Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-25 / 148. szám

/ <MMW^AAAAAAA/*»AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^>A^AAAAAAAAAAAAAA^V»AA/V> Péntek esti külpolitikai kommentárunk: Közlemény a KGST 31. ülésszakáról Szafna-parti egyeztetés AUG NÉHÁNY NAPPAL KÉSŐBB, hogy az Orly repülőtérről magasba emelkedett Leonyid Brezsnyev kü- löngépe. ismét a francia főváros került az érdeklődés középpontjába. Ezúttal a nyugati gazdasági szervezet, az OECD Fejlesztési Segély Bizottságának ülése zajlik Pá­rizs.'n. A Szajna-parti metropolis vendége a többi kö­zött az amerikai és a nyugatnémet külügyminiszter is- Aligha kétséges, hogy ezúttal nemcsak az OECD sajátos problémáit, a fejlett tőkés országok segélyezésé­nek egyeztetését vitatják meg. Annál valószínűbb, hogy az összejövetel jó alkalmat kínál a nyugati nézetek cse­réjére, mindenekelőtt a szovjet—francia csúcstalálkozó tükrében. Leonyid Brezsnyev látogatása és rendkívül hasznosnak minősített eszmecseréi után a szovjet sajtó nemcsak Moszkva és Párizs kapcsolatainak elmélyülésé­ről, az együttműködés új szakaszáról írt. hanem arról is, hogy a jelenlegi időszakban ez a hagyományosnak mond­ható kooperáció a szokottnál is nagyobb figyelmet érde­mel. KÖZISMERT OKOKBÓL ugyanis a szovjet—amerikai kapcsolatok némileg elhidegültek. A Szovjetunió — ezt a szovjet vezetők minden nemzetközi fórumon hangsú­lyozzák — következetesen folytatni kívánja az enyhülés politikáját, még akkor is. ha egyes partnerei ebben ne­hézségeket támasztanak. Párizsnak különös szerep jutott az európai enyhülés folyamatában: sokan és nem alap­talanul De Gaulle tábornoknak tulajdonítják a fejlett tőkés országok és a szocialista világ vezető hatalma kö­zötti párbeszéd kezdeményezését. Nyilvánvaló, hogy Párizs partnerei, elsősorban az Egyesült Államok és az NSZK kíváncsi a szovjet— francia csúcstalálkozó részleteire. Vance amerikai és Genscher nyugatnémet külügyminiszter ezúttal azonban nemcsak azt firtatja majd. hogy Brezsnyev és Giscard d’Estaing több órás tárgyalásán milyen álláspontra he­lyezkedett a szovjet államfő, hanem a francia vélemény is érthetően foglalkoztatja őket. ÜGY IS MONDHATNÖK, hogy a párizsi OECD- tárgyalások tulajdonképpen csupán keretéül szolgálnak a vezető nyugati nagyhatalmak politikai álláspontjának egyeztetéséhez. Különös tekintettel arra, hogy az euró­pai biztonsággal kapcsolatban Bonn-. Párizs és Washing­ton más-más taktikát követ, sőt, bizonyos nézetkülönb­ségek is mutatkoznak álláspontjukban- Nem mintha a fejlesztési segély bizottságnak nem lenne néhány fontos megvitatnivalója. Különös tekintettel a tőkés világot még mindig sújtó gazdasági nehézségekre, elsősorban a munkanélküliségre és egyes országok eladósodásának egészségtelen növekedésére, a fejlődő országokkal szem­beni közös fellépés összehangolására. Ezúttal azonban — úgy véljük — Párizsban nem a gazdasági, hanem a po­litikai kérdésekre összpontosítanak a diplomaták. Fél szemmel Belgrádra tekintve, a másikkal pedig a szovjet —amerikai kapcsolatokra, amelyekről Leonyid Brezsnyev látogatása alkalmából szintén sok szó esett. GYAPAY DÉNES 1977. június 21. és 23. kö­zött Varsóban a Lengyel Népköztársaság fővárosában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak 31. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagor- szágok küldöttségei, amelye­ket miniszterelnökök vezet­tek, így a magyar küldött­ség élén részt vett Lázár György, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsá­nak elnöke. A KGST ülésszakának részt­vevői ünnepélyes légkörben meghallgatták Piotr Jarosze~ wicznek, az ülésszak elnö­kének, a Lengyel Népköztár­saság Minisztertanácsa elnö­kének beszámolóját „A Nagy Októberi Szocialista Fórra~ dalom 60. évfordulójáról és a KGST-tagországok testvéri együttműködéséről”. A beszámoló és a KGST- tagorszagok küldöttségveze­tőinek felszólalásai hangsú­lyozták. hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom el nem múló jelentőséggel bír; a XX. század legnagyobb eseménye, új korszakot kez­dett az emberiség történeté~ ben — a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakát, a népeknek a ki~ zsákmányolás és az elnyomás valamennyi formája alóli teljes felszabadulásért, a tartós békéért vívott har­cának korszakát. Az ülésszakon nagyra ér­tékelték azokat a tapaszta­latokat — hangoztatja a köz­lemény: amelyeket a testvér­országok a szocialista társa­dalom építésére vonatkozó általános törvényszerűségek saját konkrét körülményeik közötti alkotó alkalmazása, Fegyveresek az utcán Egy évvel a véres sowetói esemény után ismét pattanásig feszült a helyzet Dél-Afrika városaiban. Képünkön: meg­erősített fegyveresek cirkálnak egy orlandói utcán. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Bemutatjuk az űrállomást Újabb szovjet—amerikai űrkutatási megállapodás Két évvel ezelőtt, 1975 nyarán a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös űr­kísérletet végzett. Megfelelő technikai előkészítés után, Föld körüli pályán összekap­csoltak egy Szojuz és egy Apolló űrhajót. A most fo­lyó genfi tárgyalások alkal­mával a két fél további öt évre szóló űrkutatási meg­állapodást írt alá. Várható volt, hogy a további szerző­dés közös űrállomás kialakí­tására vonatkozik majd, 1975- ben ugyanis a Szaljut és a Skylab űrállomások össze­kapcsolásáról még nem esett szó. Az Egyesült Államok azóta kifejlesztette úgyneve­zett űrsiklóját, a repülőgép­ként is alkalmazható, több­ször is felhasználható űrha­jót. Szó van arról is, hogy új ’ összekapcsoló berendezé­sek alkalmazásával az ame­rikai űrsikló a jövőben . a szovjet Szaljut állomáshoz is csatlakozni tud. Átmérője 100 méter A világ első űrállomása, a Szaljut 1., éppen hat évvel ezelőtt, 1971 áprilisában kezdte meg keringését. A 19,5 tonna tömegű, henger alakú, többrekeszes testhez először a - háromszemélyes Szojuz 10. űrhajó csatlako­zott, ennek parancsnoka Sa- talov vezérőrnagy volt. Há­rom évvel később, 1974 má­0 Nimsw 1 AöTi. június 25m szombat jusában, az Egyesült Álla­mok tudósai Föld körüli pá­lyára vezérelték első űrállo­másukat, a Skylab-et. Az űrhajózás tudósainak megfogalmazása szerint, az űrállomás többrekeszes, nagy köbtartalmú, lakható mes­terséges hold. Alakja lehet gyűrű (autókerék, küllős ke­rék), henger, fánk, ötszög vagy éppen szabálytalan. Míg a kezdeti (mai) űrállomáso­kat egy hordozórakétával ál­lítják pályára, addig a ké­sőbbieket több előre gyártott elemből, keringés közben il­lesztik majd össze. Minden egyes darab pontosan illesz­kedik a többihez, és mint a szállítórakéta utolsó foko­zata érkezik a „szerelés” he­lyére, a Föld körüli pályára. Az egyes darabokat automa­ták és űrhajóisok illesztik, il­letve szerelik össze. A min­den tudományos igényt ki­elégítő űrállomás átmérője 50—100 méter is lehet, s h; ezt gyűrű alakúnak képzel­jük el, akkor a „cső” átmé­rője 5—10 méter. Emberek a Marson!1 Mi az űrállomás haszna? Elsősorban az, hogy minden, az űrállomásról indított ra­kéta örökli a 7 kilométer másodpercenkénti körsebes­séget. Ha tehát az űrállomás­ról a Holdra akarnak repül­ni, nem lesz szükség 2500— 3500 tonnás, és 110 méter magas Apolló rakétára, ele­gendő egy 30—50 tonnás ra­kétát elindítani. Ez az elkép­zelt űrhajó már eleve 7 ki­lométeres másodpercenkénti alapsebességű, és a Hold el­éréséhez csupán másodper­cenkénti 3 kilométeres több­letgyorsításra van szükség. Ennek a rakétának még a légellenállással sem kell megbirkóznia, hiszen gya­korlatilag légüres térből in­dítják. Még fontosabb a nye­reség, ha nem a Holdat, ha­nem a szomszédos vagy ép­pen a távolabbi bolygókat próbálják elérni. A Mars bolygó eléréséhez az indítás­kor mindössze 4,6 kilométe­res többletsebesség szüksé­ges. Egy mai rakéta legfel­jebb arra képes, hogy né­hány száz kilogrammos mű­szeregységet szállítson a Mars felszínére, ám ha már most létezne egy keringő sze­relőműhely, indítóállomás, akkor embereket is juttathat­nánk a Mars felszínére vagy Mars körüli pályára. Földrengés előtt riaszt A kifejlesztett korszerű űr­állomást a tervek szerint megforgatják a tengelye kö­rül, így a centrifugális erő részben visszaadná az űrha­jósok súlyát. Ez lehetővé ten­né a többhónapos ott-tartóz- kodást, folyamatos munkát. Minden nagy méretű űrállo­máson számos tudományos osztály, illetve szekció lesz. Lesznek ott fizikusok, akik sorra próbálkoznak majd a Földön soha el nem végez­hető kísérletekkel. Másik csoportban űrorvosok, bioló­gusok tevékenykednek. Kü­lön szekció foglalkozik majd kizárólag ipari, kohászati kí­sérletekkel (például csak légüres térben létrehozható fémötvözetek előállításával). Egy másik tudóscsoport aszt- robotanikával foglalkozik majd, mások állatkísérleteket végeznek. Az űrállomáson helyet kap nagy méretű optikai, vala­mint rádiótávcső is, a meg­figyelések célja elsősorban a Hold, a Nap és a Föld lesz. A Földet figyelő szekció fi­gyelemmel kíséri a meteoro­lógiai jelenségeket, ezzel ösz- szefüggésben elsősorban a naptevékenységet. Más tu­dósok hírközléssel, energia­előállítással foglalkoznak majd. Kifejlesztenek majd egy alarmírozó (riasztó) osz­tályt. Ez segítséget nyújt majd (rádióriasztással, vagy a helyszínre irányított raké­tákkal) földi erdőtüzek elol­tásában. orkánok, hajóka­tasztrófák vagy éppen repü­lőgép-balesetek esetében. Ku­tat a túlélők után. A jelenkor egyik legége­tőbb problémája a sorozato­san ismétlődő, pusztító föld­rengések előrejelzése. Mai ismereteink szerint, a föld­rengéseket megszüntetni nem lehet, ám a lakosság idejében riasztható. Ha egyáltalán van valami ismertetőjel, ami egy hamarosan bekövetkező ren­gésre utal, az sokak vélemé­nye szerint a földkéreg fe­szültségének növekedése, ami esetleg egy adott körzetben a földfelszín felmelegedését idézi elő. Ennek a termikus sugárzásnak észlelése ugyan­csak a jövő komplex űrál­lomásának lesz a feladata. Gauser Károly valamint a közöttük fenn­álló, a marxizmus—leniniz- mus, a szocialista internaci­onalizmus. a teljes egyenjo­gúság valamennyi állam szu­verenitásának tiszteletben tartása, az egymás belügyei- be való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök és a köl­csönös elvtársi segítségnyúj­tás elvein alapuló új típusú nemzetközi kapcsolatok ki­alakulása során szereztek. A szocialista országok kommu­nista pártjai és népei erőfe­szítéseinek, sokoldalú együtt­működésük fejlődésének és megerősödésének eredmé­nyeként az anyagi termelés szférájában következetesen megvalósulnak a szocializ­musnak a kapitalizmus fe­letti alapvető előnyei. A szo­cialista országok közössége napjainkra a világ legdina­mikusabb gazdasági erejévé vált. A KGST-tagországok nemzeti jövedelme 1976-ra — 1948-hoz viszonyítva — 9,5- szeresére emelkedett, míg a fejlett kapitalista országok nemzeti jövedelme ugyan­ezen idő alatt csak 3,3-szere- sére nőtt. Sikeresen