Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-13 / 111. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Szimulált háború helyett szilárd békét! A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ egyik mártírvárosa, Varsó, hat napon át nemcsak Lengyelország, hanem a világ békeszerető erőinek a fővárosa is volt. A békeépí­tők világközgyűlése tettP azzá. amelyen 125 ország és több mint ötven szervezet mintegy 1500 küldötte vett részt. Világnézetileg meglehetősen tarka képet nyújtottak a résztvevők: egymás mellett ültek marxisták és hívők, tőkések és munkások, a legkülönfélébb társadalmi beren- de -désű országok képviselői. Kormányon levő pártok deleg... usait láthatóan nem zavarta az, hogy az ellenzék képviselői is jelen voltak. Az ügy — bolygónk békéje —, amely e világra szóló tanácskozás résztvevőit Varsóba vonzotta, mindegyikük számára ért annyit, hogy félrete­gyék más, vitathatatlanul fontos kérdésekben fennálló vitáikat. A közgyűlés felszólalói nagy megelégedettséggel álla­pították meg, hogy a csaknem három évtizede éppen len­gyel földön megszerveződött nemzetközi békemozgalom hatalmas utat tett meg. A néhány tucatnyi — nagyobb­részt európai — értelmiségi 1948-ban Wroclawban tett békeszózata olyan termékeny magnak bizonyult, amely sok százmillió emberkalászba szökkent. A békemozgalom erkölcsi tekintélye ma már olyan nagy, hogy szinte ma­teriális erőként jelentkezik a nemzetközi kapcsolatokban, és senki sem hagyhatja figyelmen kívül. A szocialista or­szágok ereje mellett ennek a mozgalomnak van a leg­több része abban, hogy sikerült megakadályozni a har­madik nagy világégést. A sikerek regisztrálása közben a békefórum résztvevői arról sem feledkeztek meg, hogy 1945 óta földünkön több mint négyszáz helyi háborút, illetve belső fegyveres harcot vívtak. Ez arra intette a békeszerető tömegek képviselőit, hogy figyelmüket a moz­galom soron következő feladataira összpontosítsák. Vitat­koztak is Varsóban, de abban egyetértettek, hogy a világ népeinek közös érdeke mindenekelőtt a fegyverkezési hajsza megfékezése, az általános és teljes leszerelés foko­zatos megközelítése. Mert — mint az egyik francia kül­dött találóan jellemezte — a fegyverkezési hajsza nem más. mint a szimulált háború. SOK FELSZÓLALÓ ÉBERSÉGRE szólított fel az eny­hülés ellenségeivel szemben, akik hazug propaganda­hadjáratukkal megpróbálják lejáratni a békés egymás mellett élés lenini elvét s feltámasztani a hidegháború légkörét. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára meg­nyitó beszédében síkraszállt az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányának következe­tes megvalósításáért, és azért, hogy a küszöbönálló belg­rádi találkozó Helsinki szellemében az enyhülési fo­lyamatot erősítse. A lengyel Interpress hírügynökség rá­mutat arra. hogy a tanácskozásnak a világ népeihez inté­zett felhívása alapkérdéseit illetően egyszerű: cselekvési egységre szólít fel a békeharcban elért eredmények meg- i erősítéséért, azért, hogy a mozgalom olyan anyagi, erköl- > esi és politikai feltételeket teremtsen, amelyek kizárják az ^ enyhülési folyamat visszafordítását. P. V. •VWWWWWiAAA^AVWWNAAAAAAAAA/VVVVWWWWWWWWVWWWV Két kép a nagyvilágból Most érkezett csak a felvétel a pakisztáni Lah őréből, a május 6-i tüntetésről. A sok ezer felvonuló, a gyülekezési tilalom ellenére, a város főutcáján követelte Bhutto miniszterel­nök és kormányának lemondását, új választá­sok kiírását. A kivezényelt katonák tüzet nyitottak a tüntetőkre; két ember meghalt, tizenegy megsebesült. Cyrus Vance amerikai külügyminisztert Madridban fogadta Adolfo Suárez spanyol miniszterelnök (jobboldalt). Az amerikai diplomácia vezetője és vendéglátói Spanyolországnak a NAr TO-hoz és a Közös Piachoz csatlakozását vitatják meg. AP—MTI—KS) (Népújság telefotó Dolores Ibárruri nyilatkozata A legendás pasionária, aki Spanyolországba való vissza­térése kapcsán folytatott be­szélgetést a TASZSZ hír- magyarázójával, az alábbia­kat mondotta: — Ebben a számomra nagy jelentőségű pillanatban bo­nyolultak az érzéseim. Örü­lök a hazámmal való közeli találkozásnak. Ugyanakkor fáj megválnom a Szovjet­uniótól, attól az országtól, amely vendégszerető volt hozzám és ahol csaknem 40 esztendeig éltem. Spanyolország demokrati­kus fejlődésének perspektí­vájáról 6zólva a Spanyol Kommunista Párt elnöke hangsúlyozta, hogy nagy és fontos változások mennek végbe. Ezeket a változásokat az a hosszú harc készítette elő, amelyet a munkásosz­tály a széles néptömegek, minden demokratikus erő ví­vott a francoizmus legkülön­bözőbb megnyilvánulásai el­len. Ez a harc sohasem sza­kadt meg, de különös len­dületet kapott az utóbbi idő­ben. Véres gyilkosság — a választások előtt A géppuskatorkolatok a békés felvonuló tömegre irányultak, az orvlövészek áldozatául 250-en estek, közülük 38-an meg­haltak. Az isztambuli május elsejei mészárlás megdöbbentet­te az egész világot, a televíziós állomások sugározta képek felháborítottak minden jóérzésű embert. A véres események után joggal vetődött fel a kérdés: mi áll az események hát­terében, milyen erőknek állt érdekében a békés szakszerve­zeti felvonulás vérfürdővé változtatása? Politikusok és katonák A törökországi belpoliti­kai kép igen bonyolult, De- mirel miniszterelnök Igazság Pártja három kis jobboldali párttal szövetségben kormá­nyozza jelenleg az országot, az ellenzéki Köztársasági Néppárt a nyugat-európai szociáldemokratákhoz közel­állónak vallja magát. A le­gális pártskála bal oldalán a Török Munkáspárt áll. A Török Kommunista Párt év­tizedek óta föld alá kény­szerítve dolgozik, a párttag­ságot az érvényben levő tör­vények súlyos börtönbünte­téssel sújtják. Természetesen mindez nem ilyen egyszerű! Törökország politikai kár­tyajátékában az adű a had­sereg. A fegyveres erők ma­gukat Kemal Atatürk, a mo­dern török állam megalapí­tója, eszméi letéteményesé­nek nyilvánították és jogot formálnak arra, hogy — ha azt szükségesnek tartják — beavatkozzanak a politikai harcba Ez az elmúlt két év­tizedben kétszer történt meg: 1960-ban és 1971-ben. Először Menderesz minisz­terelnököt buktatták meg, másodízben pedig a mosta­ni kormányfőt, Demirelt tá­volították el. Törökország­ban a fegyveres erők jelen­tőségét meghatározza maga az a tény is, hogy az európai mértékkel elmaradott ország­ban, mely magán viseli a O UÍiimtan Ült 1977, május 13., péntek feudális múlt számos bélye­gét is, a hadsereg a legkor­szerűbb, legképzettebb erő. Jellemző tény: az atlanti tömb fegyveres erői közül az amerikai után a török a legnagyobb létszámú. A had­sereg felszerelésére a NATO igen nagy gondot fordított, s bár az elmarad a nyugat­európai átlagtól, még mindig aránylag korszerűnek mond­ható. Megkülönbözteti a török fegyveres erőket, hogy a tisztek jelentős része parasz­ti-kispolgári származék, s sokkal nagyobb érdeklődést tanúsít a néptömegek sorsa, az ország politikai helyzete iránt, mint kollégáik sok más tőkés országban. A katonai beavatkozás lehetősége tehát ott lebeg a mindenkori kor­mányok feje felett. Az ál­lamfő mindig a tábornoki karból került ki — jelenleg Korütürk tengernagy a köz- társasági elnök. Jelentős szerepet játszik a fegyveres erők legfelsőbb ta­nácsa is. Ennek a testület­nek egyik tagja, Irfan Oyaz- dinli hadseregtábornok már­ciusban levelet írt a minisz­terelnökhöz, amelyben fi­gyelmeztette a kormányt a terjedő korrupcióra, a veszé­lyes erőszakhullámra, a koa­lícióban dúló széthúzásra. Ha­sonló memorandumot kapott az 1975 óta uralmon levő „nacionalista front” kormá­nya a gazdasági élet vezetői­től is. Az iratokat parlamen- 'i döntés követte — a török országgyűlés, a medzslisz úgy határozott, hogy az ok­tóberben esedékes választá­sokat júniusra előrehozzák. A döntés a két legnagyobb párt egyetértésének köszönhető­en születhetett meg — az Igazság Párt arra hivatko­zott, hogy a parlamenti erő­viszonyok döntésképtelenné tették a kormányzatot, Ece­vit tábora viszont a kínzó gazdasági helyzetet jelölte meg az idő előtti választás okául. Növekedés és infláció A gazdasági helyzet való­ban nem mondható rózsás­nak. Törökország 14 éve a Közös Piac társult tagja, sa kormány készül arra, hogy benyújtsa Brüsszelben kérel­mét a teljes jogú tagságra. Az ipar fejlesztése az elmúlt másfél évtizedben központi tervezés alapján, feszített tempóban folyt, s elsősorban a nehézipar és a gépgyártás kapott prioritást. A gazda­sági növekedés, az utóbbi években viszonylag erőtel­jes volt, s 1972-ben 7,2 szá­zalékot ért el. (Ezzel együtt az orzág gazdasági képét az elmaradott mezőgadaság jel­lemzi.). A növekedéssel együtt azonban magasra szö­kött az infláció is — 1976- ban 20 százalékkal romlottá török font, 2,5 milliárd dol­lár a kereskedelmi deficit és nagymértékben csökkentek az ország devizatartalékai is. Ennek egyik fontos oka — csökkentek a Nyugaton dol­gozó törökök hazautalásai, illetve megindult a vendég- munkások hazaáramlása. Ez­zel viszont tovább nőtt a munkanélküliek amúgy is igen magas száma. Apasztot­ta a fontos idegenforgalmi bevételeket az utóbbi évek­ben elhatalmasodó nagyvá­rosi erőszakhullám is. Terrorszervezetek harca Demirel kormányzásának két éve alatt csupán Anka­rában mintegy 200 embert öltek meg politikai okok miatt, s számos gyilkosság volt a többi nagyvárosban is. Az ankarai egyetemen kétezer katona jelenléte tet­te lehetővé az oktatás bein­dítását. Isztambul egyete­mein és főiskoláin 100 ezer diák van. Ebben a nagyvá­rosban már számos véres összecsapás volt a különbö­ző pártállású diákcsoportok között. Nehéz lenne felsorolni a sokféle színárnyalatú cso­portot és csoportocskát, de érdemes egy igen veszélyes szervezetre felhívni a figyel­met. Ezek az úgynevezett Szürke Farkasok. Nem indi­án romantika vezette ennek a terrorszervezetnek a meg­alapítóit, hanem igen hatá­rozott fasisztoid nacionalis­ta elképzelések az oszmán birodalom visszaállításáról, az iszlám befolyásának res­taurációjáról. (A Szürke Far­kasok bűntetteiket nem kor­látozták Törökország terüle­tére, gyilkosságokat hajtot­tak végre a Nyugat-Európá- ban élő törökök között is). Otthon magas rangú pártfo­gójuk van, eszmei és politi­kai vezérük Alpasian Tür- kes, a Nemzeti Bizalom Párt­jának elnöke — miniszterel­nök-helyettes. A Taksim téren a május elsejei mészárlást tehát egy hónappal az idő előtti par­lamenti választások előtt hajtották végre. Az esztelen tömeggyilkosság, úgy tűnik, korántsem minden meggon­dolás nélküli tett volt. A rendőrség szélsőbaloldali terrorcsoportokat tart fele­lősnek a géppuskatűzért, de a valódi Haszonélvezői a gyilkosságoknak a szélsőjob­bon találhatók. Hogy mi is a céljuk? A katonai beavat­kozás kikényszerítése, össz­pontosított baloldal elleni kampány, a munkásmozga­lom föld alá szorítása? Er­re az elkövetkező napok ese­ményei adhatják meg a vá­laszt. Miklós Gábor sn Csemegekukorica fogyókúrázóknak ? KEVÉS A KALÓRIA- ÉS SZÉNHIDRA TT ARTALMA: Az élelmiszerboltokban új áru jelent meg: a morzsolt esemege- kukorlca-konzerv, amit a Kecskeméti Konzervgyár kísérletezett ki. A kísérletezés annak érdekében történt, hogy az egyébként kedvelt ízű csemegekukorica minél kevesebb széniül di. tot tartal­mazzon. Emellett az sem volt közömbös, hogy nuiyen az új hibridkukorica kalóriatartalma. A kísérletek, sikerrel jártak és az új, kifejezetten étkezési, cse­mege hibridkukorica rendkívül alacsony szénhidráttartalmú. Ez az áru akár a fogyókúrázók eledele is lehet, a vevők között újabban Svédország, az NSZK is szerepel — kalóriaszegény fel­irattal. A diétások is szívesen fogyasztják, mert igen jó ízű, sőt borssal, paprikával, szerecsendióval, petrezselyemzölddel. DELI­KAT 8-al tovább ízesithetö. SÓVAL, CUKORRAL. . . A világ sok országában fontos népélelmezési cikk a kukorica, a század elején pedig nálunk is ismert volt a tejjel főzött pu­liszka. amit pirított hagymás zsírral öntöttek le. A görhe úgy készült, hogy a kukoricalisztet tojással, zsírral összegyúrták, ki­sütötték. Ezek a kukoricás ételek szinte már teljesen feledésbe mentek és kétségtelen, hogy a fogyókúrázóknak hiába is aján­lanánk. Az új hibrid csemegekukorica elkészítésének módozatai viszont annál szélesebb körűek lehetnek. A boltokban kapható konzervként, bő lében, Illetve vákuumos csomagolásban közvet­len a felbontás után hidegen is fogyasztható. Persze akinek úgy tetszik, sóval, cukorral, borssal ízesítheti. KUKORICA-HIDEGTALAK. . . Azoknak, akik szívesen sütnek, főznek otthon, jobbnál jobb re­cepteket kínál a Borsod—Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat. Vegyünk egy doboz kukoricát,' önt­sük le a levét, a kukoricát tegyük felforrósított vajra. Egy-két bércig kevertük, majd szórjuk meg petrezselyemzölddel, utána tálalhatjuk köretként. Hidegtálakhoz adjuk - kiegészítő csemegé­nek. Elkészítési módja: egy fej hagymát apró kockára vágunk, megsózzuk, állni hagyjuk, majd összekeverjük a lé nélküli cse­megekukoricával és leöntjük majonézmártással. Malonéz helyett készíthetünk cukros-ecetes levet és ebbe öntjük lével együtt a kukoricát. Ez utóbbi hússzeletek mellé kitűnő savanyúság. Ké­szülhet úgy is, hogy virslikarikákat, apró sült húskockákat keverünk el a hagymás kukoricával, és erre öntjük a tartár- mártást, de variálható gépsonkával és szardíniával is. Az ú.1 ízek változatosabbá teszik étrendünket, az alacsony kaló­riatartalom mindenképpen beleillik a korszerű táplálkozás étrend­jébe. Egyre több étterem veszi fel a la carte étrendje közé a csemegekukoricával kombinált meleg ételeket és ajánlja a zöld­borsóhoz hasonlóan készíthető kukoricás omlettet, a sonkás ra­kott kukoricát, a vitaminsalátát, vagy vitaminköretet csemege- kukoricával dúsítva. Egy-egy vacsorára mi Is ajánljuk pl. egy doboz tartalmát I dl tejföllel leöntve fogyasztani. A fogyókúrázók és a diétázók még ezernyi változatban készíthe­tik el ezt az igen alacsony kalória- és szénhidráttartalmú kuko­ricát. NEM ELHANYAGOLHATÓ SZEMPONT: a csemegekukorica be­szerzése gazdaságos. ugyanis egyetlen doboz három nagyobb ku­koricacső főtt kukoricának felel meg. — o — Mindennap fenyeget a jégeső! VAN-E MÁR JÉGBIZTOSÍTÁSA? VIGYÁZZON A SORRENDRE: L JÉGBIZTOSÍTÁS. 2. JÉGVERÉS, 3. KÁRTÉRÍTÉS. Csak így kaphat kártérítést! Állami Biztositó

Next

/
Thumbnails
Contents