Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-22 / 145. szám
UXLAG PHQLETÄRTAI, EGYESÜLJETEK] XXVIII. évfolyam, 145. szám ARA:80 FILLER 4 1977. június 22., szerda Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, ülését június 22-re összehívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató, a tagsági könyvek cseréjének végrehajtásáról szóló jelentés, valamint időszerű kulturális kérdések megvitatását javasolja a Központi Bizottságának. (MTI) A Szovjetunió tiszteletben tartja a helsinki megállapodásokat Folytatódtak Brezsnyev és Giscard tárgyalásai Párizs mellett folytak a szovjet—francia megbeszélések. Képünkön: a tanácskozás résztvevői, jobbról Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfel, •óbb Tanácsa Elnökségének elnöke, mellette Gromiko külügyminiszter. A kép előterében, balra, Giscard d’Estaing francia elnök. (Népúság telefotó — AP—MTI—KS) Bara.es Dénes és Kis Csaba, az MTI tudósítói jelentik; Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing kedd délelőtti tanácskozása bővített keretek között ment végbe: jelen volt a tárgyaláson Barre francia miniszterelnök, valamint a két ország külügyminisztere is. A megbeszélés két és fél óra hosz- szat tartott. Brezsnyev bevezetőben a feszültség enyhítésének kérdéseiről beszélt. Az SZKP KB főtitkára a legfelsőbb tanács elnökségének elnöke ezt a témát a helsinki záróokmány fényében vizsgálta meg. Mindkét fél megállapította, hogy a záróok- npány aláírása óta Európában kedvező folyamatok mutatkoztak, de mint Leonyid Brezsnyev rámutatott, változatlanul nem kövekezett be az enyhülés katonai téren, holott a politikai folyamatot ennek kell alátámasztania. Leonyid Brezsnyev szólt a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról folyó szovjet —amerikai tárgyalásokról is és megállapította, Vance amerikai külügyminiszterrel folytatott, tárgyalások, illetve a diplomáciai szintű megbeszélések alapján egyelőre nem lehet haladásról • beszélni. A Szovjetunió elvi álláspontja értelmében a két ország új megállapodásának a vlagyivosztoki megegyezésen kell alapulnia és tekintetbe kell vennie az egyenlő biztonság elvét. Brezsnyev megelégedéssel állapította meg, hogy a feszültség enyhítését illetően a Szovjetunió és Franciaország nézetei sok tekintetben egybeesnek és kifejezte megelégedését azzal kapcsolatban is, hogy a két fél megegyezett együttes nyilatkozat kiadásában erről a kérdésről. Ugyanakkor nem titkolta: a szovjet felet aggodalommal tölti el, hogy egyes nagyhatalmak olyan politikát folytatnak, amely nem felel meg az enyhülés szellemének és így ellentétes a Helsinkiben elfogadott elvekkel. Az Európa két része közötti feszültség kiélezése nem segíti elő a béke megszilárdítását, a további enyhülést — hangoztatta Brezsnyev. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke utalt arra, hogy Francia- ország részt vesz a NATO tevékenységében és az utóbbi időben megerősítette kapcsolatait annak egyes katonai szerveivel is. Giscard d’Estaing válaszában azt mondotta, hogy Franciaország csupán a politikai együttműködésben vesz részt, katonai politikája független és azt kizárólag az ország érdekei határozzák meg. A két fél rövid eszmecserét folytatott a közel-keleti helyzetről és ' megállapította, hogy megítélésük sok vonatkozásban azonos. A szovjet küldöttség szóvivője,_ Leonyid Zamjatyin erről szólva azt mondotta az újságíróknak, hogy a Szovjetunió felfogása szerint a helyzet most kedvező a genfi konferencia összehívására, és hogy ezzel francia részről is egyetértenek. A konferencia sorsát — hangoztatta a szovjet szóvivő — nem szabad az izraeli választásoktól függővé tenni. Giscard d’Estaing francia elnök a nemzetközi kérdéseket áttekintve hét nagyobb témakörrel foglalkozott. Az enyhülésről szólva azt mondotta, hogy az alapvető eleme Franciaország külpolitikájának, mindazonáltal szerinte az enyhülés megvalósulásának különböző feltételei vannak. Üdvözölte azt a tényt, hogy a két fél erről közös nyilatkozatot fogadott el és hangsúlyozta: a francia álláspont szerint az európai biztonsági konferencia részvevői belgrádi tanácskozásának is az enyhülési folyamatot kell szolgálnia, az agresszivitás elkerülésével. A leszerelés kérdéseiről szólva Giscard d’ Estaing azt (Folytatás a 2. oldalon) Varsóban Megnyílt a KGST 31. ülésszaka A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 31. ülésszaka kedden délelőtt megkezdte munkáját a varsói Victoria Szálló konferenciatermében. A tanácskozást menyitva Piotr Jaroszewicz, lengyel miniszterelnök üdvözölte a tagországok delegációit és azok vezetőit: Alekszej Koszigint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, Sztanko Todorovot, a Bolgár Minisztertanács elnökét, Lubomir Strougal, csehszlovák miniszterelnököt, Carlos Rafael Rodriguez, kubai miniszterelnök-helyettest, Zsambin Batmönhöt, a Mongol Minisztertanács elnökét, Willi Stophot, az NDK Minisztertanácsának elnökét. Manea Manescu, román miniszterelnököt és Lázár Györgyöt, a magyar Minisztertanács elnökét. A KGST tagországainak zászlaival díszített teremben a megnyitáson jelen voltak a tanácskozásra érkezett megfigyelők — a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Angola és Laosz képviselői. A tanácskozás munkájában Dobroszav Csulafics, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) alclnöke vezetésével részt vesz Jugoszlávia küldöttsége is. Ügyrendi kérdések után a KGST legfelsőbb szerve az első napirendi pont keretében meghallgatta Piotr Jaroszewicz beszédét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulójáról cs a KGST-tagországok testvéri együttműködéséről. Piotr Jaroszewicz beszédében kiemelte, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 31. ülésszakára a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulójának évében kerül sor. Az októberi forradalom jelentőségét méltatva, a lengyel miniszterelnök rámutatott arra, hogy e forradalom új korszakot nyitott az emberiség történetében. A lengyel miniszterelnök méltatta a Komplex Program jelentőségét, a szocialista országok együttműködésének tervezett jellegét és a KGST nyílt politikájátPiotr Jaroszewicz reférá- tuma után felszólaltak a tanácsülésen részt vevő delegációk vezetői. A KGST 31. ülésszakának keddi ünnepi ülésén felszólalt Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke is. Többek között ezeket mondotta: Korunk semmilyen más eseménye nem gyakorolt olyan mélyreható, átalakító hatást a világtörténelem menetére, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Október nagysága jelen van az új ember, a sorsát kezébe vevő és irányító ember, az alkotó, a humanista, az internacionalista képében, aki tudatosan fordítja erejét és energiáját a béke, a haladás és a kommunista ideálok megvalósulásának előmozdítására. Október el nem. múló nagyságát afbban is érezzük, hogy az eszméibe vetett hitet nem tudták megtörni sem a megpróbáltatások, sem a nehézségek. Az idő múlásával ez a hit csak erősödött, új erőt kölcsönzött a népeknek, magabiztosságot a győzelem kivívásához. Lázár György felszólalása Felszólalásában Lázár György, a Minisztertanács elnöke a következőket mondotta : Pártunk és kormányunk, egész népünk nevében megkülönböztetett tisztelettel köszöntőm a Szovjetunió Kommunista Pártját, annak lenini központi bizottságát, a Szovjetunió kormányát, a kommunizmust építő szovjet népet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmet formált. Október szülötte, a Szovjetunió, amely hatvan esztendeje elsőként lépett az osztály nélküli társadalom felépítésének útjára, ma a három földrészre kiterjedő szocialista világrendszer legtapasztaltabb és leghatalmasabb állama. A Szovjetunió és a szocialista világrendszer dinamikus fejlődése korunk meghatározó tényezője, megingathatatlan támasza a békének és a haladásnak. Marxista—leninista pártjaink vezetésével, megbonthatatlan szövetségben a kommunizmust építő Szovjetunióval, országaink hatalmas sikereket értek el a szocialista társadalom építésében. Szoros testvéri összefogással, magabiztosan haladunk azon az úton, amelyet hatvan évvel ezelőtt a Nagy Október eszméi jelöltek ki. Olyan korban élünk, amikor ezek az eszmék egyre újabb tömegeket hódítanak meg, amikor az imperializmus ellen folyó világméretű harcban a békéért, a nemzeti függetlenségért és a szabadságért küzdő népek biztos támaszra találnak a Szovjetunió a szocialista országok internacionalista politikájában. Népeink mélyen átérzik, hogy az igazi haza- fiság elválaszthatatlan a proletár internacionalizmustól. Elutazott hazánkból a Bolgár Nemzetgyűlés kiiIdöttsége Kedden reggel elutazott Budapestről a Bolgár Nemzetgyűlés 'küldöttsége, amely dr- Vladimir Bonevnak, a Bolgár Nemzetgyűlés elnökének, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága titkársága tagjának vezeté sével hivatalos, baráti látó gátason tartózkodott h;r/-'" ban. A Ferihegyi repülőtéren búcsúztatásukra megjelent Apró Antal, az országgyűlés elnöke az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Inokai János■ az országgyűlés alel- nöke, valamint az ország- gyűlés több tisztségviselője. Jelen volt Vladimir Vide- nóv■ a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete is AZ IDEI BERUHÁZÁSOKRÓL — A LAKOSSÁGI SZOLGALTATASOKRÖL EGERBEN ÉS KÖRNYÉKÉN — AZ IFJÚSÁGI PARLAMENTEK TAPASZTALATAIRÓL — AZ ESZ- KÖZKIHASZNALAS HELYZETÉRŐL A TSZ-EKBEN • m Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Kedden ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága dr. Varga Józsefnek, a megyei tanács elnök- helyettesének elnökletével. A tanácskozás napirendjén elsőként az idei. megvalósításra tervezett beruházások helyzetének elemzése szerepelt. Dr. Hortobágyi István, a tervosztály vezetője számolt be a tanácsi beruházásokról, a megvalósítás gondjairól. Ezt követően dr. Varga János, az egri városi tanács elnöke a megyeszékhely és környéke lakossági szolgáltatásainak helyezetéről tett jelentést a testület előtt. A végrehajtó bizottság a fejlesztések ütemét megfelelőnek találta, de felhívta a figyelmet néhány elhúzódó, szolgáltatást bővítő beruházás mielőbbi befejezésére. Szalay István, a megyei tanács általános elnökhelyettese a tavalyi ifjúsági parlamentek tapasztalatait összegezte; megállapította, hogy a másodízben megrendezett parlamentek megfeleltek az elvárásoknak. A javaslatok között elhangzott, hogy ott, ahol ez szükséges, éljenek a törvény adta lehetőségekkel és az előírtnál hamarabb is rendezzenek parlamentet. A végrehajtó bizottság ezenkívül tájékoztató jelentést hallgatott meg a megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek eszközkihasználásának helyzetéről, illetve a tanácsok kezelésében levő ifjúsági házak, táborok működéséről. A testület ezután személyi ügyeket tárgyalt. (Az ülés egyik témájáról a 3. oldalon. olvashatnak kommentárt) Mi, magyarok, saját tapasztalatainkból is meggyőződhettünk róla, hogy milyen pótolhatatlan erőt jelent a testvéri szocialista országok internacionalista összefogása, a megbonthatatlan barátság és a szoros együttműködés. Sikeres előrehaladásunk biztos záloga, hogy erős szálak fűzik hazánkat a Szovjetunióhoz és a többi testvéri szocialista országhoz. Meggyőződésünk, hogy senki sem lehet hazája érdekeinek hű képviselője, ha nem hatja át gondolkodását és cselekvését az internacionalizmus. Ugyanígy nem lehet internacionalista az, aki szovjetellenes, aki alábecsüli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmet formáló jelentőségét, a szocializmus és kommunizmus építésének hat évtizedes tapasztalatait. Az internacionalizmus, a testvéri szolidaritás és az általánosítható tapasztalatok alkotó alkalmazása azonban nemcsak a mi közösségünk, de a világ valamennyi kommunista és munkáspártjának erőit megsokszorozza a társadalmi haladásért vívott harcban. A Magyar Szocialista Munkáspárt mélyen át- érzi ezt, szolidáris a kapitalista világban dolgozó kommunista pártokkal, és megvan győződve róla, hogy az internacionalizmus a kommunista mozgalom legyőzhetetlen ereje. Kádár János elvtárs, pártunk Központi Bizottságának első titkára rámutatott: ,,A proletár internacionalizmus alapvető ismérvének tekintjük a mai viszonyok között: a nemzeti és nemzetközi érdekek egyeztetését az egységre való törekvést. az egymás kölcsönös támogatását• az elvtársi együttműködést. a legfőbb politikai kérdésekben a kollektív állásfoglalás és cselekvés kiala(Folytatás a 2. oldalon) j
