Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-29 / 125. szám
Ok hármán: Suha Anna, Száraz Rozália és Muschitz Mária. Áhol nincs bukás.. Látogatóban a hevesi körzeti diákotthonban Anna messziről indult. Szülei szakítottak a múlttal, ám a cigánysors örökségétől nem lehet máról holnapra megszabadulni, igaz, a hétgyermekes család kétszobás házban lakik, de hiányzik a rádió, a televízió. Arra se jutott idő. hogy valamennyi apróság értelmi fejlődését figyelemmel kísérjék. Segíteni pedig aligha tudtak volna. A lány egyszer évet ismételt és sokáig csak riasztotta az iskola. Tizenkét évesen, ötödikesként aztán a hevesi körzeti általános diákotthonba került, s itt hamar magára talált. Készséggel magyarázza is, bogy miért elégedett. — Szép a berendezés, nagyon jó a koszt. Nemcsak az ebéd. hanem a reggeli és a vacsora is. Tanulmányi eredményét büszkén emlegeti. — Csak hármas és négyes jegyeim vannak. Egyesem nincs, mert minden napra felkészülök. — A legnehezebb tárgyak? — A számtan és a magyar nyelvtan. Persze ezektől sem félek, mert a nevelők rendszeresen átveszik velem az anyagot, s addig gyakorlunk, amíg megértem. Tekintete jelzi, hogy egyenesbe jutott... A nyolcadikos Száraz Rozália harmadik éve él, tanul itt. ö is a sokoldalú törődést dicséri: — Az ötödiket még Alat- kán jártam, ott nem volt oroszoktatás, így hát nekünk mindent elölről kellett kezdenünk. A lemaradást mégis goyrsan behoztuk, mert külön foglalkoztak velünk. A pályaválasztás is könnyen ment. hiszen jó néhány szakmát ismertettek meg velünk. Társai rendszeretetére hivatkoznak, mondják is:nem véletlenül lett szobaparancsnok-helyettes. — Az elsősöknél vagyok — egyébként ott a húgom is —, az a feladatom, hogy tisztaságra szoktassam őket. Aranyosak, hallgatnak a figyelmeztető szóra, megfogadják a tanácsokat. Nem is rossz ötlet, hogy a diákok — még ha alapfokon is — bekapcsolódnak a nevelésbe. Másokat formálva, önmaguk is pallérozottnak. Rozi a hevesi gimnáziumban folytatja tanulmányait. Vonzza az új, az ismeretlen, egyet azonban fájlal: — Kár. hogy nincs közép- iskolás kollégium, s ezért csak bejáró leszek. Érdekes megvilágítás: mintha a diákotthoni belépő valamiféle rangot jelentene. Elismerés ez a javából ... Az itt tevékenykedő hét pedagógus mindennapi munkájának műhelytitkaiba avat bennünket Szikora Sándor, az intézmény vezetője. — 1974. szeptember elsején fogadtuk az első lakókat. A körzetesítés után ide jöttek az akolhátiak, a hat- rongyosiak, az ötödrésziek, a peres- és a csárda-tanyaiak, a tarnabodiak, valamint a zaránkiak. Nemcsak a felső tagozatosak, hanem — több helyről — az alsósok is. Tudtuk: újszerű, nehéz, de érdekes teendő vár ránk, hiszen hattól tizennégy éves korig élnek majd nálunk a fiatalok, s ezért elsősorban tőlünk függ , mire viszik, meddig fejlődnek. Most száz- huszonkilencen vannak, s négy kivételével valameny- nyien fizikai dolgozók fiai- lányai. Ráadásul huszonhármán hátrányos helyzetűek, akikkel hatványozottan kell törődnünk, mert csak így zárkózhatnak fel. Rendszeresen korrepetáljuk őket, segítenek nekik a jobb tanulók is. Állandóan ellenőrizzük a felkészülést, nehogy bárki is szégyent valljon közülük.. A tanárok számíthatnak az otthontanácsra, ennek a titkára a talpraesett Muschitz Mária, aki ráadásul eminens tanuló is. Olyan szabatosan. megfontoltan, szakszerűen fogalmaz, mintha pedagógusdiplomája lenne. — Munkabizottságaink meghatározott feladatokat látnak el. A tanulmányi például folyamatosan figyelemmel kíséri az eredményeket, s ezekről pontos kimutatást készít. Így mindjárt látjuk, ki lazít, hol szorít a cipő. s mindjárt közbeléphetünk. — Ezek a kötelességek, de milyen jogaitok vannak? Mária — ahogy az a pontosságot kedvelőkre jellemző — tényekkel bizonyít. — Amikor a házirendet állították össze, minket is megkérdeztek, azt várták tőlünk, hogy mondjuk el javaslatainkat. Nem húzódoztunk. s többek között elfogadható szabadidő-beosztást ajánlottunk. Ez meg is valósult. A kulturális program tervezéséhez is adtunk ötleteket. Nemhiába volt a majd hároméves igyekezet, hiszen figyelemre méltó sikerek születtek. Ezeket sorolja most a diákotthonvezető. — A gyengébbek is behozták hátrányukat. Ezt tükrözik a javuló átlagok. Az első félévben 3,2-es szintet értünk el. Indulás után öt hónappal ezzel igen elégedettek lehettünk. Most viszont a 3,4-nél tartunk. Ennél is többet mond az, hogy egyetlen tanév végén sem volt bukás. Jó érzéssel mondhatom: szó sincs az iskolában tanító kollégák meggyőzéséről. a minden áron való szépítésről. A gyerekek egyébként mindig jól szerepeltek a csapatszintű szak- táreyi vetélkedőkön. Ide kívánkozik még egy adat:fia- ink-lányaink többet produkáltak mint a helybeli tanulók. Ilyenkor érzi az ember azt' hogy értelme volt fáradozásának. A pályairányítás gyakorlata is bevált, egy kivételével valamennyi nyolcadikosunk gimnáziumba. szakközépiskolába vagy- szakmunkásképzőbe megy. Járjuk a napfényes folyosókat, benézünk a hálótermekbe. A rend mindenütt szembetűnő. Sajnos, a zsúfoltság is! — Tulajdonképpen százhúsz személy számára tervezték az intézményt, de voltunk már száznegyvennégyen is. Különösképp a fiúk szoronganak. Hát ez igaz, a tizenkét ágytól alig lehet megmozdulni a szobákban, amelyek emiatt cseppet sem lakályosak. Bővítés kellene. Igen- ám, csak ez milliókba kerül, s erre — legalábbis az ötödik ötéves tervben — nincs pénz. Nem tehetnek mást: belenyugszanak a kényszer- helyzetbe, mert ez is jobb mint az idqt rabló, a túlontúl fárasztó bejárás. Azt is elviselik, hogy hiányzanak a tanulóhelyiségek, végtére is ezeket biztosítja a szomszédos iskola, amelyhez hamarosan új szárny is csatlakozik. A lényeg az, hogy minden hátrányos helyzetű, minden segítségre szoruló fiatal bejusson abba a diákotthonba, ahol — s ez már hagyomány — év végén nincs bukás ... Pécsi István Csodaszép helyen Eger vára vagyon — írta elragadtatott érzelemmel 1800 sort kitevő, az Eger vár viadaljáról való ének című művében Tinódi Lantos Sebestyén, 1553-ban. Evlia Cselebit, a híres török utazót, ugyancsak hatálmába ejtette a város szépsége. Poétikus leírásában valósággal áradozott természeti adottságairól, s hosz- szan dicsérte egészséget megőrző, betegséget elűző, frissítő gyógyvizeit. Eger neve azóta világszerte ismertté vált. Eger divatba jött. A Balaton és Budapest — ide számítva a Du- na-kanyart is — idegenforgalma után, Eger a harmadik leglátogatottabb hely. Évente körülbelül kétmillió üdülővendég, kiránduló, turista keresi fel,' köztük igen nagy számban külföldiek. Cseppet sem közömbös kérdés: vajon jó szájízzel távoznak-e, elégedettek vagy bosz- szúsak-e az itt szerzett élményekkel? Ezért is kerekedtünk fel egri háztűznéző- be. megtudni, hogyan készültek az idei vendégvárásra, s mit kínálnak a hozzánk látogató idegeneknek, hogyan gondoskodnak arról, hogy jobban érezzék magukat, mint otthon. Pincemúzeura a Szépasszony-völgyben A Heves megyei Tanács idegenforgalmi hivatala, az EGERTOVRIST, idejében hozzáfogott a nyár szervezéséhez. Mert szervezni kell a nyarat, hogy jó legyen! Nem törekedtek különösebb újítások bevezetésére, figyelmüket inkább a minőség javítására fordították és fordítják. Ennek lényege pedig: választékosabb ellátás, szolgáltatás, nagyobb lehetőség biztosítása az élményszerzésre, szórakozásra. Más szóval, azon vannak, hogy mindenből többet kapjon a vendég. Az EGERTOURIST egyszerre több mint ezer embernek tud kényelmes, kellemes üdülést, pihenést biztosítani. Nyolcvanan férnek el a várhoz felfutó Mekcsey utcában épült motelben. Ugyancsak 80 személyes motelt építettek az autóskempingben levő „Setét-ház” mögött, s így most már a tetszetős faházakkal együtt 138 vendéget fogadhatnak itt. Igaz, hogy a motel felépítésével jelentősen csökkent a sátoros terület. Ez az állapot azonban ideiglenes, hiszen a tervek szerint a kemping jelenlegi területét hamarosan négyszeresére növelik. A kiviteli tervek készítése folyik, összességében 40 millió forintos költségű beruházásról van szó. A Mekcsey utcai- motel egész- évben vendégeket fogadhat. A szobák két-három ágyasak, s a költségek is az Vendégváróban Egri iiáztíiznéző íTíMmsm , 1977, május 39., vasárnap Pillanatkép az ebédlőből. (Fotó: Perl Márton) átlagpénztárcákhoz méretezettek — egy ágy ára mindössze 50 forint. Az autóskemping moteljében már csak kétágyas szobák vannak, saz ár itt is ugyanannyi. Ugyancsak jól szervezett a fizetővendég-szolgálat hálózata, ahol 800 vendégnek tudnak helyet biztosítani. Az EGERTOURIST-nál régóta foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy különböző rendezvényeiknek megfelelő helyiséget, körülményeket teremtsenek. Három szépasz- szony-völgyi idegenforgalmi érdekességű pince kisajátításával ez a gondolat most már a megvalósításhoz jutott. Ezek a pincék kiképzésük sajátos formájával, díszítményeikkel tűnnek föl. Különösen becses közöttük is az a pince, amely a hagyomány szerint még a török idők előtt készült és tágas borházát a XVI. században egyházi célokra használták. A hagyomány tudni véli, hogy a reformáció elterjedése idején, amikor a várkapitány protestáns hitre lépett és eltiltotta a katolikusokat a templomok használatától —a városban megmaradt kevés katolikus ebben a szépasz- szony-völgyi pincében gyülekezett, s itt tartották számukra a misét. A borházban ma is látható faragványok a hagyománynak ezt a részét alá is támasztják. A borház egyik sarkában, hajdan attól fallal és ajtóval elkülönítve, kis fülke áll, benne oltárral, faragványokkal. A borház hátsó falán két ág nyílik, az ajtók között pedig tufából faragott asztal és pad van. A pad felett két sorban domborműves farag- vány — alul ekével szántó emberalakkal, fent bibliai jelenettel. Hasonló jellegű dombormű látható az egyik pinceágbam is — egy Madonna, lábainál kígyóval. Borlúra, hordós pecsenye, lakodalmas És milyen szórakozási lehetőséget nyújt vendégeinek az IBUSZ? Az IBUSZ-nak már hagyományos műsorai vannak, ilyen például a Mátraderecs- kén megrendezésre kerülő palóclakodalom vagy a mi- kófalvi népi együttes bemutatója, a látványos, táncosénekes fonó. Sok résztvevője van az egri bortúráknak, amelynek programjában városnézés, orgonahangverseny, borkóstolásos pincelátogatás és a parádfürdői kocsimúzeum megtekintése szerepel. A Park Szálló pincéjében folklórprogramot láthatnak a vendégek a mikófalvi együttes fellépésével, legvégén pedig a borban és zsírban sü- tött-főzött egri hordós pecsenyét kóstolhatják. Az IBUSZ vendégeként naponta érkeznek Egerbe az INTOURIST 40 fős csoportjai, amelyeknek a városnéző programon kívül baráti találkozókat, szakmai tapasztalatcseréket szerveznek. Ez évben nem kevesebb, mint 18 ezer szovjet turistára számítanak, ennyi ember ellátására kaptak előrendelést. Az idén először kötöttek megállapodást az NDK utazási irodájával, s ennek értelmében az idegenforgalmi szezon kezdetétől szeptember végéig, rendszeres váltásokban érkeznek Egerbe, a 30—40 fős csoportok. Utoljára hagytuk a szilvásvár adi lovasprogramokat. Az IBUSZ-nak már most táblás háza van az egész szezonra. Május 21-én indult az idegenforgalmi látványosságú lovasrendezvény a festői szépségű bükki faluban, kétnapos területi lovasversennyel. A szilvásváradi nyár „fő száma” az augusztus 20—2l-i „Lipicai vásár’’ lesz — lovasbemutatóval, fogatversenyekkel, nemzetközi ló- és fogatárveréssel egybekötve. Itt mutatkozik be az európai fogathajtó bajnokságra induló válogatottunk is. Nagy látványosságnak ígérkezik az ugyanekkor megrendezendő, régi magyar vásár, ahol felvonultatják munkáikat a fazekasok, papucsosok, szűcsök, csizmadiák, kalaposok, hímzők, kékfestőik, fafaragók, díszkovácsok, késesek, nyergesek, szíjgyártók, ostorkészítők és mézeskalácsotok. Miértek és kérdőjelek Eger és környéke idegen- forgalmának fejlesztése sokrétű, érzékeny probléma, ezért is hallik fel körülötte pro és kontra annyi szenvedélyes hang. S az is természetes, hogy ebben a sodró lendületű folyamatban mi- ért-ek és kérdőjelek is előbukkannak. Az egyik ilyen miért a kempdngmozgalom- mal kapcsolatos. Az ifjúság romantikát, szabad életet, strandöt, napfényt, jó levegőt áhító csapatainak elhelyezése nem biztosított Egerben. A sátorozók helye ősz- szezsugorodott az autóskempingben, s az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Irodának is csak mindössze 103 személyes sátortábora van a Szépasszony-völgyben. A COOPTOURIST felső tárká- nyi kempingjében is zömmel iskolai tanulók üdülnek nyaranta, de itt is csak 86 személy? számára van hely egy-egy? turnusban. Kérdőjel továbbra is az, hogy: hol találnak a gyermekes családok megfelelő nívójú és az átlagpénztárcákhoz méretezett nyaralási lehetőségeket? Hiszen a turista kategóriájú szállásokon 3 ágyasnál nagyobb szobák nem találhatók! S ugyancsak a miértek és kérdőjelek közé tartozik, hogy jóllehet, idén is nőtt a férőhelyek száma, valójában mégis csak csökkenésről beszélhetünk. Végképp megszűnt! ugyanis a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat turistaszállodája a Vadászkürt étterem két felső szintjén. Néhány éve „ideiglenesen’’ költöztek be a legfelső szintre a központ különböző osztályai, s aztán szépen, lassan beszivárgott a többi is. Az igazgatói irodát 12 turistaágy helyén alakították ki, s ahol eredetileg a zuhanyozó-mosdó volt, ott most a titkárság székel. Legutóbb pedig a második szinten még meghagyott 60 turistaférőhelyet számolták fel — végérvényesen. Nagy érvágás ez az ifjúsági turizmusnak, hiszen itt 20 forintért kaphattak szállást egy éjszakára Most száUás nincs — csak irodák. Itt az idegenforgalmi szezon nyitánya. Nagy fogadkozásokkal, tervekkel, színvonalemelést kínáló ígéretekkel. Ideje lenne végre olyan fejlesztésekhez hozzáfogni, amelyek megadják majd Egernek és környékének azt a nemzetközi rangot, amire ez a város joggal tarthat igényt. Pataky Dezső Hétfőn és kedden gépkocsi-nyereménybetétkönyv sorsolás Az Országos Takarékpénztár május 30-án és 31-én, rendezi a gépkocsi-nyere- ménybetétkönyvek idei második, sorrendben 64. sorsolását Budapesten. A húzáson- január 31-ig váltott és az április 30-án, még érvényben volt betétkönyvek vesznek részt; az ötezer forintos betétkönyvekre 598, a tízezer forintosokra 250 nyeremény-- autót sorsolnak ki. Hétfőn a Budapesten váltott gépkocsi-nyereménybe- tétkönyveket sorsolják, amelyekre 333, a keddi húzáson pedig a vidékiekre' 515 nyereményautó jut. A kétnapos húzás összesített eredményét június 1-én, teszik közzé. (MTI1
