Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-08 / 107. szám

A címzett i megyénk építőipara I Nem tudjuk elkölteni milliárdjainkat? Milyen és mennyi beruhá­zás vár megvalósításra az ötödik ötéves tervben Heves megyében? Képes-e a megye építőipara megépíteni a tervezett fejlesztéseket? Mi­lyen az összhang az igények és a lehetőségek között? Ja­vult-e az építőipari szerve­zetek közötti kapcsolat? Erősödött-e a beruházási fe­gyelem? A terveknek megfe­lelően haladnak-e a munká­val a kiemelt beruházáso­kon? A kérdésekre a Heves me­gyei Állami, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat­nál, valamint a megye épí­tőipari szövetkezeteinél kér­tek választ a közelmúltban megyénk népi ellenőrei. A kapott adatokat kiegészítet­ték a megyében dolgozó „ide­gen” építők, valamint a me­gyei tanács tervosztályának és a Magyar Nemzeti Bank Heves megyei Igazgatóságá­nak legfrissebb információi­val is. * !>0 százalékkal több Az ötödik ötéves tervben — hangsúlyozzák jelenté­sükben egyebek mellett a vizsgálatot végző pénzügyi és közgazdász szakemberek — megyénkben mintegy 30 szá­zalékkal növekszik a beru­házások volumene, ezen be­lül az építési igények két­szeresére emelkednek. A felmért fizetőképes épí­tési kereslet értéke nem ke­vesebb, mint 20,5 milliárd forint. Ebből 17,4 müliárdot beruházásra, 3,1 milliárdot pedig felújítási, fenntartási munkálatokra terveznek for­dítani. A 20,5 milliárd fo­rintból 12,9 milliárd értékű munkát megyénk építőipari szervezetének kell a tervidő­szak végére elvégeznie, 7,7 milliárd forint ,,elköltését” pedig a nem megyeszékhe­lyű, de a megyénkben dolgo­zó építőipari vállalatoktól várják. Az igen jelentős ösz- szegeken elsősorban az ipar, a lakásépítés, a mező-, a tűz­és az erdőgazdálkodás oszto­zik. Emlékeztetőül néhány pél­dát a gazdag választékból: a megye ötéves lakásprogram­ja 12 293 új lakást ígér. Bél­apátfalván új cementgyár, Egerben kórház épül, Recs- ken folytatódnak a kutatási, a feltárási munkálatok, szá­mottevően növeli háztartási hűtőgépkompresszorainak termelését az egri Finomsze- relvénygyár. Pélyen 32 mil­liós befektetéssel évi 12 mil­lió forintos bevételt bizto­sító — elsősorban tőkés ex­portból — juhtelep készül. Termelőszövetkezeteink ed­dig bejelentett építési igé­nyeinek értékét 1,1 milliárd forintra becsülik a népi el­lenőrök. Azért mondjuk, hogy becsülik, mert a szö­vetkezetek többségétől nem éppen megbízható adatokat kaptak. Ez egyben az érin­tett szövetkezetek tervezési munkájának bizonyítványa is. A megye élelmiszeripara 200, az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát pe­dig 105 millió forint értékű építést igénylő fejlesztést tervez. Azért senkinek sem kell tehát aggódnia, hogy nem lesz mire elkölteni a 20,5 milliárdot. A „nóta” a régi Bizony az! Mert jó tíz éve mondjuk, írjuk, halljuk már megyénkben is, hogy az épí­tőipar kapacitása messze el­marad az igényektől, a lehe­tőségektől. A népi ellenőri vizsgálat most ismét meg­erősítette ezt: a helyzet nem változott, . Sőt! A felmérés adatai egyértelműen azt „jósolják”, hogy a következő években az építési igények és a kapacitá­sok közötti feszültségek időben és területileg is to­vább fokozódnak. Mégpedig annál az egyszerű és szo­morú oknál fogva, hogy az építőipari szervezeteink — a tervezett kapacitásfejleszté­sekkel együtt is — csak 19,4 milliárd forint értékű beru­házás megvalósításához érez­nek magukban erőt és lehe­tőséget. Könnyű kiszámolni: 1,1 milliárd forint felhasz­nálása építőipari kapacitás­sal pillanatnyilag tehát nem fedezett. A bőség zavara? Micsoda bőségzavar! Vagy egészen másról van szó? Saj­nos egészen másról. Például arról, hogy a tervidőszakra megyénk magasépítő válla­latai és építő szövetkezetei az országos átlagnál is ala­csonyabb termelésnövelést terveztek. Az éveken át szer- .vezetlenül végzett munká­nak, a rossz vállalkozási po­litikának, a gyenge vezetés­nek ma is issza keserű levét a Heves megyei Állami Épí­tőipari Vállalat, és rajta ke­resztül a megye is. Az örök­ség tavaly is 15 millió forin­tos veszteség volt. A válla­lat a napokban Egerbe tette át székhelyét, és az új vezér­kar igen sok és reményt- keltő intézkedést tett már eddig is a tervszerű, a haté­kony munka, a rend, a fe­gyelem megszilárdítása, a dolgozók anyagi, erkölcsi megbecsülése érdekében. Csodák azonban az építő­iparban sincsenek. Időre, tü­relemre, és nem utolsósor­ban pénzre is szüksége van a vállalatnak, hogy mielőbb megerősödjön, fejleszteni tudjon, s megfeleljen a jogo­san elvárt követelmények­nek. A tanácsi építők a XV. öt­éves tervben száz százalék­kal növelték termelésüket. Fejlesztéseik forrásai azon­ban időközben kiapadtak, ezért évente ma már csak háromszázalékos termelés- növelést irányoznak elő. A Mátravidéki Építőipari és Szakipari Szövetkezet ki­vételével stagnálás jellemzi az építőipari szövetkezetek munkáját is. Az egri szövet­kezetét szanálni kellett, meg­torpanás tapasztalható a ter­melőszövetkezetek építő­részlegeinek munkájában. Vállalkozási kedvüket töb­bek között az is csökkentet­te, hogy 1976. január 1-től teljesítményüket szűkített önköltségen számolhatják el, ez pedig nem ösztönzi a szö­vetkezeteket a kapacitásfej­lesztésre. De régi a „nóta” az építő­ipari szervezetek együttmű­ködésével kapcsolatosan is. Változatlanul gyakran hiá­nyosak a tervek, alacsony a munka szervezettsége, s így természetesen annak haté­konysága is. Űjra divat lett továbbá — elsősorban a nagy kereslet miatt —. hogy a kivitelezők kényükre-ked- vére válogatnak a megren­delések között, és következ­mények nélkül tologatják a határidőket, „feledkeznek” el a hiánypótlási munkálatok­ról, s egyre fájdalmasabb „arccal” vállalkoznak, a kar­bantartási, a felújítási mun­kálatokra. Természetesen tisztelet a néhány példát is mutatható kivételnek. Mert például a Mátraderecskei Téglagyár rekonstrukciója határidő előtt készült el, a tervezett időre fejezték be az Apci Qualität Vállalat budapesti gyárának letelepítését, s a kápolnai 500 vagonos köny- nyűszerkezetes tárolóraktár megépítését is. Lehet tehát jól és pontosan is dolgozni. Bélapátfalva, Recsk, Eger Hol tart a munka a ki­emelt beruházásokon? Bél­apátfalván maximális sebes­ségre kapcsoltak. Szükség is volt a „gázpedál” megnyo­mására, — ebben nem kis része van az MSZMP Heves megyei Bizottsága ösztönzé­sének —, mert a hiányosan és későn érkező tervek igen tetemes lemaradást okoztak a kivitelezésben. A „sorok” időközben rendeződtek, de még így is sokan kételked­nek abban, hogy a próba­üzem megkezdésére az ere­deti határidőben sor kerül­het. A recskiek is régóta vár­ják a végleges döntést az új üzemükről. Közben dolgoz­nak, termelnek, egy sor te­rületen előbbre, más munká­latokban viszont hátrább tar­tanak a kívánatosnál. Kez­detben igen sok bajuk volt a finn gépsorokkal is, egy­részt konstrukciós, másrészt kezelési problémák jelent­keztek. Szerencsére már csínját-bínját ismerik a be­rendezéseknek, s készül a kettes akna mélyítése is. Az egri kórház építéséről a közelmúltban számoltunk be lapunkban. Mégis leírjuk, hátha tanulnak belőle: á be­ruházásban részt vevő szer­vezetek kapcsolata igen kor­rekt, — ennek kialakításához pedig az MSZMP Eger Vá­rosi Bizottsága adott igen hatékony segítséget — az ál­lami építők mindent elkö­vetnek a határidők tartásá­ért, a jó minőségű munkáért Gondot okozhat ugyanakkor, hogy a Csepeli Transzfor­mátorgyár 1978 helyett csak 1979-re vállalta a transzfor­mátor leszállítását, az Ápri­lis 4. Gépgyár Hat-nyólc hó­napos késéssel ígéri a kazán tápvízgáztalanító tartályát Ha van, hasznosítsuk „Az építőipar kapacitását mindig is megelőzik az igé­nyek” — mondotta a közel­múltban az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium államtitkára. Ez így igaz He­ves megyére is. Mint aho­gyan az is, hogy a megye építőipari szervezeteiben igen sok még a kihasználat­lan tartalék, s ha akarják és segítséget is kapnak hozzá, a tervezettnél is nagyobb mértékben tudják növelni termelésüket. A vizsgálatot végző szakemberek szüksé­gesnek látják, hogy a feszült­ségek csökkentése érdekében az állami építők évente leg­alább két-három százalék­kal növeljék termelésüket. A már említett három he­lyett évi ötszázalékos ka- p acitásfejlesstést javasolnak a tanácsi építőknek. És ugyancsak jóval többet vár­nak az építőipari szövetkeze­tektől és a termelőszövetke­zetek építőbrigádjaitól is. A középnagyságú üzemek — javasolja továbbá a NEB — vállaljanak nagyobb részt kisebb erőket igénylő mun­kálatokból. Szervezetteb b munkával, több szakember­rel az építőipari szövetkeze­tek akár húsz százalékkal is növelhetnék termelésüket. Végezetül — hangsúlyozza a NEB által megtárgyalt és elfogadott jelentés — vala­mennyi építőipari szervezet fordítson nagyobb gondot az üzemszervezésre, a korszerű technológiák alkalmazására, a minőség javítására, a ha­táridők tartására, valamint a rendszeres ellenőrzésre. Mint az elmondottakból kiderül: igény, pénz van, megyénk építőitől függ tehát elsősorban , hogy mi épül meg tervezett fejlesztéseink­ből. Sok mindenre természe­tesen így sem jut egyszerre, ezért legalább azokat a be­ruházásokat valósítsák meg, amelyekhez megvan a pén­zünk. A címzetteken tehát a sor! Meg azokon is, akiknek nem­csak a címzés, hanem a szá­monkérés is a kötelességük. Koős József Revizorok a szövetkezetekben Az ellenőrzés» segítség LASSAN tíz esztendeje már, hogy — az országoshoz hasonlóan — Heves megyé­ben is a termelőszövetkeze­tek területi szövetségei mel­lett revizori irodák működ­nek. Tavaly, amikor egyesült a két megyei szövetség, egyesült a két revizori iroda is, így nagyobb feladatokkal láttak munkához. Az elmúlt esztendő tapasztalatait a közelmúltban értékelte a megyei küldöttközgyűlés, amelyet dr. Egri Károlyné, a revizori iroda vezetője ter­jesztett elő. Mint tájékoztatójából ki­tűnt, az irodá úgy állította össze múlt évi munkatervét, hogy elsősorban azoknak a gazdaságoknak nyújtottak segítséget, amelyekben az egyesülések után az üzemi méretek jelentősen megnöve­kedtek és a szervezeti kere­tek is átrendeződtek. Sok helyen szükség is volt a fo­kozott ellenőrzésre, mert gondok merültek fel a gaz­dálkodásban, az irányítás­ban, a vezetésben és a ter­melőszövetkezeti tulajdon védelmében. Tavaly 23 termelőszövet­kezet és két szövetkezeti tár­sulás ellenőrzését tervezték. Ez nem valósult meg telje­sen, mert az időközben meg­tartott különböző vizsgála­tok miatt négy termelőszö­vetkezet és a Heves megyei Szövetkezeti Baromfikeltető Vállalat ellenőrzésére nem került sor. Ettől függetlenül a revizori iroda munkatár­sainak múlt évi tevékenysé­ge mégis figyelemre méltó és eredményesnek mondható. 