Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-26 / 149. szám
Erősödött a párt Tiszanánai fiatalok az élen V ándorzászió a húsprogram teljesítéséért „A tagkönyvcsere jól szolgálta a párt felkészítését a kongresszus határozataiban és a programnyilatkozatban megfogalmazott feladatok megoldására” — állapította meg,az akciót értékelve, június 22-i ülésén a Központi Bizottság. Az előkészítés időszakában, a múlt év tavaszán, minden párttaggal, több mint . há„ romnegyedmillió kommunistával folytattak személyes beszélgetést a pártvezetőségek, s az ezzel megbízott aktivisták. A párttagság nagy felelősséggel és reális szemlélettel mondott, véleményt a párt politikájáról, annak megvalósulásáról; munkahelyének. alapszervezetének és önmaga tevékenységéről. Rengeteg, hosszú távon is hasznosítható politikai tapasztalatot hozott felszínre a beszélgetések sorozata; mindenekelőtt azt bizonyította újólag, hogy a párttagság magáénak vallja a párt következetes politikai irányvonalát, kész kiállni érte, és cselekvőén részt venni megvalósításában. Ez az alapállás jellemezte a helyi politikai, ideológiai, gazdasági és kulturális munka javítását, hatékonyabbá tételét célzó javaslatokat; a kritikus és önkritikus észrevételeket. Az alapszervezetek, vezetőségek, pártbizottságok konkrét intézkedési, illetve feladattervvé rendezték, munkaterveikbe építették be ,a hasznosítható javaslatok350 millió lorint értékűvel több építőanyag Az építőanyag-ipari vállalatok és szövetkezetek — az ÉVM gyorsjelentése szerint — júniusig mintegy 350 millió forint értékű aruval többet szállítottak az építőknek, mint a múlt év azonos időszakában. Különösen dinamikusan, 13,4 százalékkal bővítették termelésüket az építőanyag-ipari szövetkezetek. s a népgazdasági tervnek megfelelően, 4,7 százalékkal az EVM-válialatok. A naik ezt a gazdag gyűjteményét. Minden üzem és intézmény, minden város és megye jelzései odakerültek a Központi Bizottság asztalára. A testület így a beszélgetések tapasztalatait összegezve megállapíthatta: „A párt eszmei, politikai, szervezeti egysége szilárd, érvényesülnek a lenini normák, a kommunisták lelkiismeretes, példamutató munkával vesznek részt a szocialista építés feladatai, nak megoldásában. A Magyar Szocialista Munkáspárt ered. menyesen tölti be társadalmunkban irányító, vezető szerepét.” A tagkönyvcsere tehát elérte alapvető célját: általa is erősödött pártunk eszmei, politikai, cselekvési egysége. De nemcsak értékelt, hanem megjelölte a legfőbb tennivalókat is a vezető testület. Ezek között első helyen áll a gondos, céltudatos pártépítő munka folytatása. Jelenkori történelmünk vitathatatlan eredménye, hogy a párt nem önmagára hagyatkozva tesz erőfeszítéseket a társadalmi haladásért, hanem a szocializmust meggyőződéssel igenlő és építő tömegek támogatásával, részvételével. Közülük mindig egyéni elbírálás alapján — mellőzve minden mechanikus kategorizálást — a munkások, mezőgazdasági dolgozók, termelőszövetkezeti tagok, értelmiségiek és alkalmazottak legjobbjait kell felvenni sorainkba, azaz kommunistává nevelni őket. Eátható tehát, hogy a pártéletnek olyan legbensőbb kérdéseit is, mint a pártépítés, a tagfelvétel, a legszélesebb társadalmi összefüggésben tekintette át a Központi Bizottság. Ugyanilyen ösz- szefüggésben szól a közlemény a pártélet lenini normáinak további érvényesítéséről, a párton belüli demokrácia eredményes működéséről, mert ez az alapja, feltétele a párton kívül is a közéleti és munkahelyi demokrácia fejlődésének. Megkapóan következetes logikai láncolatként húzódik végig az állásfoglaláson a párt és a munkásosztály, a párt és a nép összeforrott- ságórtak gondolata. Amikor például — egy korábbi, helyes döntés nyomvonalán továbbhaladva — az alapszervezetek munkájáról szol a közlemény. Tehát egy szigorú értelemben vett belső, szervezeti kérdésről, a következő mondat altkor is már széles horizontra nyit ablakot: „Az alapszervezetek erősítsék kapcsolataikat a pártonkívü- liekkel, gyakoroljanak nagyobb hatást környezetük szocialista szellemű formálására, a politizáló légkör fejlesztésére. — A párt és az ország előtt álló feladatok sikeres megoldásához elengedhetetlen eredményes szövetségi politikánk következetes folytatása.” Természetesen az egyén, az egyes kommunista számára a tagkönyvcsere a párthoz való tartozás megújítását — vagy meg nem újítását jelentette. A tagság 2,7 százaléka — nem kapott új tagkönyvet a decemberi taggyűléseken. Saját elhatározásuk, ból léptek ki sorainkból, vagy a kommunista közösségek döntöttek így róluk. Számunkra persze egyetlen távozó sem puszta statisztikai adat; minden kilépés vagy törlés mögött emberi sors húzódik meg. A tagkönyv- cserének ez a tapasztalata a pártszervezeteket még következetesebb pártépítésre, még jobb nevelőmunkára, a párttagokkal — különösképpen az idős kommunistákkal — való, még odaadóbb törődésre kell, hogy ösztönözze. A tagkönyvcsere alkalmával a párttagok közül sokan kérték, javasolták: legyen máskor is ilyen vagy ehhez hasonló beszélgetés. A Központi Bizottság álláspontja ebben a kérdésben is világos: „Az évenkénti beszámoló taggyűléseket úgy kell előkészíteni, hogy a párttagoknak módjuk legyen a fontos politikai kérdésekben véleményt nyilvánítani, s emellett személyes gondjaikat is megbeszélni.” A pártélet e jelentős eseménysorozata a Központi Bizottság mostani ülésével befejeződött E befejezés azonban bizonyos értelemben inkább nyitány: a gyakorlati pártmunkában sürgeti a folytatást, a tapasztalatok tervszerű hasznosítását. A Hódmezővásárhelyen megrendezésre kerülő mező- gazdasági napok keretében pénteken adták át a KISZ KB védnökségi vándorzászlóját a húsprogram teljesítése felett vállalt védnökségben legjobb eredményt elért KISZ-szervezeteknek. A két zászló egyikét a tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezet állattenyésztésben dolgozó fiataljai nevében Bartók János KISZ-titkár vette át. A meghirdetett védnökségi mozgalomban a szövetkezet fiataljai 1975-ben is a legjobbak között voltak, negyedik helyezést elérve. 1976-ban már az élre kerültek. eredményes munkájuk benne volt abban, hogy a szövetkezet állattenyésztési tervét mennyiségben, minőségben és az árbevételben is túlteljesítette. A szövetkezet állattenyésztésében nagyon sok fiatal — közöttük számos szakmunkás — dolgozik, akik a különböző állattenyésztési munkával kapcsolatos országos vetélkedőkben egyénileg is jó helyezéseket értek el. Közülük került ki például a gépi fejők országos versenyének egyik helyezettje. 1976-ban a termelési értéket nyolc, az árbevételt 6 százalékkal teljesítették túi Az egy kocára eső évi szaoo- rulat 20,5 darab volt, a fiaidéi átlag 9,2, s az évi tejtermelési átlagot 1976-ban 699 literrel növelték. Az állattenyésztésben dolgozó fiatalok, a tehenészetben dolgozók 400, a sertéstelepen dolgozók 100 társadalmi munkaórát végeztek a telepek rendezéséért, parkosításáért. Tégla- és Cserépipari Tröszt gyárainak dolgozói a jubileumi versenyben a nagy berendezések kapacitásának jobb kihasználásával növelték a termelést. A keresletnek megfelelően az építési idényre az egy‘évvel ezelőttinél 7,2 százalékkal, mintegy 45 millióval több téglát gyártottak. s gázszililcát falazóanyagból 13 százalékkal bővítették a tei'melést. Több téglagyárban a tetőcserép iránti kereslet csökkentése miatt a gépeket a falazóanyag gyártására állították at. A cementipar dolgozói, szocialista brigádjai az év első öt hónapjában 6,5 százalékkal növelték termelésüket, s így az építési idényre mintegy 115 ezer tonnával több kötőanyagot szállítottak az építkezésekre. A kavicsiparban a nagyjavítások átütemezésével lehetővé tették, hogy már az év elején nagy tételekben szállítson a MÁV, s gazdaságosabban hasznosíthassa vagonparkját, kapacitását. Ugyanakkor a nyári építési idényig a termelést is tíz százalékkal növelték, s így a betonelemgyárak és az építkezések az egy évvel ezelőttinél mintegy 300 ezer köbméterrel több kavicsot kaptak. Az adalékanyag-ellátás javításával a betongyárak is a korábbinál jobban kihasználhatták berendezéseiket. Így a jubileumi versenyben 37,3 százalékkal, vagyis 45 ezer köbméterrel több kész betont szállítottak az építkezéseknek, mivel nemcsak munkájukat köny- nyítetjék, hanem jelentős mennyiségű cementet is megtakarítottak. A betonelemgyárak a nagy kereslet kielégítése érdekében majdnem 100 ezer méterrel több feszített födémgerendát szállítottak az építőknek, mint egy éwei ezelőtt. Honfoglalás Visontán Szép ez a táj. É6 most nem csupán azért említjük, mert így akarunk hangulatot teremteni, hanem azért, mert a környezet légköre nagyon fontos tényezője az itt folyó gyógyító munkának, gondozásnak. Visontán vagyunk, abban a szociális otthonban és osztályon. amelynek lakói valamennyien elmebetegek. Két hónapja, április első felében, költöztek ide, a valamikori munkásszállásokra. Arra voltunk kiváncsiak, milyenek az új körülmények, javult-e a betegek és gondozottak helyzete a korábbi állapotokhoz képest. ÍJ Szelíden simul bele a tájba a Mátra itt., ezen a sikabb részen. De kéklő hegyei csak karnyújtásnyira vannak. És hiába a kerítés, a zárt kapu, a drótháló mintha nem is lenne. Ez a levegősség, nyitottság, a mogorván komor kőfalak hiánya is jót tesz. Az ablakokból mindjárt a hegyekre látni, aki pedig az udvaron sétál, vagy a majdani pihenőpark kialakításán fáradozik, úgy érezheti, mintha kint lenne a hegyek között. — Jó napot kívánok, főorvos úr — szólítja meg ár. Béla Árpádot az egyik beteg. — Nagyon jól érzem itt magam, jó itt dolgozni. — Pedig nem készítettük elő, nem tanítottuk meg vele a szöveget — mondja az új ságirónak félig tréfásan a főorvos. A váratlan epizód önmagáért beszél. — Van még itt tennivalónk — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Mátyás László, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház igazgató-főorvosa —, például rendezni kell a parkot, de már most is minden egészen más, mint azelőtt volt. Bementünk az elmeosztályra. Kényelmes helyek, frissen festett ágyak, székek, más berendezési tárgyak. Ide nem is kell már több semmiből. A sodronyokon matracok, az ágyon paplan. A legtöbb helyiségben négy ágy van. Kényelem, zsúfoltság nélkül, nem úgy, mint akár két hónappal ezelőtt is. Hatvani István, gazdasági vezető már sorolja is, honnan kaptak segítséget a felszerelés beszerzésére. A megyei tanács és az Egészség- ügyi Minisztérium is jelentős összeggel támogatta őket. Az étkezést úgy oldják meg, hogy a Felsö-magyár- országi Üzemélelmezési Vállalat konyhája küldi az ételt a Thorez bányaüzemtől. Kifogástalan a minőség, bár két-három féle diétát is kell biztosítani a betegeknek. 2. Iherczog Tamás. aszociális otthon vezetője megmutatja a majdani zöldségkertészet területét. Egy ha az egész, de jól jön majd a konyhára mindaz a friss zöldségféle, amit maguk nevelnek majd maguknak. A szociális otthonban a legnagyobb a ^változás. Sok- sok millióba került a felszerelés. amelynek egy részét maguk újították fel aránylag kis költséggel Joggal büszkék erre. Most olyan körülményeket teremtettek az otthon lakóinak, amiről korábban csak álmodozni mertek. Jól érzik itt magukat a dolgozók is. A száz személy befogadására alkalmas nővérszálló minden kényelmet biztosít a számukra. Ezt mondja Fehér Judit is, aki most vizsgázik majd az ápolóképzőn, és utána érettségizni akar. Egészen friss a végzettsége Major Lászlóné~ nak, ö is csak jókat tud mondani az itteni körülményekről. — Orvosunk nincs annyi, amennyi kellene — jegyzi meg dr. Bállá Gyula, az egészségügyi osztály vezetője. — Főként a lakáson múlik az üres állások betöltése. — Ezért fordult a megyei vezetés az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumhoz azzal a kéréssel, hogy kapjunk lehetőséget a bérlő kijelölésére — teszi hozzá Berényi József, a városi tanács elnöke. — Ne kelljen a névjegyzékbe venni a jövendő lakót. Magyarán: arról van szó, hogy akkor is kaphasson lakást a Gyöngyösre települő orvos, ha valamilyen oknál fogva nem lenne rá jogosult. Tetszik, nem tetszik: kényelmes bérlakás nélkül senki sem hajlandó a már jó körülményeit feladni, csak azért, hogy a Mátra lábánál lakjék. 3, Olyan ez is, mint egy új gép: az első hetekben, hónapokban Ö6sze kell illeszkedniük « fogaskerekeknek, áss alkatrészeknek. Bejáratásnak mondják ezt az időszakot. Azt már láttuk, hogy a betegek és a gondozottak nagyszerű körülmények közé kerültek Visontán. A betegek tulajdonképpen a városi kórházhoz tartoznak, annak egy kihelyezett részlegét alkotják. Tehát ellátásukról a „benti” osztály gondoskodik, nincsenek magukra hagyva. A nagyobb kérdés az egészségügyi dolgozók létszámának a biztosítása. Valamivel ide kell „csalogatni” őket. Valamivel többet kell kapniuk itt, hogy „megérje” nekik Visontán maradniuk. A szállás kifogástalan, minden kényelmi berendezéssel rendelkezik. Van még egy külön kulturális épület is, ahol klub, kondicionáló szoba, könyvtár, mozi, előadóterem ad keretet sokfajta szórakozásra és hasznos időtöltésre. Irodalmi színpadok, művészegyüttesek. lehet jelentkezni: nagyon várják őket a visontai egészségügyi dolgozók. Mert hiába jár a kórház saját autóbusza műszakváltáskor a város és a kinti munkahely között, este már Gyöngyösről kiutazni Vison- tára nem lehet. Talán kérhetnék a bányát és az erőműt arra, hogy a saját mun- kásjárataikra vegyék fel az egészségügyiseket is. Akár ■moziba mentek, vagy táncolni egyet. Mert ugyan őszintén érezte is. hogy nagyon elégedett az itteni körülményeivel Be~ rényi László, aki 1954-től dolgozik a kórháznál, mint ápoló, de ő Atkáron lakik. A műszak után. hazamegy. És hiába a kétszemélyes szoba, a tv, a vasalóhelyiség, a társalgó, a nővérszállás lakói nem járhatnak haza. Csikorcful még a gépezet Visontán, Van még tennivaló is bőven addig, amíg minden a helyére kerül, és virágok, bokrok, gondozott utak veszik körül a tágas, szellős épületeket. De ez már a kellemes része mindannak, ami jellemzője a visontai egészségügyi részlegnek. Nagyszerű társadalmi ösz- szefogás, őszinte segítő szándék és készség teremtette meg ezt az otthont és elmeosztályt. Száz és száz embernek adták vissza a nyugalmát és a reményét. Ha elkészül a munkaterápiás rész is, akkor felgyorsul az a folyamat, amelynek révén á betegeket visszavezetik a társadalomba. Úgy gondoljuk, a technikai feltételek kialakításában és fenntartásában sokat tehetnének az erőmű és a bánya szocialista brigádjai is. Messzire sem kell menniük ezért Egy szó mint száz: a valamikori ötlet valóra vált Visontán. És ebben nemcsak az a jó, hogy milliós értékeket mentettünk meg a volt munkásszállások fennmaradásával, hogy milliós értékeket takarítottunk meg a volt szállások átalakításával és felhasználásával, hanem a legfőbb jó, hogy többszáz beteg, elesett embernek adtunk humánus környezetet és fogódzót, amelybe kapaszkodva ismét a társadalom ' hasznos részévé, lehetnek. Ezért olyan megnyugtató ez a visontai honfoglalás. G. Molnár Ferenc A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat egyik legújabb mélyművelésű bányája, az Iza- major II. 1976. decembere óta üzemel. Emellett nagy mennyiségű bauxitot termel ki a legfiatalabb bakonyi külszíni fejtés, a csetebercki bauxitbánya is. (Képünk). (M TI Foto — Bisztray Károly)
