Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-22 / 145. szám

Állami gazdaságok az öléves tervien II. Sertéshús minden mennyiségben A megyei tanács végrehajtó bizottságának Hogyan valósulnak meg beruházásaink? Zjosonczi Pálnak a közel­múltban történt Borsod me­gyei látogatásakor az egyik állami gazdaság gesztorságá­ban működő Mezőségi Ser­téskombinátban összegyűlt vezetők elpanaszolták: na­gyok a sertéstelepi vesztesé­gek. Az Elnöki Tanács el­nöke úgy vélekedett, hogy a régimódi sertéstenyésztéssel már sok helyütt fölhagytak, s ezért új utakat kell ke­resni, vállalva ennek tandí­ját is. Hizlaldák ötmilliárdért Á gondok java része is­meretes: összehangolatlanság, az egyébként, az elvileg jó­nak ítélhető sokféleség nem kívánatos következménye­ként mind tervezési, mind építési hibák, vagy a leg­jobb esetben alacsony jöve­delmezőség, a hitelek visz- szafizetésének gyors üteme és így tovább. Ezek a di­lemmák nem kerülték el sem a termelőszövetkezetek, sem az állami gazdaságok háza táját, újonnan épített, szakosított sertéstelepeit. 1968-tól 1975-ig csupán az állami gazdaságok 500 OOO hí­zóférőhelyet építettek, ame­lyeknek a beruházási értéke ötmilliárd forint fölé rúg, ha nem kalkuláljuk be a forgóeszköz-szükségleteket. Ebből a hatalmas pénzből 69 új telepet építettek s to­vábbi tízet rekonstruáltak. 1976—1980 között pedig 86 ezer hízóférőhelyet kívánnak az állami gazdaságok meg­építeni,* amelyek egy része az elavultak helyébe lén, másik része pedig teljesítő- képességet növel. Petries Pál, az ÄGK üzem­fejlesztési főosztályvezetője miben látja azt■ az ered­ményt, ami például szolgál­hat a termelőszövetkezetek számára is? — Abban, hogy lényege­sen gyarapszik az egy ko­cára jutó produktum — hangzik a válasz. — Míg 1975-ben 98 ezer kocát tar­tottak az állami gazdaságok, s 147 ezer tonna vágósertést értékesítettek, addig az idén alig valamivel több, össze­sen százezer koca szaporu­latából 170 ezer tonnányi vágósertést terveznek elad­ni. 1980-ban is csak 112 ezer kocával számolunk, de a vá­gósertés-termelés előirányza­taink szerint 192 ezer ton­nára növekszik. Vagyis az ötödik ötéves terv folyamán 45 ezer tonnával emelkedik az állami gazdaságok sertés- hústermelése, s csak 14 ezer­rel a kocalétszám. Egy kocától több malac A termelékenység ilyetén növelésének kettős módszere van: egyfelől többet fialnak a kocák, másfelől egyazon négyzetméterről több sertést bocsátanak ki a telepek. Oj telepet alig egy-kettőt kí­vánnak építeni, de a re­konstrukciók — mint általá­nosságban is az országban — jócskán kibontakoztak az állami gazdaságokban. Az Agárdi Mezőgazdasági Kom­binát által összefogott Ag- rokomolex nevű vállalkozás, valamint a tsz-ek alakította ISV, vagvis teljes nevén Iparszerű Sertéstartó Ter­melőszövetkezetek Közös Vállalkozása ügyködik főleg ebben a témakörben. Míg az ISV a meglevő épületekbe viszi be az új technológiát, az Agrokomolex konténeres istállót is épít. Dr. Bajor Ferenccel, az ISV igazgatójával egy ízben megfordultam a Rábamenti Állami Gazdaságban. ahol sikerrel vezették be a bat­tériákat, a higiénikus tartá­si rendszert, amelynek se­gítségével új beruházás, új épület nélkül tarthatnak több és egészségesebb ser­tést. De a Kisalföldi, a Hód­mezővásárhelyi. a Mátraal- ji Állami Gazdaságban ha­sonlóképpen sikeresen mun­kálkodik az ISV, sőt a Ba­jai Mezőgazdasági Kombi­nát Agrokomplex-telepébe most szintén az ISV viszi saját technológiáját. Összhang és verseny — Kétségtelen, hogy töb­bet foglalkozunk a nagy­üzemi sertéstenyésztés fej­lesztésével, szaktanácsadás­sal, s munkánkat különö­sebb összehangolás nélkül végezzük — mondja dr. Ba­jor Ferenc. — Talán ezzel magyarázható, hogy a sok igyekvő szervezet nem tud olyan átütő eredményekről beszámolni, hogy a gazda­ságos sertéshústermelés min­denütt és viszonylag gyor­san megvalósulna. Az Agro- ber, az Agrokomplex, az ISV az a három legfőbb vállal­kozás, amely a tartástechno­lógia fejlesztésével foglalko­zik. ami pedig a fajtákat il­leti. a KAHIB, a HUNGA- HIB, a TETRA verseng egy­mással. A takarmányozásban a Malomipari Tröszt válla­latai. a Phylaxia, s a keve- rőkkel bíró gazdaságok te­vékenykednek. Mindez sok párhuzamossággal jár, s va­ló igaz: a sertéstartó gazda­ságok olykor nehezen tud­nak választani a segítség- nyújtás elfogadását illetően. Ami a jövedelmezőséget illeti, Petries Pál beszámol­hat jó példákról is. Így a Ceglédi Állami Gazdaság ép­pen az ISV segítségével jut­hatott az országos húster­melési verseny élére, továb­bá ötmillió forint nyereséget könyvelhetett el tavaly a Pápai Állami Gazdaság tár­sulásban működtetett ser­téstelepe. Keresztényi Nándor (Folytatjuk) A testület elé olyan beszá­moló került erről a témáról, amely a helyzetkép bemu­tatása mellett a gondokkal együtt javaslatokat is tett a megoldásra. Az ülésen nem is hangzott el sok kiegészí­tés; az egyértelmű állásfog­lalás amellett volt, hogy a már kitűzött feladatokat — a fontosság sorrendjében — nagyobb erővel igyekezzünk maradéktalanul végrehajtani. Az 1977-es évben megva­lósítandó beruházásokról van szó- A tanácsok össze­sített idei terve egymilliárd forint fejlesztési alapforrás­ra számított, s ez lényegesen meghaladja a korábbi évek terveit. Ilyen mértékű ugrás egyik évről a másikra nem lehet mindenben megalapo­zott; ezt látva a megyei ta­nácsi vezetők megpróbálták a realitásokhoz igazítani a helyi elképzeléseket. Több javaslat született az anyagi erők átcsoportosítására, de még így is előfordul késede­lem a legfontosabb beruhá­zásoknál. Nem megfelelő az előkészítettség- illetve kicsi a feladatokhoz a kivitelező vállalatok teljesítménye. A lakásépítési tervek az idén összesen 2600 lakás meg­építésével számoltak. Ebből célcsoportosként, illetve OTP és szövetkezeti szerve­zésben 1300 lakásnak kellene megépülnie. Az állami beru­házásokból és az OTP társas­lakásokból azonban a vártnál kevesebb valósul meg. Sőt, úgy tűnik, a lemaradás jövő­re is folytatódik, mert a cél- csoportos beruházásoknál a tervekkel is elmaradtak, így csak később kezdhetik meg az építkezéseket. Vegyük sorra a többi ága­zatot. Az egri szennyvíztisztí­tónak tavaly kellétt volna el­készülnie, az idén talán át­adják. A gyöngyösi vízmű rekonstrukciójának terveit a magas költségek miatt át­dolgozzák. A társulati víz­művek beruházásai a közsé­gekben sok helyütt az elő­készítés hiányosságai miatt szintén lemaradtak az idő­arányosan előírt ütemtől. Az épülő 410 ágyas egri kórház­nál már jobb a helyzet, vár­hatóan módosul az építési határidő — hamarabb lesz kész a tervezettnél. Az egész­ségügyi ágazat létesítményei egyébként túlnyomó részben a terv szerint épülnek. Ami hiányozni fog az év végi el­számolásnál: az egri 100 fé­rőhelyes bölcsőde és a he­vesi új óvoda-bölcsőde építé­se a számításokkal ellentét­ben nem kezdődik meg az idén. Mindkét esetben az előkészítéssel maradtak el. Hasonlóképpen késői terv­szállítás miatt késnek az is­kolabővítések is. Huszonnégy tanterem építésének kezdése» vált bizonytalanná emiatt. Hogy miért volt a fonó-' csóknál ez a túltervezés?j Nemcsak a sokat markolás szándéka volt az oka. Már sokszor írtunk arról, hogy a kivitelezők — és a tervezők is — megalapozatlanul vál­lalnak kötelezettségeket, s aztán folyik a manőverezés a módosításokra. Ahogyan ez j a testület elé terjesztett és j elfogadott határozati javas- $ latokból kicseng: a tervszerű- I séget, a fegyelmet javítani j kell, ha kitűzött céljaink I mindegyikét el akarjuk ér-\ ni... « (hekeli) H Miből szereznek tizenegymilliót? Sorozatban a 24S lóerős RÁBA -Steigeretr A Magyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyárában — Budapesten — sorozatban gyártják a RABA-Steiger 245 lóerős mezőgazdasági erőgépeket. Havonta 60 óriástraktor készül itt. A tervnek megfelelően az idén 430-at értékesítenek. (MTI fotó — Hadas János) Tudományos egyesületek az építkezésen Mikor lesz kész az egri szennyvíztisztító? Már túljutottak a nehe­zén. De akkor, azon a má­jus végi napon, amikor az éjszakai jégverés után szét­néztek az abasári határban, nemcsak a reményeiket vesz­tették el, de az önbizalmu­kat is. Vége mindennek, tönkrementek, ez a végkö­vetkeztetés bénította meg a gondolataikat is. Nem volt könnyű, de a sokk elmúlt, a görcs felen­gedett, és már a tervek megvalósítása köti le az abasári tsz vezetőinek, tag­jainak, dolgozóinak a figyel­mét. A forint mellé emberség is Á jég úgy jött, hogy a határ egyetlen részét sem hagyta ki. Szerencsére nem mindenütt egyformán pusz­tította el a növényi kultú­rákat. A Sárhegy sínylette meg a legjobban, és a vö­rösmarti részt szinte telje­sen elpusztította. Kár keletkezett 321 ha szőlőben. Ebből termő tábla volt 260 ha, a többi pedig két-négy éves fiatal telepí­tés. Köztudott, hogy az úgy­nevezett termőre nem for­dult szőlőben is lehet már szüretelni, ha nem is ugyan­olyan mennyiséget, mint a többiben. Az idén azonban ezeket a fürtöket a jég ver­te el. Ha egyáltalán lehet azt mondani, ez lenne még a kisebbik baj. A nagyobb pedig az, hogy a fiatal tőké­ket, karokat visszavetette fejlődésükben a jég okozta roncsolás. Mert az volt, ron­csolás, akár ha késsel ha­sogatták volna végig a nö­vényeket. Emberemlékezet óta nem mutatott ilyen lehangoló ké­pet az abasári határ, mint akkor... A jég nem kímélte az őszi és a tavaszi árpát, a rozsot, a zabot sem. Több mint száz ha szántón pusztított a jég. — Amikor a határszemle tapasztalatait összegeztük — emlékezik vissza Rudas Sán­dor tsz-elnök —, azt mond­tuk: úgy húszezer mázsa szőlőre számíthatunk. Ennek legalább a felét vitte el a jég. Az összes kárunk, a gyümölcsösben keletkezettel együtt, nagyjából tizenegy- millió forint lehet. Nagyon jólesett mindannyiunknak, hogy az Állami Biztosító megyei és járási fiókjának vezetője is eljött hozzánk a jégverés után, és afelől ér­deklődtek, mit tudnának se­gíteni. Lám, csupán egy apró emberi gesztus, túl a hiva­talos eljáráson, mennyit szá­mít olyankor, amikor baj van. Az abasáriak sem azt emlegetik, hogy a biztosító hány milliót térít meg a kárukból, hanem a „másod­lagos” körülményt: a hely­színen keresték fel őket az illetékes vezetők. Nemcsak a tényleges kár f — Nagyot sóhajtottunk, amikor megbizonyosodtunk arról, hogy a fügedi határ­ban levő hatmillió oltvány­vesszőnket a jég kikerülte. Ha az elpusztult volna ...! Ugyanis erre évek óta nem kötnek biztosítást. Egy­szerűen azért, mert elég nagy összeget kellene befi­zetniük. és eddig még nem volt baj. Most sem lett. ^ De az év végi összegezés­nél még egyéb tételek iski- ugranak majd a jéggel kap­csolatban. így például az is, hogy a különböző növény­ápolási és -védelmi munká­kat éppen úgy el kell vé­gezniük, mintha mi sem történt volna. A költségek tehát ezekkel is növeksze­nek, a bevétel pedig csök­ken. De az sem mindegy az , abasáriaknak, hogy hány hektó saját termésű borukat tudják palackozni és export­ra eladni. Kevesebb lesz a melléktermék is — seprő, törköly, cefre —, tehát ke­vesebb pálinkát tudnak főz­ni. — A jövő évi termés ér­dekében kell éppen olyan gondosan végezni a munká­kat, mintha a jég nem is lett volna — mondja a tsz elnöke. Minden fürt számít Honnan szereznek annyi milliót végül is? A nagy kérdésre a választ nem le­het egyszerű felsorolással megadni. Nézzük csak a le­hetőségeiket.. Kibéreltek a fügedi ha­tárban még öt ha-nyi terü­letet és abba paradicsomot, paprikát, uborkát palán- táztak. Az idősebb tsz-tagok közül többen lemondanak a háztáji földjükről, most eze­ket a területeket is sorba vették, ahogy a Csókás-ta­nya melletti, kivágásra szánt 25 ha-t is meghagyják még erre az évre. A sportpálya mellett