1976-ban hónapokon át se­gítséget nyújtottak minden szövetkezetnek és társulás­nak az új jövedelem- és jö- vedelem-növekményadóval kapcsolatos rendelet helyes értelmezéséhez. Tevékenyen közreműködtek és hasznos tanácsokkal látták el a gaz­daságokat a létszám alakítá­sában és a személyi jövede­lem megállapításában. E munka során lehetőség nyílt a közgazdasági szabályozó- rendszer hatásának magya­rázatára is. AZ IRODA tervszerű mun­káját zavarta, hogy 11 ter­melőszövetkezetnél, továbbá a Hatvani SERKÖV-nél és a szövetségnél működő nyomdánál soron kívül teljes körű vizsgálatot kellett tar­taniuk. Munkájuk lényegét azonban az általános, két­évenként esedékes vizsgála­tok adják, melyekből tavaly is kivették részüket. Ezek során nagy gondot fordítot­tak arra, hogy a helyi ké­réseknek eleget tegyenek. Sok esetben ugyanis beiga­zolódott, hogy a hiányossá­gokat. a gondokat legjobban az üzemek ismerik és azok megszüntetésére az ellenőr­zéssel segítségre számítanak. Ebből is következett, hogy az egy termelőszövdlkezetre jutó vizsgálati napok szánra az 1975. évi 36,4-gyel szem­ben tavaly 50,5 nap volt. A vi zsgálatok száma a múlt évben ugrásszerűen nőtt a füzesabonyi és a he­vesi járás gazdaságaiban, ahol első alkalommal került sor átfogó, az egész gazdál­kodásra .kiterjedő belső el­lenőrzésre. A vizsgálatok so­rán előtérbe helyezték a gaz­dálkodási színvonal és a kö­zös tulajdon védelmének .el­lenőrzését, továbbá a terme­lésre vonatkozó párt- és kormányhatározatok mara­déktalan végrehajtását. Mun­kájukkal sikeresen hozzájá­rultak a közgazdasági gon­dolkodás elmélyítéséhez szö­vetkezeteinkben, különösen a fejlesztési elképzelések és lehetőségek, a jövedelemel­osztás, a pénz- és hitelgaz­dálkodás vizsgálatával ösz- szefüggésben. Az ellenőrzé­sek megállapításait minden esetben testületi üléseken is­mertették a szövetkezetekben, melyeken részt vettek a , re­vizori iroda munkatársai is. A KÖZÖS gazdaságok ‘je­lentős része komoly intézke­déseket tett a feltárt hibák, hiányosságok megszünteté­sére. Ennek ellenére négy esetben került sor elmarasz­talásra. olyan megállapítás­sal. hogy a termelőszövet­kezet. vagy társulás saját önigazgatásán belül nem ké­pes a kialakult helyzeten változtatni. Ezért a bélapátfalvi BtIlik­ul ja, a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet, vala­mint a hatvani SERKÖV vizsgálati jelentését a járási és a városi tanácsoknak to­vábbították. Mivel bűncse­lekmény gyanúja merült fel, a tarnamérai Egyesült Ter­melőszövetkezet anyagát át­adták a Heves megyei Ügyészségnek. Az abasári, a nagyrédei és a sarudi terme­lőszövetkezetben folytatott vizsgálatok alapján három esetben került 6or bírósági eljárásra. A küldöttközgyűlésen szó esett a revizori iroda idei munkájáról, feladatairól is. További tevékenységüket az ötödik ötéves terv gazdasági és termeléspolitikai céljai, a termelőszövetkezetek III. kongresszusának határozatai, valamint a módosított szö­vetkezeti törvény vonatkozó rendeletéi határozzák meg. 1977-ben 27 termelőszövet­kezetben és két szövetkezeti társulásnál végeznek ellenőr­zéseket. Ezek során fokozot­tan szem előtt tartják a terv- fegyelmet, a hozamok növe­lését, a termelési háttér vizsgálatát és ezekkel össze­függésben a szövetkezeti dol­gozók, főként a vezetők munkájának eredményessé­gét. Az ellenőrzések együtte­sen elősegítik, a sikeresebb gazdálkodást szövetkezete­inkben és útmutatást adnak a hibák feltárására, a hiá­nyosságok mielőbbi meg­szüntetésére.-v , Mentasz Karolj' A MUNKA ünnepének sorozatával fejeződött be a korábbi hét, s munkával kezdődött a legutóbbi, ösz- szeíoglalónk forrása. A hételeji, nyárra emlékezte­tő időjárás biztatta a me­zőgazdaságot, s híreink szerint nem is eredmény­telenül : az időszaknak megfelelő munkát, például a talajelőkészítést nagy in­tenzitással végeztek a gé­pek és az emberek. Bár hétfőn az „abszolút ifjúságidnak nevezett di­áknapok eseménysorozata a vendegek elbúcsúztatásával véget ért. azért a fiatalok­ról még nem feledkeztünk meg. Jó példa erre az a tanácskozás, amelyet a me­gyei ifjúsági bizottság ren­dezett egyrészt az úttörő- házak és az úttörőtáborok működéséről, másrészt az ifjúsági parlamentek ta­pasztalatairól, valamint a kiemelt beruházásóknál végzett ifjúságpolitikai fel­adatok végrehajtásáról. Ez utóbbi témakör különösen fontos — természetesen a többi Is —, hiszen a ki­emelt beruházásokon igen nagy számban dolgoznak fiatalok (Bélapátfalván pél­dául), s a velük való törő­dés a sok függvény között az egyik a munka teljesít­ményének növelésében, a beruházás jó minőségű és határidőre történő befeje­zésében. HA MÁR a beruházá­soknál tartunk: figyelemre­méltó tanácskozás színhe­lye volt két napig az egri Technika Háza. ahol orszá­gos szinten cserélték ki tapasztalataikat az aktuális feladatokról a beruházási szakemberek, akik többek között joggal hangsúlyoz­ták: a jövőben még tovább kell erősíteni a beruházási vállalatok és a tanácsi osz­tályok közötti együttműkö­dést. Ez is egy lehetősége annak, hogy mind a taná­csok, mind pedig a beru­házási vállalatok reálisab­ban ítéljék meg például a határidővel és a költségek­kel kapcsolatos kérdéseket. Igen fontos napirendet tárgyalt az elmúlt héten Gyöngyös Város Tanácsa, amikor értékelte a város­ban élő munkásság élet-, és gazdasági körülményeit, a munkások szerepét Gyön­gyös társadalmában. A té­mát nem véletlenül tűzték, napirendre a testület előtt, hiszen az utóbbi időben a város iparilag fontos tele­püléssé változott, s így a munkásoknak meghatározó szerepük van — s kell is, hogy legyen — a minden­napokban. Részvételük a társadalmi munkákban meghatározó, de ott talál­juk képviselőiket a külön­böző, fontos fórumokon is. Az ülésen a képzés és ön­képzés. illetve az utánpót­lás szükségességét is hang­súlyozták. S VÉGÜL: ugyancsak ha­gyomány, hogy Eger ad helyet a néphadsereg ama­tőr színjátszói fesztiváljá­nak. ahol a katonafiatalok együttesei mutatják be tu­dásukat a közönségnek, s természetesen a zsűrinek is. A tapasztalatok azt mu­tatták eddig, s jelenleg is, hogy a felkészülés nem csupán a fesztiválnak szólt, hanem a katonai életben fontos szerepe van a kul­túrának. az önművelésnek, s erre a Néphadsereg min­den szinten igen nagy gon­dot fordít. Mondhatnánk: példá­san nagy gondot fordít! K. G. JlMkMQ 1977. május vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents