hogy a termékstruktúra változása miatt „kieső” áruknak is legyen gazdája. Az ipari bizottságban — egyebek között — sürgették az anyag- mozgatás szélesebb körű gépesítését, hiszen ez a fajta tevékenység ma még solo emberi erőt, energiát köt le. A képviselői munkacsoportok véleményét summázó tanácskozáson a terv- és költségvetési bizottság úgy foglalt állást, hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot elfogadásra javasolják az országi gyűlés plenáris ülésén. Nem kevésbé fontos téJ mája lesz a nyári ülésszaknak az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolója. Amint az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén megállapították: a vízgazdálkodás nem csupán a népgazdaság egy ágat jelenti, hanem az egész társadalom ügyét. Életbevágóan fontos, hogy legyen elegendő és megfelelő minősé- gű víz a lakosság ellátásához. az ipari üzemek és a mezőgazdaság munkájához. (MTI) Az AF0R a nyári csúcsforgalomban ígérik: nem lesz fennakadás Az ÁFOR számításai szerint ezen a nyáron az üzem. anyag-forgalom 7 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőttit. Így a három nyári hónapban átlagosan havi egymillió 280 ezer tonna motorbenzin kiszolgálását tervezik. Felkészültek a júliusi és augusztusi úgynevezett csúcsforgalmi hónapra is, amikor 14—20 százalékkal több üzemanyag kiszolgálásáról kell gondoskodni. Az árufedezet elegendő, mert folyamatos a pótlás a hazai termelésből, és a növekvő igények ’'látására a Szovjetunióba is kapnak szuperbenzint. Megkezdték az augusztus 30-ig tartó nyári készenléti ügyeletet. A gépjárművek vezetői országszerte mintegy 450 üzemanyagtöltő állomáson tankolhatnak. Budapesten 58 benzinkút fogadja a vásárlókat, s ezek közül 43 vasárnap is nyitva tart. 18 helyen pedig éjjel is lehet tankolni. Vidéken 257 töltő- állomás tart vasárnapi ügyer letet, éjszakait pedig 76. Harcban a zajjal A Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetben önálló laboratórium foglalkozik az egyik leggyakoribb munkahelyi és környezeti ártalommal: a zajjal. A sza* emberek érzékeny műszerekkel „feltérképezik” a zajforrásokat és megtervezik a védekezés módját is. Képünkön: az Iparművészeti Vállalat kazánházában végeznek méréseket. (MTI fotó,' Csikós Gábor felvétele — KS), Nwísiti Q 1977. júaius S3„ f
