Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-05 / 104. szám

___________AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA___________ X XVIII. évfolyam, 104. szám ÄEA: 80 FILLÉR 1977. május 5., csütörtök Megkezdte munkáját a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése Szerdán, a Magyar Tudo­mányos Akadémia vári kong­resszusi termében megkez­dődött az Akadémia 137. köz­gyűlése. Tudományos életünk e jelentős eseményén megje­lentek1 Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a tudománypolitikai bizott­ság elnöke, Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, a Poli­tikai Bizottságának tagjai. Az elnökségben foglalt helyet Szentágothai János akadémi­kus, az MTA megbízott el­nöke, Márta Ferenc akadé­mikus, az MTA főtitkára, Csáki Frigyes és Pach Zsig- mond Pál, az Akadémia al- elnökei, Köpeczi Béla és Láng István, az Akadémia főtitkárhelyettesei. Nagy számban voltak jelen az Aka­démia tagjai, az intézmények vezetői, kutatói és a tudomá­nyos élet ismert személyisé­gei. Szentágotaí János megnyi­tó beszédében megemlékezett az Akadémia előző közgyű­lése óta elhunyt tagjairól, külön méltatva Erdey-Grúz Tibornak, az Akadémia volt elnökének érdemeit. A részt­vevők néma felállással adóz. tak az elhunyt tagok emlé­kének. Az Akadémia megbí­zott elnöke ezután a közgyű- , lés megváltozott formájáról, tematikájáról elmondta: ta­valy döntöttek arról, hogy tu­dományos életünk ez évi leg­rangosabb eseményén a mun­kajelleg erősödjön. A mun­kaközgyűlés várhatóan pezs- dítően hat majd a tudomá­nyos munkára, a tudomá­nyok előtt álló feladatok megoldására. ] Ezt követően Szentágothai János átadta az Akadémiai aranyérmet és díjakat Az Akadémia aranyérmét Friss István akadémikus, az MTA Közgazdaságtudományi Inté­zete tudományos tanácsadója kapta, a közgazdaságtudo­mányi kutatásban kifejtett tudományos alkotó tevékeny­ségéért, és az Akadémia ve­zető testületéiben hosszú idő óta végzett tudománypoliti­kai, tudományszervező és tu­dományos irányító munkájá­ért. Ezután került sor Bét­rend T. Iván akadémikus, Mai gazdaságpolitikánk — történelmi összefüggésben cí­mű vitaindító előadására. Berend T. Iván egyebek között hangsúlyozta, hogy mai gazdaságpolitikánk sajá­tos korszakváltás idejére esik. Egyidejűleg játszódik le a világgazdaság válságje­lenségekkel, árarány-átrende­ződéssel és ebből eredően strukturális válsággal járó korszakváltása és a magyar gazdaság magasabb fejlettsé­gi szintre, intenzív fejlődési szakaszba lépése. Ezek ha­tározzák meg a gazdaságpo­litika feladatait, de a feltéte­lekből eredő rövid és hosszú távú követelmények részben ellentétesek. A gazdasági egyensúly helyreállítása és az energiaigények feltétlen biz­tosítása rövid távon központi feladat, de részben kereszte- zi-a hosszú távon elengedhe­tetlen szerkezeti átalakításo­kat. Az 1976-ban megindult V. ötéves tervben választ kellett találni a világpiaci változá­sok által feltett kérdésekre. A terv ezt sikeresen oldotta meg, dinamikus gazdaságfej­lődést és további életszínvo­nal-emelkedést tudott előirá­nyozni, ha mérsékeltebb ütemben is. Különösen jelen­tős a külkereskedelmi egyen­súly helyreállítására, s az energiaellátás megoldására ki­dolgozott koncepció, ami a terv központi magvát alkot­ja. Ez utóbbival függ össze, hogy az ipari beruházások 40 százaléka a bányászatban, a kohászatban és a villamos- energia-iparban összpontosul, s ez — a tervidőszakon túl­mutatva is — lehetőséget te­remt az energia- és nyers­anyagellátás. megoldására. A belső gazdasági korszak­váltás az értékrendek bizo­nyos átalakulását is eredmé­nyezi. A leggyorsabb, éxten- zív forrásokra alapozott ipar- fejlesztés helyett a korszerű technikára és a termelé­kenység növelésére épített intenzív iparfejlesztés került előtérbe. A fejlődő iparhoz mindinkább felzárkózik a fejlett mezőgazdaság és ki­alakul a magas fejlettségű háttérágazat. Ezért lényeges tehát a l<orszakváltás idején a nagyfokú gazdasági rugal­masság. Rendkívül fontos az infra­struktúra megfelelő fejleszté­se, a gazdasági feltételek mellett azonban különleges szerepet játszanak az úgyne­vezett nem gazdasági ténye­zők, Ezek közül is elsősor­ban az „emberi tényező” a döntő, ami részben az okta­tási rendszer fejlettségével függ össze. A nemzetközi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy azok az országok, ame­lyeknek oktatási színvonala előbb jár, mint a gazdasági fejlettség hasonló szintjén ál­ló országokban, azok a fon­tos korszakváltásokban is jó­val eredményesebben tudtak előretörni. A magyar oktatá­si rendszer jelenlegi helyze­te azonban nem biztosít kellő hátteret a korszakváltáshoz. Berend T. Iván végül hangsúlyozta: az oktatás mel­lett a tudatformálás, a köz­művelés is szorosan kapcso­lódik a gazdaságpolitika fel­adataihoz. A szélesebb érte­lemben vett tudatformálás maga is elsődleges gazdasági feltételek megteremtőjévé, a közmüvelés az aktuális gaz­daságpolitika döntő eszközé­vé válik. Ezeknek az össze­függéseknek a feltárása, ki­munkálása komplex társada­lomtudományi kutatásra vár. Az előadást vita követte. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése ma osztályülésekkel folytatja munkáját. (MTI) Lázár György befejezte norvégiai látogatását Sok lehetőség van még a magyar—norvég gazdasági, ipari és műszaki együttmű­ködés szélesítésére — álla­pította meg keddi oslói tár­gyalásán a két ország mi­niszterelnöke; s röviddel utána dr. Bíró József külke­reskedelmi és Hallvard Báli­ké kereskedelmi miniszter megbeszélésén megegyezés született egy sor ilyen lehe­tőség konkrét vizsgálatára. Mindenekelőtt elvileg meg­állapodtak az új magyar— norvég hosszú lejáratú keres­kedelmi megállapodás létre­hozásában (jelenleg az 1970- ben aláírt és eredetileg öt évre szóló megállapodás van érvényben). Lázár György hivatalos norvégiai látogatásának utol­só napján, szerdán Bergenbe látogatott. Bergen Norvégia második legnagyobb városa, földrajzi fekvésénél fogva is nagyfontosságú hajózási és halászati központ, s emellett jelentős gép-, textil- és egyéb feldolgozó iparral rendelke­zik. Hagyományosan vezető szerepe van az ország kultu­rális és művészeti életében. A magyar miniszterelnök délelőtt megtekintette a Sverre Műnek gépipari vál­lalatot, majd Bergen polgár- mestere adott tiszteletére ebédet Este a magyar kormány el­nöke az oslói Bristol szállód­ban fogadást adott. r­A SZOT küldöttsége Londonban Gáspár Sándort, az MSZMP KB PB tagját, aki a SZOT küldöttsége élén kedden ér­kezett hatnapos hivatalos látogatásra Londonba, szer­dán fogadta Ron Hayward, az Angol Munkáspárt főtit­kára. Délben a Congress House- ban a TVC székhazában megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a SZOT és az angol szakszervezeti főta­nács (TUC) vezetői között. A SZOT-küldöttség'et Gáspár Sándor főtitkár, a TUC-kül- döttséget Len Murray főtit­kár veaette, _ w Várakozással tekintünk a belgrádi találkozó elé A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése Szerdán — az Országház Vadásztermében — ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Kállai Gyula, a HNF Országos Ta­nácsának elnöke nyitotta meg a tanácskozást, amely­nek két napirendi temaja volt: Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizoítsá_ gának tagja, a HNF Orszá­gos Tanácsának főtitkára a belpolitikai élet időszerű témáiról, majd Púja Frigyes külügyminiszter a nemzet­közi helyzet legfontosabb kérdéseiről tartott tájékoz­tatót. A két napirendi téma együttes vitáját követően az ülés résztvevői egyhangúlag elfogadták a következő ál­lásfoglalást: „A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa megelégedés­sel állapítja még. hogy to­vábbra is az enyhülés a nemzetközi kapcsolatok meg­határozó tényezője. A nem­zetközi viszonyokban to­vább hatnak azok a kedve­ző tendenciák, amelyek jobb feltételeket teremtenek a szocializmus építéséhez, a tőkés országok munkásmoz­galmának a demokratikus át­alakulásért vívott harcához, valamint a nemzeti felsza­badító mozgalmaknak az im­perializmus és a gyarmato­sítás elleni küzdelméhez. Az enyhülés és a békés egymás mellett élés alapvető feltétele Európa békéjének és biztonságának megszilár­dítása. Ezért várakozással tekintünk a közeljövőben sorra kerülő belgrádi talál­kozó élé, amelynek feladata <a helsinki záróokmány; ajánlásainak érvényesítése érdekében tett intézkedések kollektív számbavétele. s mind teljesebb végrehajtá­sának elősegítése lesz. — Hangzik a nyilatkozat, amely egyebek közt leszögezi: Meggyőződéssel valljuk, hogy a záróokmány célki­tűzéseinek érvényesítése csak a szocialista és a tő­kés országok együttes erő­feszítései útján lehetséges. Mélységesen elítéljük egyes tőkés politikai csoportosulá­sok magatartását — amiért a helsinki ajánlások telje­sítése helyett rágalmazó hadjáratot indítottak a szo­cialista országok ellen. Az országos tanács visszautasít­ja a helsinki záróokmány szellemét és betűjét egy­aránt sértő beavatkozási tö­rekvéseket. Minden erejével támogatja a szocialista or­szágok kormányainak az eu­rópai béke és biztonság megszilárdításáért, a záró­okmány maradéktalan vég­rehajtásáért folytatott erő­feszítéseit. Az európai helyzet ked­vező irányú fejlődésével egyidóben, a világ más tér­ségeiben a békét és bizton­ságot veszélyeztető feszült­ségek keletkeztek A ma­gyar közvélemény megüt­közve és felháborodással ta­pasztalja, hogy az imperia­lista körök semmibe veszik más népek legalapvetőbb jogát a függetlenségre, a szabadságra, az önálló ál­lami létre, és akcióik egyet­len célja: a neokolonialista érdekek szolgálata. Elítéljük e köröknek a legember­telenebb fasiszta rendszere­ket nyíltan támogató maga­tartását. Különösen nyugtalanító­nak tartjuk egyes hatalmak durva beavatkozását Zairé­ben. a nép felszabadító moz­galmának elfojtására. A magyar dolgozó nép, amelynek különböző osztá­lyai és rétegei tömörülnek a Hazafias Népfrontba, egy­ségben készül a forradalom ünnepére. Örömmel üdvö­zöljük és támogatjuk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­ról való megemlékezést szol­gáló kezdeményezéseket. E nagy ünnep alkalmából az országos tanács felhív minden, a szocializmust, a haladást, a békét szerető állampolgárt, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom szellemében tegyen hitet hazánk forradalmi út­ja, szocialista jövője, a szo­cialista világ egységének to­vábbi erősítése és minden, a haladásért, szabadságért küzdő nép, nemzet mellett. Az országos tanács őszin­te rokomszenwel köszönti a Varsóban május 6-án össze­ülő bekeépítők' világközgyű­lését, amely újabb jelentős állomása a béke és bizton­ság nemes ügyén munkál- ködök összefogásának, s új lehetőségeket tár fel a bé­keszerető emberek számára a béke és biztonság világá­nak felépítésére. Legyen a május 9-én kezdődő béke- és barátság hónapja a magyar nép újabb nagyszerű hit­vallása a tartós béke ma­gasztos ügyének megterem­tése és védelmezése mel­lett.” Vasasok — a vasútnál Vozik Zoltán az öreg gőzös légszivattyúját javítja Az egri vasúti csomópont is kiváló üzem. Az itt dol­gozók havonta 60 ezer utas szállitásáról gondoskodnak, a bélapátfalvi kiemelt beru­házásra pedig naponta 4—5 ezer tonna anyagot szállíta­nak. Az aránylag kis vasúti csomópont nagy — országo­san is ritkaságszámba menő eredménnyel, 130 százalék körüli állandó tervteljesítés» sei büszkélkedhet. Ahhoz, hogy ezt „hozni” tudják,sok ember lelkiismeretes, össze­hangolt munkájára van szük­ség. A vontatási főnökség dolgozóira is igen nagy fel­adat hárul, ők a felelőseik a mozdonyok üzembiztonságé» ért, éppen ezért mutatja be őket képriportunk­— Én már 30 éve dolgozom itt — mondja Budavári Lajos géplakatos Hadobás János, a vontatási, főnökség KISZ-titkára, kivál j munkájáért ez évben miniszteri dicséretben részesült. (Fotó; Perl Márton)

Next

/
Thumbnails
Contents