valósul meg áz együttműködés további javí­tásának és tökéletesítésének, a KGST-tagországok közötti szocialista gazdasági integ­ráció fejlesztésének Komplex Programja. A program meg­valósítása során, minden egyes szocialista állam gaz­daságának növekedésével párhuzamosan egyre átfogób­ban nyilvánul meg a testvéri országok nemzetgazdaságai közötti kapcsolatok elmélyü­lésének törvényszerű folya­mata, gazdasági fejlődési szintjük fokozatos kiegyenlí­tődése. A kommunista és munkás­pártok kongresszusai által kitűzött feladatokat teljesít­ve. a KGST-tagországok né­pei magabiztosan megkezd­ték az új ötéves terv teljesí­tését. Nemzeti jövedelmük az elmúlt évben 5,5 százalék­kal, az ipari termelés volu­mene 5,9 százalékkal emelke­dett, fokozódott a dolgozók anyagi jóléte és életük kul­turális szintje. Továbbra is sikeresen fejlődnek a KGST- tagországok külgazdasági kapcsolatai. A tagországok közötti kölcsönös árucsere 1976-ban 11,2 százalékkal növekedett, a gépgyártás szakosított és kooperációs termékeinek exportja egy év alatt 51 százalékkal nőtt, a gépek és berendezések ossz~ exportjában való részesedése elérte a 35 százalékot. Nagy jelentőséget tulajdo­nítva a KGST-tagországoK közötti együttműködés hosz- szú távú, a Komplex Prog­ramot konkretizáló célprog­ramoknak az anyagi termelés legfontosabb ágazataiban, az ülésszak megvitatta a KGST tervezési együttműködési bi­zottsága által készített, e célprogramok kidolgozásá­ról szóló beszámolót. Az ülésszak ismét kiemelte, hogy milyen nagymértékben idő­szerű ez a munka, amely meghatározza az üzemanya­gok, az energia, az élelmisze­rek és a közszükségleti cik­kek ésszerű szükségleteinek biztosításával, valamint a gépgyártás és a szállítás fej­lesztésével kapcsolatos égető problémák együttes és koor­dinált megoldásának módo­zatait a szocialista országok által. Az ülésszak rámutatott arra: célszerű összpontosíta­ni az erőfeszítéseket első­sorban azoknak a megálla­podás-tervezeteknek a kidol­gozásában, amelyek a fűtő­anyag-energetikai és nyers- anyagégazatok területén megvalósuló együttműködés, az élelmiszerek alapvető fajtái termelésének kiszéle­sítése, valamint a feladatok megoldásához szükséges gé­pek és berendezések bizto­sítása hosszú távú célprog­ramjai kidolgozásával kap­csolatosak. A KGST 31. ülésszakának munkáját a barátság, a tel­jes kölcsönös megértés, az elvtársi együttműködés lég­köre jellemezte — állapítja meg végül a közlemény. (MTI) ' Felvételre keresünk őszi cukorrépa-átvételi idényre cukorrépa-átvevőket. Jelentkezés: Mátravidékl Cukorgyárak. 3001 Hatvan. rövid személyi adatokkal. Augusztus elején 4 napos tanfolyamon a részvétel kötelező. Értesítés ÉRTESÍTJÜK TISZTELT GÁZFOGYASZTÓINKAT, hogy 1977. június hó 29-én (szerda) 8 órától 24 óráig a Gáz- és Olajszállító Vállalat éves karbantartási munkái miatt Eger város egész területén teljes gázszünet lesz. Az ipari és kommunális fogyasztók gázkészülékeiket nem üzemeltethetik. Biztonság érdekében gázfőcsapo­kat kérjük zárt állapotban tartani, melyet a gázszünet alatt leellenőrzünk! A háztartási fogyasztók gázkészülékeiket nem üze­meltethetik. de a biztonság érdekében itt is kérjük a gázfőcsapok lezárását. A gázszünet időtartama alatt folyamatos ügyeletet biztosítunk Eger. Klapka u. 2. sz. alatt. Telefon: 23-66, 19-35, ahol felvilágosítást és tájékoztatást adunk fogyasztóink részére a gázszünettel kapcsolatban. Kérjük fogyasztóink megértését, türelmét munkánk elősegítése érdekében! TISZÁNTÚLI GÁZSZOLGÁLTATÓ ÉS SZERELŐ VÁLLALAT / Tudományos hírmagyarázónk írja:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents