Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-26 / 122. szám

Klub a gyárért, klub a munkásért

i

Nem büntetés — nevelés

kahely gondjainak megismerése, a velük való azonosulás erősíti a kapcsolatokat, vallja az igazgató. A klubtagok ezért lehettek ott például az 1976-os tervjavaslattal összefüggő műszaki tanácskozáson, tudomást szerezve a hatékonyság növelésének módozatairól- Pár napja pedig olyan újítási, munkavédelmi beszámolót hall- gcfttak meg amely az egész Cukoripari Tröszt helyzetét elemezte. Ennek már csak azért is örültek Tóth Gézáék, Micsonai Tiborék, Vincze Já- nosék, mert tizenegy gyár közül Hatvannak jutott a legtöbb elismerés. Nem egy „Kiváló újító” kitüntetést éppen klubtagok kabátjára tűztek. Karácsony Andrásnak és Pór Istvánnak az ezüst fokozatot, Kele Miklósnak pedig a bronzot ítélte oda a versenybizottság.

★

Ha már termelési, újítási, munkavédelmi kérdéseknél tartunk, ne hagyjuk ki számvetésünkből az oktatás, továbbképzés kissé részletesebb vizsgálatát.

— Pillanatnyilag 555 állandó dolgozója van a hatvani gyáregységnek, s közülük 33 még a nyolc általánost sem végezte el — kapcsolódik beszélgetésünkbe Tóth Géza, a Ságvári szocialista brigád vezetője. — Klubunk egyik fontos célja, hogy ezt a helyzetet három éven belül felszámoljuk. Érvelünk, győzködünk brigádjainkon belül s mév arra is vigyázunk, hogy a beiskolázottak ne morzsolódjanak le. Vagy ott a villamosműhely! Már tapasztalható munkánk eredménye- A munkahelyről tizenegyen járnak emelt szintű szakközépiskolába, technikusi előkészítőre, Kiss Ottó pedig az idén fejezi be technikusi tanulmányait. A

szakmunkásképzésben ugyanekkor hetvenen vettek részt, 6 a három esztendős cukoripari tagozaton Horváth Vilmosné és Pethes Sándorné sikerrel le is vizsgázott.

★

— Milyen kapcsolatuk van a művelődési otthonnal?

— Tulajdonképpen együtt tervezünk az igazgatónővel, f a klub programjának egy példánya neki is megvan, s legjobb tudása szerint segíti munkánkat. Gondoskodik előadókról, máskor művészestet szervez, vagy jegyet

biztosít pesti színházak előadásaira — kapjuk Ruma- nóczki Dénes válaszát. — Természetesen nem vagyunk hálátlanok. Amiben csak tudunk, segítünk a kultúr- háznak, hiszen általa mindkét gyár dolgozóinak juttatunk szellemi javakat. Matu- la Mihály és Demeter Ferenc brigádja például olyan hangoshíradó-hálózatot épített amelyen minden jelentős munkahelyen ismertetni lehet az otthon napi műsorait. Klubunk könyvtárosával, Béres Deák Ferencnével az élen, a könyvtár olvasótáborát növeltük a kétszeresére. Negyven brigádunk 379 tagja jut most már rendszeresen olvasmányhoz. S feltétlenül megemlítem Bitskey Tibor legutóbbi előadóestjét, amelyen nemcsak telt ház, hanem forró siker is tanúsította Robotkainé jó munkáját. A szocialista brigádvezetők csaknem mind a nézőtéren voltak!

Ahogy telik az idő, úgy sorjáznak a feljegyzések, a brigádvezetőktől kapott friss értesüléseink. Szinte nem győzi az ember tollal. S rös- telli, hogy nem szólhat bővebben olyan dolgokról, mint a klubtagok által verbuvált nyolcvan új vöröskeresztes- Vagy csak annyit említhet a körzemüködésükkel szervezett kommunista szombatokról, hogy a felajánlásolf eredményeként 64 ezer forint jutott a tanács kasszájába a gyermekintézmények fejlesztésére. Arról ugyancsak írni illenék, miszerint Puskás József és Karácsony András brigádja vállalati szinten „kiváló” címet kapott, az erőtelepi brigád pedig eljutott az ÉDOSZ szellemi vetélkedőjének a területi döntőjére. De az indulás nehézségeire, majd a szép felívelés állomásaira visszagondolva most mégis valami általános tapasztalat megfogalmazása kívánkozik a papírra. Ezt is Rumanóczki Dénes mondta ki:

. — Haladunk a cél felé, mert a brigádvezetőkben sikerült felfütenünk a felelősségtudatot, a tagok iránti elkötelezettséget. Azt hiszem, ez a legjobb hajtóerő, ez mozgósít széles körben iga- s ez a klub valódi létzan, joga,

Moldvay Győző

! . ;

— Az előbb már említettem példaként az alkalmazott munkakönyvében szereplő beírást a munkaviszony szüneteléséről. Tehát: a munkaviszonyról. A tsz-tagság azonban nem munka-, hanem tagsági viszony, így tehát a javító-nevelő munka végrehajtása a tsz-tagság folyamatosságát nem érinti. A bércsökkentést jelentő összeget a zárszámadáskor kifizetésre kerülő pénzből kell levonni. Fontos az is, hogy a tsz-tagot a javító-nevelő munka alatt is megilleti a háztáji és a közgyűlés határozata szerint járó földjáradék. Ez a kedvezmény természetesen csak azokat illeti meg, akik a javító-nevelő munka előtt már szövetkezeti tagok voltak! összegezve tehát: ha a tsz-tagot a szövetkezeten belül végzendő javító-nevelő munkára ítélik, e büntetés jellege a bér csökkentésében, a javító-nevelő munka esetleges szabadságvesztésre történő átváltoztatásának lehetőségében, illetve a kollektíva nevelő erejének érvényesülésében nyilvánul meg, de a tagsági viszont nem érintheti.

— Milyen tapasztalatok születtek eddig e büntetés végrehajtásáról?

— A végrehajtás törvényességi felügyelete során sokfelé megfordultam a megyében, és sehol sem tapasztaltam, hogy az elítéltet megkülönböztető bánásmódban részesítették volna, vagy éreztetnék vele elítélt voltát. Sőt: az a jellemző, hogy megfelelően fogadják, a nevelésével kapcsolatos tevékenységet alaposan és jól megszervezik, figyelemmel kísérik munkáját és maga- tartását.Ez pedig azt is jelenti, hogy a büntetés célja túlnyomórészt megvalósul. Más szóval: a javító-nevelő munka intézménye megfelel azoknak az elképzeléseknek, amelyekért annak idején létrehozták.

Kátai Gábor

dili

VARGA JÓZSEF:

A csodakutya

«•*

__ Nem mi találtuk ki, a

t

anács művelődésügyi osztá- lya ösztönzött bennünket, de tudtommal a Hatvani Cukorgyárban alakult az első Heves megyei szocialista brigádvezetők klubja — fogad bennünket Puskás József szakszervezeti titkár, aki mellesleg a Rákóczi brigád vezetője is. — Másfél esztendeje. 1975 végén hoztuk össze a gárdát, mindjárt munkatervet fogalmaztunk, tisztségviselőket választottunk s elindult a verkli- Visszatekintve dolgainkra, őszinte vallomással tartozom. Túl sokat akartunk! Ez már menet közben igazolódott be, s amikor tavaly számvetést csináltunk, leszűrtük a tapasztalatokat, későbbiekre vonatkozólag pedig mérsékeltük az elképzeléseket, könnyítettük a tervet, a klubtagok terhelését...

★

Milyen feladatokat tűzött maga elé annak idején a brigadérosok klubja? Helyesen úgy döntött a tagság, hogy összetetten, az egyén és közösség szempontjából egyaránt hasznosan kíván tevékenykedni, s munkáját egyértelműen a szocialista brigádmozgalom egészének szolgálatába állítja. Vagyis: amit a klubtagok hónapok, évek folyamán „magukra szednek”, azt továbbadják, közvetett módon gyümöl- csöztetik. Igyekeznek olyan ismeretek birtokába jutni, amivel szolgálhatják a szocialista embertípus továbbfejlesztését. Segítik a gyárvezetést a munkára nevelés, a munkahelyhez való hűség ápolásában. Művelik magukat, hogy művelhessenek, támogathassák a kultúrotthon, az üzemi könyvtár célkitűzéseit. Részt vállalnak az általános iskolai, szakmai, politikai továbbképzés szervezéséből. Társadalmi munkát vállalnak, majd erre mozgósítanak. S alkalmasint úgy indulnak közös szórakozásra is, hogy végeztével ismeretekhez, tapasztalatokhoz jussanak, emberségükben gazdagabbá váljanak. *

★

— Üj módszerünk, a kisebb lépések taktikája, az utolsó fél esztendőben már jól mérhető, érzékelhető eredményekhez vezetett — fűzi a lejegyzettekhez Rumanóczki Dénes, a szocialista brigádvezetők klubjának atyamestere. — A kevesebbel többre jutottunk. Igen látogatottak a havonta, munkaidő után szervezett klubdélutánok, amikor családi, munkahelyi életünkkel kapcsolatos előadásokat vitatunk meg. Es szinte mind a negyven szocialista brigádvezető ott van az ugyancsak havonta szervezett színházlátogatásokon, múzeumi, kiállítási sétákon, vagy pedig a műveltségi és szakmai vetélkedőkön. Márciusban Juhász Ferenc, a városi pártbizottság titkára tartott körünkben előadást az emberi kapcsolatokról, a munkahely szerepéről. Utana parázs vita kerekedett, s időbe telt, amíg mindenki lecsi- hadt, tisztázta magában, hogy szocialista erkölcsisé- günkből fakadó követelmény a gyár és az egyén érdekeinek összehangolása, a brigádvezetők ebből adódó feladata.

★

A cukorgyár párt- és gazdasági vezetése, éppen a megjavult munka nyomán, nem csupán erkölcsi, anyagi támogatást nyújt ennek a lelkes társaságnak, hanem Újabban bevonja a szocialista brigádvezetők klubját a - termeléssel összefüggő kérdések vitájába is. A dolgozók tájékoziatása, a mun1977. május 26., csütörtök

II.

—' Még egyszer elpróbáljuk. Utána továbbmegyünk, akár a tananyaggal. Szépen, apránként, kicsikénként.

Görbebotmarkolat a zsebbe, négykézlábra ereszkedés, erőltetett menet, lihegés, fújta tás. Az eredmény: a kutya magabiztosan tartja szájában a korongot, akár a fűszállal cincogtató gyerekek.

Az öreg felegyenesedik, megtántorodik, de pillanat múltán helyreállt egyensúllyal vánszorog a karosszék felé.

— Hozd ide!

Ez már könnyű. Innentől kezdve olyan a gyakorlat, akár a görbe bottal, vagy a rongylabdával. Semmiség. A kutya kényelmesen, nyugodtan, feltartott fejjel közeleg.

— Add ide. No, add ide szépen.

A kutya vonakodik előbb, makacskodik. Végül engedelmeskedik.

— Szünet, uzsonnázunk. Pihenj kicsit.

Gyors harapások. Kenyér, pohár tej. a kutyának mindez egybekeverve a horpadt tálban.

— Munkára, gyorsan, gyorsan. Most jön az igazi.

Az öreg valódi pénzdarabot hajít el.

— Hozd vissza, kiskutyám.

Burkus vágtat, hirtelen fékez. körmei beleszántanak a földbe.

És nincsen megállás, pénzt a gazdinak, újabb hajítás, tízíilléres, húszfilléres, kétforintos vegyesen. Üjabb oda- és visszafutás. Kétszer, háromszor, ötször, tízszer. Kitűnő. Az öreg kezét dörzsöli. — Csak előbb jutott volna eszembe — korholja önmagát —, ilyen könnyű pénzszerzést ... Megáll az ész.

Tele lelkesedéssel. Besiet a konyhába, arcát mossa futtában, fésűjével babrál megritkult hajzatán. Siet, ruhát sem vált.

— Indulás! — parancsolja, s kattan a póráz.

A parkba mennek. Próbaképpen a sétány fájához köti kutyáját, s előrébb megy, titokban pénzt rak az út menti fűbe. Utána visszasiet, s kutyáját indítja.

— Gyerünk.

A kutya figyelmét nem hívja fel a csalétekre, de a pórázt úgy húzza, hogy Burkus útja a kétforintos mellett vigyen el.

— Fantasztikus! — kiáltja az örömtől, amint rápillant a kétforintost szájában tartó kutyájára. — Te csodakutya — mondja, s megveregeti az állat fejét. — Mától ez a feladat — magyaráz —, amiközben sétálok, te pénzt keresel. És ideadod, nem játszol vele, nem herdálod el. Ide a kezembe, hogy a pénztárcámba kerülhessen — inti Burkust, s előkotorja

Viszonylag rövid múltra tekint vissza hazánkban a javító-nevelő munka intézménye — az 1950. évi II. törvényben nyert megfogalmazást. Mi ennek a lényege? Erről beszélgettünk dr. Nádas János megyei büntetés- végrehajtás-felügyeleti ügyésszel. A téma aktuális, jelentőségét fokozza, hogy a bíróságok a jövőben gyakrabban alkalmazzák ítéleteikben a javító-nevelő munka kiszabását.

— Büntető törvénykönyvünk — mondta dr. Nádas János — felsorolja a hazánkban alkalmazható fő büntetéseket. Négy fő büntetésnemet alkalmaznak ítéleteikben a bíróságok: a halálbüntetést, a szabadságvesztést, a javító-nevelő munkát és a pénzbüntetést. A javító-nevelő munka speciális helyet foglal el, hiszen ellentétben a büntetéssel, kizárólag a javításra, a nevelésre irányul. Az erre ítélt köteles a bíróság által meghatározott természetű munkát végezni, személyi szabadságában egyébként nem korlátozható. Az elítélt munkabéréből a bíróság rendelkezésének megfelelően, 5-től 20 százalékig terjedő részt az állam javára le kell vonni. Ami az időtartamot illeti, a legrövidebb három hónap, a leghosszabb egy év és hat hónap. Halmazati és összbüntetés esetében két esztendő.

— Előfordulhat, hogy valamilyen, méltányolható okból is, nem végez ideig-órá- ig munkát az elitéit. Csökken ezzel a büntetés időtartama?

— Természetesen nem. Fontos rendelkezése a törvénynek, hogy a javító-nevelő munka időtartamába nem lehet beszámítani azt az időt, amely alatt az elítélt nem végzi munkáját. Ellenkező esetben ki is lehetne játszani a büntetést... A törvény még szigorít is, amikor ezt mondja: ha az elítélt mun- kakötelezettségének alapos ok nélkül nem tesz eleget, vagy a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsít, a

bugyellárisát, s a kétforintost beleejti. — így, ni.

A kutyát lekapcsolja a pórázról.

— Szimat, keresd!

A kutya elvágtat, s megbokrosodott lóként rohangál a sétány fái között.

Az öreg számol. Noteszt, tollat vesz elő, s maga elé beszél: — Ha napjában csak nyolcvan fillért, de nem is, hiszen sok a hanyag ember, legalább egy forintot keresek, az heti hét forint, ami egy hónapban harminc forintot tesz ki. De számolhatok kettővel, akár hárommal, mert annyi összejön, biztos lesz elvesztett kétforintos is. összejön, legfeljebb tovább sétálok, későbben megyünk haza. Az annyi, mint havi kilencven vagy száz forint, az egy évben már megfelel ezer, ezerkétszáz forintnak. Tehát havi száz, évi ezerkétszáz forint. De, ha belekalkulálom, hogy egyre több a hanyag ember, s ez így, vagy ígyeb- bül lesz a jövőben is, akár az évi ezerötszáz — kétezer forintom is meglesz. Tiszta pénz, senki sem szólhat érte, úgy találtam, s ki, mit talál, azé. Tíz év alatt, ha szerényen számolok is. összejön a tíz-, tizenkétezer forintom, húsz év alatt ennek a dupbíróság a javító-nevelő munkának még hátralevő részét szabadságvesztésre változtathatja át. Szó volt az előbb az „alapos ok”-ról. Mit jelenthet ez? A Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának egyik állásfoglalása szerint, ha az elítélt az ítélet jogerőre emelkedése után munka- képtelenné válik vagy a javító-nevelő munka más hasonló akadály miatt nem hajtható végre, a javító-nevelő munka más büntetési nemre történő átváltoztatásának nincs helye. Ebben is észrevehető törvényeink humánuma!

— Személyi szabadságában nem korlátozott az elitéit, viszont az ítéletet valahol végre kell hajtani...

— A rendelet a javító-nevelő munka végrehajtását az állami vállalatokra, a tsz-ek- re, a különböző intézményekre, tehát: a munkahelyekre bízza. Mindez tartalmilag azt jelenti, hogy az elítélt és a munkáltató között nem munkaviszony, hanem „büntetésvégrehajtási jogviszony” van! A tsz-alkalmazottaknál például a munkakönyvbe az ítélet végrehajtásának időtartamára azt kell beírni, hogy „munkaviszonya szünetel”.

— Csak a saját munkahelyen lehet letölteni a büntetést?

— Nem mindig. A bíróság más munkahelyet vagy más természetű munkát jelölhet ki, ha a javító-nevelő munka az ítéletben meghatározott munkahelyen nem hajtható végre vagy végrehajtása a munkafegyelem, esetleg az elítélt nevelése érdekében, illetve személyi körülményeiben történt változás folytán, más munkahelyen vagy más természetű munkával a célszerűbb.

— Egyre gyakrabban jelöl ki termelőszövetkezetet a bíróság e büntetés végrehajtására. Van-e valamilyen különbség az egyéb munkahelyekkel kapcsolatos előírások és a szövetkezetekre vonatkozó végrehajtási utasítások között?

Iája. Nem beszélve azokról az esetekről, ha, fémtízes, vagy ha a későbbiekben lesz, hát fémhúszast, fémötvenest találunk. Kincsesbánya, a mindenségit. Szavamra, kincses- bánya.

Kifáradt. Remeg a keze, szeme izzik. Kutyáját figyeli. Burkus előcsörtet, de nem hoz semmit.

— Tovább, tovább, gyorsabban, a mindenségit.

Tóbiás István bizakodó arccal üldögél a pádon. Arra

gondol, mire megjön az ősz, a kutyaszedte pénzből meglepi magát nyolcvanadik születésnapján. — De mivel? —• üt a térdére és töpreng.

(VÉGE)