Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-10 / 108. szám
yWSAíV'\ * ^^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAArfVSAAA^WSA/V* Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: > Heten egy csónakban j A világgazdaság háborgó tengerén egy csónakban « ülnek a tőkés világ vezetői — figyelmeztetett a Ion- I doni hetes gazdasági csúcs nyitányán a New York i Times vezércikke. Egészen természetes hát, hogy a > hit végén a Downing Street-i csúcstalálkozón senki < sem akarta fölborítani a csónakot. A folyton mosoly- í gó államférfiak egyetértettek abban is, hogy valahá- < ra ki kellene jelölni a mindenkinek elfogadható > irányt, megegyezni az evezés ütemében is. < „Csupa szép szándék, ennyi csak?” — érdeklő- > dö egy rosszmájú hírlapíró Cyrus Vance vasárnap | esti sajtóértekezletén. Az, amerikai külügyminiszter > hevesen ellenkezett: — a Downing Street-i nyilatko- | zat korántsem csak kegyes szavak gyűjteménye. Ez \ volt a legjobb, mert a legalaposabb a három, nyugati < gazdasági csúcsértekezlet közül — bizonykodott > Vance. ? Kegyés szándékban nincs is hiány. A hét állam- s és kormányfő vasárnap este hétpontos fogadalmat 2 ismertetett a világsajtóval, együtt s egyenként is s megdolgozni akarván a tévékamerák előtt a nyugati I közvéleményt: ha csodát nem is, lassú javulást > mégiscsak várhat- a csúcs eredményeként. Megígér- i ték azt is, hogy ha e javulás jelei az év végéig nem s mutatkoznának, újfent összejönnek ők heten (és a ? franciák rosszallása miatt mostohagyerekként kezelt | közös piaci elnök), felülvizsgálandó a nemzeti kötele- | zettségvállalások teljesítését. Mert a Puerto Ricóban s megjelölt nemzeti gazdasági céloknak a megvalósítá- > sával szeretnék a tőkés világ vezetői helyreállítani a nemzetközi gazdaság egyensúlyát, csökkenteni a 15 ? milliós munkanélküli sereget, főleg a fiatalok között, $ akiknek kiábrándulása a kapitalizmus kínálta lehe- ? tőségekből láthatóan aggasztja a Heteket. 5 A csúcs lényegében nem módosított a Puerto < Ricóban megjelölt célokon, nem végzett egyebet, mint | megerősítette a Hetek mindegyikének saját gazda- s ságpolitikáját, ezúttal is kölcsönös ígéretet téve a í többi érdekének figyelembevételére, a kereskedelmi s piacvédelem (a protekcionizmus) bűnétől való tartóz- ? kodásra. A hétfői Finacial Times szerint aligha lehe- 5 tett várni, hogy a Hetek tehetősebbjei (az USA, az > NSZK, Japán) a kegyes szavakon túl kegyelemke- < nyeret is nyújtsanak vergődő társaiknak. > De mert mindegyik csúcsrésztvevőnek jó belpo- 5 litikai oka van „kiáltani”, hiszen többségük törékeny, < kisebbségi pozícióból kormányoz, önmagukba kíván- > tak lelket önteni, amikor a nyugati publikumot báto- | rították a „majdnem maradéktalan” egyetértést hir- > detve. (Az atomenergia ügyében kirobbant vitában < ugyanis csak annyiban tudtak megegyezni, hogy jó S volna megegyezni, evégett létrehoztak egy — bízott- i ságot.. .) > Nyilvánvaló, hogy a csúcs valóságos hatását csak < hetek, sőt hónapok, múlva lehet lemérni — a sta- > tisztikákon, a tőzsdéken és a munkaközvetítő irodák l előtti sorokon. s ',rV^AAAA/^AAAAAA^'\AAA/^/VV^AA/^A✓W^AA/^A/V\A/\A/\A/V^A/^A/^AA<^AA<V^A<*W\*A✓^/^/ Carter—Asszad tárgyalások Gentben Carter amerikai és Asszad szíriai elnök hétfőn Genfben megkezdte tárgyalásait a közel-keleti helyzetről. Mielőtt tárgyalóasztalhoz ültek volna, nyilatkoztak a szállodában összesereglett újságíróknak. Bizakodva szóltak a vitás kérdésekben történő előrehaladás lehetőségéről, s mindketten kitértek a palesztin problémára. Carter szükségesnek minősítette. hogy határozat szülessék a palesztinai kérdésről és a „palesztin haza” megteremtéséről, de álláspontját nem fejtette ki részletesebben. Az amerikai elnök bejelentette, hogy miután találkozott a térség országainak vezetőivel, ismét elküldi a Közel-Keletre külügyminiszterét, Cyrus Vance-t. Carter az utóbbi két hónapban tárgyalt Rabin izraeli miniszterelnökkel, Szadat egyiptomi elnökkel, és Húsz- szein Jordániái királlyal. Nagyarányú partizánmozgalom Zairében Zaire Shaba tartományában folytatódnak az összecsapások a marokkói expedíciós hadtest által támogatott kormánycsapatok és a felkelők között — a zairei—marokkói csapatoknak még nehéztüzérség bevetésével sem sikerült visszafoglalniuk Kapanga városát. A Kongói Nemzeti Felszabadítási Front vezette felkelők Kapangán kívül is több várost tartanak ellenőrzésük alatt. A hírügynökségek jelentése szerint a zairei hatóságok nagyarányú partizán mozgalommal találják szemben magukat. A beszámolók szerint a kormányerők hadijelentéseikben hamis információkat terjesztenek, amikor azt állítják, hogy elfoglalták a változatlanul a felkelők kezén levő Kavayongo települést. Londoni csúcs részletekben A négy nyugati nagyhatalom, az Egyesült Államok, Nagy-Brittania, Franciaország és az NSZK vezetőinek négyes megbeszélésével folytatódott hétfőn Londonban a „csúcsdiplomáciai maraton”. Carter, Callaghan, Giscard d’Estaing és Schmidt a nemzetközi politika fontosabb kérdéseiről, a kelet-nyugati kapcsolatokról, az úgynevezett német kérdésről és Nyu- gat-Berlin helyzetéről tárgyalt. A hétfő délelőtti megbeszélés után Carter délután Genfbe repült. Giscard d’Estaing viszont visszatért Párizsba. Menten a bíróság előtt Hétfőn Amsterdamban megkezdődött Pieter Menten háborús bűnös tárgyalása. A jelenleg Hbllandiában élő milliomos a második világháború idején Lengyelország és Ukrajna megszállt területein tömegével végeztette ki a békés lakosságot. Pieter Mentent 1948-ban egyszer már háromévi szabadságvesztésre ítélték a hitlerista biztonsági szolgálattal való együttműködésért. Büntetését azonban a vizsgálati fogságban eltöltött nyolc hónappal letöltöttnek nyilvánították, és a bűnöst befolyásos barátai segítségével rehabilitálták. Peking: tények és találgatások Nemrég volt fél esztendeje, hogy Kínában a jelenlegi vezetés kiszorította a hatalomból az úgynevezett „négyek bandáját”, amelynek leglátványosabb személyisége kétségkívül Mao övegye, Csiang-csing volt. Azóta a világ legnagyobb lélekszámú országának belpolitikai fejleményei csak többszörös szűrön keresztül jutnak a nyilvánosság elé. Miután a rendelkezésre álló kínai információk igen nagy része ellenőrizhetetlen, a különböző kombinációkra tág tér nyílik. Ebből következik, hogy a kínai belpolitika fejleményeiről napvilágra kerülő híreket kellő óvatossággal kell fogadni. Némileg más a helyzet a külpolitika bizonyos fő vonalaival kapcsolatban. A Mao Ce-tung halála óta eltelt időszak, majd a „négyek bandájának” kiszorítása óta lepergett fél esztendő megmutatta, hogy a kínai vezetés mindeddig nem módosította az immár több mint másfél évtizede kibontakozott és megmerevedett szovjetellenes politikai vonalat. SZOVJETELLENES HISZTÉRIA A szovjet sajtó ezt számos cikkben bizonyította. Legutóbb az Izvesztyija március végén „Szovjetellenes hisztéria Pekingben” című elemzésében foglalkozott a kínai külpolitikával, s a cím önmagában jellemzi azt a kurzust, amely továbbra is uralkodónak tűnik Pekingben. 1#T7. május 10., kedd Természetesen kínai részről nemcsak nyilatkozatokról van szó. A felszín alatt folytatódik az amerikai kapcsolatok kiépítése és szimbolikusnak is tekinthető, hogy Carter elnök fia is tagja volt a legutóbb Pekingbe látogatott „jószolgálati küldöttségnek”, jelezvén, hogy Carter személyesen is érdekeltségét nyilvánította a kínai—amerikai kapcsolatok továbbépítése iránt. Szerves része ennek a képnek az a rendkívüli és voltaképpen a protokollsza- bályoknak meg sem felelő fogadtatás, amelyben Thatcher asszony, az ellenzékben levő angol konzervatívok vezetője részesült Pekingben. A fogadtatás olyan jelleget öltött, mintha a konzervatívok lennének kormányon és aktív angol miniszterelnök látogatott volna Pekingbe. A látogatás alkalmat adott a pekingi vezetésnek arra, hogy ismételten szolidaritását nyilvánítsa Nyugat-Európa leg- reakciósabb és legélesebben szovjetellenes köreivel és támogassa a szovjetellenesen értelmezett „nyugat-európai egység” gondolatát. Végül: a hajdani Belga- Kongó, a mai Zaire területén kirobbant fegyveres konfliktussal kapcsolatban Peking egyértelműen az intervenciójukat kiszélesítő tőkés hatalmak oldalán áll, sőt,' maga is fegyverek és hadianyagok szállítására készül. BELSŐ BIZONYTALANSÁG De: nem változtat azon, hogy e kínai magatartás „bambuszfüggönye” mögött továbbra is megfigyelhetők a belső bizonytalanság jelei. Általánosan elfogadott volt fél esztendővel ezelőtt az a vélemény, hogy Csiang-csing és a „négyek” politikai veresége az úgynevezett „mérsékeltek” győzelmét jelenti a „radikálisok” felett. Belpolitikai vonatkozásban valóban előtérbe került a belső konszolidációnak, a gazdasági helyzet megszilárdításának, az államapparátus stabilizálásának az a vonala, amelyet annak idején Csou En-laj miniszterelnök képviselt. Ezzel párhuzamosan természetszerűen háttérbe kellett szorulnia a kifejezetten anarchista vonásokat mutató, a gazdaságot szétziláló, az államapparátus, párt és a hadsereg viszonyát megbontó szélsőséges vonalat érvényesítő kurzusnak, amelynek a „négyek” voltak a hordozói. Ezen a rendkívül általános és ma is elfogadott értékítéleten belül már csak kombinációk állnak rendelkezésre. hogy a győzelem menynyire szilárd, hogy az egyes tartományokban pontosan milyenek az erőviszonyok, s hogy melyek a határai a Mao Ce-tungot a kínai politikai piramis csúcsán követő Hua Kuo-feng hatalmának. TENG—LENG A legutóbbi három hétben azonban a figyelem közép-, pontjába került egy olyan személyi-hatalmi probléma, amelynek végső megoldása közvetve választ adhat az említett kérdésekre. Ez pedig a volt első miniszterelnök-helyettes, Teng Hsziao- ping rehabilitálása. Emlékezetes, hogy Teng az ún. „kulturális forrdadalom” idején tűnt el a politikai porondról. Ezt követően Csou En-laj a belső harc következő fordulójában visszahozta a hatalomba és helyettesévé tette. Csou En-laj halála után, 1976 elején Teng Hsziao- ping ismét kiszorult minden hatalmi pozícióból és heves politikai kampány indult ellene. Miután a „négyek bandájának” bukását általában úgy értékelik ma is, mint a Csou En-lajtól örökölt „mérsékelt-pragmatikus” vonal győzelmét — logikus volt, hogy napirendre kerül Csou En-laj bizalmasának és kiszemelt utódjának, Tengnek a rehabilitálása is. Pekingből már március közepén olyaA jelentések érkeztek, hogy a politikai bizottság döntést hozott, amely szerint Teng Hsziao-pinget vissza kell helyezni miniszterelnök-helyettesi tisztségébe, valamint azokba a magas párt- és katonai funkciókba (a központi bizottság alelnöke, a vezérkar főnöke), amelyeket elmozdítása előtt betöltött. Azóta több mint egy hónap telt el és burkolt utalásokon kívül kínai részről nem hangzott el semmilyen, hivatalosnak tekinthető nyilatkozat Teng Hsziao- píng sorsáról. Mindenesetre Teng esetleges megjelenése módot nyújthat olyan nyilatkozatokra és politikai lépésekre, amelyek alapján a jelenleginél megbízhatóbban lehet majd megítélni Kína politikai erőviszonyait. — ie — Külpolitika a karikatúrákban MODERN TELL VILMOSOK .. .nemcsak az almát célozzák FENEVADAK A XX. SZÁZADBÓL (Carlueho karikatúrája) A LOCKHEED-BENZINKÜTNÁL „Rövidített utakra fél tank is elég, uraim!" (A moszkvai Krokodilból) MESE ’ I .. .Jimmy lovagról meg a tüzes sárkányról (Az International Herald Tribune-ből) 4 ft
