Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-31 / 126. szám
Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Levél a főtitkárhoz Az ENSZ főtitkára levelet kapott Andrej Gromi- kótól. Ez a rövid hír önmagában vitathatatlanná teszi, hogy a téma rendkívüli fontosságú: a Szovjetunió külügyminiszterének levele a világszervezet első em- be l-?z ritka gesztus, amelynek tehát eleve alapos oka van. Nos, az ok nem is lehetne lényegesebb. Olyan javaslatról — szovjet javaslatról — van szó, amelynek megvalósulása a szó legszorosabb értelmében új korszak hajnalát jelenthetné a nemzetközi kapcsolatokban. Az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszakán beterjesztett indítvány lényege: az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamai kössenek szerződéses megállapodást arról, hogy kapcsolataikban végleg és visszavonhatatlanul kizárják az erőszak alkalmazását, sőt az azzal való fenyegetőzés minden formáját is. Hogy miről van — pontosabban: lenne — szó, nemcsak azoknak világos, akik átéltek egy, vagy két világháborút, akik életükben egyszer, vagy többször láttak lángoló házakat, szenvedő sebesülteket és holttesteket azokon a helyeken, amelyeken máskor a diadalmas élet hömpölyög. Hogy mi az erőszak a nemzetközi porondon, azoknak a fiatalabbaknak is tudniuk kell, akiknek — szerencséjükre — nincsenek közvetlen élményeik. Ök is tanultak történelmet, ök is olvastak szép- irodalmat. ök is láttak filmeket, vagy akár filmhíradókat — például Vietnamról. Az emberiség története sajnos, jórészt háborúk, helyi és nemzetközi összecsapások történelmi időmércével mérve szinte szüntelen sorozata. Éppen ez az — mondhatnák a kétkedők — hogyan változhatna ez meg éppen most? A kérdés nem szónoki, mert van rá pontos, világos, tudományos értékű felelet: az erőszak azért lehet ma már valóban kiküszöbölhető a nemzetközi kapcsolatokból, mert a világ ma már nem imperialista hatalmakból és védtelen népekből áll; mert a földön már vannak olyan országok — és létük meghatározó jelentőségű —, amelyek hivatalos politikája a tartós béke biztosítása. Az ENSZ főtitkára levelet kapott a Szovjetunió külügyminiszterétől. Nincs ember a földön, akinek a számára e levél tartalma ne lenne létfontosságú. Észak—Dél konferencia Párizsban A képen balról az első: Butefllka algériai külügyminiszter (Népújság tel efotó — AP—MTI—KS) A párizsi nemzetközi konferenciaközpontban hétfőn délelőtt megkezdődött a fejlett tőkés országok és a fejlődő országok másfél éve tartó tanácskozásának, a nemzetközi gazdasági együttműködési értekezletnek — ismertebb nevén az Észak— Dél konferenciának — háromnapos, döntő záróülése, amelyen a 27 részt vevő kül- ügy-, illetve pénzügyminiszter próbál tető alá hozni egy végső megállapodást. Az értekezlet hétfői záró szakaszának megnyitása Carter Izraelről James Carter, az Egyesült Államok elnöke a közel- keleti helyzetről nyilatkozott az U.S- News and World Report magazinnak„Feltételezzük, hogy az izraeli kormány csatlakozik hozzánk és az arab országokhoz az ENSZ-határoza- tokban alapuló tartós megoldás keresésében...” — mondotta. Rámutatott, hogy ha Izrael nem teljesíti kötelezettségét, vagyis nem vonul ki az 1967-ben megszállt arab területekről, akkor „beláthatatlan következményekkel járó, mélyreható változás” fog történni a Közel- Keleten. előtt a nyolcak szakértői tartottak kétnaposra tervezett és végül három napig tartó tanácskozást Párizsban. A szombaton véget ért egyeztetés után a sajtóban olyan híresztelések jelentek meg, hogy a fejlett ipari országok hajlamosabbak arra, hogy engedményeket tegyenek és így a konferenciának ezúttal van némi esélye a sikerre. A hétfői megnyitón Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár és Louis De Guirigaud francia külügyminiszter üdvözölte a résztvevőket, majd a konferencia két társelnöke, a fejlődő országok nevében a venezuelai Guerrero, a fejlett országok képviseletében a kanadai Maceachen tartott bevezető expozét. (MTI) Nincs megegyezés a hollandiai terroristákkal A hollandiai túszok sorsában a kora esti órákig nem következett be változás, noha az asseni sajtóközpontban délután olyan hírek terjedtek el, hogy a megegyezés a dél-malukui terroristákkal küszöbönáll. A holland igazságügymi- niszter-helyettes az egyik hírügynökséggel azt közölte, hogy a terrorcsoport tagjai hajlandók túszaik nélkül elhagyni az országot, ha velük együtt mehet el a jelenleg börtönbüntetését töltő 21 társuk is. Ebben az esetben a terroristák a Groningen közelében veszteglő vonatból, illetve a bovens- mildei Iskolából a Schiphol repülőtérre mennének s itt kerülne sor a foglyok és a túszok cseréjére. A holland kormány azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a dél-ma- lukuiak először közöljék, hova akarnak menni, mert csak ezi esetben vállalkoznak a pilóták az útra. Erre viszont a két terrorcsoport tagjai nem hajlandók. Mint estére kiderült, ez a közeledés már két nappal ezelőtt létrejött a terroristák és a kormány megbízottai között, de azóta egyik fél sem hajlandó változta ni álláspontján. A kapcsolatot a kormány részéről pszichológusok is fenntartják a két terrorcsoport tagjaival, az ő feladatuk megállapítani. van-e további értelme az alkudozásnak, vagy a dél-malukuiak eljutottak a végső pontig, amikor a katasztrófa elkerülése végett már nem lehet folytatni a vitát. A foglyoknak és fogva tartóiknak hétfőn mindkét helyen ismét élelmiszert^ italt és tisztasági felszerelést juttattak el. Hétfőn délután hosszabb ideig szünetelt a kapcsolat a két — egymástól mintegy húsz kilométerre levő csoport között s ez némi izgalomra adott okot, a kormányképviselők azonban mindkét csoporttal folytatták a tárgyalást s a kora esti órákban a közvetlen kapcsolat is helyreállt. A kétnapos hollandiai ünnepet kihasználva ezrek és ezrek látogattak el a két esemény színhelyére, a hatóságok azonban tisztes távolságban feltartóztatták a kíváncsi turistákat, nehogy meggondolatlanul veszélybe sodorják a túszok életét. Gyorslista Az 1977. május 30-án meg* tartott lottó jutalomsorsolásról, amelyen a 19. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: a Zsiguli személygépkocsira utalvány b 50 000 Ft—06 ötletutalvány c 15 000 Ft*os otthon lakb. d 10 000 Ft-os vásárlási utalvány „Portugáliában egyre több olyan törvény születik, amely jogalapot nyújt a demokratikus forradalmi vívmányok felszámolásához, a monopol- tőkés viszonyok helyreállításához”, A mondat május derekán hangzott el Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkárának sajtóértekezletén, A kijelentés mögött rendkívül összetett, bonyolult politikai, gazdasági és stratégiai helyzet rejtőzik. A kiindulópont mindenképpen az, hogy Portugáliában a negyven évig uralkodott fasizmus bukása rendkívüli körülmények között következett be. A rendkívüli körülményeket az jelentette, hogy Portugália (nem úgy, mint napjainkban a lassú reformfolyamatot átélő Spanyolország) egy céltalan és pusztító gyarmati háborúban fecsérelte el erejét. Forradalmi lendület A következménye az volt, hogy a hadseregben — ez is éles különbség a spanyol helyzettel szemben — kialakult egy viszonylag széles forradalmi tiszti réteg. Igaz, a fasizmus bukását követő politikai harcokban kitűnt, hogy e tiszti réteg soraiban vannak baloldali szociáldemokrata típusú személyiségek, vannak következetes forradalmárok és nem kis számban olyanok, akik szélsőbaloldali kalandok felé igyekeztek taszítani a hadsereget és ezzel magát Portugáliát is. Mégis: egészében véve olyan helyzet alakult ki, hogy az ország sorsának alakításában döntő szerephez jutott a hadsereg. Emel0d§§mtág 1977. május 31., kedd Lisszaboni veszedelmek lett főleg az első szakaszban, a fasiszta diktatúra bukását követő forradalmi fellendülés időszakában, számarányánál jóval nagyobb befolyást gyakorolhatott az események menetére a kommunista párt. A magyarázata: az illegalitásban a kommunista pártszervezetek bizonyultak a legteherbíróbbaknak és leginkább cselekvőképesnek, annak ellenére, hogy a diktatúra fő nyomása rájuk nehezedett. Ily módon ebben a mintegy másfél éves időszakban egy sor olyan radikális államosítási és földreform-intézkedés jöhetett létre, amely társadalmilag előremutató volt ugyan, de nem felelt meg azoknak a katonai és politikai erőviszonyoknak, amelyek között a NATO-hoz tartozó, Európa legnyugatibb szegélyen fekvő Portugáliának politizálnia lehetett! Az ellentmondást feltehetően könnyebben lehetett volna feloldani, ha éppen a fasizmus örökségeképpen a forradalmi folyamat nem kénytelen szembenézni egy rendkívül súlyos gazdasági válsággal. Ennek az az alapvető magyarázata, hogy a fasiszta Portugália gazdasági egyensúlya a gyarmatokból kisajtolt extraprofitra épült. Az ország belső gazdasága elmaradott és korszerűtlen volt, külkereskedelme pedig az ipari behozatal tekintetében egyértelműen függött a nagy amerikai és nyugatnémet monopóliumoktól. A gyarmatok felszabadulása alapjaiban rázkódtatta meg a portugál állam gazdasági egyensúlyát. Már 1975-ben kitűnt, hogy az országnak körülbelül évi 50 százalékos inflációval, 20 százalékos munka- nélküliséggel és évenként másfél milliárd dolláros mezőgazdasági behozatallal kell számolnia. A helyzetet súlyosbította, hogy az 1974. és 1976. között dúló politikai harcok, ingadozások és sok esetben gazdasági túlkapások negatív hatását, a nemzetközi monopoltőke politikai szabotázsa még súlyosbította. A szinte tragikusnak nevezhető nehézségeket esetleg át lehetett volna hidalni, ha már kezdetben egy józan és átgondolt, a realitásoknak megfelelő politikai kompromisszum alakul ki az ország legnagyobb pártja, a Soares vezette szociáldemokraták és a kommunisták között. A szocialista—kommunista együttműködés alternatívája sajnálatos módon nem jött létre, a realitásokat azonban a Portugál KP természetesen felismerte. Ezért továbbra is arra törekszik, hogy a szocialista Soares abszolút többséggel nem rendelkező, tehát kisebbségi egypárti kormányával szemben hangoztassa a baloldali erők együttműködésének elvi szükségességét. Az elvi politikát rendkívül nehéz végrehajtani, miután a múlt két év eseményei Soares miniszterelnököt erősen jobbra tolták. Olyannyira, hogy1 saját pártjában is jelentős erők bírálják a főtitkár-miniszterelnök egyoldalú politikáját Politikájának a múlt júliusban megalakult kormány eddigi hivatali ideje alatt a következő fő törekvései voltak: Nyesett remények 1. Egyértelműen tőkés, sőt monopoltőkés konszolidáció létrehozása. A külföldi tőkeberuházás fokozása nagyszabású kedvezményekkel, az állami szektor szerepének gyöngítése a magánszektor javára, az államosított bank- rendszer mellett magánbankok létrehozásának engedélyezése. Ennek a gazdaság- politikának szerves részeként csatlakozás a Közös Piachoz és óriási hitelfelvételek a súlyos gazdasági problémák megoldására. (Az amerikai kongresszus most tárgyal egy 300 millió dolláros gyorssegélyről. 1976 eleje óta mostanáig Portugália összesen csaknem 900 millió dollár rendkívüli kölcsönt kapott.) 2. Ezzel párhuzamosan a fordulat utáni első két évben végrehajtott, részben spontán földfoglalásokat eredményező földreform felülvizsgálása. A kormány terve szerint kártalanítanák a nagybirtokosokat és egyes birtokokat visszaszolgáltatnának tulajdonosaiknak. A dolog lényegét tekintve tehát Portugáliában egy olyan folyamat zajlik, amely „le akar faragni” mindent a portugál forradalmi folyamat eredményeiből, amely túlment a „hagyományos” „nyugat-európai burzsoá rendszer határain. (—1 e) 9100- Ft értékhatárig teleJ vízió vásárolható 7000 Ft-os értékhatárig I hűtőgép vásárolható . 6000 Ft értékhatárig hűtőJr ^ gép vásárolható 6000 Ft értékhatárig ház-: tartási felszerelés váJ sároIható 4500 Ft értékhatárig háztartási felszerelés vásárolható 2500 Ft értékhatárig tású karádió vásárolható 9 108 861 9 127 840 9 146 652 9 155 367 9 156 862 9 180 245 9 194 918 9 198 108 9 219 302 9 219 510 9 237 108 9 243 099 9 254 090 9 268 018 9 277 174 9 291 138 9 307 077 9 308 368 9 311 925 9 319 545 9 380 086 9 401 520 9 433 369 9 456 755 9 465 355 9 478 423 9 491 456 9 496 222 9 528 620 9 560 445 9 565 739 9 571307 9 578 345 9 582 214 9 528 531 9 595 978 9 610 822 9 645 852 9 647 512 9 649 276 9 677 526 9 680 895 9 687 466 9 689 146 9 689 180 9 719 075 9 720 898 e d k g b g i e m h c j h g i i g i b h h g g d e d g g £ h e f h h f f i n 9 722 202 i 9 723 023 d 9 723 963 e 9 737 972 ,f 9 738 350 g 9 757 898 d 9 769 287 e 9 772 838 d 9 790 294 b 9 792 241 'i 9 838 477 d 9 856 250 e 9 876 170 d 9 897 804 h9 897 878 i 9 902 200 i 9 903 709 e 9 914 401 d 9 940 965 e 9 973 160 d 9 980 247 f 9 995 861 e 12 870 567 s 44 809 218 d 44 815 643 1 44 826 746 h 55 479 904 m 55 482 062 h 55 492 340 c 55 794 229 f 55 803 053 f 55 812 259 h 55 815 160 d 55 815 432 f 4 185 138 d 4 185 183 c 63 001 306 f 63 805 516 c 63 015 193 g 63 019 126 e 63 025 665 63 034 148 63 044 189 63 056 364 63 068 572 63 081 446 63 096 448 63 104 640 63 122 427 63 125 653 63 143 753 63 141 168 63 148 220 63 157 022 63 162 548 63 166 619 63 178 438 63 195 137 63 203 140 63 204 850 63 214 014 63 216 013 63 223 891 63 239 388 63 248 311 63 260 702 63 280 425 63 280 662 63 284 578 63 293 090 63 293 852 63 310 364 63 317 282 63 321 240 63 347 133 63 373 387 63 381 460 63 383 973 63 389 407 63 447 756 63 457 226 63 469 267 63 482 863 63 525 099 63 543 502 63 557 985 63 558 535 63 560 775 63 858 909 i k n b f g b i d s f f 0 d e 1 i j g d d f h e e h e d m i f r e i m h P 1 n n e m d 1 A nyertes szelvényeket 1977. július 20-ig a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sport- fogadási és Lo^tó Igazgatóság (1875 Budapest, V., Münnich F. u. 15.) kell eljuttatniA gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, aa esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk. / A politikai kompromisszum hiánya e 9 OOO Ft-os ki mit választ m utalvány f 7000 Ft-os tetőtől-talpig n utalvány g 5000 Ft-os vásárlási utalvány h 4000 Ft-os konyhafelsz. utalvány P i 3000 Ft-os „textil” utalvány j színes tv r k 20 000 Ft-os zenesarok utalvány I 10 000 Ft értékhatárig te- . s levízió vásárolható
