Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-05 / 104. szám

Szerda esti külpolitikai kommentárunk: Közeli hullámhosszon MI TAG ADAS, hazánkban keveset tudnak Nor­végiáról. Legfeljebb annyit, hogy a NATO tagja, s gazdag olajkincse révén az ezredfordulóra tán a vi­lág egyik leggazdagabb országa lesz. Nos, Lázár György miniszterelnök látogatása most ráirányította közvéleményünk figyelmét a kon­tinensünk északi felén hazánkénál csaknem négyszer­ié akkora területen fekvő királyságra. A magyar— norvég kapcsolatokról, az időszerű nemzetközi kér­désekről — mindenekelőtt az európai biztonságról — a kiadott közös közlemény tanulsága szerint szívélyes légkörben folytattak eszmecserét a kormányfők. Két különböző adottságú, társadalmi és gazdasá­gi berendezkedésű ország között a magas szintű ta­lálkozók mindig hangsúlyt kapnak kontinensünkön. Ezért érdemel különös figyelmet Lázár György olsói tárgyalássorozata is, amelytől joggal várhatjuk a két 't-szág gazdasági, ipari és műszaki együttműködésé- ek kiszélesedését. OLYAN ORSZÁGBAN VENDÉGESKEDETT KORMÁNYFŐNK, amely népszavazáson utasította el csatlakozását a Közös Piachoz. Közvetve ebben a dön­tésben is kifejezésre jutott, hogy Norvégia nem híve a diszkriminációs megkötöttségeken alapuló kereske­delemnek. Éppen ez a körülmény még fokozottabban irányítja külkereskedelmünk figyelmét a távoli or­szág bizonyára sok lehetőséget kínáló piacára. Annál is inkább, mert hazánk és Norvégia közgazdasági szaknyelven szólva — egyaránt erősen külgazdasági orientációjú, ami sok tekintetben megkönnyíti az együttműködés bővítését. Figyelemreméltóan nagy terjedelmet szentel a látogatás után kiadott közös közlemény az európai biztonságnak és a leszerelés témakörének. Budapest és Oslo véleménye megegyezik abban, hogy az eny­hülés folyamatát konkrét leszerelési és fegyverzetkor­látozási intézkedésekkel kell kiegészíteni. Mind a SALT—2., mind pedig a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről Bécsben folyta­tott tárgyalások, sikeréhez nagy reményt fűz a két ország. A közlemény hangsúlyozza: a helsinki záró­okmányt aláírt 35 ország mindegyike hajtsa végre a dokumentum valamennyi ajánlását. LAZAR GYÖRGY magyarországi látogatásra hív­ta meg Odvar Nordli norvég miniszterelnököt. Kor­mányfőnk és kíséretének oslói látogatása bizonyára új fejezetet nyit a két ország kapcsolatainak történe­tében, s hozzájárul a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés fejlesztéséhez. Gy. D. Vance sajtóértekezlete A SALT-f árnyalások az érdeklődés előterében Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter szerdán sajtó­értekezletet tartott, amelyen a szovjet—amerikai viszony, a SALT-tárgyalások helyzete állott az érdeklődés előteré­ben. Vance azt mondotta, hogy sem az Egyesült Álla­mok, sem a Szovjetunió nem terjesztett elő új javaslatot a moszkvai tárgyalások óta. Az időközben Washingtonban folytatott megbeszéléseken változatlanul a két Moszkvá­ban előterjesztett (és szovjet részről elutasított) amerikai SALT-ja vasi at, illetve a Szovjetunió korábbi (a vla- gyivosztoki megállapodáson alapuló) javaslata volt napi­renden. Vance kitért a konkrét kérdések megválaszolása elől, szerinte, annak ellenére, Híven a lenini hagyományokhoz Május 5.: a szovjet sajtó nap­ja. Hatvanöt évvel ezelőtt ezen a napon jelent meg először a pétervári munkásság legális lapjának, a Pravdának első száma. 1922 óta május 5-ét a szovjet sajtó napjaként ün­nepük. A Pravda megjelenése új fejezetet nyitott az orosz és a nemzetközi munkássajtó történetében. Kiadásának előkészítésében, a szerkesz­tőségi munka megszervezé­sében részt vett Lenin: csu­pán 1912 és 1914 között mintegy 300 cikke jelent meg a lap hasábjain. A Pravda hamarosan népsze­rűvé vált a munkásság kö­répen, s a szigorú cenzúra és az Üldöztetés ellenére el­érte a napi 49 000-res pél­dányszámot. Töpb ízben be­tiltották, de más-más cím­mel — Szevemaja Pravda, Pravda Truda. Za Pravdu, Pmletanszkaja Pravda stb.— újból és újból megjelent. A szovjethatalom hat év­tizede alatt soha nem látott fejlődésnek indult a sajtó. A lapok száma kilencszere­sére, egyszeri összpéldány- számuk pedig hatvanszoro­sára nőtt. A Szovjetunióban jelenleg csaknem 8 ezer na­pi- és hetilap jelenik meg 168 millió példányszámban. Csupán a IX. ötéves terv időszakában 400 új lapot és 113 folyóiratot alapítottak. A Pravda nemcsak a Moszkvában 'dolgozó külföldi tudósító kötelező reggeli ol­vasmánya, hanem ott van szinte valamennyi munkába igyekvő kezében, táskájá­ban. Fontossága a szovjet társadalomban óriási: hírei, cikkei, állásfoglalásai, s a benne megjelenő hivatalos nyilatkozatok és közlemények napról napra orientálják a szovjet embereket. Kiemel­kedő a Pravda nemzetközi jelentősége is. világszerte fi­gyelemmel kísérik cikkeit. A lap számos rovata közül jellemző módon a legnépe­sebb a 60 tagú levelezési ro­vat, ahova naponta átlag 1000 levél érkezik. A Novo- szibirszki Szociológiai Inté­zet nemrégiben átfogó elem­zést készített a lap tömeg- hatásáról. A naponta kinyo­mott több mint 10 millió új- ságpéldány mindegyikét át­lagban két-három ember ol­vassa, vagyis a Pravda ol­vasótábora több mint 25 millió fő. Ez év márciusában tartot­ta IV. kongresszusát a Szovjet Újságírók Szövetsé­ge. A szovjet sajtó képvise­lői újból biztosították a pártot és a népet, hogy a szovjet sajtó munkatársai hűek lesznek az újságírás felbecsülhetetlen értékű le­nini hagyományaihoz és tel­jes odaadással küzdenek a kommunizmus eszméinek diadaláért. .Jó szövetségesre találnak ebben a lapkészítők munká­juk termékének százmilliós olvasótáborában. Pék Miklós '^^AAMMAAAAMMáAAAAAAMAAAAAAAAAAAAAaaaa^v>^/WWWVWVV> i ■ ■■ A Sait-dosszfó (2.) Működésben a forró drót Az 1962-es kubai válság után létesített forró drót többszörösen biztosított, köz­vetlen telexösszeköttetés a washingtoni Fehér Ház és a moszkvai Kreml között Fő célja, hogy lehetővé tegye a két nagyhatalom közötti köz­vetlen összeköttetést, minden késedelem nélkül az esetle­ges zavaró technikai körül­mények kiiktatásával. A „válságvonal” szerencsére többnyire nyugalmi állapot­ban van. Szovjet részről a karbantartók időnként Túr genyevrészleteket kopogtat­nak le, az amerikai techni­kusok pedig a lusta kutyá­ról szóló mintamondatot, amelyben az abc minden be­tűje megtalálható. Ma már tudjuk azonban, hogy példá­ul az 1973-as közel-keleti háború idején, bonyolult és veszélyes órákban, nemcsak a rutin szövegek leadására használták fel ezt az össze­köttetést. A világpusztító „balesetek” ellen Ez a híres forró drót csu- 3án egy megjelenési formá- ia az atomkorszak sajátos­ságainak. A világnak ugyan­is meg kellett szoknia, hogy íz ú.i helyzet sok tekintet- >en új megközelítési módo- <at kíván. 1971 szeptember >ta érvényben van például -gy olyan szovjet—amerikai 1977. május 5., csütörtök egyezmény, amely a vélet­lenül kirobbanó rakéta­atomháború megelőzésére, mindennemű nukleáris „bale­set” kiküszöbölésére szolgál. Ha a történelemkönyvek lapjait forgatjuk, kiderül: egykor rendszerint arra irá­nyult a támadó igyekezete, hogy ködösítse agesszióját, és a tudatosan kirobbantott háborút a véletlen játéká­nak állítsa be. A nukleáris időszakban ennek fordított­ja is elképzelhető: egy vé­letlenül bekövetkezett atom­robbanás kelt olyan látsza­tot, mintha tudatosan provo­kálták volna a másik felet. A Szovjetunió a hadászati egyensúly létrejötte nyomán újabb következetes erőfeszí­téseket tett a teljes atomle­szerelésért. Erre azonban az Egyesült Államok, részéről változatlanul nem 1 mutatko­zott hajlandóság elsősorban az ellenőrzés nehézségeire hivatkoztak. Az amerikai atomleszerelési tervek olyan elképzelésekkel álltak elő, hogy először valósítsák meg az általános és teljes elle­nőrzést, 6 csak második lé­pésként az általános és tel­jes leszerelést. Pedig nyil­ván nem lehet, úgy haladni, hogy a kocsit fogják a lovak elé- S az általános és teljes felderítéssel egyenértékű ..el­lenőrzés” nemhogy csökken­tette volna a fégyverkezési versenyt, hanem az soha nem látott méreteket ölthe- tett volna. Megtört a jég Ebben a helyzetben a reá­lisáéi járható utat a rész­megállapodások folyamata, a fegyverkezési hajsza részle­ges csökkentése jelenthette. Az első lépés 1963 augusz­tusában az a szovjet—ame­rikai-óangol kötelezettség­vállalás volt, hogy a légkör­ben, a világűrben és az óceá­nok vize alatt nem hajtanak végre nukleáris kísérleteket (A részleges a tóm csend­szerződés jelentősége egy­részt abban van, hogy ko­runkban már az atomhad­gyakorlatok is, a kísérleti robbantások is nagy ve­széllyel járnak. Nem rom­bolnak le ugyan városokat, dp. ugyanúgy a levegőbe jut­tatnák a rádioaktív anyago­kat. stroncium—90-et. mint­ha a robbanásra háborús vi­szonyok között kerülne sor. Másrészt átvitt értelemben is javult a légkör, hiszen ér­zékelhetővé tetté: lehetsége­sek a megállapodások a fegy­verkezési verseny legérzéke­nyebb területén, a nukleáris eszközök vonatkozásában is.) Az egyezmény részlegességét azonban, sajnos, az is je­lezte. hogy nem terjed ki a föld alatti robbantásokra, s két atomhatalom, Francia- ország és Kína kivonta ma­gát a kötelezettségvállalás alól. Leengedik az alomForompót Sorra sikerült tető alá hoz­ni a többi részmegállapodá­sokat is. Egyezmény szüle­tett a világűr atommente­sítéséről, hasonló döntést hoztak az Antarktisz, bizo­nyos földi körzetek, valamint hogy a két fél alapvető ál­láspontja nem változott, po­zitívum a tárgyalások foly­tatódása, az a tény, hogy má­jusban szovjet kollégájával, Andrej Gromikóval Géni­ben a Közel-Keletről, vala­mint a SALT-ról tanácskoz­nak. A külügyminiszter kö­zölte: az előzetes moszkvai megállapodás alapján (3 ki­vétellel) felállították már a különböző, közös érdekű kér­déseket tanulmányozó szov­jet—amerikai munkacsopor­tokat. Az összesen 10 testü­let Washingtonban, Moszk­vában és Géniben ülésezik majd. Rendkívül fontos lenne a haladás a bécsi csapatcsök­kentési tárgyalásokon — mondotta. A külügyminiszter hasz. nosnak minősítette a Viet­nammal folytatott tárgyalá­sok első fordulóját. Közölte amerikai részről elutasítot­ták a vietnami igényt (a ko­rábbi washingtoni kormány által vállalt — a szerk.) jó­vátétel fizetésére, viszont nem kívánják többé meg akadályozni Vientam ENSZ- felvételét. A kapcsolatok nor­malizálása kölcsönös érdek, mondotta Vance a két hét múlva folytatódó amerikai' vietnami tárgyalásokról. Ugyancsak derűlátóan be­beszélt az Egyesült Államok és Kuba viszonyának alaku­lásáról, ezúttal először kö­zölve: a múlt héten, a halá­szati jogokról Havannában folyt tárgyalások befejezté­vel „más kérdésekről” is folytatott eszmecserét a két fél. Egy sor probléma van még a két ország között, amelyek további megbeszélé­seket igényelnek, mondotta Vance. Csak az új izraeli kormány megalakulása után utazik a Közel-Keletre, s az több he­tet — de több hónapot is igénybe vehet — közölte Vance. Szovjet- etiópiai tárgyalások A moszkvai Kremlben szerdán délután megkezdőd­tek a hivatalos tárgyalások a szovjet és az etiópiai állami vezetők között. Szovjet részről részt vesz a megbeszéléseken Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke, Andrej Gro- miko külügyminiszter és Nyikolaj Tyihonov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese. Az eti- ópiai tárgyaló delegációt Mengisztu Haile Mariam al­ezredes, az ideiglenes katonai kormányzótanács elnöke, miniszterelnök vezeti. A szovjet—etiópai tárgya­lások első fordulójának befe­jeztével szerdán Moszkvában kiadott hivatalos közlemény megerősítette, hogy a Pod­gornij és Mariam vezette de­legációk tájékoztatták egy­mást az országaik bel- és külpolitikájával kapcsolatos kérdésekről. A „baráti légkörben, a kölcsönös megértés szelle­mében” folytatott tárgyalá­sokon „különleges figyelmet szenteltek az etiópiai nép által elért forradalmi vívmá­nyok megvédésének belső és külső ellenséggel szemben”. A szovjet—etiópai tárgya­lások ma folytatódnak. Cedenbal Berlinben Szerdán eredményesen vé­get értek az Erich Honecker, illetve Jumzsagijn Cedenbal vezetésével megtartott NDK —mongol hivatalos tárgyalá­sok. A két küldöttség tár­gyalásainak középpontjában ezen a napon a két testvér­párt és a két szocialista or­szág kapcsolatainak sokolda­lú továbbfejlesztését szói" gáló tervek és feladatok megvitatása szerepelt. a tengerfenék denuklerizálá- sávaj kapcsolatosan Is. (Nyil­vánvalóan nagyon fontos, hogy a kozmoszt és a Föld kétharmadát boritó világten­gerek mélyét sikerült kikap­csolni az atomfegyverkezési versenyből.) Különösen je­lentős az atomsorompó le­engedése. Az 1970 márciusá­ban hatályba lépett szerző­dés értelmében az atomha­talmak vállalták, hogy nem adják át nukleáris fegyve­reiket és titkaikat más or­szágoknak, míg az atom­fegyverekkel nem rendelkező aláírók lemondtak ezekről az eszközökről. (Kivéve a Föld 17 olyan országát, ame­lyek különböző indokok alapján egyelőre még nem csatlakoztak az aláírókhoz.) Nem titok, hogy manapság egyre több ország lenne ké­pes saját erőből néhány „kövér embert”, hirosimai típusú atombombát előállí­tani. S ha ettől nem válik is atomhatalommá, fennáll a veszély, hogy egy kalandor országvezetés esetleges he­lyi konfliktusokban felhasz­nálja a {.kicsi bombát”. Ezzel viszont beláthatatlan követ­kezményekhez vezető folya­matokat indít el. Nem lehettünk és lehetünk annyira elkényeztetve az atomleszerelés menetétől, hogy ne értékelnénk nagyra mindezeket a részegyezmé­nyeket, a jég megtörését. Ám önmagukban mindezek az intézkedések nem ' érint­hették és korlátozhatták a tulajdonképpeni fegyverke­zési versenyt. Az idő paran- csolólag sürgette, hogy ten­ni kell valamit. Réti Ervin (Következik: „Stratégiai szüle téssza bályozás”) AZ ISG GYÖNGYÖSI ÖNTÖDE ÉS GÉPGYÁRA gépipari, önióipari, közgazdasági technikusokat, esetleg a fenti képesítés megszerzésére tanulmányait végző szakembereket üzemi diszpécser, mco*s, adminisztratív munkakörökben alkalmaz. Jelentkezni lehet: Qzemgazd. csop„ Vasöntő u. 2.sz. A 3. sz. Ipari Szakközépiskola felvételt hirdet levelező tagozaton az alábbi ágazatokra: 1. Földmérési (érettségire épülő 2 éves) 2. Vízépítés-vízgazdálkodási (2 éves) 3. Útépítési- és fenntartási (8 általánosra épülő 4 éves és érettségire épülő 2 éves). Jelentkezési lapok személyesen, vagy levélben szerez­hetők be. Cím: 3. sz. Ipari Szakközépiskola Miskolc, L Latabár Endre u, 1. I

Next

/
Thumbnails
Contents