Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-25 / 148. szám
Megkezdődtek az egyetemi felvételik Megkezdődtek a felvételi vizsgák a főiskolán Ilaron Ildikó (balra) magyar nyelv cs irodalomból írja dolgozatát. Jobbra Fehér Judit. (Fotó: Szántó György) Pénteken országszerte megkezdődtek az egyetemi és főiskolai felvételik. A matematikából, fizikából és biológiából közös érettségi—felvételi dolgozatot írt fiatalok már szóbeliznek, a többiek az első napokban az írásbeli követelményeknek tesznek eleget. Ezt követően állnak a felvételi vizsgabizottságok elé, hogy a szóbeli vizsgán is számot adjanak felkészültségükről. A felvételiket általában július 10-ig lebonyolítják, majd az intézmények felvételi bizottságainak döntése után azopnal — írásban — értesítik a pályázókat az eredményről. Az értesítéseket a fiatalok július második felében kapják meg. Az elutasítottak, de fellebbezésre jogosultak nyolc napon belül nyújthatják be fellebbezésüket az egyetemhez, illetve főiskolához, azt az illetékes főhatóság vezetőjének címezve.A fellebbezéseket a felsőoktatási intézményeket irányító tárcák, főhatóságok augusztus végén bírálják el. A májusi közös) írásbeli felvételiken néhányszor előRobin Hood nyila Szovjet film A mi képzeletünkben — akik már nem egy megfilmesítésben, nem egy túlfűtött mozgalmasságban ismertük meg a sherwoodi erdőt és annak igazi hősét, Ro- bint — úgy tűnik elő az angol táj, az angol erdő, a szigetország rengetege, mint ahol még a fűszálak alól is csak mesteríjászok bukkannak elő, főképp akkor, ha az ellenség közeledik, vagy ha a cselt cselre halmozó vezérek elszánják magukat az életre-halálra szóló küzdelem megvívására. Mondom, a mi képzeletünkben az eddigi hatásvadászat folytán a sherwoodi erdőben Robin egy egész hadsereg élén álló hatalom és akik ellene felsorakoznak, sincsenek kevesebben ezeknél. S itt, ebben a filmben Robin maroknyi csapat élén jeleskedik; a várat, kastélyokat sem őrzik valami sokan, nincs tenger gyülekezet az íjászversenynél sem, nincs akkora népünnepély — ökörsütés, ahol nyüzsögni kell, ahol minden mozdulatot élénk dévajság követ, ahol a lányok és asszonyok az ínyek csiklandásán, a borokon túl még feltálalják saját jókedvüket és túlbuzgó fiatalságukat is. Itt a sherwoodi erdő csupa líra. Van egy szerelmes lány, akit végül is elnyer ez az inkább papnak szánt, jámbor és szelíd nézésű Robin, aki a legszívesebben Mária mellett heverészne és hallgatná a madarak trilláit, figyelné, hogyan foszlik semmivé a virágok és lombok között az idő. ö csak azért megy az erdő széléig vagy azon is túl, hogy a gőgös hatalmat, a hatalom aljasságát megbüntesse. Békebíró lenne ő az emberek között, ha hagynák. És amikor rendet tesz, visz- szamegy az erdőbe, a megszerzett boldogságot élni, mert a maga módján, a maga törvényei szerint, a maga embersége szerint az erdőben, hívei között ő a koronázatlan király. Azért ez a líra talán mégsem ilyen háborítatlan ebben a filmben. Van itt is vias- kodás, az ölre menésnek néhány változata. De mintha ezek a pillanatok a lírai időből csak apró szigetekként bukkannának fel, s mintha ezek a pillanatok emlékeztetnének arra, hogy az élet azért küzdelemből is áll. Tuck barát megvív Robin- nal, Robin megvív Guisborn csatlósaival; van orvul megölt mátkapár is, folyik a vér is, de ezek a képek nem egy heves folyamatból szikráznak fel, hanem bekövetkeznek, mert a történésnek egyébként lobognia, lüktetnie kellene. Hát ezektől lüktet. Szergej Taraszovot Robin Hoodban a líra, az emberi tartás izgatja, a szelíd enge- delem, ahogyan ez a fiatal férfi megadja magát érzelmeinek. És hogy a hős érzelmeit, felfogását még kézzelfoghatóbbá tegye, a rendező a filmbeli történés fontos szakaszaiban balladaszerűen elénekelteti, mit és hogyan éreznek a hősök, akikre azért a néző nemcsak a látvány erejéig lenne kíváncsi. Mária, Robin kedvese talán nem is szólal meg a filmben, vagy ha igen, csak a száját látjuk mozogni, vallomását elnyomja a sherwoodi erdő és az ének. A filmben jó alakítást nyújtanak: Bbrisz Hamel- nyickij, Eduard Pavulsz, Vi- ja Artmana és Jurij Kamor- nij. (farkas) fordult, hogy a pályázók elfelejtették magukkal vinni személyi igazolványukat. Az illetékesek ezért felhívják a figyelmet arra, hogy ez nélkülözhetetlen a vizsga megkezdéséhez, és be nem mutatása a vizsgáról való kizárást vonhatja maga után. Azokról a segédletekről, amelyeket a pályázók a vizsgákon használhatnak, a behívóban részletes tájékoztatást kaptak, célszerű, ha erről se feledkeznek meg a fiatalok. Az idén az egyetemek és főiskolák nappali tagozatá- -aak első évfolyamán mintegy 16 ezer fiatal kezdheti meg majd tanulmányait. A pályázók száma meghaladja a 36,5 ezret, a túljelentkezés több mint két és félszeres. A lehetségesnél mintegy ötször többen szeretnének továbbtanulni a pesti bölcsészkaron és négyszer többen a pécsi jogi karon. A Budapesti Műszaki Egyetem közlekedés- mérnöki karának 200 helyére félezren jelentkeztek. Örvendetes, hogy lényegesen megnőtt az érdeklődés a pedagógusképző főiskolák iránt. Az egri Ho Si Minh Tanárképző 338 helyére 1019-en jelentkeztek. A legostromlot- tabbak a biológia—földrajz, illetve a földrajz—testnevelés szakok, ahová tízszer any- nyian pályáztak, mint ahány diákot föl lehet venni. Kevésbé népszerűbbek viszont a matematika—rajz, matematika—műszaki ismeretek szak- párosítások. Az egri tanárképzőn előreláthatóan július 4-én fejeződnek be a szóbeli vizsgák. A fiataloknak tudásuk legjavát kell nyújtaniuk ahhoz, hogy szeptembertől az intézmények hallgatói lehessenek. A korábbi évekhez hasonlóan, az idén is húsz pont az elérhető legmagasabb pontszám. Ebből legfeljebb 10 pontot hozhatnak a diákok a középiskolából, és ugyanennyit szerezhetnek a felvételin. (MTI) VÉGH ANTAL JEGZAJIAS (REGÉNY) &,Némsm | U77. június 85., szombat 1. A koporsókat kitették az udvarra — egymás mellé mind a kettőt — az eperfa alá. A felső szobából, ahol tegnap felravatalozták a halottakat, kijöttek az emberek, és megálltak, sorban egymás mellett. Az asszonyoknak széket raktak, mögéjük nyárfából ácsolt lócát. Apa és fia feküdt a koporsókban. A gyászolók gyülekezetéből egyetlen, férfiember sem hiányzott. Mint komor, fejüket leszegett varjak, álltak szótlanul. A temetést a halott apa legidősebb bátyja, Járó Sándor rendezte, mert más férfiember nem maradt a csalódban. Koporsóért bemenni a városba — mint máskor — nem lehetett, mert hónapok óta nem volt híd. Amit még az orosz katonák raktak, elvitték fontosabb helyre. Hol van most híd a Szamoson? Ladikkal át lehetett volna hozni a koporsókat, de vajon bent a városban van-e ? Sok volt mostanában mindenfelé a halott. Itt készítették a koporsókat, helyben. Csendes, szépen megrendezett halottbúcsúztatónak ígérkezett a temetés. Járó Sándor előkészített mindent. Járó Lászlóné, az özvegy — aki nemcsak férjét temeti, hanem legidősebb gyermekét, Bálintot is — hajnal óta talpon volt. Reggel nyolc óra tájt elájult, de adott neki az orvos két injekciót. Nem sokkal azután kérte, hozzák be a ruháját: gyászba akar öltözni. A két lány — Olga és Elvira — állt a koporsókhoz legközelebb. Az anyjuk mel. lettük ült egy széken, zsebkendőt szorított az arcára. Néha mind a hárman felzokogtak, könnyük már nem volt, harmadnapra elsírták. A tágas udvar kapuját kinyitották. A felső szoba, ahonnan a halottakat az udTíz év, száz alkotás Hatban és a Képzőművészeti Főiskola — Kapcsolat a természet. tel, kapcsolat a hétköznapok emberével, kapcsolat örömmel és sikertelenséggel Tehát a teljes élet! Erre van szüksége minden művésznek, ha igazul kíván szólni, ha a jövendőnek akar megőrizni valamit a jelenből. Ezért igyekszem a Képzőművészeti Főiskola társadalmi kötődését szélesíteni, Tihany mellett ezért szeretnék országszerte néhány helyen fiataljainknak művésztelepet létesíteni. Lépjenek ki a falak közül, oldódjanak fel számukra új és új emberközösségekben, s ami ott bennük leszűrődik, azt plántálják át alkotásaikba... ! Csillaghegyi műtermében, néhányunk előtt így meditált Somogyi József szobrászművész egy márciusi estén. Be. tegségből lábadozott, de amikor pedagógiai elveihez ért, átforrósodtak szavad. Olyan alkotó aggodalma tüzelt belőlük, aki nem csupán magáért ég. Hanem a tanítványokért, meg szépre, nemesre szomjazó valahány embertársáért Kölcsönösen jó — Somogyi József elképzelései, művészetesztétikai elvei lassan érnek, kiteljesednek. S hogy ebben városunknak komoly szerep jut, az annak a szívós munkának köszönhető, amit hatodik esztendeje folytat a Hatvani Galéria a látáskultúra fej. lesztése érdekében. A kiállítások, szakmai jellegű előadások, tudományos ülések sorozatára gondolok. Nyilván ilyen környezetbe szívesen telepszik ki a főiskola, örömest jönnek hozzánk mesterei, növendékei, segítve egyben a város szellemi életét is fölpezsdíteni. Május elején kötöttük meg Somogyi József rektorral az együttműködési szerződést, s januártól a részleteiben rövidesen kidolgozásra kerülő terv szerint bonyolítjuk az egymást érintő lépéseket, különböző művészeti és művészetpedagógiai eseményeket — mondja visszaemlékezve a tárgyalásokra Patkó Imre tanácselnök. — Szívesen áldozunk erre a kapcsolatra. Szívesen, mert az együttműködési szerződés pontjainak megvalósulása haszon a Képzőművészeti Főiskolának, de légvárrá hozták, kongó üres. Az alsóban fehér, megterített asztal, rajta kenyér, szalonna, üvegekben pálinka. Járó Sándor már végigkínálta a férfiakat. A konyhában töltött káposzta főtt. A temetés végeztével nem fog mindenki visszajönni, csak a rokonság. Sokan lesznek. Járó Sándor idejében gondoskodott borról is. Temetés után bort kínálnak. Ez a szokás. A virrasztóban pálinkát it. tak, de mindenki keveset. Szamosháza község lakói mértéktartó, józan életű emberek. Igyekvők, dolgosak, mint amilyen az apa is volt. A halotti gyülekezet némán, csendesen állt együtt. Az anya már nem sírt, a testvérek nem jajongtak, néha szipogott valaki, aztán