Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-26 / 122. szám
Á törvényszerűség HÁNYSZOR MONDJUK: ez nem ő lenne, ha másként tett volna ebben és ebben az esetben. Vagy szemrehányásként: „Már amikor rábíztad, gondolhattad volna, hogy ez sül ki belőle!” Egyszerű példákon szegődhetünk ily módon nyomába a törvényszerűség fogalmának. Hiszen máris erről van szó. Amit Lenin a törvényről mond, az a belőle fakadó tényállásra, a törvény- szerűségre is vonatkozik: egyik lépcsőfoka a világfolyamatban levő egység és összefüggés, kölcsönös függés és teljesség emberi megismerésének' . Ebben már az is benne van, hogy elvárásaink alapját a jelenség mélyebb összefüggéseivel, lényegével kapcsolatos ismereteink képezik. Törvényszerű valamiféle esemény vagy jelenség beállta, mert az adott jelenség lényegéből vagy az adott általános összefüggésekből éppen ez és ez következik. Példáink feltételezik, hogy már tudunk ezekről a mélyebb összefüggésekről. Nyilvánvaló azonban, hogy az ilyesfajta belátás nem adódik önmagától, hanem el kell hozzá jutnunk. A „nehéz tudni, mit akarunk” állapotából hosszú út vezet a megvilá- gosult tudás és magabiztos cselekvés dinamizmusáig. Ám ezt a fejlődést magát sem értelmezhetjük lényegében másként, mint a közvetlen, a felszíni, a változékony és pillanatnyi, valamint a mélyebb, tartósabb, azaz lé-~ nyegibb összefüggések közötti eligazodás megvalósulását. Gondoljunk csak a munkás- mozgalom eszmetörténeti tanulságaira: az éppen megjelenő ipari bérmunkások gépromboló dühe még a közvetlen eszközöket veszi célba, mert bennük látja sorsa rosszabbra fordulásának végső okát. Egyes szószólói pedig nemegyszer ringatják magukat olyan illúziókban, Az ember a törvény szolgálatában! Röviden ennyi volt a lényege annak az útravaló- nak, amelyet a ma 33 éves Fejes János kapott pár évvel ezelőtt... — Az egész azzal kezdődött. hogy négy évvel ezelőtt a szövetkezet akkori párttitkára —, aki jelenleg a Politikai Főiskolán tanul — közölte velem, hogy a szövetkezeti szektor erősítése érdekében a megyei NEB tagjának javasolnak. Igaz, gyorsan hozzátette: mindezt ne vegyem készpénznek, mert más jelöltek is vannak. — A döntés végül is Fejes Jánosra, az egri Fém-és Elektromechanikai Szövetkezet üzemvezetőjére, jelenlegi párttitkárára esejt. — őszintén megmondom, hogy örültem és féltem is. A Mzalom jólesett, a munhogy a tőkés árutermelés megszüntetése nélkül is lehetséges lenne problémáik megoldása, mégpedig a tőke, a pénz, a magántulajdon „rossz” oldalainak kiküszöbölésével. Csak a marxizmussal jut el a forradalmi tudat odáig, hogy felmutassa a géprombolás ösztö- nösségének és a kispolgári reformkodás illúzióinak valóságos okait. Azt ugyanis, hogy a dologi összefüggések ellentmondása szükségszerű jelenség, s mint ilyen, csupán következménye a bérmunkás—tőkés viszony ellentmondásainak. Hiszen a tőke megjelenési formáiban, csak a bérmunkás—tőkés ellentét jelenik meg, amelyet e kategóriák — például a gép — csak közvetítenek. Ezért e közvetítők ellentmondásosságának, „rossz oldalának” a megszüntetése magát a bérmunkás—tőkés viszony felszámolását feltételezi. A marxizmus radikális újszerűsége tulajdonképpen e törvényszerűség felismerésében rejlik. Ezzel léphetett igazán ki a polgári gondolkodás útvesztőiből, s juthatott el a szocializmus és a kommunizmus tudományos tételezéséig. MIBEN REJLIK e köztudott teljesítmény ma is érvényes és megszívlelendő tanulsága? A következetességben, ahogy végigjárta a dolgok gyökeréig vezető, „több lépcsős” utat, s a vélt összefüggések és vélt törvényszerűségek helyett eljutott a valóságoshoz, a dolgokat és formáikat valóban megalkotó és működtető törvényszerűségekhez. S mélyedjünk csak magunkba egy pillanatra! Vajon mindig megvan bennünk a kellő eltökéltség, hogy ezt az utat végigjárjuk? Hányszor állunk meg a felszínnél, a vélt törvényszerűségeknél, azaz olyan összefüggések feltételezésénél, amelyeket azután nemegyszer cákát, a feladatokat viszont nem ismertem. Azt tudtam, hogy az embert, a törvényt, az igazságot kell szolgálnom, de hát mindehhez tanulni kell, s főként tapasztalatokat szerezni. — Mindez elég jól sikerülhetett, mert 1977. április 4-én Fejes Jánost Kiváló népi ellenőr kitüntetésben részesítették... — A magas kitüntetést valóban én kaptam, de azt hiszem. hogy az erkölcsi elismerésben a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkatársainak, a különböző vizsgálatokban részt vevő ellenőr kollégáknak legalább annyi részük van mint nekem. Ugyanis kimondottan jó légkörben dolgozunk, szívesen segítenek és bátorítanak. Én tanítványuknak érzem magam. Ezt is tiszta szívből mondom. föl meg (nem is mindig olcsón!) az élet! Az adminisztratív eszközök iránti, szinte már-már beteges buzgalom a túlzó radikalizmus, a türelmetlenség, amely egysíkú megoldásokra ösztönöz, mindmind egy sarkított és leszűkített szemlélet bizonysága. Olyan szemléleté, amely önmagát zárja el a valóság sokrétűségének és végső emberi összefüggéseinek a megvilágosodásától. Mert a jog például minden bizonnyal azért jog, mert szabályoz. De ebből arra a következtetésre jutni, hogy annál jobb, minél több jogszabályt csinál ki-ki a maga területén, minden bizonnyal bürokratizmus és hivatalnokoskodás. Mert, ahogy bizonyos, hogy semmiféle házirendszabályzat sem csinálhat rendet és fegyelmet egy emberi kapcsolatok szempontjából rendezetlen és fegyelmezetlen munkahelyen, úgy általánosabban is megszívlelendő, hogy a jog csak olyasmit szabályozhat, egy rendelet csak olyasmit oldhat meg, ami a mindennapi élet valóságában már objektív érvényű, s feltételeivel egyetemben, már érett a szabályozásra. A jog szabadsága így valójában nagyon is korlátozott. Mindig fel kell tennünk tehát a kérdést: vajon léteznek-e objektíve olyan összefüggések és törvényszerűségek, amelyek garantálják, hogy ez és ez a rendszabály valóban új lehetőséget teremt és új irányt adhat az eseményeknek. A VALÓSÁG MEGFEJTÉSE ma is nehéz dolog. Té\ védhetünk közben. Azt azonban nem tehetjük meg, hogy tévedéseinkből ne tanuljunk, hogy ne gondoljunk arra, hogy kudarcaink esetén hátha a valóság tett lóvá bennünket. Az objektív valóság — a maga objektív törvény- szerűségeivel. ff. 7. — Mióta a szövetkezeti szektor is „képviselőt” kapott a megyei NEB-ben, javult-e a rend, a jegyelem megyénk ipari szövetkezeteiben? — Én szívesebben fogalmazok úgy, hogy igen sok pozitív változás történt. Természetesen nemcsak azért, mert én népi ellenőr lettem. Időközben ugyanis sok minden megváltozott. Több szövetkezet egyesült, javultak az élet- és a munkakörülmények, a jól képzett szakemberek is szívesebben jönnek hozzánk dolgozni, az élenjárók, a példamutatók az anyagi, az erkölcsi megbecsülésből is nagyobb arányban részesülnek. Korántsem azt akarom mondani, hogy minden rendben van, hogy nincs min javítani, de sok tekintetben megváltozott az élet a megye ipari szövetkezeteiben. Éz köszönhető természetesen a megye, a megyeszékhely párt- és állami vezetőinek is. akik az eddigieknél is rendszeresebben és gyakrabban kérik számon munkánkat. — Emlékszik még az első vizsgálatára? — Hát persze. A közérdekű bejelentések utóvizsgálata volt a „premierem”. A főnökök szerint elég jól sikerült. — Közérdekű bejelentések. Az emberek ma szívesen nyúlnak a tollhoz, kérnek segítséget, mondják el panaszaikat. — Ha igazuk van, segítünk. Egyrészt, mert a közérdekű bejelentőket a törMesterségük címere: a tej Hiába, a megszokás nagy úr. Csak állok és nézem a fekete-tarka teheneket. Tudom, hogy ezek is ugyanolyan tehenek, de valahol, valami rejtett kis zugban évszázadok óta megrögződött a magyartarka tehénnek a színe. A jellegzetes szín és a tehén képzete eggyé vált. Meg kell tanulni újra különválasztani. Tiszanánán már senki nem csodálkozik. Megszokták, hogy ez az amerikai fajta ilyen, és amióta 1974- ben megérkeztek repülővel a Holstein-Friz állomány első egyedei, azt is megtanulták, hogy nagyon sok mindent meg kell változtatni a tehenészetben. TEJFORRADALOM A tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezetnek ugyanolyan rosszak voltak a tejtermelési mutatói, mint a Heves megyei átlag. Az egy tehénre jutó tejtermelés az 1970-es évek elején 2300 literes évi átlag körül mozgott. Amikor az új telep megépítése és betelepítése mellett döntöttek, akkor esett a választás az amerikai fajtára, amelyre tényleg ráillik a tréfás játék szólásmondása: amerikából jöttünk, mesterségünk címere: a tej. Az eredmények meggyőzőek. A tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezet az országban a negyedik az egy tehénre jutó éves tejtermelésben. A nyereségességhez kétség nem fér. Az idei esztendő első négy hónapjában egymillióháromszázezer forint tiszta hasznot hozott a tehenészet. Ez alatt a négy hónap alatt annyi tejet adott itt egy tehén, mint a megyei egész éves, azaz tizenkét hónapos átlag. A tej önköltsége ez alatt az időszak alatt négy forint három fillér volt. Kimagaslóan jó eredmény. Az idei esztendő márciusában kisebbfajta ünnepségre is sor került a tehenészeti telep dolgozói között. Egy nap alatt hétezer-kétszáz liter tejet adtak át. Eddig ez volt a rekord. A naponta átadott tej mennyisége a tavalyi adatok szerint 5800 és 6000 liter vény is védi, másrészt nemes hagyományai közé tartozik a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak is, hogy időnként visszatér a „tett színhelyére” és újból számon kéri, hogy változott-e a helyzet, s milyen intézkedéseket tettek. Nem árulok el vele titkot: rövidesen ismét hasonló „portyára” indulunk. — A munkahelye az egri Fém- és Elektromechanikai Szövetkezet, az utóbbi időben minden tekintetben új életet kezdett, Fejes János párttitkára is lett a szövetkezetnek, ezenkívül üzemvezetője. közben emellett leérettségizett, jelenleg pedig marxista egyetemen tanul. Nem sok ez egy kicsit? — Néha igen, mert ráadásul ott a család, a gyerek is, így bizony igen gyakran kerülök időzavarba. De ezzel mindazok úgy vannak, akik többet vállalnak magukra, akik szívesen áldoznak a közért. Jól érzem magam. Mert igaz, hogy a munka is sok, de vele együtt az öröm is több. És akár kimondjuk, akár nem: a bizalmat jó érezni, tudni, hogy megbecsülik az embert. Ha nagy szavaknak is tűnnek az elmondottak, de én legalábbis így érzem. A köz, a törvény szolgálata nem mindig egyszerű, főleg népszerű, de annál felemelőbb megfelelni, eleget tenni a küldetésnek, az útravalóul adott bizalomnak. Egészen biztos, hogy nemcsak én érzem úgy... Egészen biztos... Koós József között ingadozott. A Hol- stein-Frízek ugyanis érzékeny tejtermelő „műszerek”. Kiderült például, hogy egy csoportos látogatás után — amely zavarta, kizökkentette az állatokat mindennapi biológiai ritmusukból — 400 liter tejjel fejtek kevesebbet az átlagnál. KISUGÁRZÁS Szabó Pál, a telep vezetője, az eredmények ellenére elégedetlen. Azt mondja, még mindig túlsók az a hiba, amit elkövetnek, s elkerülhető lenne. Ilyen például a takarmányozás kérdése. A Hol- stein-Frízek megjelenése nem csupán az állattenyésztői, -gondozói munkában jelentett lényeges változást. A tehenek szinte megváltoztatták az egész termelőszövetkezet életét. Először is, döntő változtatást kellett végrehajtani a takarmánytermelés és -betakarítás vonalán. Azt már a kezdet kezdetén tudták, hogy az állománnyal kizárólag magas tápértékű, kitűnő minőségű takarmányt lehet etetni. Ha csak picivel rosszabb volt a „koszt”, a piros vonal, amely a mindennapi tejtermelést jelezte, azonnal zuhanni kezdett a telepvezető grafikonján., Laboratóriumi vizsgálatot kellett rendszeresíteni a takarmánynál. Kiderült, hogy alacsony az úgynevezett keményítőérték, 92-ről 152-re emelték egy év alatt a növénytermesztők. Persze ehhez korszerű gépek kellettek, a takarmányo- soknak patikai pontossággal kellett szállítaniuk a kért tápanyagtartalmi értékeket. Megváltozott a munkafegyelem, a Holstein-Friz kint a határban is diktálta a megemelt színvonalat. MÉG EGY EZRES Az elmúlt esztendőben Tiszanánán az egy tehénre juTegnap délelőtt Egerben tartotta meg a megyei tanács oktatási, egészségügyi és sportbizottsága munkaterv szerinti, soron következő ülését. A bizottság Szalay Istvánnak, a tanács általános elnökhelyettesének elnökletével, először azt a jelentést vitatta meg, amely egy negyedév alapján nyújtott tájékoztatót az új gyógyszerrendelési, -kiszolgáltatási és -térítési rendszer bevezetésének eddigi tapasztalatairól. A bizottság megállapította, hogy az eltelt idő rövidsége miatt ugyan teljes mélységében ma még nem vizsgálható a rendelet hatása, az azonban már most is megállapítható, hogy bár a gyógyszerészek számára kétségkívül jelent többletmunkát is, de az orvosok és elsősorban a betetó éves szintű tejtermelés átlagosan 5245 liter volt. Ez jelentős előrelépés az 1975-ös 4500 literes szinthez viszonyítva, de még mindig lehet és kell is előrehaladni — mondja Szabó Pál. — Nekünk is kell még taá nulni bőven — folytatja —, hiszen nem ismertük ezt a fajtát. Szinte használati utasításokból kezdtünk el dolgozni. Menet közben tanuljuk a „licencet”. Olyan alapvető dolgokkal viszonylag tisztában voltunk, hogy a napi húsz liter tej felett termelő állatokat nem szabad legelőre hajtani, mivel a tehén egyszerűen nem tud megenni olyan mennyiségű füvet, amely biztosítaná a kellő tápanyagszükségletet. — Az is kétségtelen tény — vezet végig az egyik istállón —, hogy az öt-hat évvel ezelőtt tervezett telep ma már elavult, nem felel meg a Holstein-Friz követelményeinek. Itt még mindig a villa és a talicska a legfontosabb munkaeszköz. Ezt a szintű termelést csak a legmodernebb gépekkel felszerelve lehet végezni. Pontosan megmondani még nem tudjuk, hogy mennyire is képes valójában ez az állomány, ha minden feltételt biztosítunk számára. Kétségtelen, hogy nagyot fejlődtünk a 4500 literes szintről. Az azonban kellő figyelmeztetés számunkra, hogy ugyanilyen Holstein-állománnyal ma Magyarországon már elérték az egy tehénre jutó évi 6700 literes átlagot. Persze, a mi tavalyi eredményünk sem rossz a magyartarka 2300 literes átlagához viszonyítva, amelyet szintén mi produkáltunk, öt évvel ezelőtt. Minden viszonyítás kérdéses. Mi azonban a 6700 literhez kívánunk viszonyítani. gek számára jelentős könyá nyebbséget hozott e rendelet. Az állandó bizottság ezután az ifjúság testnevelésének és tömegsportjának fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat megyei végrehajtását vitatta meg a megyei testnevelési és sporthivatal elnökének beszámolója alapján, és döntött úgy, hogy e napirendet a megyei tanács ülésére megvitatásra javasol, ja. Az állandó bizottság ez-} után egyéb ügyeket, indítván nyakat tárgyalt. j 1977. május 26., csütörtök ‘"V Az ember a törvény szolgálatában (Fotó: Perl Márton) Szigethy András Tapasztalatok az új gyógyszerrendeletről Az ifjúság testnevelése és tömegsportja Ülést tartón a megyei tanács oktatási, egászságiigyi ás sportbizottsága A fekete-tarkák nem szeretik a látogatókat. A „tejgyártáshoz” nyugalom is szükséges. (Fotó: Szántó György)
