Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-11 / 109. szám

Kényelmesebben, gyorsabban 1980-ban Ittas vezetők, gyorshajtók, autómatuzsálemek az utakon Pillantás a közlekedés V. ötéves tervére „Villanófényben” a szabálytalankodók A rómaiak építette utak elpusztulása után a múlt század végéig, nemigen be­szélhettünk Magyarországon tervszerű útépítésről. Még a királyoknak is gondot jelen­tett néhány száz évvel ezelőtt az utazás. Nagy Lajos 1381 novemberében, váltott lovak­kal a Diósgyőr és a Dráva— Verőce közötti, 500 km-es tá­vot 5 nap alatt futotta le. Desdemonával Újvidékre Kezdetben a hr lózás is ha­sonló bonyodalmakkal járt. Széchenyi István 1830 nya­rán a „Desdemona” nevű, evezős gályán 5 napig utazott Pestről Újvidékig. Az első kötöttpályás közlekedés 1827. augusztus 20-án indult meg, Pest és Kőbánya között. Füg­gő rendszerű vasút volt, amit lovak vontattak a 7 km hosz- szú pályán. 1846. július 15-én, a Pest és Vác közötti, 33 km-es utat már 49 perc alatt tette meg a „Pesth” névre keresztelt, mozdony vontatta első ma­gyar gőzvasút. 1883 nyarán a budapesti utcák csendjét elő­ször verte fel az automobil. 1903-ban Pozsonyban, a Vám és a Vaskutacska között már a Ganz-gyárban készült trolibusz közlekedik. 1907- ben a Felvidék meredek út­jain a Csonka János tervez­te autóbuszok szállítják az utasokat és a postát. 1919 áprilisában Ogyessza —Budapest közötti légipostát szállítő hidroplánjárat ter­veiről tárgyaltak. 652 ezer személygépkocsi A századfordulót követő nagy fejlődés jut az ember eszébe, amikor az 1977-es statisztikai könyvben már a következőket olvashatja. Ma­gyarországon 8392 km a vas­útvonal, 29 915 km a közút, 3650 km a csővezeték és 1688 km hosszú a hajózható vízi út hossza. A vasúton 131,5 millió tonna, a közutakon Kedvező hír: a vetőmag­boltok az idén kétszer annyi zöldségvetőmagot értékesítet­tek a kistermelőknek, mint tavaly. A nagyüzemek ugyan­csak erőteljesen fejlesztik zöldségtermelésüket. Az idén a zöldségfélékkel hasznosított terület 10 százalékos, a zöld­ségfélék termésének pedig 42 százalékos növelésével szá­mol a terv. Ez feltételezi, hogy a területegységenkénti hozamok növelése a kertésze­ti ágazatokban is elsőrendű feladat. Mérsékelni a kockázatot A termelés növekedése pe­dig lehetővé teszi, hogy a la­kosság ellátása javuljon, és elegendő nyersanyaghoz jus­sanak a feldolgozóiparok. A biztató előjeleket számba vé­ve, azt is jó tudni, hogy aki zöldségnövényeket termel, je­lentős kockázatot vállal, mert a nagy ráfordítás után még mindig nem biztos a termés. A zöldségtermelés kockázatát az értékesítés bi­zonytalansága is növelheti. Ismert, hogy bár az utóbbi években a piacon többnyire hiány volt a legfontosabb zöldségfélékből, mégis akadt szép számmal példa arra, hogy a termelőknek egy-egy zöldségféle értékesítése gon­dokat okozott. 202,6 millió tonna, a csőveze­téken 20,7 millió tonna és a vízi utakon 3,4 millió tonna árut szállítottak az elmúlt év­ben. A vasutat 341,8 millió, a közutat 671,2 millió utas vet­te igénybe. Jelentősen meg­növekedett a járművek szá­ma is, erre néhány példa. 1960-ban 31 ezer személyau­tót tartották nyilván, 1976 vé­gén számuk elérte a 652 ez­ret. A fejlődést vetik előre az V. ötéves népgazdasági terv­ben megszabott feladatok is. Fő terhek a vasúton A személyszállítás 9 száza­lékkal, a helyi tömegközleke­dés 11 százalékkal több utast szállít majd 1980-ig. A köz­lekedési vállalatoknak 23 százalékkal több árut kell majd továbbítaniuk. A terv­időszakban meggyorsul a vá­rosi, a közúti közlekedés, a csővezetékess szállítás fejlődé­se, de természetesen a fő terheket ezután is a vasút viseli majd. Így a terv töb­bi között előírja, hogy meg kell javítani a nagyobb váro­sok és az üdülőközpontok kö­zötti és az elővárosok közle­kedését. Több árut kell szál­lítania a vasútnak. Mennyi­vel többet? 1980-ban 17 mil­lió tonnával nagyobb meny- nyiségeí, mint 1975-ben. Enyhíteni a zsúfoltságot Az emberek többségét a lakóhelye közlekedésének alakulása érinti legérzéke­nyebben. A tömegközlekedés zsúfoltságát Budapesten és a vidéki nagyvárosokban szük­séges enyhíteni. A tanácsi közlekedési vállalatoknál 6 százalékkal nő az elszállítan­dó utasok száma. Az V. ötéves tervben to­vábbi kis forgalmú vasútvo­nalak megszüntetése szere­pel. így 494 km normál, 320 km keskeny nyomközű és 190 km gazdasági vasút for­galmát terelik át közútra, ami 25 millió utast érint. Ezért is döntött a kormány a termelés fejlesztése mellett a forgalmazás, a felvásárló és értékesítő kereskedelem kor­szerűsítéséről is. Az átszer­vezett szövetkezeti vállala­tok feladata, hogy munká­jukkal elősegítsék a termelés és a fogyasztás összhangjá­nak a megteremtését. Az új szervezet lehetőséget kap a felvásárlási és értékesítési tervek koordinálására, a ke­reskedelmi munka összehan­golására, a különböző állami juttatásoknak az ediginél ha­tékonyabb felhasználására, az áru elosztására. Garantált árakkal Most, amikor fellendülő­ben a termelés, különösen fontos, hogy a termelői biz­tonság erősödjön. Ezt szol­gálja az az intézkedés, amely a tavalyi 14 termékkel szem­ben, az idén már 26 árura terjeszti ki az előre meghatá­rozott, úgynevezett garantált árakat. A garantált árat ugyan­is akkor is ki kell fizetni, ha az adott áruból sok terem. Ez azért fontos, mert csak így fedezi az árbevétel a gaz­daság termelési költségeit, és így marad meg a termelési kedve is. Nyilvánvaló, hogy a keres­kedelemnek idejében fel kell készülnie az új helyzetre, hogy képes legyen a fogyasztás és A terv a szállítás és a hír­közlés fejlesztésére öt év alatt 105—106 milliárd Ft-ot, a közúti hálózat korszerűsí­tésére és fenntartására 43— 45 milliárd Ft-ot költ. A vas­úti közlekedés fejlesztésére 42 milliárd Ft fordítható. Eb­ből tovább folytatják a vo­nalhálózat. a vasúti csomó­pontok, állomások rekonst­rukcióját, illetve korszerűsí­tését. Tovább fejlesztik a konténeres szállítási rend­szert. Közel az egymillióhoz öt év alatt mintegy 1700 km vonali és állomási pályát korszerűsítenek, lefektetnek 46 km második vágányt és 450 önműködő sorompóbe­rendezést állítanak fel. For­galomba helyeznek egyebek között 67 villamos és 420 Diesel-mozdonyt. Továbbfej­lesztik a záhonyi átrakóállo­mást, Hegyeshalmot és Gyé­kényest. A beruházás forint­jaiból jelentős összeget kap a közúti közlekedés is. A sze­mélygépkocsik száma, meg­közelítve az egymilliót, 900 ezer fölé emelkedik. Az öreg, korszerűtlen járművek kise­lejtezése után az autóbuszok száma 13 ezer fölé, a teher­autók száma 150 ezer fölé emelkedik. A terv előírja a nagy vi­déki városokban a legna­gyobb forgalmú villamosvo­nalak kétvágányú átalakítá­sát, a gyenge forgalmú vo­nalak autóbuszokkal való pótlását és új autóbuszvona­lak indítását. A városi közle­kedés korszerűsítését szolgál­ja 104 csuklós villamos, 1288 autóbusz, 150 HÉV-kocsi és 140 metrókocsinak a beszer­zése. önmagukért szólnak ezek a számok, melyeket elolvas­va, erőssé válik az a meg­győződésünk, hogy az V. öt­éves tervet teljesítve, ké­nyelmesebben, gyorsabban és biztonságosabban utazha­tunk. a termelés Igényeit kielégíte­ni. Természetesen ehhez nemcsak a forgalmazás esz­közellátását kell javítani, ha­nem a szemléletnek is vál­toznia kell. Az ország hely­zete ugyanis megköveteli, hogy mindenki, aki érdekelt a termelésben, a felvásárlás­ban, a feldolgozásban és az értékesítésben, tegyen meg mindent, hogy ami megter­mett az eljusson rendelteté­si helyére. Lehet, sőt biztos: adódik olyan helyzet, hogy valamelyik termékből több terem, mint amennyire szá­mítottak. A szerződéskötések is jelzik, hogy egyes termék­ből az előirányzatnál na­gyobb mennyiség kerül majd a piacra. Ezért is nagyon fon­tos, hogy a felvásárló keres­kedelem felkészüljön a nagy mennyiségű áru fogadására, forgalmazására. Kötelező fegyelem A zöldséget mindenképpen át kell venni a termelőtől és gyorsan dönteni, hogy ha nem értékesíthető a piacon, akkor a feldolgozóipar vagy a külkereskedelem hasznosít­sa az árut Kötelező ez a fe­gyelem, mert ha a termelő­től megkövetelhető, hogy ter­melje meg a zöldséget és a szerződéses partnernek érté­kesítse, akkor a felvásárló vállalattól is joggal várja el Nem fér az ember fejébe, hogy az országutak vándo­rai közül mennyien nem tart­ják be a közlekedési szabá­lyokat. Annak ellenére sem, hogy jól tudják: az elmúlt évben csak Heves megyében 45 halálos kimenetelű bal­eset történt az utakon, s nem kevesebb, mint 263 súlyosan sérült utast szállítottak a kórházba a mentők. Szinte érthetetlen: szabálytalansá­got szabálytalanságra hal­moznak akkor is, amikor köztudott, hogy a közleke­désrendészet fokozott ellen­őrzést tart megyeszerte ... Elgondolkodtató mindez azért, mert az esetek többsé­gében — ez általános tapasz­talat — a szabálytalanul köz­lekedők néhány karcolással megússzák, míg a vétlen far- művezetők sokszor az életük­kel fizetnek mások hanyag­ságáért. Szükség van hát a felvilágosító munkára — ezért rendezik meg évről év­re megyénkben is a közleke­désbiztonsági heteket —, s az állandó közúti ellenőrzé­sekre. Az automatikusan működő sebességmérő műszer elneve­zését — autószelidítő — nem az újságíró fantáziája szülte, hanem a rendőri tapasztalat. A Traffipax valóban csodá­kat művel a járművezetők­kel: amikor észreveszik a fehér radarernyöt, még a leg- notóriusabb száguldozó is „csigatempót” vesz fel, a ve­szélyes zónát elhagyva pedig — így kívánja talán az autó­sok betyárbecsülete? — vil­log, jelez a többieknek, az­tán mintha mi sem történt volna, újra száguldozni kezd. Amíg bele nem fut a másik műszer hatósugarába __! E rdélyi László törzsőrmes­ter, Fehér Jeremiás őrmester és Kárpáti Dénes önkéntes rendőr Horton várta a notó­rius száguldozókat. Alig telt el néhány perc a műszer fel­szerelése óta, máris megkez­dődött a villogtatás, felfedez­ték a közlekedésrendészet kocsiját. — Itt már nem lesz gyors­hajtás ... — mondom, ám még be sem fejezem a gon­dolatsort, máris kattan a fényképezőgép. Az UK 94— 63-as rendszámú öreg Moszk­vics a saját korát (14 éve fut az utakon) meghazudtoló gyorsasággal hajtott át az el­lenőrzött részen. Később egy a termelő, kötelezettségei tel­jesítését. De nemcsak a nagy­üzemek árutermelését segít­heti a felvásárló szervezetek a korrekt üzleti kapcsolatok kialakításával, hanem a kis­termelők termelését is. Sem­miképp nem szabad lemon­dani az idén sem az apróbb tételekről, tőlük is fel kell vásárolni a felesleget, hi­szen a friss zöldségellátásban a szerepük jelentős. Amikor a Minisztertanács döntött a felvásárló kereske­delem korszerűsítéséről, szükségesnek ítélte, hogy a zöldség- és gyümölcsforgal­mazásban részt vevő állami és szövetkezeti gazdálkodó szervezetek a felvásárlási, az elosztási és a tartósítási fel­adataikat az eddiginél sokkal szervezettebb együttműkö­déssel valósítsák meg. A gyors intézkedést kívánó fel­adatok összehangolására — szükség esetén — az egyes területeken, egyes termékek­ből mutatkozó feleslegek át­csoportosítására, az érdekelt országos feladatokat ellátó gazdálkodó szervezetek kép­viselőiből (ZÖLDKER, HUN- GAROFRUCT, konzervipar, hűtőipar, AGKER, TSZKER, a Budapesti Élelmiszer-ke­reskedelmi Egyesülés) koor­dinációs bizottságot kell lét­rehozni. A vitás kérdésekben pedig a tárcaközi zöldség— gyümölcs bizottságnak kell döntenie. Cserkuti Ferenc vén Csepel motorkerékpár — KA 75—45 — „hozza műkö­désbe” a Traffipax fényké­pezőgépét. Aztán befut az UN 01—36-os rendszámú Opel Rekord, majd egy 850- es Fiat, utána nem sokkal pedig egy Wartburg ... Megszólal a kocsirádió, az intézkedő rendőrjárőr jelent­kezik : — Itt az I-es! Legyen szí­ves közölni a Wartburg sze­mélygépkocsi sebességét... Vétel! — A jármű a Traffipax mérése szerint 66 kilométeres sebességgel haladt a lakott területen... Ezután nincs mit rekla­málni. Mint a többi szabály­talanul közlekedő jármű ve­zetője, a Wartburg „pilótája” is helyszíni bírságot fizet, illetve figyelmeztetést kap. S még egy, Traffipax mér­te adat: Hatvannál 90 perc alatt 617 jármű haladt el a 3-as fő közlekedési úton csak az egyik irányba, közülük 11 szabálytalanul akarta foly­tatni az útját. Igaz, a 617-hez viszonyítva ez nem nagy szám, de gondoljuk meg: ha nem úsztak volna meg a sza­bálysértést karambol nél­kül ...? Nemcsak Horton voltak szabálysértők, de ez még itt történt: a 3-as úton egy mo­toros vágott át, a jármű kor­mánya mögött egy tömött zsák feküdt keresztben. A megviselt MC 88—32-es rendszámú motor szinte nyö­gött a teher alatt, a bukósi­sakot csak úgy lezserül vise­lő gazdája is csak akkor le­pődött meg, amikor lendült a tárcsa és — ha nincs a „talpfék”, mert az igazihoz nem lehetett hozzáférni a zsáktól, talán meg sem tud állni a lendületbe jött jár­művével ... Természetes, hogy a szabálytalanság fölött nem hunytak szemet a rend­őrök. . Mint ahogy nem dicsérték meg a CZ 42—03-as rend­számú Trabant vezetőjét, aki hosszú kilométereken keresz­tül szinte ráragadt az előtte haladó járműre. Egy gyors fékezésnél ki tudja, mi tör­tént volna ...? Az SF 59—93- as Zsuk, a SZÖVTERMÉK kocsijának vezetőjét pedig a vállalatnál vonják majd fe­lelősségre, mert az ellenőr­ző rendőrök pótolták a hi­ányzó menetlevéladatokat. — Csupán a sietség miatt nem írtam fel az indulási időt — hajtogatta, bár tud­ta, hogy az ilyenkor már nem érv. Érvekkel egyébként min­denki tud szoglálni. A ZE 36—33-as rendszámú Zsiguli vezetője is több mindent fel­sorolt a védelmére, végül — talán hatásosabbnak vélte — arra hivatkozott, hogy há­rom kisgyermeket nevel... — De csak addig, amíg a mostani 130-as tempóval be­le nem szalad velük valahol az árokba... — mondták a rendőrök. S joggal, mert a gyermekeit féltő atya való­ban 130-cal hagyta maga mögött a 80 kilométeres se­bességkorlátozást jelző táb­lát a hármas úton. Mi több,’ követője is akadt: a ZK 36— 63-as rendszámú Zsiguli ve­zetője személyében. És ő is — három apró gyermekkel a háta mögött...! A helyszíni bírság hatására — remélhetőleg — Kápol­nától már megfontoltabban vezettek, s nem engedték any- nyira fickándozni a Zsiguli „lóerőit”. Gyöngyösön több megle­petés is érte a közlekedés­rendészet járőreit. Találkoz­tak például egy autómatu­zsálemmel, amelyik kézifék nélkül, tükörsima gumikkal és jókora rozsdamarta lyu­kakkal az oldalán vonult — azaz: volnult volna — végig a városon. A CE 67—69-es rendszámú Moszkvics gazdá­ja bizony nehezen tudott eleget tenni a Stop! felszólí­tásnak. Bármennyire is meg akart állni, a kocsi gurult, gurult, amíg el nem halt az ereje. Mentségére szolgáljon — s a vezetőjének is arra szolgált — éppen a bontóba indult, csak éppen útvonal- engedély nélkül. A jó öreg országúti vándortól bevonták a rendszámot... A rendőr mindig számít arra, hogy ittas járműveze­tővel találkozhat, mégis meg­lepődik : mennyire felelőtle­nek az emberek, amikor egy­két pohár ital után, mintha mi 6em történt volna, a vo­lánhoz ülnek. — Mit ivott? — Nyolc óra körül egy üveg sört — mondja délben a húsipar FL 38—88-as rend­számú szállítókocsijának a vezetője és csodálkozva szemléli az egyre jobban barnuló szondát. A másik gépkocsit vezető kollégája viszont már annyi alkoholt fújt az üvegcsőbe, hogy ettől kékeszölden ragyognak az alján levő kristályok. — Ez lehetetlen — mondja —, mert mikor volt már, talán reggel 5 körül, hogy megittam egy fél üveg sört. Ez kérem, csal... Hogy ne legyenek kétsé­gei, orvoshoz viszik az FH 08—06-os rendszámú jármű vezetőjét, ott majd a vérvé­telkor eldől, mikor és meny­nyit ivott. A feljelentés azon­ban egyiküknél sem marad el. A fokozott közlekedési el­lenőrzés péntek déltől szom­bat délután egy óráig tartott. Ez alatt az idő alatt csaknem 3S00 járművet és járműveze­tőt, kerékpárost és gyalo­gost ellenőriztek. Kilencszáz- hét alkalommal kellett in­tézkedni: figyelmeztetni, bír­ságolni. feljelentést tenni. Az ellenőrzöttek negyedrésze va­lamilyen szabálytalanságot követett el. És még egy ta­nulság: az akció ideje alatt nem történt baleset. Előtte egy, utána pedig négy karam­bolról érkezett hír...! Szilvás István Hiß ml Le iin A ffwtm 1977. május 11., szerda Zöld utat a zöldségnek Nemcsak megtermelni Pillanatkép az ellenőrzésről

Next

/
Thumbnails
Contents