Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-25 / 148. szám
Alacsony a jövedelmezőség A szarvasmarha- tenyésztés helyzete Csütörtökön délután Kovács Ferencnek, az Egri Járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének vezetésével. tanácskozott a testület. A két napirendi pont a lakosság fogyasztási cikkekkel való ellátása, illetve az egri .járás területén a szarvasmarha-tenyésztés helyzetét tükröző jelentés megvitatása volt. A népi ellenőrzési bizottságok vizsgálatai, jelentései ma már szerves részét képezik a központi döntéshozataloknak. A népi ellenőrök tevékenysége nem visszaélések, bűncselekmények leleplezésére, felderítésére vonatkozik elsősorban, hanem jelentős segítség, őszinte információ a népgazdaság valamely szférájából. Az egri járásban folytatott vizsgálódás, amely a szarvasmarhatartás és -tenyésztés helyzetét elemzi, még a leghasznosabb összefoglaló jelentések közül is kiemelkedik tárgyilagos precízségével, szakszerűségével és azzal az igényével, amely a járásban felmerülő konkrét gondok alapján a hazai szarvasmarha-tenyésztés érdekében von le megszívlelendő következtetéseket. A vizsgálat külön érdeme, hogy nem esik a statisztika bűvöletébe, a számokat, adatokat a mélyebb összefüggések feltárására használja fel, s el tudja különíteni az időleges jelenségeket a hosszú távú tendenciáktól. Kétségtelen tény, állapítja meg a jelentés, hogy 1972 és 1976 között — a vizsgált időszakban — 9,7 százalékkal növekedett a szarvasmarha- létszám, a tehénlétszám pedig csaknem húsz százalékkal emelkedett. Ez mindenképpen örvendetes jelenség a szarvasmarhatartás hét szűk esztendeje után. A létszám- növekedés azonban — teszi hozzá a-vizsgálat jelentése—. sajnos nem annyira az állami támogatások és a felvásárlási árak javára írandó, hanem a különböző szervek „ráhatásának”, magyarul az elvárások hangoztatásának köszönhető. Hosszú távon viszont csak közgazdasági szabályozókkal és nem elvárásokkal lehet biztosítani az állomány növekedését, adódik önkéntelenül a következtetés a fenti megállapításból. A járás mezőgazdasági nagyüzemei 55 százalékkal, tehát több mint felével ki- , vánták növelni a tehénlétszámot az ötödik ötéves tervben, tehát 1980-ig. Ez nem volt teljesen megalapozott, olvasható a jelentésben. S hogy miért nem, azt így fogalmazza meg a vizsgálatot folytató vezető: „Nem kielégítő a szarvasmarha-ágazat jövedelmezősége, aránytalanul rosszabb, mint más mezőgazdasági ágazatoké”. Igaz ugyan, hogy a felvásárlási árakat emelték és különböző támogatások léptek életbe, de egyidejűleg azonos vagy nagyobb mértékben nőttek a termelési költségek is. A szarvasmarha-tenyésztésről nagyon sok szó esik manapság, de lényeges kérdése volt ez az ágazat a mezőgazdasági termelés egészének mindig, hiszen az egész mezőgazdasági termelési értéknek csaknem 14 százalékát a szarvasmarha-tenyésztés adja, az állattenyésztésben ez az arány pedig eléri a 60 százalékot. Nem mindegy tehát, hogyan mennek a dolgok az ágazaton belül. A közelmúltban megindult típusdifferenciálás, a tej- és hústermelő fajtára való szakosodás sem ment zökkenőmentesen. Az egyik legnagyobb hiba éppen a központi szervek változó elképzelései voltak. Előfordult, hogy a termelőüzemek fél- vagy esetleg egy- évenként kaptak különböző, sőt homlokegyenest ellenkező értelmű utasítást, illetve ajánlást felsőbb szerveiktől a fajta és típus kérdésében. A szarvasmarha pedig nem futószalagon gyártható és bármikor, tetszés szerint lecserélhető termék, illetve termelési eszköz. Egy-egy döntésmi' hoszú évekre megvan a maia kihatása. Jelenleg az egri járásban négy gazdaság szakosodott hústermelésre, a többi a tejet választotta. A tehénállomány szakosodási megoszlása 80:20 százalék a tej javára. Ez az arány a tervek szerint 65:35-re változik 1980 végére. Részletesen tárgyalja a jelentés a szarvasmarha-tenyésztés egyik legfontosabb hátországi kérdését, a takarmánytermesztés helyzetét is. Egyebek között megállapítja, hogy a takarmánybetakarítás gépesítése — kulcskérdés a takarmánytermesztésben — a mezőgazdaság általános gépesítési színvonalához képest is nagyon elmaradott. A szarvasmarhatartásban felhasznált takarmányok sem mennyiségileg, sem minőségileg nem elégítették ki az elmúlt évben az igényeket. A takarmányok a szakszerűtlen betakarítás, kezelés miatt éppen a tejtermelés szempontjából legfontosabb táplólóanyagokban károsodtak leginkább. Ugyanilyen lényeges kérdés az állattenyésztés gépesítésének helyzete is. A szarvasmarhatartásban alkalmazott gépeknél sok a meghibásodás, a több évvel ezelőtt beszerzett Volga gyártmányú .fejőgépek elhasználódtak, elavultak, lecserélésük most van folyamatban. A tartástechnológiában a fejlesztés igen költséges, meghaladja a rendelkezésre álló a.nyagi erőt. Mindezek a kérdések sürgős megoldásra • várnak, az annyira kívánatos előrelépés kihagyhatatlan láncszemeit képezik. A vizsgálat megállapítja, hogy történt előrehaladás, és nem is jelentéktelen a szarvasmarhaügyben. A járási 23,2 százalékos tehénlét- szám-növekedés megfelel az adott időszak elvárásainak. Ahhoz azonban, hogy lényeges és döntő változások következzenek be, az ágazaton belül további lépésekre van szükség. Példának említi a jelentés, hogy a tej önköltségi ára a búza önköltségének négyszerese, ára pedig a kétszeresét sem éri el. Megnyugtató megoldást hosszú távon csupán az hozhat, ha érdemes lesz a mezőgazdasági nagyüzemeknek a növénytermesztés késztermékeit állati termékké transzformálniuk. Ma ugyanis az a helyzet, hogy sokkal egyszerűbb és jövedelmezőbb, ha a növénytermesztés késztermékeit bocsátják áruba a gazdaságok és nem fektetik be újra ezeket a termékeket az állattenyésztésbe, ahol a rossz jövedelmezőség mellé még alacsony termelési szint is járul. Más kérdés, hogy ez az alacsony termelési szint éppen a helytelen arányok miatt alakúit ki. Szigcthy András Szovjet látogatók a bélapátfalvi nagyberuházásnál A megyei pártbizottság meghívására kedves vendégek tájékozódtak pénteken a bélapátfalvi nagyberuházásról: Victor Vasziljevics Orosz, a Szovjetunió magyar- országi nagykövetségének tanácsosa, a szovjet kolónia pártbizottságának titkára, és D. F. Novikov, a nagykövetség együttműködési gazdasági tanácsosa látogattak előbb Egerbe, majd az épülő cementgyárhoz. Egerben Vaskó Mihály, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket, akikkel — más páítvezetők társaságában — megbeszélést is folytatott a bélapátfalvi munkákról. Ezután a nagykövetségi tanácsosok Barta Alajossal, a megyei pártbizottság titkárával és Habéra Lászlóval, a járási pártbizottság első titkárával tovább utaztak a Bélkő alatti községbe. Bélapátfalván felkeresték az öreg cementgyárat, majd ennek igazgatója, Sas Kálmán, valamint Végh József, a Cementipari Művek vezér- igazgatója, Koráik Lajos az ÉPBER műszaki igazgatója, az országos operatív bizottság elnöke, s mások kíséretében megtekintették a nagy- beruházás munkáit. Ütjük során, a Bélkő 530 méteres szintjén levő új, üzemi „alag- útban” megnézték, hogy hová kerül majd a szovjet előtörő berendezés, majd szemlét tettek a község szélén kialakított rakterületen, ahol a külföldről érkező berendezéseket is tárolják, végül pedig rövid sétát tettek az épülő, új cementgyárnál, bepillantván — többi között — a leendő klinkerégető kemence szereléseibe is. A helyszíni ismerkedés után, az ÉPBER kirendeltségén szóbelileg is informálták a vendégeket az összesen 17 millió rubel értékű megbízás eddigi teljesítéséről. Ei- mondojtták, hogy a szovjet partnerek a megrendelt felszerelésnek mintegy 80 százalékát szállították idáig Bélapátfalvára, s az év végéig előreláthatóan további kétmillió rubelért érkezik gép. Ugyanekkor szó esett a gondokról is, s ezek eloszlatásához a nagykövetségi tanácsosok segítségét kérték. Annál is inkább, mert a bélapátfalvi nagyberuházás nemcsak gazdasági, hanem politikai ügy is. A nagykövetségi tanácsosok támogatásukról biztosították a beruházókat, s a jelenlevő szovjet szerelésvezetőkkel további jó együttműködést ígértek. (gyóni) Július 3: Az 55. nemzetközi szövetkezeti nap A mozgalom hagyományaihoz híven július első vasárnapján — immár 55. alkalommal — világszerte meg- ünneplik a nemzetközi szövetkezeti napot. A hatvan ország 330 millió szövetkezőjét képviselő Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége most közzétett nyilatkozatában a tartós béke biztosítását elősegítő, az igazságos társadalmi és gazdasági rendszert szolgáló szövetkezeti elvek világszerte történő elterjesztését, valamint az együttműködés szélesítését tűzi ki zászlajára. A 4600 szövetkezetben 4,2 millió tagot tömörítő magyar szövetkezeti mozgalom képviseletében az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége adott ki felhívást. Ebben rámutat, hogy Magyarországon, a többszörös tagságot is figyelembe véve, a felnőtt lakosság mintegy 25 százaléka tagja a szövetkezeteknek, s együttesen a nemzeti jövedelemnek csaknem egyhar- madát állítják elő, társadalmi mozgalmi tevékenységükkel pedig a szocialista demokratizmus és a közművelődés fejlesztését szolgálják. Az 1400 termelőszövetkezet a mezőgazdasági termelésnek mintegy kétharmadát adja és eredményesen segíti a szövetkezeti parasztság gazdasági, társadalmi fejlődését. A 988 ipari szövetkezet szerepe az építőiparban, egyes belső ellátási, szolgáltatási, valamint exporttevékenységekben különösen kiemelkedő. A kisekereskedel- mi forgalomnak csaknem egyharmadát szervezi a 305 általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet, amelyek a termelőszövetkezetekkel együttműködve munkálkodnak a zöldség-gyümölcs termelési program megvalósításán, elősegítve a háztáji és a kisegítő gazdaságok lehetőségeinek minél jobb kiaknázását. A lakásszövetkezetek több mint 600 ezer ember számára nyújtanak otthont, a takarékszövetkezetek szolgáltatásait pedig több mint egymillió ember veszi igénybe. A szövetkezők hagyományos ünnepe alkalmából az OSZT a szövetkezetek előtt álló társadalmi, gazdasági feladatok közül az új típusú szocialista szövetkezetek létrejöttét és munkálkodását is lehetővé tevő Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakozott munkaverseny felkarolását, az 1977. évi népgazdasági terv sikeres megvalósítását állítja a középpontba. Felhívja a szövetkezeteket: tegyék hatékonyabbá szervezetüket, erősítsék tagsági kapcsolataikat, fejlesszék a szövetkezeti demokráciát, valamint közéleti, közművelődési tevékenységüket. Helsinki szellemében hangsúlyozza a felhívás a béke ügyének szolgálatát. A helyi megemlékezéseken túlmenően az Országos Szövetkezeti Tanács — a Békés megyei szervekkel együttműködve — Szarvason, július 3-án nagygyűlést és egész napos kulturális programot szervez. (MTI) Figyelemmel és fegyelemmel Beszélgetés a tűzvédelemről Ügy szerepel a köztudatban a tűz, mint a legszörnyűbb elemi csapások egyike. Néhány, különösen nagy kárt okozott tűzeset történt az utóbbi hónapokban — köztük a legutóbbi a nagykanizsai áruházi raktártűz —. s ez még jobban az érdeklődés előterébe hozta a tűzoltóság munkáját, a tűzvédelem időszerű feladatait. Horváth Sándor tűzoltó ezredest, a BM-tűzoltóság országos parancsnokhelyettesét kerestük fel a tüzek megelőzésére, a tűzoltóság munkájára és a nyári tennivalókra vonatkozó kérdésekkel. — Kezdjük a tüzesetek okaival. Mi okozza e téren önöknek a legtöbb gondot? — Legmakacsabb ellenfelünk: a gondatlanság. A természeti erők áltál okozott tüzeket kivéve szinte minden eset mögött a gondatlanság húzódik meg. A statisztika 17 féle okot sorol fel, köztük olyanokat, mint a dohányzás, a nyílt láng használata, a gyermekek játéka, a sugárzó hő, az elektromos áram, a szabadban való tűzrakás, de ha mindezeket alaposabban elemezzük, kiderül, hogy valaki valahol vétett a tűzvédelmi előírások, a kötelező elővi- gyázalpsság írott, vagy íratlan szabályai ellen. Sok milliós kárt, sőt emberélet kioltását is okozhatja például, ha gyerekek keze ügyében gyufát hagynak, ha valaki nem tartja meg a hegesztésnél kötelező biztonsági előírásokat. vagy szabálytalanul használ elektromos berendezést Külön lehetne beszélni az erdei tüzrakó, szalonnasütő helyeken őrizetlenül, vagy eloltatlanul hagyott tűzről, parázsról, ezek ugyancsak jelentős károkat okoznak. — Milyennek látja ön Magyarország