csend volt újra. A harang még nem szólt. A földet a nap melengette, nedvét felszippantotta, mint szemre szorított zsebkendő a könnyet. Járó Sándor is odaállt családja közé, a koporsókhoz. Csak egy-két öregasszony maradt a konyhán a káposztásfazekak mellett. Az emberek a földet nézték, amely simára volt ge- reblyélve, s amelyet egyenletesre tapostak a kemény talpú csizmák. Tegnap még víztócsa is volt itt, dérmarta zöldülő fűcsoalább ilyen gyümölcsöző Hatvan számára. S hitem szerint javára szolgál az egész magyar képzőművészeti életnek. Művésztelep és tárlatok Beszélgetésünk során elmondotta a városi tanácselnöke, hogy az együttműködési szerződés legfontosabb célfeladatának a főiskolai művésztelep tűnik Jövő évtől kezdve minden nyáron nyolc-tíz fiatal szobrászt, máskor festőt, grafikust lát vendégül hat hétre Hatvan. Velük jön mesterük, elhelyezést kapnak, s tág teret biztosítanak valahány induló művésznek, hogy témát gyűjtsön erdőn, mezőn, gyárakban, majd élményeit szoborrá, festménnyé alakítsa. Túl a stúdiumokon, a teremtő munkán, a művésztelep résztvevői szereplési lehetőséghez is jutnak. Augusztus végén minden évben kiállítást rendez a Hatvani Galéria az itt készült műtárgyakból, majd a tárlat anyagát végigvándoroltatja a város környéki községeken. Ilyenformán Boldog, Heréd, Nagy- kökényes szintén részesül egy-egy érdekes, tanulságos művészeti eseményben. Ám az sem lebecsülendő, hogy a fiatal művészek az összefoglaló kiállítás szobraiból, festményeiből „névjegyet” hagynak a városban, ezzel támogatva a Hatvani Galéria törzsanyagának a megteremtését. Tíz esztendő alatt jó- szerint száz alkotás marad ilyenformán Hatvanban, ami magában csinos, átfogó, teljes értékű tárlat. Szárnyat az indulóknak — Természetesen fontosnak, szükségesnek tartjuk, hogy a két esztendővel ezelőtti kezdeményezést tovább folytassuk, s ahogyan 1976-ban a pécsi származású Trischler Ferenc, 1977-ben pedig a Székesfehérvárról Pestre került König Róbert a Hatvani Galériában mutatkozott be első önálló tárlatával, úgy ezután is itt rendezzük meg évente a Képzőművészeti Főiskola tanácsa által legtehetségesebbnek vélelmezett növendék első kiállítását — fűzte tovább mondandóját Patkó Imre tanácselnök. — Vagyis segíteni akarjuk a tehetségeket, szárnyat kötünk hátukra. Ugyanilyen megfontolás, ból került a szerződésbe, hogy minden esztendőben bizonyos összeget utaltunk a Képzőművészeti Főiskola ösztön- díjalapjára. Ha szabad ezt bemók, de reggel korán átjött Szűcs Demeter, a szomszéd — anélkül, hogy valaki mondta volna neki. Nem a kerítésen jött, hanem körbe a kapun, hozott magával mindenféle szerszámot, és lassan, aprólékos gonddal elegyengette az udvar földjét. A tócsákba száraz homokot hintett, a dúcokat lapáttal le. nyeste, pálinkát inni egyszer ment be, égre nem nézett, csak földre, fejét kemény, nehéz gondok húzták lefelé, dél lett, mire végzett. Akkor rágyújtott egy maga sodorta cigarettára, félreállt, elszívta; keserű gondokat eregetve a füstből. Aztán számba vette a szerszámait, és hazacammogott. Megtisztálko- dott, fekete ruhát vett, beállt a többi ember közé. Amikor a harang megszólalt, az anyának vizes ruhát tettek a homlokára. Nem sokkal a harang kon- dulása után megérkezett a tiszteletas úr. Palástját jövet a szél libegtette. Megállt az asztal