Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-22 / 145. szám

P^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAi-»^AAAAAA*^^AAAAAAAAAA*> Kedd esti külpolitikai kommentárunk: * Begin bemutatkozása TÚLJUTOTT AZ ELSŐ PRÓBATÉTELEN Izrael új koalíciós kormánya, nyolcórás vita után bizalmat kapott a parlamentben, méghozzá tíz mandátumos különbség­gel. Ez meglehetősen soknak tűnhet ha figyelembe vesz- szük- hogy a kormányzatnak hivatalosan csak 63 kép­viselő a híve a 120 tagú Kneszetben. A választásokon győztes, a kormány fő erejét adó Likudnak 45, két koa­líciós partnerének, a nemzeti vallási pártnak 12, és az ugyancsak vallásos Ágúdat pártnak 4 mandátuma van. A kormány élvezi még egy — hozzá képest is — szélső' séges vallási képviselő támogatását is. Emellett — és ez talán a legfontosabb — a kabinetben helyet kapott egy „füg^ en” honatya is, Dajan, az egykori hadügymi­niszter. aki már régóta az izraeli politika egyik alakítója volt. igaz, mindeddig a munkáspárt színeiben. Ezúttal is a munkáspárt választási listáján indult, s nyert, miköz­ben pártja elvesztette parlamenti többségét. Amikor a Likud vezére, az új kormányfő 'Menahem Begin, a kül- ügyminiszeri tárcát ajánlotta fel neki, Dajan némi huza­vona után szembefordult pártjával, s elvállalta a meg­bízatást. Dajan korábban is a munkáspárt ..héjái” közé tar­tozott, politikai programját mindig is a szélsőséges, terü­letrabló jelszavak jellemezték- Érthető, hogy tárcát vál­lalt: nézetei nagyon is közelállnak Begin kormányfő el­képzeléseihez. Anélkül persze, hogy végleges ítéletet mondanánk az új izraeli kabinetről, nyilvánvaló: össze­tétele, programja, a kormányfő és a külügyminiszter megnyilatkozása a bizalmi vitában azt jelzi, hogy a Kö­zel-Kelet ma messzebb került a békés, átfogó és igazsá­gos rendezéstől, mint az utóbbi években bármikor. En­nek bizonyítéka, hogy Begin és Dajan is egyszerűen „el­fogadhatatlannak” mondotta azt. amit az arabok köve­telnek, vagyis hogy Izrael vonuljon ki valamennyi meg­szállt területről. Sőt még azt is, amit az amerikaiak javasolnak, hogy Izrael ..kisebb módosítások” mellett vonuljon vissza az 1967-es háború előtti határok mögé. Igaz a korábban kormányzó munkáspárt politikai irány­vonala sem állt ettől nagyon messze, miként az egymást váltó erők egyaránt elzárkóztak attól, hogy Izrael kap­csolatot létesítsen a Palesztinái Felszabadítási Szervezet­tel. Csakhogy a munkáspárt politikáját bizonyos — ha tetszik. Washington ösztökélte — rugalmasság is jelle­mezte. s, ez, legalábbis egyelőre, nem igen várható az új izraeli kormányzattól. ELKÉPZELHETŐ UGYAN, hogy a Likud és szövet­ségesei is okoznak •,meglepetést” a világnak, hiszen nyil­vánvaló hogy az Egyesült Államok, amely ugyan válto­zatlanul ápolja ,.különleges kapcsolatait” Izraellel, egy makacs és merev Tel-Aviv-i politikával veszélyeztetve tátja érdekeit a térségben. E tekintetben tisztábban lát­hatunk majd az új izraeli miniszterelnök júliusi washing­toni útja után. Annyi azonban nyilvánvaló, hogy ha az izraeli választások előrehozása egyet jelentett a genfi közel-keleti békekonferencia felújításának elodázásával, akkor az új izraeli kabinet programja további halasz­tással egyenértékű, növelve ezzel a feszültséget az amúgyis robbanásveszélyes Közel-Keleten. ZALAI ISTVÁN Folytatódtak Brezsnyev és Giscard tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról) mondotta, hogy Franciaor­szág katonai nelyzetét nem­zetközi megállapodások nél­kül nem lehet a „minimális biztonság” szintje alá szorí­tani, de kormánya nem zár­kózik el az elől, hogy részt vegyen a megfelelően ellen­őrzött és általános leszerelés kérdéseinek megvitatásában. Mint mondotta, a leszerelést csak ilyen módon lehet „ve­szélyek nélkül” megvalósí­tani. Az európai kérdésekről Giscard d’ Estaing C6ak rövi­den beszélt, ezen belül leszö­gezte, hogy Nyugat-Berlin kérdésében Franciaország szigorúan ragaszkodik a négyhatalmi megállapodás­hoz. Röviden utalt a nyugat­európai integráció kérdéseire is. A francia elnök határozot­tan leszögezte, hogy a nem­zetközi helyzet megítélésé­ben, a problémák értékelé­sében a Szovjetunió és Fran­ciaország álláspontja igen sok vonatkozásban azonos, vagy közel áll egymáshoz. A politikai tárgyalások szerdán Leonyid Brezsnyev és Giscard d’ Estaing négy­szemközti megbeszélésével fejeződnek be. Barre minisz­terelnök és a szakminiszte­rek ezzel párhuzamosan tár­gyalnak a gazdasági kérdé­sekről, előkészítve a két or­szág új hosszú lejáratú meg­állapodását. A négyszemközti megbe­szélés vezető témái a nem­zetközi helyzet fő kérdései lesznek, beleértve a nem­zetközi gazdasági szerve­zetek problémáit is. Ezt követően írják alá a szovjet—francia közös nyi­latkozatot. amely a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi helyzet általános kérdései­vel foglalkozik, továbbá az enyhülésről, illetve a nukle­áris fegyverek elterjedésé­nek megakadályozásáról szó­ló két további nyilatkozatot, valamint a gazdasági meg­állapodásokat. Mivel Giscard d’ Estaing az enyhülés feltételeiről szólt, a tanácskozást követő sajtóér­tekezleten az újságírók meg­kérdezték Leonyid Zamja- tyin szovjet szóvivőt, mi ez­zel kapcsolatban a szovjet fél álláspontja. A szovjet szó­vivő rámutatott: a francia elnök által aláhúzott feltéte­lek szerepelnek a Helsinki­ben elfogadott záróokmány­ban, a Szovjetunió mind eze­ket, mind a záróokmány más előírásait is tiszteletben tartja. Giscard d’ Estaing a feltételek között említette az ideológiai «küzdelem mérsék­lését is. Zamjatyin ezzel kap­csolatban kijelentette: az ide­ológiák küzdelmét nem lehet megszüntetni. Más azonban ez a küzdelem és más a be­avatkozás az országok bel- ügyeibe. Az Amerikai Egye­sült Államok az új elnöki ta­nácsadó, Brzezinski elmélete szerint most „ideológiai küz­delmet” folytat, valójában azonban ez beavatkozás a szocialista államok belügyei- be. nem küzdelem, hanem háború, sokban emlékeztet Adenauer és Churchill kor­szakának hidegháborújára. Ezt a beavatkozást termé­szetszerűleg nem lehet ide­ológiai küzdelemnek minősí­teni. ★ A magas rangú szovjet vendég és kíséretének láto­gatása alkalmából Párizs­ban díszvacsorára került sor, amelyen Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing pohár­köszöntőt mondott. A XXXI. ülésszak előtt A KGST 1976. évi tevékenysége A KGST berlini ülésszaka A végzett munka ered­ményeként a tagországok közötti kölcsönös gazdasági kapcsolatokban nőtt a kol­lektív valuta szerepe. Je­lenleg transzferrubelt hasz­nálnak azoknak az áruk­nak a megvásárlásához, amelyeket a tagországok a létrejött megállapodások alapján szállítanak egymás­nak ; az állami hitelek igény- bevételével folytatott és a nem kereskedelmi jellegű műveletek végrehajtásához; a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank (NGEB) és a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) ál­tal nyújtott hitelek kifize­téséhez és törlesztéséhez; az e bankok alaptőkéjébe való befizetésekhez; az NBB által a fejlődő országoknak jiyúj- tandó gazdasági és műszaki segítség céljaira létrehozott