jelenlegi tűzvédelmi helyzetét? — Túlzott aggodalomra sincs ok. de a helyzet további javítására mindenképpen szükség van. Tavaly a tűzkárok összege meghaladta a 181 millió forintot, ebből több mint 52 millió volt az ipar és 82 millió fölötti ösz- szeg a mezőgazdaság vesztesége. Mindinkább jellem- zővé válnak az úgynevezett nagy és kiemelt értékű tűzkárok mindkét területen. Ez azért van így. mert itt e helyeken koncentrálódnak a legnagyobb értékek. Például a Magyar Pamutipar újpesti gyárában a modern géppark pusztulása ielentette az óriási veszteséget, a nagykanizsai bútoráruház raktárának füzénél viszont a késztermékekben és az épületben keletkezett nagy összegű kár. Szeretném hangsúlyozni, hogy az értékkoncentráció növekedése csupán a nagyobb veszélyeztetettség lehetőségét jelenti, de ennek nem szükségszerű velejárója, hogy tűz keletkezzék. Ahol a tűz elleni védekezés szabályainak megtartását, az anyagi és személyi feltételek biztosítását nem holmi „kellemetlen feladatnak”, hanem a termelés fontos feltételének tekintik, ott nincs és nem is lehet komolyabb baj. — Jelent-e a korábbitól eltérő feladatokat az önök számára a felgyorsult városiasodás, közelebbről a lakótelepek épi- lése? — Bizonyos értelemben a kelleténél többet. Ezek egy része abból adódik, hogy egyes tervezők, illetve kivitelezők nem számolnak kellően a tűzkeletkezés lehetőségeivel, másrészt pedig egyes lakók nem tanúsítanak kellő gondosságot. Tudomásul kell vennünk, hogy nemcsak építkezni, hanem lakni is más módon kell a modern lakótelepeken, a magasépületekben, hiszen baj esetén az ezekből történő menekülés sokkal bonyolultabb és a kárérték is rendkívül jelentős lehet. Emiatt ösztönözzük az ingatlankezelő vállalatokat a szükséges intézkedések megtételére, a lakótelepi lakások lakóit pedig a legfontosabb helyi tűzvédelmi tudnivalók elsajátítására, más szóval a magasházakban szükséges óvatosabb életmódra. — Tavaly a korábbiaknál több halálos áldozatot követeltek a tűzesetek, s ezen belül különösen sok volt a tűz okozta gyermekhalál, ön szerint mit lehet tenni e szomorú statisztika megjavítása érdekében? — Az elmúlt évben 153 személy vesztette életét tűz következtében, köztük 34 gyermek, valóban mindkét szám magasabb az előző évekénél. A felnőtteknél leggyakoribb halálok: az ittas állapotban ágyban való dohányzás, a gyerekeknél viszont ismét a gondatlanság. Előfordult, hogy két-három kisgyerek szenvedett egyszerre tűzhalált. vagy halálos füstmérgezést a szülő hanyagsága, a felügyelet hiánya miatt. Tűzvédelmi szerveink évek óta szívós felvilágosító munkával, propagandatevékenységgel igyekeznek megelőzni az ilyen eseteket, de sajnos, ezt nem mindenki szívleli meg. Széles körű társadalmi akcióra lenne szükség, a szülők, a pedagógusok. a gyermeknevelési intézmények összefogására, a sajtó, a rádió és a televízió aktívabb közreműködésére. — Mit jelent az önök számára a nyár, a mezőgazdasági idény? — Mindenekelőtt a kalászos és szálas mezőgazdasági termények betakarításának és szárításának fokozott védelmét. A nagyfokú gépesítés következtében a betakarítási idő lerövidült, kevesebb ideig vannak veszélyeztetve a kalászosok a termő- területen — ez az érem egyik oldala. A másik viszont az, hogy az új technológia új veszélyforrásokat is hozott létre, gondoljunk az erő- és munkagépekből kipattanó szikrákra, a villamos berendezéseknél előforduló hibákra. a tarlóégetésre. Az összefüggő, nagy gabonatáblákon a tűz gyorsan terjed, az egész termést elpusztíthatja. A meleg levegővel történő szárításnál a legkisebb technológiai, vagy tűzvédelmi mulasztás következménye az anyag meggyulladása lehet. A csapadékszegénynek ígérkező nyár még inkább növeli a lábon álló kalászosok gyúlékonyságát, s egyben a velük dolgozók felelősségét is. A tűzvédelmi hatóságok elvégezték a gépszemlét, a továbbiakban pedig fokozottan ellenőrzik, hogy az erő- és munkagépek használatát szabályozó előírásokat mindenütt érvényesítsék. — Nyári gondjaink felsorolása korántsem teljes — mondotta befejezésül Horváth Sándor tűzoltó ezredes, Várkonyi Endre ’4 '