előtt, fejét lehajtotta, sápadt volt, mintha nem lenne vér az arcában. Kezét összekulcsolta, ott állt egy ideig némán. Egyedül jött, nem kísérte senki. Felesége, a tiszteletes asszony, otthon maradt. A halotti gyülekezetből sokan akarták látni őt ezen a tenne tésen. .. .. ^Folytatjuk) fektetésnek neveznem, akkor az így átutalt pénz kamatos, tói megtérül Hatvannak, mert az összeg fejében megbízást adhatunk különböző alkotá. sok elkészítésére, amelyek később városunk intézményeit, tereit, parkjait díszíthetik, esztétikusabbá téve az egész település arculatát. A nevelésügy szolgálata A látáskultúra fejlesztése. <i művészi szépre szoktatás és nevelés hosszú, bonyolult munka. S akkor várható igazi eredmény, ha már a gyér» mekkorban kezdődik. — Azt hiszem, ilyen tekinj tetben egy-két hatvani isJ kola vezetői követendő nyo- mon járnak. Kitűnik ez például a Hatvani Galéria, máskor a Hatvány Lajos Múzeum vendégkönyvéből. Egyik bejegyzés a másikat követi, 8 az elismerő, olykor bíráló sorok alatt pedagógusok, diáké gyerekek aláírásai sorakoznak. A Kossuth téri általános iskola tanára, Paksi Gyula például, minden művész táré latára elviszi nagyobb növény dókéit, s ugyanígy tart szobJ rok, festmények között rajzé órákat a Bajza József Gim.' názium. Ami a felnövekvő munkásgenerációk szempont- jóból nem lehet közömbös, s öröm számunkra: most már rendszeresen részel a képző- művészeti kultúra javaiból a Damjanich János Szakmunkásképző Intézet, amelynela vezetői hamar felismerték a művészi szép személyiségformáló szerepének fontosságát — jegyezte meg a tanácselnök, majd befejezésként ezeket mondotta: A Képzőművészeti Főiskolával kötött szerződés kiterjed az oktatás területére is, éppen aa iméntiekből eredően. Raja szakos tanáraink járnak majd fel a főiskolai foglalkozásokra, s az intézet mesterei látogatják meg Hatvan, vala.' mint a város környéki községek szaktanárainak óráit; így, egymás munkájával ismerkedve, tapasztokat gyűjt, ve szeretnénk településeink rajzoktatásának színvonalát növelni, s a fiatalok ezreinek szívéhez-lelkéhez közelebb vinni a képzőművészetet. Sokáig elhanyagolt terület volt ez a közművelődésben, közoktatásban egyaránt, ezért kell sokat törődnünk vele a siker érdekében! Moldvay Győző Magyar díjnyertesek a prágai tévéfesztiválon Két magyar tévéalkotás kapott díjat a csütörtökön véget ért XIV. prágai nemzetközi televíziós fesztiválon* 32 ország tévé játékainak és zenés műsorainak seregszemléjén. A nemzetközi zsűri a zenés műsorok kategóriájában a zenés drámai művek televízióra való legjobb alkalmazásáért járó díjat a Magyar Televízió „Cédrus” című munkájának ítélte oda, magas művészi és technikai színvonaláértA tévéjátékok kategóriáján ban az Intervízió díját Gál. góczy Erzsébet ••A 11 több, mint 3” című darabja kapta meg. Rendezte: Nemere László, melynek — mint a zsűri indoklása mondja — nagy érdeme, hogy a munkásproblémákat eredeti módszerrel és mélyen humanista szemlélettel ábrázolja. A fesztivál „Arany Prága” nagydíját a tévéjátékok csoportjában az NDK, „A szomszéd Júlia” című versenymunkája, a zenés műsorokéban pedig csehszlovák tévé Dvorak Űj világ szimfóniájának zenekari előadásáról készített filmje nyerte. A díjakat csütörtökön este a prágai Smetana-terembea ünnepélyesen átadták a győz* ites művek alkotóinak.
