Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-22 / 145. szám
Állami gazdaságok az öléves tervien II. Sertéshús minden mennyiségben A megyei tanács végrehajtó bizottságának Hogyan valósulnak meg beruházásaink? Zjosonczi Pálnak a közelmúltban történt Borsod megyei látogatásakor az egyik állami gazdaság gesztorságában működő Mezőségi Sertéskombinátban összegyűlt vezetők elpanaszolták: nagyok a sertéstelepi veszteségek. Az Elnöki Tanács elnöke úgy vélekedett, hogy a régimódi sertéstenyésztéssel már sok helyütt fölhagytak, s ezért új utakat kell keresni, vállalva ennek tandíját is. Hizlaldák ötmilliárdért Á gondok java része ismeretes: összehangolatlanság, az egyébként, az elvileg jónak ítélhető sokféleség nem kívánatos következményeként mind tervezési, mind építési hibák, vagy a legjobb esetben alacsony jövedelmezőség, a hitelek visz- szafizetésének gyors üteme és így tovább. Ezek a dilemmák nem kerülték el sem a termelőszövetkezetek, sem az állami gazdaságok háza táját, újonnan épített, szakosított sertéstelepeit. 1968-tól 1975-ig csupán az állami gazdaságok 500 OOO hízóférőhelyet építettek, amelyeknek a beruházási értéke ötmilliárd forint fölé rúg, ha nem kalkuláljuk be a forgóeszköz-szükségleteket. Ebből a hatalmas pénzből 69 új telepet építettek s további tízet rekonstruáltak. 1976—1980 között pedig 86 ezer hízóférőhelyet kívánnak az állami gazdaságok megépíteni,* amelyek egy része az elavultak helyébe lén, másik része pedig teljesítő- képességet növel. Petries Pál, az ÄGK üzemfejlesztési főosztályvezetője miben látja azt■ az eredményt, ami például szolgálhat a termelőszövetkezetek számára is? — Abban, hogy lényegesen gyarapszik az egy kocára jutó produktum — hangzik a válasz. — Míg 1975-ben 98 ezer kocát tartottak az állami gazdaságok, s 147 ezer tonna vágósertést értékesítettek, addig az idén alig valamivel több, összesen százezer koca szaporulatából 170 ezer tonnányi vágósertést terveznek eladni. 1980-ban is csak 112 ezer kocával számolunk, de a vágósertés-termelés előirányzataink szerint 192 ezer tonnára növekszik. Vagyis az ötödik ötéves terv folyamán 45 ezer tonnával emelkedik az állami gazdaságok sertés- hústermelése, s csak 14 ezerrel a kocalétszám. Egy kocától több malac A termelékenység ilyetén növelésének kettős módszere van: egyfelől többet fialnak a kocák, másfelől egyazon négyzetméterről több sertést bocsátanak ki a telepek. Oj telepet alig egy-kettőt kívánnak építeni, de a rekonstrukciók — mint általánosságban is az országban — jócskán kibontakoztak az állami gazdaságokban. Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát által összefogott Ag- rokomolex nevű vállalkozás, valamint a tsz-ek alakította ISV, vagvis teljes nevén Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása ügyködik főleg ebben a témakörben. Míg az ISV a meglevő épületekbe viszi be az új technológiát, az Agrokomolex konténeres istállót is épít. Dr. Bajor Ferenccel, az ISV igazgatójával egy ízben megfordultam a Rábamenti Állami Gazdaságban. ahol sikerrel vezették be a battériákat, a higiénikus tartási rendszert, amelynek segítségével új beruházás, új épület nélkül tarthatnak több és egészségesebb sertést. De a Kisalföldi, a Hódmezővásárhelyi. a Mátraal- ji Állami Gazdaságban hasonlóképpen sikeresen munkálkodik az ISV, sőt a Bajai Mezőgazdasági Kombinát Agrokomplex-telepébe most szintén az ISV viszi saját technológiáját. Összhang és verseny — Kétségtelen, hogy többet foglalkozunk a nagyüzemi sertéstenyésztés fejlesztésével, szaktanácsadással, s munkánkat különösebb összehangolás nélkül végezzük — mondja dr. Bajor Ferenc. — Talán ezzel magyarázható, hogy a sok igyekvő szervezet nem tud olyan átütő eredményekről beszámolni, hogy a gazdaságos sertéshústermelés mindenütt és viszonylag gyorsan megvalósulna. Az Agro- ber, az Agrokomplex, az ISV az a három legfőbb vállalkozás, amely a tartástechnológia fejlesztésével foglalkozik. ami pedig a fajtákat illeti. a KAHIB, a HUNGA- HIB, a TETRA verseng egymással. A takarmányozásban a Malomipari Tröszt vállalatai. a Phylaxia, s a keve- rőkkel bíró gazdaságok tevékenykednek. Mindez sok párhuzamossággal jár, s való igaz: a sertéstartó gazdaságok olykor nehezen tudnak választani a segítség- nyújtás elfogadását illetően. Ami a jövedelmezőséget illeti, Petries Pál beszámolhat jó példákról is. Így a Ceglédi Állami Gazdaság éppen az ISV segítségével juthatott az országos hústermelési verseny élére, továbbá ötmillió forint nyereséget könyvelhetett el tavaly a Pápai Állami Gazdaság társulásban működtetett sertéstelepe. Keresztényi Nándor (Folytatjuk) A testület elé olyan beszámoló került erről a témáról, amely a helyzetkép bemutatása mellett a gondokkal együtt javaslatokat is tett a megoldásra. Az ülésen nem is hangzott el sok kiegészítés; az egyértelmű állásfoglalás amellett volt, hogy a már kitűzött feladatokat — a fontosság sorrendjében — nagyobb erővel igyekezzünk maradéktalanul végrehajtani. Az 1977-es évben megvalósítandó beruházásokról van szó- A tanácsok összesített idei terve egymilliárd forint fejlesztési alapforrásra számított, s ez lényegesen meghaladja a korábbi évek terveit. Ilyen mértékű ugrás egyik évről a másikra nem lehet mindenben megalapozott; ezt látva a megyei tanácsi vezetők megpróbálták a realitásokhoz igazítani a helyi elképzeléseket. Több javaslat született az anyagi erők átcsoportosítására, de még így is előfordul késedelem a legfontosabb beruházásoknál. Nem megfelelő az előkészítettség- illetve kicsi a feladatokhoz a kivitelező vállalatok teljesítménye. A lakásépítési tervek az idén összesen 2600 lakás megépítésével számoltak. Ebből célcsoportosként, illetve OTP és szövetkezeti szervezésben 1300 lakásnak kellene megépülnie. Az állami beruházásokból és az OTP társaslakásokból azonban a vártnál kevesebb valósul meg. Sőt, úgy tűnik, a lemaradás jövőre is folytatódik, mert a cél- csoportos beruházásoknál a tervekkel is elmaradtak, így csak később kezdhetik meg az építkezéseket. Vegyük sorra a többi ágazatot. Az egri szennyvíztisztítónak tavaly kellétt volna elkészülnie, az idén talán átadják. A gyöngyösi vízmű rekonstrukciójának terveit a magas költségek miatt átdolgozzák. A társulati vízművek beruházásai a községekben sok helyütt az előkészítés hiányosságai miatt szintén lemaradtak az időarányosan előírt ütemtől. Az épülő 410 ágyas egri kórháznál már jobb a helyzet, várhatóan módosul az építési határidő — hamarabb lesz kész a tervezettnél. Az egészségügyi ágazat létesítményei egyébként túlnyomó részben a terv szerint épülnek. Ami hiányozni fog az év végi elszámolásnál: az egri 100 férőhelyes bölcsőde és a hevesi új óvoda-bölcsőde építése a számításokkal ellentétben nem kezdődik meg az idén. Mindkét esetben az előkészítéssel maradtak el. Hasonlóképpen késői tervszállítás miatt késnek az iskolabővítések is. Huszonnégy tanterem építésének kezdése» vált bizonytalanná emiatt. Hogy miért volt a fonó-' csóknál ez a túltervezés?j Nemcsak a sokat markolás szándéka volt az oka. Már sokszor írtunk arról, hogy a kivitelezők — és a tervezők is — megalapozatlanul vállalnak kötelezettségeket, s aztán folyik a manőverezés a módosításokra. Ahogyan ez j a testület elé terjesztett és j elfogadott határozati javas- $ latokból kicseng: a tervszerű- I séget, a fegyelmet javítani j kell, ha kitűzött céljaink I mindegyikét el akarjuk ér-\ ni... « (hekeli) H Miből szereznek tizenegymilliót? Sorozatban a 24S lóerős RÁBA -Steigeretr A Magyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyárában — Budapesten — sorozatban gyártják a RABA-Steiger 245 lóerős mezőgazdasági erőgépeket. Havonta 60 óriástraktor készül itt. A tervnek megfelelően az idén 430-at értékesítenek. (MTI fotó — Hadas János) Tudományos egyesületek az építkezésen Mikor lesz kész az egri szennyvíztisztító? Már túljutottak a nehezén. De akkor, azon a május végi napon, amikor az éjszakai jégverés után szétnéztek az abasári határban, nemcsak a reményeiket vesztették el, de az önbizalmukat is. Vége mindennek, tönkrementek, ez a végkövetkeztetés bénította meg a gondolataikat is. Nem volt könnyű, de a sokk elmúlt, a görcs felengedett, és már a tervek megvalósítása köti le az abasári tsz vezetőinek, tagjainak, dolgozóinak a figyelmét. A forint mellé emberség is Á jég úgy jött, hogy a határ egyetlen részét sem hagyta ki. Szerencsére nem mindenütt egyformán pusztította el a növényi kultúrákat. A Sárhegy sínylette meg a legjobban, és a vörösmarti részt szinte teljesen elpusztította. Kár keletkezett 321 ha szőlőben. Ebből termő tábla volt 260 ha, a többi pedig két-négy éves fiatal telepítés. Köztudott, hogy az úgynevezett termőre nem fordult szőlőben is lehet már szüretelni, ha nem is ugyanolyan mennyiséget, mint a többiben. Az idén azonban ezeket a fürtöket a jég verte el. Ha egyáltalán lehet azt mondani, ez lenne még a kisebbik baj. A nagyobb pedig az, hogy a fiatal tőkéket, karokat visszavetette fejlődésükben a jég okozta roncsolás. Mert az volt, roncsolás, akár ha késsel hasogatták volna végig a növényeket. Emberemlékezet óta nem mutatott ilyen lehangoló képet az abasári határ, mint akkor... A jég nem kímélte az őszi és a tavaszi árpát, a rozsot, a zabot sem. Több mint száz ha szántón pusztított a jég. — Amikor a határszemle tapasztalatait összegeztük — emlékezik vissza Rudas Sándor tsz-elnök —, azt mondtuk: úgy húszezer mázsa szőlőre számíthatunk. Ennek legalább a felét vitte el a jég. Az összes kárunk, a gyümölcsösben keletkezettel együtt, nagyjából tizenegy- millió forint lehet. Nagyon jólesett mindannyiunknak, hogy az Állami Biztosító megyei és járási fiókjának vezetője is eljött hozzánk a jégverés után, és afelől érdeklődtek, mit tudnának segíteni. Lám, csupán egy apró emberi gesztus, túl a hivatalos eljáráson, mennyit számít olyankor, amikor baj van. Az abasáriak sem azt emlegetik, hogy a biztosító hány milliót térít meg a kárukból, hanem a „másodlagos” körülményt: a helyszínen keresték fel őket az illetékes vezetők. Nemcsak a tényleges kár f — Nagyot sóhajtottunk, amikor megbizonyosodtunk arról, hogy a fügedi határban levő hatmillió oltványvesszőnket a jég kikerülte. Ha az elpusztult volna ...! Ugyanis erre évek óta nem kötnek biztosítást. Egyszerűen azért, mert elég nagy összeget kellene befizetniük. és eddig még nem volt baj. Most sem lett. ^ De az év végi összegezésnél még egyéb tételek iski- ugranak majd a jéggel kapcsolatban. így például az is, hogy a különböző növényápolási és -védelmi munkákat éppen úgy el kell végezniük, mintha mi sem történt volna. A költségek tehát ezekkel is növekszenek, a bevétel pedig csökken. De az sem mindegy az , abasáriaknak, hogy hány hektó saját termésű borukat tudják palackozni és exportra eladni. Kevesebb lesz a melléktermék is — seprő, törköly, cefre —, tehát kevesebb pálinkát tudnak főzni. — A jövő évi termés érdekében kell éppen olyan gondosan végezni a munkákat, mintha a jég nem is lett volna — mondja a tsz elnöke. Minden fürt számít Honnan szereznek annyi milliót végül is? A nagy kérdésre a választ nem lehet egyszerű felsorolással megadni. Nézzük csak a lehetőségeiket.. Kibéreltek a fügedi határban még öt ha-nyi területet és abba paradicsomot, paprikát, uborkát palán- táztak. Az idősebb tsz-tagok közül többen lemondanak a háztáji földjükről, most ezeket a területeket is sorba vették, ahogy a Csókás-tanya melletti, kivágásra szánt 25 ha-t is meghagyják még erre az évre. A sportpálya mellett terül el egy 10 ha- os rész. ott az árpa után borsót vetnek. Vagy el tudják majd adni a konzervgyárnak. vagy megmarad nekik takarmányozásra. — A régi szőlőket felmértük — magyarázza Rudas Sándor —. a felkínált háztájikat, á kivágásra szánt csókásit, és úgy állapítottuk meg, hogy egy-két permetezés után nagyjából 30 mázsa termést tudunk azokról leszüretelni hektáranként. Jó lesz ez is nagyon, mert ebben az évben a kicsi is sokat számít. De azért is ,ió lesz, mert a muskotálvt teljesen elpusztította a jég, a esókási szőlőben pedig Csabagyöngye és saszla terem, ezekkel lehet majd a borainkat javítani. Megfognak hát minden fillért, hogy a számításukat végül is megtalálják. Bármi volt, dolgozni kell Elmondani sem lehet, hogy mennyire lehangolód- tak az emberek az első napokban. Senkinek sem volt kedve semmihez. Aztán felocsúdtak, és azt mondták: — Nem , keseregni, hanem tenni kell.' Ha most azt akarjuk megtudni, végül is mit várhatnak ettől az évtől, azt kapjuk feleletként, hogy megközelítően a tervezett számokat szeretnék elérni. — Úgy, hogy észrevehetően ne legyen kevesebb az emberek jövedelme — teszi hozzá a tsz elnöke. — Szerencsére van egy kis tartalékunk is, szükség esetén van mihez nyúlnunk. Nemhiába szorgalmazzák a felettes szerveink a biztonsági tartalék képzését, ez ilyen helyzetben válik egyértelművé és világossá mindenki előtt. Majd így folytatja: — Nem tartottunk szervezetten brigádértekezleteket a tények ismertetésére és a tennivalók felsorolására, de a tsz vezetői végigjárták a munkahelyeket és ott szót értettek az emberekkel. Közösen mondtuk ki. hogy az ésszerű takarékossággal is sokat tudunk könnyíteni a gondjainkon. Rudas Sándor tsz-elnök szavai akár summázásnak is maradéktalanul megfelelnek, de arra is alkalmasak, hogy az abasári szövetkezeti gazdák, alkalmazottak hangulatát. bizakodását is kifejezzék. G. Molnár Ferenc 1972. februárjában kötötték meg a szerződéseket a két generálkivitelezővel, tavaly decemberben volt a műszaki átadás határideje. Átadásra egyelőre még nem került sor. A beruházást, az elkészült létesítményeket látogatták meg hétfőn az Építőipari Tudományos Egyesület megyei szervezetének tagjai, s többek között arról is tájékozódtak, miért csúszott a határidő. miért vannak még most is olyan gondok, amelyek bizonytalanná teszik a műszaki átadás idejét/ Kétségtelenül korszerű lesz, műszaki megoldásában igen bonyolult beruházás az egri szennyvíztisztító telep építése. Napi 22 ezer köbméter szennyvíz tisztítása, hasznosítható anyaggá feldolgozása a feladat, s a város növekedéséhez igazodva kell folyamatosan bővíteni. Nem érdemes már részletezni azokat a gondokat, amelyek a beruházás, körül akkor kialakultak. amikor a vállalkozóról, az akkoriban alakult ÉVIÉP-ről kiderült, hogy életképtelen. A telep már készen áll mintegy 90 százalékban, de még mindig nem megoldott az iszapkezelés. A szolgáltató vállalat talajerőgazdálkodási részlege már nem dolgozza fel kerti hasznosításra, nem kap állami dotációt. A melléktermékek miatt nem alkalmazhatják az iszapelégetés módszerét. Marad a cenrifugálás és a szárítás, amely elég költséges, de a végtermék adalékokkal műtrágyaként hasznosítható. Itthon nem akarja felhasználni a mezőgazdaság, a gépet szállító svájci cég két évig venné meg az itt készült műtrágyát. Egyelőre ez a pillanatnyi állapot, végzik a hiánypótlási, javítási munkákat — igen nagy mennyiségben — s keresik a végleges megoldásokat. Mindenesetre, ha egyszer átadják, itt már hiánypótlások miatt nem lehet leállítani a munkát. A generál- kivitelezőket, a Vízügyi Építő Vállalatot és a Vízgépészeti Vállalatot 12 alvállalkozójukkal együtt most már nagy kötbérek is szorítják...; (h.) MEniutiuLéFk iíi§*3 wtf': 1977. június 23., szerda
