Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-07 / 106. szám
Pártmunka és helyi érdek AZ ÉRDEKEK VISZONYA ársadalmunkban bonyolult ilozófiai, szociológiai, társa- ialomelméleti probléma. A >ártmunka mindennap jai- )an pedig olyan közvetlen íyakorlati kérdésként is negjelenik, amelyben a párt- izervezetnek időről időre ígyértelműen állást kell fog- alnia. S ez az állásfoglalás, ni tagadás, nem mindig :önnyű és egyszerű. Egy eszmecsere során egy izemegység pártalapszerve- .etének titkára úgy fogal- nazta meg a maga gondját, logy vajon illik-e a párt- zervezetnek a helyi érdekedet is kifejeznie, képviselnie. V megfogalmazás módja naga is figyelmet érdemlő, im válaszadás előtt inkább dijunk elő egy másik kér- léssel: vajon lehetséges-e, logy egy pártszervezet kol- ektívája teljesen figyelmen :ívül hagyja az adott munkahely vagy lakóterület köz- ■etlen érdekeit, függetlenítse nagát tőlük, ne engedje hat- ií állásfoglalásaira? Ha reá- isan — mondhatnánk úgy is. naterialista módon — ele-, nézzük tapasztalatainkat, rre a kérdésre csak nemmel elelhetünk. Elvileg és gya- orlatilag elképzelhetetlen, ogy bármely terület kom- nunista kollektívájára ne lássanak a szűkebb környe- et érdekei, ne befolyásolják éleményét, magatartását és selekvését. Rossz dolog-e ez, vagy természetes, röstelljük-e, küzd- unk-e ellene, avagy építsünk á a politikai munka terve- ésekor? Ismeretes, hogy eben megoszlanak a vélemé- yek. Akadnak, akik szerint pártszervezetnek semmiben módon nem szabadna ngednie a csoportérdekek sábításainak. S ha már a soportérdek, mint objektív ealitás nem számolható fel, kkor képviselje azt a gaz- asági vezetés, a szakszerve- et, de a pártszervezet tartsa iag'§t távol az ilyen törek- ésektől. sőt, határolja el nagat tőlük, küzdjön ellé- ük. Ám a valóságban az ef- ajta munkamegosztás kép- slenség lenne. Hiszen a gaz- asági vezetésben, a szak- zervezetben is szép számlál tevékenykednek pártta- ok, akiknek ez esetben lel- ileg ketté kéne hasadniuk. ez már önmagában is jelzi, ogy a pártszervezet nem elont fogalom, hanem eleven mberekből áll, akiknek a elvzete, sorsa ezer szállal ötödik a szűkebb környezet- ez, annak érdekeihez. Mindezek ellenére az emlí- ítt véleményben akad egy izonyos eleme az igazság- ak. Nevezetesen az, hogy a kommunisták egy olyan szervezetnek a tagjai, amelynek a vezérlő elve, kiinduló pontja a munkásosztály, s a mi viszonyaink között immár az egész társadalom átfogó, közös érdekeinek szolgálata, képviselete. Nemcsak saját alápszervezetük kollektívájához tartoznak, hanem a párt egészének szervezett közösségéhez, amelynek számára az össztársadalmi érdek a meghatározó, s így tagjai szemében is ennek kell az elsődlegesnek, az irányadónak lennie. Erre kötelezi őket a párt szervezeti szabályzata, a XI. kongresszus határozata is. FELVETŐDIK AZONBAN a kérdés, hogyan tudja egy helyi pártszervezet megítélni, hogy egy adott kérdésben mi a társadalom érdeke? Nyilvánvaló, hogy helyi méretekben, szintén nem mérhetők fel teljesen valamely folyamat össztársadalmi kihatásai. Erre csak azok a szervek képesek, melyek ehhez megfelelő áttekintéssel, tájékozottsággal, „rálátással” rendelkeznek. A pártszervezetek számára az össztársadalmi érdekek a központi, felsőbb szintű párthatározatokban, az állami törvényekben, rendelkezésekben öltenek testet, azok közvetítik hozzájuk és teszik kézzelfoghatóvá számukra ezeket az érdekeket. Amikor tehát a pártszervezetek alapvető feladatuk teljesítésén, a párthatározatok megvalósításán munkálkodnak, egyúttal értelemszerűen a társadalmi érdekek érvényesülését is segítik. A határozatok jó végrehajtása köztudomású®11 megköveteli a helyi feltételekhez való gondos alkalmazkodást. S a feltételek sorába a helyi érdekek is beletartoznak. Ily módon a pártszervezet, ami- . kor a központi irányelveket adaptálja, egyúttal gyakorlatilag érdekeket is egyeztet, összehangol, rangsorol — akáp tudatában van ennek, akár nem. Hadd említsünk példaként egy — napjainkban mindinkább tipikussá váló — esetet. Az egyik nagyobb üzemben napirendre került a termék-, szerkezet részleges átalakítása, mivel bizonyos, korábban bel- és külföldön, egyaránt keresett gyártmányok felett eljárt az idő, mind nehezebben s mind kedvezőtlenebb áron találtak csak vevőre. Különösen az egyik gyáregységet érintette erőteljesen a tervbe vett — a technológiát is alaposan befolyásoló változtatás. A gyáregység pártszervezete sok vita ■ árán olyan - álláspontot alakított ki, amely szerint egyrészt minden módon magyarázza és indokolja a munkások körében az erre vonatkozó döntéseket, másrészt valamennyi fórumon szorgalmazza, hogy a munkások megfelelő türelmi időt kapjanak az új gyártási folyamatokra való áttéréshez, eközben keresetük ne csökkenjen, s mindenki szakképzettségének megfelelő munkakörbe kerüljön. MIT JELENT EZ az „érdekek nyelvére lefordítva?” A pártszervezet kiállt a társadalmi érdeket képviselő intézkedés mellett. De ez az intézkedés egyúttal vállalati, sőt üzemegységi érdeket is kifejezett, hiszen az üzemrész egészének és egyes dolgozóinak helyzetét is hátrányosan érintette volna a vállalati jövedelemnek a szóban forgó termék eladhatat- Iansága miatt bekövetkező csökkenése. A pártszervezet egyúttal képviselte a helyi kollektíva közvetlen érdekeit Ám ezzel átfogó társadalmi érdeket is szolgált, hiszen a munkásosztály egészének politikai érdeke, hogy egyetlen csoportja se kerüljön önhibáján kívül méltánytalan helyzetbe. Ez a példa is tükrözi, hogy a helyesen felfogott csoportérdek általában nem kerül szembe a társadalmi érdekkel, hanem vele egy irányban hat A társadalmi érdek pedig nem önmagában létezik, hanem közvetlenül a csoportérdekben, a helyi érdekben jelenik meg. Igaz, egybeesésük sohasem teljes, ellentmondás mindig akad közöttük. Ez olykor élesebb is lehet, s ilyenkor egyértelműen szükséges a bővebb. nagyobb érdekhez való alkalmazkodás. De a gyakorlatban túlnyomórészt nem ilyen helyzetekkel kerül szembe a pártszervezet, hanem az egyeztetés, az összehangolás valóságosan fennálló lehetőségeivel kell okosan és körültekintően élnie. Olymódon is, hogy jelzi, ha tapasztalatai szerint a felsőbb szintű döntések egyike-mási- ka nem fejezi ki elég jól a társadalmi érdeket, s ezért módosításra szorul, netán új döntés válik indokolttá. NEM „ILLETLEN” DOLOG tehát, ha a pártszervezet tevékenységére a helyi érdekek is rányomják a maguk bélyegét. Ha ezek nem eltakarják a társadalmi érdeket, hanem megjelenítik, kifejezik, akkor a pártszervezet tudatosan munkálkodhat, átgondolt érvényesítésükön. Gyenes László Épül a 750 kilovoltos távvezeték Az Albcrtirsa és Vinnyica között épülő 750 kilovoltos távvezeték 268 km-es szaka* szán 687 vasszerkezetet állí* tanak fel. Az Országos Villamos Távvezeték Vállalat az oszlopok állításával egy* időben megkezdte a szigetelőláncok és az áramvezető sodronyok szerelését. Jelenleg a Szabolcs*Szatmár megyei Nyíribrony és Levelek térségében dolgoznak. (MTI fotók — Balogh P. László felv. — KS) Huszonnégy órás műszakban Andornaktályán Sikeres tavaszi rajt Mint minden mezőgazda- sági üzemben, így termelő- szövetkezetünkben is kiemelt feladat a tavaszi mezőgazdasági munkák időben és jó minőségben való elvégzése. A tavaszi munka minősége az egész gazdasági évre alapvető befolyással van. Az andornaktályai Eger- völgye Termelőszövetkezetben az időszerű munkákra időben felkészültünk. Ren- deklezósre álltak erőgépeink, a talajművelő, a vető- és vegyszerező gépek, a munkákhoz szükséges műtrágya, vetőmag, növényvédő és gyomirtó szerek. A viszonylag korai kitavaszodás már március végén lehetővé tette, hogy a talajelőkészítéssel, induljunk. Még márciusban földbe került 135 hektár tavaszi árpa, 170 hektár lucerna és vöröshere, 74 hektár olajlen. Elvégeztük ezer hektár őszi kalászos fej trágyázását is. Március végétől április 12-ig az ismert okok miatt, a tavaszi munkákban kényszerpihenőt kellett tartanunk. Ahhoz, hogy az összezsúfolódott tavaszi feladatoknak időben eleget tegyünk, fel kellett készülnünk a folyamatos munkavégzésre, amely az erőgépvezetőknek, a kiszolgáló fizikai munkásokA kérdés ott motoszkál z emberben, akár akarja, kár nem. Mitől lesz kiváló gy művelődési ház? Mi a nérce ehhez, hiszen objekiv módon aligha mérhető lindaz a tevékenység, amit l>y szoktunk nevezni: közlő velődés? — Van viszonyítási lehetőég — jegyzi meg Szívós Jó- sef, a gyöngyösi Városi Mű- elődési Központ igazgatója.- Méghozzá az a szerep- őr. amit az intézménynek 1 kell látnia. Például mi emcsak a város, hanem a írás valamennyi művelödé- i intézményének tevékenyégéért is. közművelődésért is felelősek vagyunk. Ez kiindulási alap a minő- itéshez. Az oklevél aláírói összesen a tan voltak, ennyi szerv irdette meg a pályázatot, minek végeredményét a udapesti Fészek Klubban mertették. Itt kapta mega yöngvösi művelődési közönt is a kiváló címét, kiln te tést. Két év munkáját bírálták 1 az erre illetékesek. A égső ítélkezés tehát 1975— 3-ot. fogja át. Ebből az is övetkezik. hogy a folyamait figyelték, a közművelő- ési munka áramlatát, jel- anzőlt, nem pedig egy-egy iugró produkciót, jól sike- 111 rendezvényt vagy so- ozutot. Egy „kiváló” története Alapos mérlegelés előzi meg tehát a döntést, ami szinte kizárja a tévedés, a ködösítés lehetőségét. — Okvetetlenkedő kérdéssel hadd kezdjük most az érdeklődésünket: mi ment nehezebben, mint a többi? — A színházi előadások megrendezése — halljuk Szívós József válaszát. — Ez nagyon régi bánatunk; többször is szóltam róla, talán minden lehetséges alkalommal. Ne menjünk bele a részletekbe. A lényeg: színházat hozni Gyöngyösre szinte lehetetlen. A Gárdonyi Színház nem vállal nálunk előadást, a távolabbi együttesek pedig eleve messzire esnek. A Déryné hézagpótló szerepet tölt be ebben a feladatkörben. Azonnal eszünkbe jut, mennyi szép művészi teljesítményt láthatott, élvezhetett mégis a gyöngyösi közönség. Kiemelkedő színészek jöttek egymás után, álltaka közönség elé olvan sikerrel, mint legutóbb Szemes Mari, korábban Básti vagy Psota, illetve — idézzük itt fel az emlékét — Latinovits. — Ezekkel a művészeti estekkel igyekeztünk kielégíteni az igényeket. A megszervezésükhöz bizonyos személyes ismeretek is szükségesek voltak, ha nem az Országos Rendező Iroda műsorait kötöttük le. Menni kell a lehetőségek megteremtéséért, ez már kiderült. A jó program nem jön magától a házhoz. De kiderült az is, hogy hiába a régi épület toldozgatása. az már aligha felel meg a rendeltetésének. Hogy mégis jól funkcionál tartalmilag, abban óriási erőfeszítéseket kell felfedeznünk. Ha majd megépül a régóta várt új művelődési ház!... Nem titkolja Szívós József, hogy ma már ennek a jövendő otthonnak a kereteit veszik alapul minden tevékenységükben. Ezért kellett albérletbe menniük a város különböző helyére, hogy a kisközösségek foglalkozásait megtarthassák. Ezek a kisközösségek, klubok nagyszerűen "beváltak. Olyan az érdeklődés irántuk, amit aligha mertek feltételezni a legmerészebb álmaikban is, annak ideién. De mit jelent az például, hogt' máshol kell helyet kérniük a Kondor-kiállításhoz? Akármennyire készséges is az Állami Zeneiskola, neki is tervei vannak, a saját helyiségét ő is használni akarja. Majd az új művelődési házban lesz kiállítóterein is. Otthon, birtokon belül. erre a célra alkalmas. Nagyon sok mással is így vannak Amit ma csinálnak, az már készülődés a holnapra. * Sokan vitatták a szocialista brigádok számára rendezett vetélkedők sorozatát. Bizonyára itt is érvényes a régi igazság: a jóból is megárt a sok. De amikor kezdték. akkor még a munkásközművelődés ügye alig kő-- tötte le a vezető szervek figyelmét. Ma már egyik erősségük ez a téma. Nagyon jók a kapcsolataik az üzemekkel. Egymás kezére iátszanak, hogy teljesíthessék feladataikat. A szocialista brigádvezetők klubja is náluk működik. Azért, még nincs itt a Kánaán. Nem minden erőfeszítésük hoz olvan eredményt, mint amennvit várhatnának a belé fektetett energia alapján. Az Ifiúsági Park nálSául. Legalább egymillióba került, hogy a szabadtéri színpadból kihasítsák, megépítsék, berendezzék. Annyiszor elhangzott a különböző fórumokon. hogy a gyöngyösi fiataloknak nincs hová menniük szórakozni. Íme, itt á Park! Csak fiataloknak! És...? Szeszmentessé tették, és azóta lényegesen kevesebben látogatják. Már-már ott tartanak, hogy a leépítésén kell gondolkozniuk. Igaz lenne, hogy csak a sör, a féldeci tenné meg a magáét az Ifjúsági Park látogatottságában is? Tiltakoznak a cinikus feltételezés ellen, de a tények ettől nem változnak. Nem volt könnyű eljutni idáig. A kezdeti útkeresés, úttévesztés után megtalálta magát a művelődési ház kis kollektívája. Azt teszik és úgy, amit és ahogyan képesek tenni, ami kedves is nekik. ami vonzza is őket, ami nekik is sikert jelent. Ez a kis kollektíva még nagyon sok tartalékkal rendelkezik, az is biztos. Nem jutottak még el a csúcsra, már csak a külső körülményeik miatt sem. De Ötletben, vállalkozó kedvben is van még bennük tartalék. És ezt a „kiváló” minősítés ellenére is mondjuk. mert, ők is tudják, és ebben a legmegnyugtatóbb, hogy ők is látják. örülünk a sikernek, várjuk a folytatást. G. Molnár Ferenc nak, a műhelyeknek napi 24 órás műszakot jelentett. így elértük, hogy 160 hektár burgonya. 1500 hektár kukorica, 150 hektár silókukorica és csalamádé időben elvetésre került. Emellett befejeztük az ezer hektár őszi búza vegyszeres gyomirtását, lomb trágyázását és lisztharmat elleni növényvédelmét is. A szőlőben több mint 400 hektáron végeztünk a vegyszeres gyomirtással Az első talajmunkák és az időszerű ápolási munkák is befejeződtek. Bizakodva reménykedhetünk, hogy a közös gazdaság cselekvési programjában meghatározott 11,5 százalékos termelésnövekedést elérjük. az országos 8—9 százalékkal szemben, ha dolgozóink, szocialista brigádjaink aktivitása a soron következő feladatok elvégzésében is hasonló marad. Elsőnek csatlakoztunk 'a csepeli munkások felhívásához, amelyben a Nagy Októberi Szocialista. Forradalom 60. évfordulója tiszteletére szocialista munkaverseny- akciót indítottak. Termelő- szövetkezetünkben 21 szocialista brigád dolgozik. A tavaszi munkákban a tagok, az alkalmazottak, a mérnökök és technikusok szinte éjjel-nappal, vasárnap és ünnepnap nagy szorgalommal dolgoztak. A három éve bevezetett ágazati rendszer jól kiállta a próbát. Az egyesülés óta eltelt időben 32 millió forintot fordítottunk műszaki fejlesztésre, főleg erő- és munkagépek, valamint tehergépkocsik vásárlására. Iparszerűen termeljük 1500 hektáron a kukoricát, 1000 hektáron a búzát, 160 hektáron a burgonyát és csaknem 400 hektáron a szőlőt. Czifra Miklós a termelőszövetkezet. elnöke ,Nmim Q 1977. május 7., szombat
