Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-13 / 111. szám
VILÁG PROLETARIAT, EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXviil. évfolyam, 111. szám ARA: 80 FILLÉR 1977. május 13., péntek D Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tárgyalása Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa főtitkárának vezetésével május 12-én a SZOT székházában megbeszélést tartottak a kormány és a SZOT vezetői. Napirendre tűzték és megvitatták az 1977. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait, valamint a további teendőket. Egybehangzó véleményük, hogy az eltelt négy hónap eredményei biztatóak, de az éves tervben kitűzött feladatok teljesítéséhez céltudatos munkával tovább kell javítani a gazdálkodás hatékonyságát. Különösen fontosnak tartják, hogy a termékek minőségének és exportképességének javítására, a szervezettség növelésére, a munkaidő és a gépi berendezések teljesebb kihasználására elhatározott intézkedések következetes végrehajtásában még szorosabb együttműködés valósuljon meg a gazdasági vezetők és a szakszervezetek 'között. A kormány és a SZOT vezetői nagyra értékelik a dolgozók munkakezdeményezéseit, fontosnak tartják, hogy a gazdaságirányító szervek és a szakszervezetek minden szükséges feltételt biztosítsanak ahhoz, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakoztatott országos munkaverseny sikeresen járuljon hozzá a nép- gazdasági terv teljesítéséhez. Budapesten megkezdődtek Sztane Dolanc és Biszku Béla megbeszélései A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására csütörtökön hazánkba érkezett Sztane Dolanc, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára. Kíséretében Van Dusán Alim- pics, a JKSZ KB ElnökségéMagyar katonai küldöttség Leningrádban A magyar katonai küldöttség, amely Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével hivatalos baráti látogatáson van a Szovjetunióban, csütörtökön felkereste a moszkvai katonai körzet egyik repülőA „Bolgár-magyar történelmi kapcsolatok” Csütörtökön a Budavári palotában levő Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban megnyitották a „Bolgár—magyar történelmi kapcsolatok” című kiállítást, amelyet a HNF Országos Tanácsa a múzeummal és a Budapesten működő Bolgár Kulturális Központtal közösen rendezett. Nagyszámú érdeklődő jelenlétében Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF Országos Tanácsának főtitkára mondott köszöntőt. Az 1977—78-as tanév feladatairól tanácskoztak Az 1977—78-as tanév feladatairól tanácskoztak csütörtökön. a Fáklya Klubban a megyei tanácsok •művelődésügyi osztályvezetői, a megyei pártbizottságok köznevelési felelősei, valamint a Pedagógusok Szakszervezetének megyei titkárai. A Gosztonyi János oktatási államtitkár vezette értekezleten Szabó László, az OM általános iskolai főosztályának helyettes vezetője és Komoróczky Sándor- né. a középiskolai főosztály vezetője értékelte a befejezéséhez közeledő tanév tartalmi munkáját és vázolta az új tanév főbb feladatait. A mostani tanévben az elért eredmények jó alapot nyújtanak ahhoz — hangsúlyozták —, hogy az 1977—78-as tanévben az óvodákban és az iskolákban tovább emelkedjék a nevelő-oktató munka színvonala. Az új tanévben ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját- Az iskolákban méltóképpen emlékeznek meg az évfordulóról, számos helyen — kapcsolódva az úttörő- és a KlSZ-szer- voTp*ek programjához — az előkéséül eteket már megkezdőit«^. Az 1978—79-es tanévtől fokozatosan bevezetésre kerülő új tantervek a pedagógusok "ondos felkészítését igénylik. A központi és a megyei előkészítőket részben már megtartották, a szeptemberben kezdődő új tanév a helyi felkészülés időszaka lesz. A minisztérium, valamint az Országos Pedagógiai Intézet a felkészüléshez szükséges anyagokat rendelkezésre bocsátja. Az iskola harmonikus személyiségeket formáló munkájában jelentős szerepe van a fiatalok testi nevelésének. Ezt erősíti az új tanévben az „Edzett ifjúságért” mozgalom. Elsősorban a természetjárás, az atlétika és az úszás megszerettetésében vannak kihasználatlan lehetőségek. Az új tanévben is kiemelt feladat a tankötelezettségi törvény eredményes végrehajtása. További erőfeszítéseket kell tenni az általános iskola első osztályába lépők szintkülönbségének ki- egyenlítése, és a tanulók tanévvesztésének megakadályozására. A 11 napos tanítási ciklusnak az alsó tagozatban történt bevezetése eredményes volt — állapították meg — ezért érdemesés szükséges az új tanévben minden olyan alsó tagozatos osztályban élni ezzej a lehetőséggel, ahol a feltételek adottak. Bevezetése azonban változatlanul csak ajánlott és nem kötelező. Az úttörők új mozgalmi évének feladatairól Sziics Istvánná, a Maffvnr Úttörők • Szövetségének főtitkára számolt be. egységét. A vendégek megismerkedtek a modern repülőtechnikával, a repülők életével és munkájával. Csütörtökön Moszkvából Leningrádba érkezett a magyar katonai küldöttség. A repülőtéren Mihail Szo- rokin vezérezredes, a lenin- grádi katonai körzet parancsnoka és más hivatalos személyiségek fogadták a küldöttséget. A győzelem terén a vendégek megkoszorúzták Le- ningrád hősi védőinek emlékművét. nek tagja, a vajdasági kommunisták szövetsége tartományi bizottságának elnöke, Boro Milosevics, a JKSZ KB Elnöksége külügyi osztályának osztályvezető-helyettese és Andrej Zseljeznik, Sztane Dolanc kabinetfőnöke. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és dr. Berecz János a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője fogadta. Ott volt dr. Vitomir Gaspa- rovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Az MSZMP KB Székházéban megkezdődtek Biszku Béla és Sztane Dolanc megbeszélései. A gépüzemi Május Tíz éve az /. brigád élvonalban Túlterhelt vezetők HIVATALOSNAK MINŐSÍTHETŐ közvélemény-kutatás! adatokkal nem rendelkezem, de bizonyos magán tapasztalatok arra utalnak, hogy az emberek nagyjából kétféleképpen vélekednek a gazdasági vezetőkről. Az egyik tábor — és talán inkább a kisebbség — azt tartja, hogy vezetni könnyű is, meg nehéz is... Könnyű, mert úgyis mindent megmond, előír és számon kér a „felsőbbség”; és nehéz, mert mindent előírnak, megmondanak és szabályoznak, mert mindig es mindenkihez alkalmazkodni kell... A másik tábor, a vezetői munkát elintézi egyetlen nagyvonalú kézlegyintéssel, mondván: „dirigálni, azt a legköny- nyebb.. ök a '..jól értesülték”, akiknek pontos információik vannak a vezetők keresetéről, jövedelméről, állítólagos luxuslakásairól. megannyi kiváltságáról és természetesen arról is. hogy mindezért cserébe a vezetők úgyszólván semmit sem csinálnak, már csak azért sem, mert amit tenniük kellene, ahhoz úgysem értenek. Ki tudja miért, az emberek a gazdasági vezetők beosztását és munkáját nem egyfajta szakma- kérut. hivatásként ítélik meg, hanem akként, mintha a vezetők kizárólag valamiféle tiszteletbeli és inkább csak jutalomként kapott megbízatást látnának el. Nos, e magánvélekedések felrajzolása után nézzük a megbízhatóbbnak ítélhető képet: egy nemrég készült reprezentatív vizsgálat — úgynevezett munkanapfényképezés — adatai szerint, az ipari vezetők1 napi átlagos munkaideje 12,5 óra. Ennek az időnek — amely négy és fél órával több a törvényesen megállapított napi munkaidőnél (s ezt nem csak a pontosság kedvéért kell megjegyezni!) —, szóval ennek az időnek a megoszlását is vizsgálták a kutatók és a következő eredményre jutottak: a napi munkaidőnek — amelyet 100 százaléknak tekinthetünk — 10 százalékát fordítják postabontásra és a postával kapcsolatos ügyintézésre, adminisztrációra; 20 százaléka az úgynevezett napi eligazításra — és ez nem kevés —; 35 százaléka különböző értekezletekre és elkerülhetetlen protokolláris tennivalókra; 15 százaléka telefonálásra. illetve az ügyek telefonon keresztül történő intézésére; 10 százaléfka a termelőmunkával összefüggő napi feladatok megoldására, illetve üzemek, műhelyek meglátogatására és végül — de nem utolsósorban — a napi munkaidő 10 százalékát fordítják a megkérdezett vezetők a tulajdonképpeni irányító munkára. A MEGKÉRDEZETT vezetők beosztása egyébként — mert ez is hozzátartozik a képhez — vezérigazgatók, igazgatók. illetve ezek helyettesei. Tehát nem főosztályvezetők, nem üzem-, vagy gyárrészleg-vezetők, akiknek munkáját, értelemszerűen. a termeléssel kapcsolatos mindennapi tennivalók elvégzése jelenti, hanem olyan beosztású emberek munkanapjainak „fényképéről” van itt szó, akiknek az általuk irányított vállalat távlataival, gazdasági stratégiájával és taktikájával. döntések mérlegelésével kell — illetve; kellene! — foglalkozniuk. Ezért vannak — illetve; lennének — vezető beosztásban és — ahogy mondani szokták — ezért kapják a fizetésüket. És — kiderül ez a munkanap fényképéből — éppen az ilyen jellegű feladatokra fordíthatják a legkevesebb időt. Azt is mondhatnám; vezetői tennivalóikat csak társadalmi munkában láthatják el, a törvényesen megszabott napi munkidőn túl. Következésképpen: ezek az emberek túlterheltek, s e vitathatatlan megállapítás mellett még az is figyelembe veendő, hogy többségük nem tartozik a kimondottan fiatalnak ítélhető korosztályhoz. MIÉRT TÚLTERHELTEK a vezetők? A vezetéstudo-' mánnyal foglalkozó szakemberek egyértelmű véleménye szerint azért, mert mindent magukra vállalnak, és legtöbbjük csak akkor nyugodt, ha közvetlenül, és ha személyesen avatkozik bele olyan dolgokba, ami egyébként nem rájuk tartozna. vagy nem az ő feladatuk lenne. A vezetői gárda túlterheltségéből adódó gondok jó része,' gyakran a megfelelő apparátus hiányára vezethető vissza; hogy tudniillik: a legfelsőbb beosztású vezetők munkáját nem segíti valóságos apparátus, inkább csak ä különböző beosztások betöltőinek gyülekezete. E gondok sorozata kezdődik mindjárt a különböző rangú vezetők helyetteseinek problémájával. Nálunk a helyettes — hosszú idő óta és sok helyen még ma is — inkább csak rang, cím, az ilyen vagy olyan érdemek elismerésének egyik lehetséges módja, nem pedig a tervszerű, a távlatilag is megalapozott vezetői utánpótlás eszköze. • Miért van az, hogy még ma is gyakran — igaz: különböző előjelű — példaként emlegetik azokat a vezetőket, akik, úgymond, megfelelő felkészültségű és képzettségű munkatársakkal vették körül magukat? Netán ebből a ritka és csak üdvözlendő gyakorlatból adódik az a — és nemcsak a laikusok körében meghonosodott — nézet, hogy a „felső” vezetők nem csinálnak semmit? Éppen az a baj, hogy túl sok mindennel foglalkoznak, legalábbis ahhoz képest, ami a voltaképpeni feladatuk lenne. A VEZETÉS, az irányítás kollektív munka, és az irányítást végző kollektívában mindenkinek sajátos szerepköre, feladata van. A feladat- és szerepkörök elvileg jól és határozottan körvonalazottak. Eszerint kellene összeállítani a munkahelyek vezető gárdáját és eszerint kellene a gyakorlatban is megosztani a vezetői munkával járó temérdek feladattömeget. VÉRTES CSABA Oszlophegesztők. Sós Istvánt és Keresztesi Pétert a kiváló munkájukról ismerik üzemszerte. A Mátraalji Szénbányák petőfibányai gépüzemében tíz évvel ezelőtt alakult meg a Május 1. brigád, amely azóta több alkalommal is elnyerte a szocialista címet. A nyolc alapító tag akkoriban kereszttartókat készített a nagyfeszültségű távvezetékekhez. A brigád ma 14 fős, valamennyien kiváló dolgozók, elismert társadalmi munkások: legutóbb egy óvoda építéséhez nyújtottak jelentős segítséget. A Május l. szocialista brigád hegesztői, lakatosai és betanított munkásai egy emberként csatlakoztak a csepeliek felhívásához: hatékonyabb munkával — jelenleg villamos tartóoszlopokat gyártanak — ésszerű takarékossággal és balesetmentes tevékenységgel járulnak hozzá a mozgalom sikeréhez. Felvételeinken a munkavégzés pillanatait rögzítettük. Ketten a lakatosok közül: Bíró László és Dudolla József (Fotó: Szántó Györgyi / t