terül el egy 10 ha- os rész. ott az árpa után borsót vetnek. Vagy el tud­ják majd adni a konzerv­gyárnak. vagy megmarad nekik takarmányozásra. — A régi szőlőket felmér­tük — magyarázza Rudas Sándor —. a felkínált ház­tájikat, á kivágásra szánt csókásit, és úgy állapítottuk meg, hogy egy-két permete­zés után nagyjából 30 má­zsa termést tudunk azokról leszüretelni hektáranként. Jó lesz ez is nagyon, mert eb­ben az évben a kicsi is so­kat számít. De azért is ,ió lesz, mert a muskotálvt tel­jesen elpusztította a jég, a esókási szőlőben pedig Csa­bagyöngye és saszla terem, ezekkel lehet majd a bora­inkat javítani. Megfognak hát minden fillért, hogy a számításukat végül is megtalálják. Bármi volt, dolgozni kell Elmondani sem lehet, hogy mennyire lehangolód- tak az emberek az első na­pokban. Senkinek sem volt kedve semmihez. Aztán fel­ocsúdtak, és azt mondták: — Nem , keseregni, hanem tenni kell.' Ha most azt akarjuk meg­tudni, végül is mit várhat­nak ettől az évtől, azt kap­juk feleletként, hogy meg­közelítően a tervezett szá­mokat szeretnék elérni. — Úgy, hogy észrevehe­tően ne legyen kevesebb az emberek jövedelme — teszi hozzá a tsz elnöke. — Sze­rencsére van egy kis tarta­lékunk is, szükség esetén van mihez nyúlnunk. Nem­hiába szorgalmazzák a fe­lettes szerveink a biztonsá­gi tartalék képzését, ez ilyen helyzetben válik egyértel­művé és világossá minden­ki előtt. Majd így folytatja: — Nem tartottunk szer­vezetten brigádértekezlete­ket a tények ismertetésére és a tennivalók felsorolásá­ra, de a tsz vezetői végig­járták a munkahelyeket és ott szót értettek az embe­rekkel. Közösen mondtuk ki. hogy az ésszerű takaré­kossággal is sokat tudunk könnyíteni a gondjainkon. Rudas Sándor tsz-elnök szavai akár summázásnak is maradéktalanul megfelelnek, de arra is alkalmasak, hogy az abasári szövetkezeti gazdák, alkalmazottak han­gulatát. bizakodását is ki­fejezzék. G. Molnár Ferenc 1972. februárjában kötötték meg a szerződéseket a két ge­nerálkivitelezővel, tavaly de­cemberben volt a műszaki át­adás határideje. Átadásra egyelőre még nem került sor. A beruházást, az elkészült létesítményeket látogatták meg hétfőn az Építőipari Tu­dományos Egyesület megyei szervezetének tagjai, s töb­bek között arról is tájéko­zódtak, miért csúszott a ha­táridő. miért vannak még most is olyan gondok, ame­lyek bizonytalanná teszik a műszaki átadás idejét/ Kétségtelenül korszerű lesz, műszaki megoldásában igen bonyolult beruházás az egri szennyvíztisztító telep építése. Napi 22 ezer köbmé­ter szennyvíz tisztítása, hasz­nosítható anyaggá feldolgo­zása a feladat, s a város növekedéséhez igazodva kell folyamatosan bővíteni. Nem érdemes már részletezni azo­kat a gondokat, amelyek a beruházás, körül akkor kiala­kultak. amikor a vállalkozó­ról, az akkoriban alakult ÉVIÉP-ről kiderült, hogy életképtelen. A telep már ké­szen áll mintegy 90 százalék­ban, de még mindig nem megoldott az iszapkezelés. A szolgáltató vállalat talajerő­gazdálkodási részlege már nem dolgozza fel kerti hasz­nosításra, nem kap állami dotációt. A melléktermékek miatt nem alkalmazhatják az iszapelégetés módszerét. Ma­rad a cenrifugálás és a szá­rítás, amely elég költséges, de a végtermék adalékokkal műtrágyaként hasznosítható. Itthon nem akarja felhasz­nálni a mezőgazdaság, a gé­pet szállító svájci cég két évig venné meg az itt ké­szült műtrágyát. Egyelőre ez a pillanatnyi állapot, végzik a hiánypótlá­si, javítási munkákat — igen nagy mennyiségben — s ke­resik a végleges megoldáso­kat. Mindenesetre, ha egy­szer átadják, itt már hiány­pótlások miatt nem lehet le­állítani a munkát. A generál- kivitelezőket, a Vízügyi Épí­tő Vállalatot és a Vízgépé­szeti Vállalatot 12 alvállal­kozójukkal együtt most már nagy kötbérek is szorítják...; (h.) MEniutiuLéFk iíi§*3 wtf': 1977. június 23., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents