Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-26 / 149. szám

Amíg a zöldség a fogyasztókhoz fut Szerződés — kérdőjelekkel Hatvan és környéke zöld- ségellatása szempontjából komoly feladat hárul a bök dogi Béke Termelőszövetke­zetre, amelynek tagjai a ház­tájivá! együtt hétszáz hektá­ron termesztenek zöldborsót, paprikát, káposztát, karfi­olt. Termékeik közvetítését a Zöldért hatvani kirendelt­sége végzi, éspedig szerződé~ ses alapon. Nem közömbös tehát, hogy a két intézmény között milyen a kapcsolat, a szerződő felek hogyan tart­ják magukat a játékszabá­lyokhoz. — Kezdetben zökkenőmen­tes volt minden, semmi sem íefhőzte be kereskedelmi kapcsolatunkat — jegyzi meg a téma kapcsán Tóth András szövetkezeti főköny­velő. — ötszáz mázsa velő­borsót szállított el például a Zöldért, s fizette a kilón­kénti 6 forintos árat. Ennek lassan vége, mint ahogyan a fejes káposzta is rövide­sen lefut. Van azonban leg~ alább negyven hektárnyi zöldpaprika Boldogon, ami­nek a szerződéses értékesíté­sével nem vagyunk minden­ben kibékülvel Félmillió paprika Dudás Istvánná, a terme­lőszövetkezet elszámolója ennyi különböző fajta papri­kát adott már át a Zöldért szállítóinak. Eleinte darab­szám, vették, fizették, s a termelők oldaláról nézvést csak jóval kecsegtetett az üz­let. Induláskor a töltenivalót 4,80, a kovácsházit 3,50, az erős, hegyes paprikát pedig 2,30 forintért számolta el a kereskedelmi partner. A hé­ten azonban fordult a kocka. Jött a kiló! Ami magában véve nem jelent semmit. Ha­nem amikor két nap alatt az első osztályú portéka ára 34 forintról 25 forintra csök­ken, rögtön számolni kezd a termelő. — Számol, s kisüti, hogy jobb felrúgni a szerződést, mert szabad piacon jobban keres — veti közbe Tóth András. — Percig sem állí­tom, hogy erkölcsös ez a dolog. De figyelembe kell venni a sok kínlódást, koc­kázatot’ Különben az a vé­leményem. hogy a tempót véti el gyakorta a Zöldért. Mert ha legalább egy hét alatt, forintonként csök­kentve mérsékelné az átvé­teli árat, a folyamatot min­denki természetesnek venné, s nem zúgolódna... Az sincs ínyünkre, mellesleg, hogy előbb nekünk kell je­lentenünk, miből mennyit tudunk szállítani, s a keres­kedelem ezt követően szabja meg zöldségfajtánként a té­rítést. Uborka, tök, paradicsom Amit a zöldségfélék átvé­telével kapcsolatban Boldo­gon tapasztaltunk, • jellemző a hatvani, csányi termelő- szövetkezet helyzetére is. Legfeljebb más cikkekkel ■összefüggésben. A Lenin például hajtatott paradicsomot szállít napi 10 —15 mázsás tételben, kilón­ként 35 forintért. A csányi - aknak az uborka kilójáért 6,50, a főzőtökért 2,50 forin­tot fizetett látogatásunk nap­ján a Zöldért. S ami az ed­dig elmondottakon kívül szembetűnő: gyakorta esik meg, hogy a kora délután, csökkentett áron átveti zöld­séget még aznap, s az előző felvásárlási jegyzékben sze­replő forintösszegért továb­bítja a fogyasztóknak. Furcsa a Zöldért másféle eljárása is! \ Boldogon fordult elő,N hogy a bejelentett paprikameny- nyiséget — minőségi kifogás miatt — a felvásárló nem vette át. De a tényről sem­miféle dokumentumot nem adott a szövetkezetieknek, így azok bármikor kötbér- fizetésre kötelezhetők a szer­ződés felrúgása miatt. Hol­ott a szállítást rajtuk kívül álló ok miatt nem tudták teljesíteni. A Zöldéri oldaláról Tapasztalatainkat össze­gezve kopogtattunk a Zöldért hatvani telepvezetőjének irodaajtaján. Molnár János általában kedvezően nyilat­kozott szerződéses partnerei­ről: teljesítik kötelezettségü­ket. Tagadta viszont, hogy a termelő gazdaságoknak min­denképpen el kellene fogad­niuk a cég árajánlatát. — Él a negyevennyolc órás előrejelentés! Él árban és visszajelzésben egyaránt. A termelőszövetkezetek veze­tői azonban módosíthatják menet közben a nekünk szánt zöldségmennyiséget, ha az érte kínált összeget nem tartják elfogadhatónak. Isz- szuk is a levét! Néha kerü­lünk olyan helyzetbe, hogy a legnagyobb erőfeszítés elle­nére sem tudjuk kellő meny- nyiségű zöldséggel ellátni a piacokat, elárusítóhelyeket. Az uborka, paprika, káposz­ta szomszéd megyékbe ván­dorol ilyenkor magasabb érért, mint amit egri köz­pontunk éppen akkor meg­határozott. Ha kedvezőtlen a szabadpiac? Bezzeg je­lentkezik a cikktöbblet, amit zokszó nélkül felvásáriunk, s a felesleg megy tartalékba, vagy távolabbi igényt elégít ki. Ami a minőségi kifogást illeti? Bizonylatunk van Medveczky Ferenc aláírásá­val. miszerint másnap jegy­zőkönyvileg rendeztük az ügyet. Az árakkal pedig azért sem manipulálhat ná­lunk senki, mert a különböző zöldségek csak a beszállítást követő napon, az új ár ér­vénybe lépésekor kerülnek üzletbe. Teli rak (árak A problémák tisztázását követően a közeli hetek ki­látásáról is megkérdeztük Molnár Jgnos telepevezetőt. Egyelőre telítettek a raktá­rak két napra való zöldség­gel, s a kiszállítást rendsze­resen pótolják. Ha mégis veszély fenyegetné a stando­kat, árudákat, jön vissza a borsó, paprika, uborka ká­poszta az egri, gyöngyösi hű­tőházakból. Természetesen nem minden terem meg a környéken, az újburgonya- szállítmányok például a Nyírségből érkeznek. Az ön­tözés meghonosításával azon­ban mind több gazdaság lesz úrrá a_szárazságon, így a ta­valyinai jobbak a kilátások, s hosszabb távon ígérnek fo­lyamatos piaci zöldségellá­tást. Moldvay Győző Július 1-én lép életbe az egységes, {elemeit műszakpótlék A Minisztertanács határo­zata alapján, július 1-én ve­zetik be azoknak a fizikai dolgozóknak és a termelést közvetlenül irányítóknak az egységes, felemelt műszak- pótlékát, akik az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelem­ben vagy a vendéglátásban, több műszakban végzik munkájukat. Ezek a dolgo­zók július 1-től a délutáni műszakban egységesen 20, az éjszakai műszakban 40 szá­zalék pótlékot kapnak, és to­vábbi 10 százalék pótlék jár közülük azoknak, akik foly­tonos munkarendben dolgoz­nak. A műszakpótlék emelésé­hez az állam anyagilag is jelentékeny mértékben hoz­zájárul. Minden olyan ipari, élelmiszer,.-kiskereskedelmi és vendéglátó vállalat meghatá­rozott állami támogatást kap, ahol a II—III. műszakban teljesített munkanapok ará­nya 1976-ban elérte a teljesí­tett összes munkanap 8 szá­zalékát. Ahol ugyanis ennél kisebb mértékben alkalmaz­zák a több műszakot, ott a vállalatoknak nem okozhat nagyobb gondot a műszak- pótlék emelése, mert ezeken a helyeken az emelés össze­ge a béralapnak még az egy százalékát sem éri el. Mint a Munkaügyi Minisz­tériumban elmondták, a vál­lalatok hivatalos statisztikai jelentései alapján állapítot­ták meg, hogy az adott he­lyen milyen arányokban fog­lalkoztatják a fizikai dolgo­zókat több műszakban, s a számítógépek ennek alapján összegezték, hogy egy-egy vállalatnak mekkora állami támogatás jár. Az ágazati mi­nisztériumok, felügyeleti szervek már tájékoztatták vállalataikat ezekről az ősz- szegekről és az elszámolás módjáról is, így a magasabb műszakpótlékot a vállalatok már a júliusi bérrel zavarta­lanul kifizethetik. A pótlék­emeléshez mintegy 1500 vál­lalatnak, évi 1,8 milliárd fo­rint támogatást nyújt az ál­lam, vagyis az emelésnek több mint kétharmadat a költségvetésből finanszíroz­zák. Természetesen előfordul, hat, hogy valamely vállalat­nál — például átszervezés miatt — az utóbbi időben lé­nyegesen megváltozott a többműszakosok aránya, amit a támogatás összegének ki­számításakor még nem tud­tak figyelembe venni. Ilyen esetekben az ágazati minisz­tériummal kell a vállalatnak konzultálnia. Olyan eseteket természetesen a minisztériu­mok nem vehetnek figyelem, be, amikor a vállalat fizikai beosztásúnak akar feltüntet­ni olyan dolgozókat, akiket korábban „tévedésből” egyéb kategóriába sorolt. Viszont lehetőség van arra, hogy az ágazati miniszter továbbra is nagyobb pótlékot engedélyez­zen azok részére, akik ed­dig is a mostantól kötelező­nél nagyobb pótlékot kap­tak. A Munkaügyi Minisztéri­umban rámutatnak, hogy a vállalatoknál helyesen teszik, ha alaposan áttanulmányoz­zák a műszakpótlék egysége­sítésével és emelésével kap­csolatos minisztertanácsi ha­tározatot. Ebből ugyanis ki­tűnik, hogy mely ágazatok­ban, s hogy csupán a több műszakban foglalkoztatott fi­zikai dolgozók és közvetlen termelésirányítók műszakpót­léka emelkedik. Nem emel­kedik tehát azoknak a pót­léka, akik egy műszakban dolgoznak, — mint például az éjjeliőröké. Az ipari dolgozók esetében még egyszerűb a helyzet, mert itt a műszakpótlék ar­ra a körre vonatkozik, ame­lyet 1973-ban a munkásbér­emelés érintett. A változás csak annyi, hogy az emelés most nemcsak az állami yál lalatokra, hanem a szövetke retekre is kiterjed. A vállalat és a dolgozók közötti vitás esetekben a munkaügyi dön­tőbizottsághoz kell fordulni A jó bornak is kell cégér avagy: miért nem veszik a mátr a derecskéi téglát? AZ OLVASÓ ENGEDEL- MÉVEL e helyen szokatlan dologra vállalkozik most az újságíró: reklámszöveget szeretne írni. Nem valami külön pénz, jutalom remé­nyében, hanem ingyen, hiva­talosan : bérmentve ... Ugyanis szilárdan hiszi, köz­ügyét szolgál e reklámmal. Meg a tanulságaival is. Szóval: Alfa—1 és Alfa—2 idom a hivatalos neve a be­mutatásra szánt terméknek. Az egyes számú a kettestől annyiban különbözik, hogy a hossza tíz centiméterrel több. Az Alfa-elemekből egy-há- rom szintes teherhordófalas épületek építhetők. Alkalma­sak továbbá vázkitöltő falak építésére is. Kivitelezési tud­nivalók: a falazóelemeket vízszintes üregelésű elhelye­zésben, kötésben kell beépí­teni. Az egyes sorok az alat­tuk levő sor vállaira támasz­kodnak. Falazáskor a függő­leges hézagot ki kell tölteni habarccsal. A habarcshéza­gok elméleti vastagsága egy centiméter. Egyébként: az Alfa-ele­mekből készült 29 centimé­ter vastag blokkal hőtech­nikai szempontból sokkal jobb a 38 centi vastag, kis méretű téglából készült fal­nál. Kevesebb habarcs kell. kevesebb cement, a fuvar- költség a felét sem éri el. Azonos munkerőt figyelem­be véve: egy családi ház fa­lainak felépítése kis méretű téglából kilenc napig, Alfá­ból másfél napig tart. HOGY HOL GYÁRTJÁK ezt a nagyszerű építőanya­got? Ingyen eláruljuk: az Észak-magyarországi Tégla~ és Cserépipari Vállalat mát- raderecskei gyárában. Ha sietnek, még találnak belő­le. A gyárban és környékén néhány százezer darabot. E sorok írója ott volt a közelmúltban a mátraderecs­kei vázkerámia-üzem ava­tásán. Olasz gépsorok, mo­dern berendezések, auto­maták, programvezérlésű szárítók: igen, ez a jövő, végre láthatunk jó példákat ebben az iparágban is. Na­ponta három családi házhoz elegendő anyagot gyárt az üzem 38 dolgozója. A gyár­építők remekeltek, több ki­tüntetést adtak át 'az ava­táskor, hónapokkal a határ­idő előtt lett kész a beru­házás. A minőség kiváló. Az új üzemre azért volt szük­ség, hogy országos program szerint az állami lakásberu­házásokkal azonos számban épülő családi és kis társas­házak kivitelezői is korszerű falazóblokkhoz juthassanak. Ezt a típust a Téglagyári Egyesülés 1965-től, az emlí­tett vállalat 1968-tól kísér­letképpen már gyártotta. A mátraderecskeiek a rekon­strukció előtt kis mennyi­séggel szintén pórbálkoztak. Akkor gyenge volt a minő­ség. Két évig nem is foglal­koztak vele. Aztán a nagy­szerűen sikerült rekonstruk­ció után < ismét előálltak: januártól próbaképpen, áp­rilis 1-től pedig már prog­ram szerint folyik két mű­szakban a termelés. Minden rendben megy. kivéve egy csekélységet. A korszerű Alfa falazóblokkokat nem veszi senki. Se magánépítő, sem közület. Tele van vele már a gyárnak a környéke is. SZOMORÚAN SÉTÁLGA­TUNK a téglahegyek között Keller Józseffel, a derecs­kéi gyár műszaki vezetőjé­vel. Nem értjük a dolgot. Il­letve : — A minap fölhívott tele­fonon valaki Szeged környé­kéről — mondja. — Óriási szívességet szeretne kérni ismeretlenül, kezdte a tele­fonáló. Nágyon fontos dolog­ról volna szó, ha egy mód van rá, segítsen. Miben? Háromezer Alfa falazóblokk kellene sürgősen, egy héten belül. Uram, harmincezret is vihetnek, egy óra múlva! Nem ismerik még ezt a korszerű falazóelemet. A ter­vezők nem ilyet terveznek az épületekhez, az építőmester sem ajánlja a megbízójának. Nem ismerik az előnyeit, járkálnak a megszokott, a hagyományos után. Mert nem volt reklámja időben ennek az új terméknek, nem propagálták eléggé, nem tet­ték ismertté, ország—világ előtt ennek a beruházásnak a célját. S most elönti De­recskét az Alfa-tégla. Az üzemben a gép rendületlenül szabdalja, továbbítja a tá­rolókra a. nyers blokkokat, megállás nélkül. A drága berendezés csak nagy szériá­ban, folyamatos kihasználás mellett dolgozik gazdaságo­san. De hát a gazdaságosság­ról most nem szívesen beszé­lünk ennek a korszerű üzem­nek a falai között. Építőanyagot ajánlgatni ? 'Kajtatni vevő után, amikor inkább az.t szoktuk meg, hogy ajándékot kell adni még a hírért is: tégla jött a TÜ- ZÉP-telepre? A vállalat sem nagyon törődött a bemuta­tással. A termék nem telje­sen ismeretlen — gondolták —. korábban már foglalkoz­tak vele, két másik gyár is próbálkozik termelésével a/, országban, hadd menjen hát. Egy-két hónapja jelentettek meg csupán egy ismertető szórólapot. A derecskeiek pedig megkapták a termelé­si feladatot, a terveket, az ő dolguk a végrehajtás, nem a vevők után járkálás. Átáll- niuk most sem lehet másra. Annyit módosítottak csupán, hogy az Alfa—2 gyártásáról a tiz centivel hosszabb Alfa —1-re álltak át. Ebből egy hónapi termelést el tudnak adni. Mi lesz a többivel? Ezt én is szeretném tudni — mondja a műszaki vezető ... AZ ÉSZAK-MAGYAROR­SZÁGI TÜZÉP Vállalat He­ves—Nógrád megyei Kiren­deltségének központjában Bodó Lajos csoportvezetőnek is ismerős a gond. Nincs kellően propagálva az anyag, neki is ez a véleménye. Nem a kereskedőket, hanem a tervezőket, az építőipari vál­laltokat, szövetkezeteket, a kisiparosokat. kell meggyőzni az új termék hasznosságáról. Mint mondja, ők a maguk részéről mindent megtettek: a TÜZÉP-telepekre vittek mintát, elsősorban Recsk környékére, de került még Balassagyarmatra is. Elvit­ték gyárlátogatásra a telep­vezetőket, sőt bevonták a tájékoztatásba az áíész-tele- pek irányítóit is. Mégsem viszik. Persze, most a többi falazóanyagból is van elég, nem kell sorba állni a már befutott B—30-as tégláért, s a tavai}' még hiánycikk, ol­csó pernye-gázszilikát téglá­ból minden mennyiség kap­ható. Bodó Lajos visszaemlé­kezése szerint egyébként an­nak idején a már hagyomá­nyos B—30-as, lyukacsos blokktéglát is nehezen vet­ték. amikor még új volt. Majdcsak megszokják ezt is. NEM N AGYON NYUG­TAT MEG. Ezért érdemes volt fél évvel előbb befejezni egy beruházást? Jo minő­ségben, a költségeket nem túllépve? Mert ez így ma már ugyancsak drága do­log. Mindenesetre megnyugta­tó lehet, hogy legalább ez a reklám nem növeli a költsé­geket ... Hekeli Sándor NEMCSAK MUNKA: ünnep is, szertartás is ná­lunk az aratás, ily módon ünnep volt hetünk első napja, mert nálunk ekkor kezdődött meg az aratás. Miként a tudósítás arról híven beszámolt, pontosan deli tizenkét óra volt, ami­kor Tarnamérán az első kombájn nekivágott az ár­patáblának. Az első sorok „leborotválása” nyitányát jelentette a legfontosabb nyári munkának, mely — azt reméljük — dúskalá- szú lesz, szép termest hoz nekünk. A csillagászati nyár be­köszöntésével • megnyitot­ták kapuikat az építőtá­borok is, köztük, ezúttal huszadszor — Hevesen a Braun Éva nevét viselő tábor, ahol 120 középisko­lás diák kezdte meg a munkát. Kedden a megyei tanács végreható bizottságának ülésével folytatódott az események sora. s ezen nem kevésbe fontos té­mák szerepeltek, mint az idei beruházások helyzete, a lakossági szolgáltatások Égerben és környékén, csz- közkihasználás a terme­lőszövetkezetekben, és az ifjúságii parlamentek ta­pasztalata. Kereskedelmi életünk változatosabbá, gazdagabbá válását ered­ményezte a megyeszékhely szövetkezeti áruházában megrendezett csehszlovák és a Centrum Áruházban megrendezett lengyel nem­zeti hét. Ugyancsak a Centrum sikeréről értesül­hettünk örömmel az el­múlt héten: az Amfora által meghirdetett „Étke­zés a szabadban” című országos kirakatrendező pályázaton megosztott I— U. díjat nyertek. EGYRE FOKOZÓDIK a figyelem a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó meg­ünneplésére. Amellett, hogy nap mint nap újabb vállalásokról, felajánlások­ról lehet hallani, egyre több magyar—szovjet if­júsági találkozóról érke­zik hír. Az ifjúsági klubok és a KISZ-alapszervczetek külön programként terve­zik megycszcrte ezeket a baráti, nagyon jó hangu­latú esteket. Az elmúlt hetet tette sokáig emlékezetessé az a tény is, hogy most ért vé­get az a nehéz erőpróba, amely a június 9-én meg­kezdődött érettségi vizs­gák velejárója. Szerdán országosan befejeződtek az érettségik, így me­gyénkben is: 21 gimnázi­um 759 és 22 szakközép- iskola 688 tanulója bizo­nyította ezen a fórumon felkészültségét. Sokan kö­zülük most már a megér­demelt vakációt töltik, mások az egyetemek és főiskolák „bevételéért” in­dítottak — remélhetőleg sikeres küzdelmet az ugyancsak most megkez­dődött felvételi vizsgákon. AZ EGER—MÁTRA vi­déki Borgazdasági Kombi­nátnál viszont már az ősz­re készülnek. A szőlő ugyan még csak most vi­rágzik, de a kékszőlőfcl- dolgozóban már megtar­tották a próbaüzemet, nem kevésbé nemes céllal, mint hogy tökéletesítsék a ha­gyományos. több évszázad­ra visszatekintő egri ♦ö- rösborkészitést. Reméljük, ez a kellemes bír sokak számára jelent felüdülést a tikkasztó nyári napok­ban. (ku-ti) 1977. június 26., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents