Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-08 / 107. szám
Szálló a Valide szultána fölött Elapadnak, vagy felbuzognak-e a gyógyvizek? Fél kézen meg lehet számolni, hány olyan település van az országban melynek fürdőkultúrája olyan régre tekinthet vissza, mint Egeré. Több mint négyszáz évvel ezelőtt a hódító törökök már felismerték a város különböző pontjain felbuzgó források csodálatos gyógyerejét és fürdőket építettek. A későbbi nemzedékek azonban már kevesebb gondot fordítottak az ásványi anyagokban gazdag vizekre, s a források gyógyhatását nem sokan él" vezhették- Századunkban, a felszabadulás előtt már voltak tervek, törekvések arra, hogy a gyógyforrásokat kellően hasznosítsák, pénz hiá- . nyában azonban az elképzelések nem válhattak valóra, A felszabadulást követően sem sok történt, legalábbis a lehetőségekhez képest. Azt el lehet mondani mégis, hogy a strandfürdő mellett felépült reumakórház, fedett uszoda és a tisztasági fürdő magját alkothatja a to.vábbi fejlesztéseknek. Fordutópímt Természetesen mindenekelőtt, azt kellett - tisztázni, hogy lehet-e és érdemesbe megteremteni a városban a gyógy idegenforgalom alap j ait. Nos e kérdés eldöntésében igen nagy szerepet játszott két rendelet. Az 1971-ben kiadott 1026-os kormányrendelet célul tűzte ki a Mátra, a ÍJyugat-Büfck és Eger fejlesztését idegenforgalmi szempontból, s a kormány- rendelet alapján készült intézkedési tervekben már a fürdőterület, illetve annak környéke is jelentős szerepét kapott. Néhány évvel később. 1975-ben pedig az egészségügyi miniszter a város egy részét országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánította. ezzel megadván az erkölcsi rangot a termálidegenforgalom fejlesztéséhez. Az erkölcsi támogatás nagyon hasznos dolog, mondhatja bárki, de a tervek valóra váltásához pénzre is szükség van. Meg aztán a rendelet megjelenése óta is eltelt már majdnem két év és azóta látszólag semmi sem történt. Látszólag — így 'igaz. Bár ez sem teljesen, mert a KAEV kiköltözött a Lakatgyártó utcából, a régi épületeket lebontották és folyamatban van a környező házak szanálása is. Tehát a terület felszabadítása megkezdődött, és ez sem kevés. A legelsők között A fontosabb munka azonban mégsem ez volt, hanem az, hogy a Várostervezési Tudományos Intézet az ország 190 termálfürdőjének szinte minden fontos adatát összegyűjtötte, rendszerezte, s ennék alapján egy közép- és hosszú távú tervjavaslatot dolgozott ki. E munka fontosságát mutatja, hogy a tervezést, a programot az ENSZ illetékes szervei is nagy figyelemmel kísérték, támogatták. Nos, a számító©Jüi '9*7. május 3-. vasárnap dani. A szükséges gyógyvízmennyiség ugyan megvan a gyógyidegenforgalom fellendítéséhez, ugyanakkor azonban megnyugtatóan meg kell majd Oldani a város lakóinak, az üzemeknek a vízellátását. Ugyanis ma még sok esetben a gyógyforrásokat is be kell kapcsolni az ivóvíz- ellátásba. Aztán a gyógy- idegenforgalomhoz — mint nevéből is következik — szakorvosok is kellenek majd, továbbá kiemelten szükséges fejleszteni a kereskedelmet, a vendéglátást, és területet is kell biztosítani a későbbi építkezésekhez. Végső soron tehát egy összehangolt. minden részletre kiterjedő akcióra lesz .szükség. A termál-idegenforgalommal, foglalkozó szakemberek körében a város igen népszerű. A számítások szerint ugyanis Egerben gyorsan megtérülnek a beruházások, mert a- város nem csupán egyféle., hanem többféle :idegerifofiálrfii' ....Vöhzffstériyezőv el bír, s szíveden jönnek.ide nem csupán az ország, más részeiből, hanem a környező országokból is. A népszerűség eddig inkább erkölcsi hasznot hozott a városnak, de remélhető, hogy egyré inkább anyagiakban is menyilvánul ez, s akkor — képletesen szólva — nem elapadnak, hanem felbuzognak az egri gyógyforrások. Kaposi Levente géppel elvégzett program alapján az derült ki, hogy Eger az A kategóriájú — tehát nemzetközi jelentőségű — településcsoportok közé tartozik s ezek közül is — a megfogalmazás szerint — a fejlesztés szempontjából eminens szerepet kapott. A közép- és hosszú távú programtervezet előbb az Állami Tervbizottság, később a kormány elé kerül, s c fórumokon dől el, hogy végső soron mi valósul meg. Mégis érdemes már most is bepillantani a tervekbe, melyekről dr. Papp Kálmán, az egri városi tanács egészségügyi osztályvezetője adott felvilágosítást, aki éppen a közelmúltban kezdett hozzá, hogy könyvet írjon a város fürdőkultúrájáról. Nos, az elképzelések szerint a mostani fürdőterület közvetlen környezetében egy térmálfürdő, egy 150 személyes szálloda és egy háromszáz személyes gyógyszálló épül. A gyógyszálló külön érdekessége, hogy a tervek szerint a Valide . szu ltán a .fürdője fölé.épülnél.1 Tovább . bplyví :a kemping, ami'egyébként,, már üdülőhellyé, van nyilvánítva, egy új kemping és motel épül az úgynevezett Rókus-kápolna mellett, és az is az elképzelésekben szerepel, hogy a mostani vasútállomás helyén -később (a tervek szerint ugyanis- > új. vasútállomás épül majd) egy . sportszálló épülne. Sokáig vitatott volt, hogy a strand bővüljön-e, vagy sem. Különböző megfontolások miatt olyan elképzelés alakult ki, hogy a strandot ne bővítsék, ugyanakkor a város közelében két tehermentesítő fürdő létesüljön. Az egyik, a tervek szerint, Ostoroson létesülne, ugyanis a községben két gyógyvízkút van jelenleg lefolytva, a másik pedig Demjén és Eger- szalók határában, ahol szintén gyógyvíz van. Mindkét helyen 2000 személyes strand létesülne, Egerszalókon pedig motel és társasüdülők is épülnének. A szakemberek véleménye szerint Ostoros fejlesztése mellett nemcsak a gyógyvíz, hanem a pincehangulat is szól, hiszen nemcsak a víz, de a bor is idegenforgalmi vonzástényező. Bár a közép- és a hosszú távú programtervezet — az előbbi 1985-ig, az utóbbi 1990-ig szól, — még nincs elfogadva, a város máris hozzákezdett a gyógyidegenfor- galóm fejlesztéséhez. A Szarvas-laktanya mellett épült motel újabb férőhelyeket biztosít, s megkezdődött a Török-fürdő rendbehozatala is. Ez nem csupán a később jelentősen bővülő reumakórház balneoterápiás kezelési igényeit biztosítja majd, hanem mások is gyógykezeltethetik magukat. Emellett a város vezetői tárgyalásokba kezdtek különböző nagyüzemekkel, hogy létesítsenek a városban üdülőket. s ezek átütéséhez telket biztosítanak. A tervek megvalósításához azonban Természetesen nélkülözhetetlen a jelentős összegű központi támogatás is. Víz is, más is kell És emellett egy sor problémát is meg kell majd. olMindenki előtt ismeretes, hogy 1976. január 1-én ú.i közúti közlekedési szabályok léptek életbe. Ezzel egyidő- ben új rendelkezés jelent meg a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről. A rendelkezések célja: a megnövekedett közúti forgalom folyamatosságának, zavartalanságának biztosítása, a balesetek csökkenésének elérése. Az új szabályok oktatása, gyakorlati alkalmazására történő felkészítés, a közlekedésbiztonsági tanácsoknak, rendőri és útügyi szerveknek, de intézményeknek és gazdálkodó szerveknek is komoly feladatot jelentett. A gyakorlati tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy az érintett szervek országosan, de megyénkben is jól oldották meg ezt. Ennek / eredménye, hogy a közúti közlekedés biztonsága javuló tendenciát mutat. Egyre több a szabályokat jól ismerő és helyesen alkalmazó, udvarias és előzékeny járművezető. A jó közlekedésbiztonság megteremtésének azonban ezek még csak kezdeti lépései és jelei. A megállapítás a járművezetők egy részére még nem vonatkozik. Bár a szabályokat megtanulták, de helyesen alkalmazni még nem tudják, vagy személyes adottságuknál, morális helyzetüknél fogva erre nehezen képesek. Az ilyen járművezetőkre jellemző a szabályok szándékos megsértése, tolakodás az utakon. A baleseti statisztika tükrében vizsgálva, a megye forgalombiztonsága kedvezően alakult. A baleseti számok csökkenése lényegesen összefügg az új KRESZ-nek a forgalom igényeihez való- igazításával, ’ a megfelelő felkészítő munkával. A KRESZ szabályai ma már nagyrészben beépültek a közlekedők gyakorlatába. A balesetek csökkenésében országosan is kedvező eredményt értünk el. Balesetek alakulása megyénkben: 1075-ben 1976-ban — összes sériiiéses balesetek: 680 Sír —19,5 %- Ebből: — halálos kimenetelű: 43 45 — súlyos sériiiéses: 281 263 — könnyű serüléses: 356 239 A veszélyesebb baleseti helyekre más alkalommal térünk ki. de az okokat és befolyásoló tényezőket tanulságképpen érdemes elemezni. A balesetek 88 százaléka járművezetők hibájából következett be, 9 százalékát gyalogosok idézték elő, 3 százalékban műszaki, pálya vagy egyéb hiba játszott közre. Járművezetők közül legtöbb balesetet a személygépkocsi-vezetők okozták (226), motorkerékpárosok kilencvenkettőt, tehergépkocsivezetők 66-ot, egyéb járművezetők 100-at. Ez utóbbi nagy részét kerékpárosok, segéd-motorkerékpárosok teszik ki. Magas a gyalogosok által okozott balesetek száma is, ami 46 eset, de baleset részeseként többször is szerepeltek. ' / A balesetek 35 százaléka gyorshajtásból következett be, a halálos baleseteknek pedig csaknem a fele. A motorkerékpár-, személygépkocsi-vezetők okozta balesetek közel fele függ össze vele. Ezeknél a baleseteknél általában viszonylagos gyorshajtás az ok, amikor a járművezetők a sebességet nem az út-, látási- és forgalmi viszonyoknak megfelelően választják meg, különösen kedvezőtlen időjárás esetén. Súlyos balesetek következnek be útkanyarulatokban történő kisodródásnál, tompított fény használatánál helytelen sebesség megválasztásából. Az: elsőbbségi jog meg nem adása,, szabálytalan előzés és balra kanyarodás ugyancsak magas számú balesetet eredményezett. A balesetek egyötöde továbbra is szeszesital- fogyasztással függ össze. Tá- ■ jékoztatnunk kell a közlekedőket, hogy ittas vezetés, ittassággal összefüggő balesetekben a bíróságok és szabálysértési hatóságok szigorúbb büntetéseket alkalmaztak, több vezetői engedélyt vontak be. Ilyen ügyekben további szigorítási tendencia érvényesül. A legtöbb baleset május tói — októberig történt. I nyári időszakbeli emelkedés elsősorban az egynyomú jár művek vezetői (kerékpái segéd- és motorkerékpár: valamint gyalogosok okoz ták. Éves szinten a hétvég napokon legtöbb a balesei különösen a súlyos és a ha lálos balesetek tekintetéber Érdemes és tanulságös fel figyelni arra, hogy a jármű vezetők által okozott balese tek 46 százaléka a vezeté első órájában következett, bt Ezen belül a legveszélye sebb a 20—30. perc. A veze tés második órájában 24 szá zalékra, majd a követkéz órákban jelentős arányba csökkent. Az egyéves, vág. ennél rövidebb gyakorlai idővel rendelkező járműve zetők okozói aránya 42, százalék volt. A számadatok ból azt a tanulságot kell le vonni, hogy a járművek tu lajdonságait naponként új ból meg kell szokni, a szűk séges figyelem, a járműve való „együttérzés” kialakulá sára bizonyos idő eltelt szükséges. Ezért a vezeté első óráiban, kezdő vezetők né! a fokozott óvatosság fel tétlenül szükséges. Figyelmeztető adat a köz lekedők részére, hogy a bal esetek 57 százalékát a 30 éve korig terjedő járművezetői okozták. A balesetek gyako risága 26 éves korig " igei kedvezőtlen. A motorkerék páros okozók 82 százalék; fiatalabb korosztálybeliek bői tevődött ki. A virtusko dns, a tapasztalatlanság igei sok. tragédiát okoz. ■ Sajnos hogy a halálos és súlyos sé rüléses események kétharma da vétlen személyeket érin tett. Közlekedésbiztonsági hely zetiink javulásáról adhatunl szánio.t,. de célunk és torek vésünk az, hogy ezt továbl javítsuk. A szabályok betar fása, figyelmes és előzéken; közlekedés az egyéni és tár sadalmi érdeket egyarán szolgálja. Reméljük, célkitű zéseinket minden közlekedí megérti, érvényesülését gya korlatban is elősegíti. , Fejes Pál r. alezeredes megyei közlekedésrendészeti osztályvezető DANCZA JÁNOS: Két mártír Kádár- György illusy,(rációja Karikás J'rIgyos könyvéhez 23. Hogy megfelelnek-e a valóságnak eme tényállítások, jelen bűnügy keretében súly- lyal nem bírnak, nagy súly- lyal bír azonban az. hogy ebből megállapítható, hogy Nagy József csapata büntetés végett vonult ki Ráboly- puszta és a polgári osztályhoz tartozó Komáromy István, valamint a tilajpusztai Smidt Sándor és ezeknek ártatlan családtagjai ellen.’’ Hát igen ... Ennél precízebben és érthetőbben ez a bíróság nem is jellemezhette volna önmagát. Azt, hogy ez a testület osztálybíróság, ami tekintet nélkül arra, hogy ennek a történelmi osztálynak egyik tagja mit vétett az összes történelmi és nem történelmi osztályokat magába foglaló fogalom, az ország, a haza érdekei ellen, most kegyetlenül megbünteti azokat, akik meg merték ítélni és büntetni ezen osztály egyik tagjának az ország, a haza érdeke ellen elkövetett bűnét. Ebből a pár sorból világosan kitűnik az, hogy amit az egyszerű ember és Nagy József is hazaárulásnak tartott, azt ez az osztálybíróság a saját történelmi osztályának az érdekében végrehajtott nagyszerű tettnek minősítette. Olyannyira. hogy még csak meg sem kísérelte felderíteni, hogy osztályának hű fia valóban összejátszott-e a ország nagy részét leigáz és megszállva tartó ellensé ges hadsereggel vagy sen mert tökéletesen tisztába: volt vele, hogy az ellensé ges,1 idegen hatalom hadse regével való összejátszás ak kor az ő osztályuk érdeké szolgálta. Ország? Haza Ezekkel a fogalmakkal csa addig volt érdemes handa bandázni. amíg belefértek nagy földbirtokok, a ban kok, a bányák, a gyára: birtoklásának a lehetősége De ezek a fogalmak szá mukra abban a pillanatba elvesztették a vonzerejüket amelyikben a dolgozó né' kizsákmányolásából szerzet vagyonukat kisajátították, é hogy ezeket a javakat visz szaszerezhessék. még az ör döggel is készek voltak sző vétségre lépni. Pár hónap pal előbb Nemecz József fő tárgyalásán a vádlottak el keseredett bátorsággal vág ták ezt az igazságot ugyan ennek az, osztálybíróságnal a szemébe. A Ráboly-pusztai esemé nyék után Nagy József í Szentistvánhoz tartozó Tilaj puszta érintésével Borsod ivánka község felé vette út ját. Az ítélet indoklásába: megemlíti, hogy Smidt Sándor. Varga Gáspár, Juhás: Alajos és Holló Kálmán, i főtárgyaláson kihallgatot szavahihető tanúk vallomása szerint a terroristái Smidt Sándor (tilaj-puszta: intéző), valamint Komáromy István családját is ki akar* ták irtani, Téma a közlekedés Heves megye közlekedésiéi ztoiisága 1976-ba n (Folytat juJel