Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-08 / 107. szám
A címzett i megyénk építőipara I Nem tudjuk elkölteni milliárdjainkat? Milyen és mennyi beruházás vár megvalósításra az ötödik ötéves tervben Heves megyében? Képes-e a megye építőipara megépíteni a tervezett fejlesztéseket? Milyen az összhang az igények és a lehetőségek között? Javult-e az építőipari szervezetek közötti kapcsolat? Erősödött-e a beruházási fegyelem? A terveknek megfelelően haladnak-e a munkával a kiemelt beruházásokon? A kérdésekre a Heves megyei Állami, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál, valamint a megye építőipari szövetkezeteinél kértek választ a közelmúltban megyénk népi ellenőrei. A kapott adatokat kiegészítették a megyében dolgozó „idegen” építők, valamint a megyei tanács tervosztályának és a Magyar Nemzeti Bank Heves megyei Igazgatóságának legfrissebb információival is. * !>0 százalékkal több Az ötödik ötéves tervben — hangsúlyozzák jelentésükben egyebek mellett a vizsgálatot végző pénzügyi és közgazdász szakemberek — megyénkben mintegy 30 százalékkal növekszik a beruházások volumene, ezen belül az építési igények kétszeresére emelkednek. A felmért fizetőképes építési kereslet értéke nem kevesebb, mint 20,5 milliárd forint. Ebből 17,4 müliárdot beruházásra, 3,1 milliárdot pedig felújítási, fenntartási munkálatokra terveznek fordítani. A 20,5 milliárd forintból 12,9 milliárd értékű munkát megyénk építőipari szervezetének kell a tervidőszak végére elvégeznie, 7,7 milliárd forint ,,elköltését” pedig a nem megyeszékhelyű, de a megyénkben dolgozó építőipari vállalatoktól várják. Az igen jelentős ösz- szegeken elsősorban az ipar, a lakásépítés, a mező-, a tűzés az erdőgazdálkodás osztozik. Emlékeztetőül néhány példát a gazdag választékból: a megye ötéves lakásprogramja 12 293 új lakást ígér. Bélapátfalván új cementgyár, Egerben kórház épül, Recs- ken folytatódnak a kutatási, a feltárási munkálatok, számottevően növeli háztartási hűtőgépkompresszorainak termelését az egri Finomsze- relvénygyár. Pélyen 32 milliós befektetéssel évi 12 millió forintos bevételt biztosító — elsősorban tőkés exportból — juhtelep készül. Termelőszövetkezeteink eddig bejelentett építési igényeinek értékét 1,1 milliárd forintra becsülik a népi ellenőrök. Azért mondjuk, hogy becsülik, mert a szövetkezetek többségétől nem éppen megbízható adatokat kaptak. Ez egyben az érintett szövetkezetek tervezési munkájának bizonyítványa is. A megye élelmiszeripara 200, az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát pedig 105 millió forint értékű építést igénylő fejlesztést tervez. Azért senkinek sem kell tehát aggódnia, hogy nem lesz mire elkölteni a 20,5 milliárdot. A „nóta” a régi Bizony az! Mert jó tíz éve mondjuk, írjuk, halljuk már megyénkben is, hogy az építőipar kapacitása messze elmarad az igényektől, a lehetőségektől. A népi ellenőri vizsgálat most ismét megerősítette ezt: a helyzet nem változott, . Sőt! A felmérés adatai egyértelműen azt „jósolják”, hogy a következő években az építési igények és a kapacitások közötti feszültségek időben és területileg is tovább fokozódnak. Mégpedig annál az egyszerű és szomorú oknál fogva, hogy az építőipari szervezeteink — a tervezett kapacitásfejlesztésekkel együtt is — csak 19,4 milliárd forint értékű beruházás megvalósításához éreznek magukban erőt és lehetőséget. Könnyű kiszámolni: 1,1 milliárd forint felhasználása építőipari kapacitással pillanatnyilag tehát nem fedezett. A bőség zavara? Micsoda bőségzavar! Vagy egészen másról van szó? Sajnos egészen másról. Például arról, hogy a tervidőszakra megyénk magasépítő vállalatai és építő szövetkezetei az országos átlagnál is alacsonyabb termelésnövelést terveztek. Az éveken át szer- .vezetlenül végzett munkának, a rossz vállalkozási politikának, a gyenge vezetésnek ma is issza keserű levét a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat, és rajta keresztül a megye is. Az örökség tavaly is 15 millió forintos veszteség volt. A vállalat a napokban Egerbe tette át székhelyét, és az új vezérkar igen sok és reményt- keltő intézkedést tett már eddig is a tervszerű, a hatékony munka, a rend, a fegyelem megszilárdítása, a dolgozók anyagi, erkölcsi megbecsülése érdekében. Csodák azonban az építőiparban sincsenek. Időre, türelemre, és nem utolsósorban pénzre is szüksége van a vállalatnak, hogy mielőbb megerősödjön, fejleszteni tudjon, s megfeleljen a jogosan elvárt követelményeknek. A tanácsi építők a XV. ötéves tervben száz százalékkal növelték termelésüket. Fejlesztéseik forrásai azonban időközben kiapadtak, ezért évente ma már csak háromszázalékos termelés- növelést irányoznak elő. A Mátravidéki Építőipari és Szakipari Szövetkezet kivételével stagnálás jellemzi az építőipari szövetkezetek munkáját is. Az egri szövetkezetét szanálni kellett, megtorpanás tapasztalható a termelőszövetkezetek építőrészlegeinek munkájában. Vállalkozási kedvüket többek között az is csökkentette, hogy 1976. január 1-től teljesítményüket szűkített önköltségen számolhatják el, ez pedig nem ösztönzi a szövetkezeteket a kapacitásfejlesztésre. De régi a „nóta” az építőipari szervezetek együttműködésével kapcsolatosan is. Változatlanul gyakran hiányosak a tervek, alacsony a munka szervezettsége, s így természetesen annak hatékonysága is. Űjra divat lett továbbá — elsősorban a nagy kereslet miatt —. hogy a kivitelezők kényükre-ked- vére válogatnak a megrendelések között, és következmények nélkül tologatják a határidőket, „feledkeznek” el a hiánypótlási munkálatokról, s egyre fájdalmasabb „arccal” vállalkoznak, a karbantartási, a felújítási munkálatokra. Természetesen tisztelet a néhány példát is mutatható kivételnek. Mert például a Mátraderecskei Téglagyár rekonstrukciója határidő előtt készült el, a tervezett időre fejezték be az Apci Qualität Vállalat budapesti gyárának letelepítését, s a kápolnai 500 vagonos köny- nyűszerkezetes tárolóraktár megépítését is. Lehet tehát jól és pontosan is dolgozni. Bélapátfalva, Recsk, Eger Hol tart a munka a kiemelt beruházásokon? Bélapátfalván maximális sebességre kapcsoltak. Szükség is volt a „gázpedál” megnyomására, — ebben nem kis része van az MSZMP Heves megyei Bizottsága ösztönzésének —, mert a hiányosan és későn érkező tervek igen tetemes lemaradást okoztak a kivitelezésben. A „sorok” időközben rendeződtek, de még így is sokan kételkednek abban, hogy a próbaüzem megkezdésére az eredeti határidőben sor kerülhet. A recskiek is régóta várják a végleges döntést az új üzemükről. Közben dolgoznak, termelnek, egy sor területen előbbre, más munkálatokban viszont hátrább tartanak a kívánatosnál. Kezdetben igen sok bajuk volt a finn gépsorokkal is, egyrészt konstrukciós, másrészt kezelési problémák jelentkeztek. Szerencsére már csínját-bínját ismerik a berendezéseknek, s készül a kettes akna mélyítése is. Az egri kórház építéséről a közelmúltban számoltunk be lapunkban. Mégis leírjuk, hátha tanulnak belőle: á beruházásban részt vevő szervezetek kapcsolata igen korrekt, — ennek kialakításához pedig az MSZMP Eger Városi Bizottsága adott igen hatékony segítséget — az állami építők mindent elkövetnek a határidők tartásáért, a jó minőségű munkáért Gondot okozhat ugyanakkor, hogy a Csepeli Transzformátorgyár 1978 helyett csak 1979-re vállalta a transzformátor leszállítását, az Április 4. Gépgyár Hat-nyólc hónapos késéssel ígéri a kazán tápvízgáztalanító tartályát Ha van, hasznosítsuk „Az építőipar kapacitását mindig is megelőzik az igények” — mondotta a közelmúltban az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium államtitkára. Ez így igaz Heves megyére is. Mint ahogyan az is, hogy a megye építőipari szervezeteiben igen sok még a kihasználatlan tartalék, s ha akarják és segítséget is kapnak hozzá, a tervezettnél is nagyobb mértékben tudják növelni termelésüket. A vizsgálatot végző szakemberek szükségesnek látják, hogy a feszültségek csökkentése érdekében az állami építők évente legalább két-három százalékkal növeljék termelésüket. A már említett három helyett évi ötszázalékos ka- p acitásfejlesstést javasolnak a tanácsi építőknek. És ugyancsak jóval többet várnak az építőipari szövetkezetektől és a termelőszövetkezetek építőbrigádjaitól is. A középnagyságú üzemek — javasolja továbbá a NEB — vállaljanak nagyobb részt kisebb erőket igénylő munkálatokból. Szervezetteb b munkával, több szakemberrel az építőipari szövetkezetek akár húsz százalékkal is növelhetnék termelésüket. Végezetül — hangsúlyozza a NEB által megtárgyalt és elfogadott jelentés — valamennyi építőipari szervezet fordítson nagyobb gondot az üzemszervezésre, a korszerű technológiák alkalmazására, a minőség javítására, a határidők tartására, valamint a rendszeres ellenőrzésre. Mint az elmondottakból kiderül: igény, pénz van, megyénk építőitől függ tehát elsősorban , hogy mi épül meg tervezett fejlesztéseinkből. Sok mindenre természetesen így sem jut egyszerre, ezért legalább azokat a beruházásokat valósítsák meg, amelyekhez megvan a pénzünk. A címzetteken tehát a sor! Meg azokon is, akiknek nemcsak a címzés, hanem a számonkérés is a kötelességük. Koős József Revizorok a szövetkezetekben Az ellenőrzés» segítség LASSAN tíz esztendeje már, hogy — az országoshoz hasonlóan — Heves megyében is a termelőszövetkezetek területi szövetségei mellett revizori irodák működnek. Tavaly, amikor egyesült a két megyei szövetség, egyesült a két revizori iroda is, így nagyobb feladatokkal láttak munkához. Az elmúlt esztendő tapasztalatait a közelmúltban értékelte a megyei küldöttközgyűlés, amelyet dr. Egri Károlyné, a revizori iroda vezetője terjesztett elő. Mint tájékoztatójából kitűnt, az irodá úgy állította össze múlt évi munkatervét, hogy elsősorban azoknak a gazdaságoknak nyújtottak segítséget, amelyekben az egyesülések után az üzemi méretek jelentősen megnövekedtek és a szervezeti keretek is átrendeződtek. Sok helyen szükség is volt a fokozott ellenőrzésre, mert gondok merültek fel a gazdálkodásban, az irányításban, a vezetésben és a termelőszövetkezeti tulajdon védelmében. Tavaly 23 termelőszövetkezet és két szövetkezeti társulás ellenőrzését tervezték. Ez nem valósult meg teljesen, mert az időközben megtartott különböző vizsgálatok miatt négy termelőszövetkezet és a Heves megyei Szövetkezeti Baromfikeltető Vállalat ellenőrzésére nem került sor. Ettől függetlenül a revizori iroda munkatársainak múlt évi tevékenysége mégis figyelemre méltó és eredményesnek mondható. 1976-ban hónapokon át segítséget nyújtottak minden szövetkezetnek és társulásnak az új jövedelem- és jö- vedelem-növekményadóval kapcsolatos rendelet helyes értelmezéséhez. Tevékenyen közreműködtek és hasznos tanácsokkal látták el a gazdaságokat a létszám alakításában és a személyi jövedelem megállapításában. E munka során lehetőség nyílt a közgazdasági szabályozó- rendszer hatásának magyarázatára is. AZ IRODA tervszerű munkáját zavarta, hogy 11 termelőszövetkezetnél, továbbá a Hatvani SERKÖV-nél és a szövetségnél működő nyomdánál soron kívül teljes körű vizsgálatot kellett tartaniuk. Munkájuk lényegét azonban az általános, kétévenként esedékes vizsgálatok adják, melyekből tavaly is kivették részüket. Ezek során nagy gondot fordítottak arra, hogy a helyi kéréseknek eleget tegyenek. Sok esetben ugyanis beigazolódott, hogy a hiányosságokat. a gondokat legjobban az üzemek ismerik és azok megszüntetésére az ellenőrzéssel segítségre számítanak. Ebből is következett, hogy az egy termelőszövdlkezetre jutó vizsgálati napok szánra az 1975. évi 36,4-gyel szemben tavaly 50,5 nap volt. A vi zsgálatok száma a múlt évben ugrásszerűen nőtt a füzesabonyi és a hevesi járás gazdaságaiban, ahol első alkalommal került sor átfogó, az egész gazdálkodásra .kiterjedő belső ellenőrzésre. A vizsgálatok során előtérbe helyezték a gazdálkodási színvonal és a közös tulajdon védelmének .ellenőrzését, továbbá a termelésre vonatkozó párt- és kormányhatározatok maradéktalan végrehajtását. Munkájukkal sikeresen hozzájárultak a közgazdasági gondolkodás elmélyítéséhez szövetkezeteinkben, különösen a fejlesztési elképzelések és lehetőségek, a jövedelemelosztás, a pénz- és hitelgazdálkodás vizsgálatával ösz- szefüggésben. Az ellenőrzések megállapításait minden esetben testületi üléseken ismertették a szövetkezetekben, melyeken részt vettek a , revizori iroda munkatársai is. A KÖZÖS gazdaságok ‘jelentős része komoly intézkedéseket tett a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére. Ennek ellenére négy esetben került sor elmarasztalásra. olyan megállapítással. hogy a termelőszövetkezet. vagy társulás saját önigazgatásán belül nem képes a kialakult helyzeten változtatni. Ezért a bélapátfalvi BtIlikul ja, a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet, valamint a hatvani SERKÖV vizsgálati jelentését a járási és a városi tanácsoknak továbbították. Mivel bűncselekmény gyanúja merült fel, a tarnamérai Egyesült Termelőszövetkezet anyagát átadták a Heves megyei Ügyészségnek. Az abasári, a nagyrédei és a sarudi termelőszövetkezetben folytatott vizsgálatok alapján három esetben került 6or bírósági eljárásra. A küldöttközgyűlésen szó esett a revizori iroda idei munkájáról, feladatairól is. További tevékenységüket az ötödik ötéves terv gazdasági és termeléspolitikai céljai, a termelőszövetkezetek III. kongresszusának határozatai, valamint a módosított szövetkezeti törvény vonatkozó rendeletéi határozzák meg. 1977-ben 27 termelőszövetkezetben és két szövetkezeti társulásnál végeznek ellenőrzéseket. Ezek során fokozottan szem előtt tartják a terv- fegyelmet, a hozamok növelését, a termelési háttér vizsgálatát és ezekkel összefüggésben a szövetkezeti dolgozók, főként a vezetők munkájának eredményességét. Az ellenőrzések együttesen elősegítik, a sikeresebb gazdálkodást szövetkezeteinkben és útmutatást adnak a hibák feltárására, a hiányosságok mielőbbi megszüntetésére.-v , Mentasz Karolj' A MUNKA ünnepének sorozatával fejeződött be a korábbi hét, s munkával kezdődött a legutóbbi, ösz- szeíoglalónk forrása. A hételeji, nyárra emlékeztető időjárás biztatta a mezőgazdaságot, s híreink szerint nem is eredménytelenül : az időszaknak megfelelő munkát, például a talajelőkészítést nagy intenzitással végeztek a gépek és az emberek. Bár hétfőn az „abszolút ifjúságidnak nevezett diáknapok eseménysorozata a vendegek elbúcsúztatásával véget ért. azért a fiatalokról még nem feledkeztünk meg. Jó példa erre az a tanácskozás, amelyet a megyei ifjúsági bizottság rendezett egyrészt az úttörő- házak és az úttörőtáborok működéséről, másrészt az ifjúsági parlamentek tapasztalatairól, valamint a kiemelt beruházásóknál végzett ifjúságpolitikai feladatok végrehajtásáról. Ez utóbbi témakör különösen fontos — természetesen a többi Is —, hiszen a kiemelt beruházásokon igen nagy számban dolgoznak fiatalok (Bélapátfalván például), s a velük való törődés a sok függvény között az egyik a munka teljesítményének növelésében, a beruházás jó minőségű és határidőre történő befejezésében. HA MÁR a beruházásoknál tartunk: figyelemreméltó tanácskozás színhelye volt két napig az egri Technika Háza. ahol országos szinten cserélték ki tapasztalataikat az aktuális feladatokról a beruházási szakemberek, akik többek között joggal hangsúlyozták: a jövőben még tovább kell erősíteni a beruházási vállalatok és a tanácsi osztályok közötti együttműködést. Ez is egy lehetősége annak, hogy mind a tanácsok, mind pedig a beruházási vállalatok reálisabban ítéljék meg például a határidővel és a költségekkel kapcsolatos kérdéseket. Igen fontos napirendet tárgyalt az elmúlt héten Gyöngyös Város Tanácsa, amikor értékelte a városban élő munkásság élet-, és gazdasági körülményeit, a munkások szerepét Gyöngyös társadalmában. A témát nem véletlenül tűzték, napirendre a testület előtt, hiszen az utóbbi időben a város iparilag fontos településsé változott, s így a munkásoknak meghatározó szerepük van — s kell is, hogy legyen — a mindennapokban. Részvételük a társadalmi munkákban meghatározó, de ott találjuk képviselőiket a különböző, fontos fórumokon is. Az ülésen a képzés és önképzés. illetve az utánpótlás szükségességét is hangsúlyozták. S VÉGÜL: ugyancsak hagyomány, hogy Eger ad helyet a néphadsereg amatőr színjátszói fesztiváljának. ahol a katonafiatalok együttesei mutatják be tudásukat a közönségnek, s természetesen a zsűrinek is. A tapasztalatok azt mutatták eddig, s jelenleg is, hogy a felkészülés nem csupán a fesztiválnak szólt, hanem a katonai életben fontos szerepe van a kultúrának. az önművelésnek, s erre a Néphadsereg minden szinten igen nagy gondot fordít. Mondhatnánk: példásan nagy gondot fordít! K. G. JlMkMQ 1977. május vasárnap