különleges hitelalapba és a közös objektumok építését szolgáló külön alapokba tör­ténő befizetésekhez; a nem­zetközi gazdasági szerveze­tek alapjaiba való befizeté­sekhez. Kapcsolatok más országokkal, nemzetközi szervezetekkel A KGST és a jugoszláv kormány között létrejött megállapodás alapján Jugo­szláviának a KGST szervei tevékenységében való rész­vételét 1976-ban kiterjesz­tették az élelmiszeriparra és a polgári légiközlekedésre is. Ezek eredményeként Jugo­szlávia ma már 21 külön­böző területen kapcsolódott be a KGST tevékenységé­be. A jugoszláv gazdasági szervezetek számos megáll a­QMjűism podást írtak alá a KGST- tagországokkal sokoldalú nemzetközi termelési szako­sodásról és kooperációról. A Vietnami Szocialista Köztársaság és a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ság képviselőit megfigyelői minőségben rendszeresen meghívták a KGST szervei­nek üléseire. Mindkét or­szág képviseltette magát a KGST XXX. ülésszakán is. A XXX. ülésszakon első íz­ben vett részt megfigyelő­ként az Angolai Népi Köz­társaság és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság képviselője. A KGST állandó figyel­met szentel a fejlődő orszá­gokhoz fűződő gazdasági kapcsolatainak. A KGST- tagországok és a fejlődő or­szágok gazdasági és műsza­ki együttműködése a fejlő­dő országok nemzeti ipará­nak fejlesztésére, az állami szektor erősítésére és szere­pének növelésére, s az újra­termelés ütemének gyorsítá­sára irányul. A KGST-tagországok Ázsia, Afrika és Latin-Amerika 75 fejlődő országában több mint háromezer ipari üzem és más népgazdasági objektum építéséhez nyújtottak és nyújtanak gazdasági és mű­szaki segítséget. Ezen ob­jektumok közül eddig mint­egy 2300 épült fel és kezdte meg az üzemszerű terme­lést. 1976. január elsejéig a tagországok mintegy 15 mil­liárd rubel értékben nyúj­tottak hiteleket a fejlődő országoknak. A fejlődő országokkal folytatott együttműködés, valamint a gazdasági és mű­szaki segítség nyújtása kor­mányközi megállapodások alapján valósul meg. 1976 végén Moszkvában első ízben tartották meg a KGST és az Iraki Köztár­saság közös bizottságának, valamint a KGST és a Me­xikói Egyesült Államok együttműködési állandó bi­zottságának ülését. A két ta­nácskozáson megvizsgálták, hogy milyen konkrét lehe­tőségek vannak a KG§T- tagországokban Irakkal és Mexikóval folytatott sokol­dalú együttműködése fej­lesztésére és elmélyítésére. Figyelembe véve, hogy a fejlődő országokban egyre nagyobb igény . mutatkozik jól képzett szakemberek iránt, a KGST ösztöndíjala­pot hozott létre, hogy segít­se ezeket az országokat nemzeti kádereik képzésé­ben. Az ösztöndíjalap fel- használásával a tagorszá­gok felsőoktatási intézmé­nyeiben olyan szakembere­ket képeznek, akikre a leg­nagyobb szükség van a fej­lődő országok gazdasági, tu­dományos és műszaki életé­nek fejlesztéséhez. Az ösz­töndíjalap -felhasználásával jelenleg 38 fejlődő ország több mint 1000 KGST-ösz- töndíjasa végzi tanulmánya­it. Az 1976—77-es tanévtől kezdődően az ösztöndíjala­pot kiterjesztették az egye­tem utáni továbbképzésre és a középfokú szakmai okta­tásra is. (MTI) Megnyílt a KGST 31. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) kítását, a testvérpártok ön­állósága, egyenlősége és ön­kéntes együttműködése alap­ján.” Valljuk — és gyakorla­tunkban az élet igazolta —, hogy a szocializmusért, a társadalmi haladásért .foly­tatott harcban nélkülözhe­tetlenek a nemzeti sajátos­ságok figyelembevételével hasznosított nemzetközi ta­pasztalatok. Október szelleme, orszá­gaink internacionalista poli­tikája nélkül nem jöhetett volna létre a KGST sem, amely ma élő példája a leg­haladóbb társadalmi rend­szerű országok gazdasági összefogásának és együtt­működésének. Bizonyítéka annak, hogy az integráció és a nemzeti felemelkedés nem- egymással ellentétes folya­matok, hanem gyümölcsöző­en egymásra ható tényezők. A Szovjetunió Kommunista Pártiának XXV. konsresz- szusán Leonyid Iljics Brezs­nyev élvtárs — aki lanka­datlan figyelmet fordít a szocialista országok gazda­sági együttműködésének fej­lesztésére — teljes joggal mutatott rá: „Nemcsak kölcsönös, nagy gazdasági előnyről van szó, hanem roppant politikai je­lentőségű feladatról is, ne­vezetesen, közösségünk anya­gi alapjának a megerősité- séről.” S valóban a szocialista világrendszer államai között létrejött új típusú kapcsola­tok, a KGST keretében megvalósuló együttműködés, az egyre jobban kiteljesedő szocialista gazdasági integ­ráció — közösségünk orszá­gai fejlődésének pótolhatat­lan forrása. Ugyanakkor a világ népei 'számára olyan vonzó példa, amely mind magasabb színvonalon való­sítja meg az egyenjogúságra és a kölcsönös előnyökre épülő nemzetközi munka- megosztást. A KGST erősítése útján a szocialista nemzetek is erő­södnek, ugyanakkor növek­szik befolyásuk és tekinté­lyük a világban. Tisztelt elvtársak! Pártunk XI. kongresszusa határozatainak útmutatásait követve, népünk a fejlett szociálisa társadalom felépí­tésén munkálkodik. Mélyen tudatában vagyunk, hogy a békés alkotó munka legfon­tosabb nemzetközi Jeltétele szoros szövetségünk és meg­bonthatatlan barátságunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Ezért, mint eddig, a jövőben is teljes erőnkkel részt válla­lunk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa közös fel­adataiból. Egész dolgozó népünk ar­ra készül, hogy világtörté­nelmi jelentőségéhez méltó­an ünnepelje meg a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulóját. A cse­peli dolgozók szocialista munka versenyt kezdemé­nyeztek a forradalom hat­vanadik évfordulójának tisz­teletére. Kezdeményezésük hazánkban tömegmozgalom­má vált, sőt — örömünkre — nemzetközi visszhangra is talált. Népünk alkotó törek­vése is a Nagy Október esz­méjét fejezi ki. Szívből kö- szöntjük a Szovjetuniót, a kommunizmust építő szovjet népet, világraszóló nagy tör­ténelmi sikereiket. Üdvözöl­jük a Szovjetunió új alkot­mányának tervezetét, amelv híven kifejezi a Szovjetunió hatalmas eredményeit, a kommunizmus építésének ra­gyogó távlatait. Tisztelettel és szeretettel köszöntjük a Szovjetunió Kommunisa Pártját, amely magasra emeli a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom lenini zászlaját. Szívből kívánjuk, hogy erősödjék tovább a testvéri szocialista országok meg­bonthatatlan egysége és örök barátsága.” JÚNIUS 27.: LÁSZLÓ! JÚNIUS 29.: PÉTER-PÁL! KERÜLJE EL A SORBA ÁLLÁST! TÁVIRATÁT AZ ESEDÉKESSÉG NAPJA ELŐTT LEGALÁBB 2, LEGFELJEBB 15 NAPPAL ELŐBB Selcsdhcafijci! EBBEN AZ ESETBEN A TÁVIRAT CÍME ELŐTT H JELZÉST KÉLL ÍRNI. ÉS UTÁNA A KÉZBESÍTÉ, NAPJÁT. PL.: H 27. AZ ESEDÉKESSÉG ELŐTT LEGALÁBB 3 NAPPAL FELADOTT DÍSZTÁVIRAT DÍJA KEDVEZMÉNYES! A HEVES MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI ellátó vállalat értesíti tisztelt vevőit, hogy az alkatrészosztály 1977. június 20—augusztus 14-ig aratási ügyeletét tart. Munkanapokon: 1/2 8—19 óráig, Szombaton: 1/2 8—17 óráig Munkaszüneti napokon: 7—12 óráig állunk vásárlóink rendelkezésére. AGROKER VÁLLALAT, EGER >977. június 22., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents