Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-22 / 119. szám
Segítenek — az életért A Vöröskereszt gyöngyösi, egri és a hevesi járási küldöttértekezletéről jelentjük Felhívás a világhoz Hitt és fel ezer tag. több mint 50 szervezet képviseletében jelentek meg a küldöttek tegnap délelőtt Gyöngyösön, a Mátraalji Szénbányák tanácskozótermében a Magyar Vöröskereszt gyöngyösi járási értekezletén. A résztvevőket Bobok József- né köszöntötte, külön is az elnökségben helyet foglaló Kiss Kálmánt, a járási párt- bizottság osztályvezetőjét és dr. Ortutay Zsuzsát, az országos szervezet alelnökét. A Vöröskereszt IV. kongresszusa óta eltelt időszak eseményeiről, az ezekben az evekben kifejtett tevékenységről Zenki Györgyné járási titkár számolt be a küldött- értekezletnek. Elmondta, hogy tavaly már majdnem 15 ezer hallgató előtt tartottak meg több mint 300 egészség- ügyi előadást, amely 1973- hoz képest jelentős emelkedést mutat. A vöröskeresztes szervezetek tagjai mindig készek embertársaikon segíteni. így adtak kereken 700 liter vért, hogy ezzel mások életét megmentsék. Ez a magatartás a fiataloknál is megmutatko- . zik. Az ifjúsági szervezetek tagsága túlhaladta a kétezres létszámot. A segítségnyújtás módjait nyolcvan tanfolyamon sajátították el a fiatalok. Szólt még a beszámoló a tisztasági mozgalom eredményeiről és további feladatairól, ahogy a Vöröskereszt ősszel esedékes V. kon gr esz- szusára való felkészülést is taglalta. A küldöttek újraválasztották a vezetőséget, a járási - titkár ismét. Zenki Györgyné r úgyarwseak szombaton délelőtt rendezték meg a Vörös- t kereszt egri járási küidöttér- . j eekezleftét is, amelyen a já- .*■■* vas vöröskeresztes alapszei - í*. vezetett, illetve csúcsszerve- "zeteit száz küldött kép visel- te. Őket, valamint a rendez- j. vény vendégeit, közöttük , Mészáros Albertet, a megyei í pártbizottság munkatársát, j Dudás Józsefet, az egri járási j pártbizottság képviselőjét, dr. ! Lupták Zoltánt, az egri járási hivatal elnökhelyettesét, Kovák Bélánét, a Vöröskereszt országos vezetőségének tagját, Sas Kálmán ország- gyűlési képviselőt, és dr. Czifra Józsefet, a megyei tanács képviselőjét dr. Gulyás Júlia, a Vöröskereszt egri járási szervezetének elnöke köszöntötte, majd Molnár Gábor, járási vöröskeresztes titkár számolt be az elmúlt négy esztendő munkájáról. Elmondotta többek között, hogy a járás lakosságának több mint kilenc százaléka tagja a szervezetnek. Külön- nösen szép eredményeket értek el az egészségügyi nevelés területén, a környezetvédelemben (amelyhez az új törvény igen nagy segítséget adott), de a véradómozgalom- ban sincs szégyenkezni valója a járás lakosságának. Ez utóbbival kapcsolatban di- esérőleg említették a Mátra- vidóki Fémműveket, Egercse- hit, Istenmezejét, és Bélapátfalvát is. A lakóhelyszé- pitési mozgalomban kimagasló eredményt ért el az elmúlt négy esztendő alatt Ostoros, Verpelét és Istenmezeje. Ugyanakkor elismeréssel nyugtázták a résztvevők azt az eredményt is, amelyet az öregek gondozásában és az ifjúság körében végzett egészségügyi felvilágosító munkában értek el. A rendezvényen megválasztották a 16 tagú járási vezetőséget. A járási szervezet elnöke ismét dr. Gulyás Júlia, járási főorvos, a titkár pedig Molnár Gábor lett. A megyei küldöttértekezletre 30 főt választottak meg * ( Tudósitónktól) ? Szombaton délelőtt került sor a hevesi járás vöröske- resztes küldöttértekezletére. Az úttörők köszöntőjét követően Nagy Zoltán a nagyközségi tanács elnöke üdvözölte a járás 30 vöröskeresztes alapszervezetének megjelent küldötteit, és az elnökségben helyet foglaló Magyar Györgyöt, a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének megbízottját, Gere Istvánt, a Vöröskereszt megyei titkárát, dr. Grúz Jánost, a járási hivatal elnökhelyettesét, és Kovács Józsefet, a hevesi járási pártbizottság osztályvezetőjét. Nagy Zoltánná, a Vöröskereszt hevesi járási titkára számolt be az eltelt időszak munkájáról. Többek között kiemelte, hogy az V. kongresszus előkészítésének feladatait tartalmazó intézkedési tervben foglaltakat időben és eredményesen hajtották végre. Ennek alapján az egészségnevelésben különböző előadásokat, felvilágosító tanfolyamokat tartottak a TIT járási szervezetének közreműködésével. A család- védelmi munkában különös sikert aratott a Szülők iskolája, amelyben helyet kapott a családi életre nevelés, az öregekről való gondoskodás egyaránt. Javult a tisz- tagsági mozgalom is, a községek lakói szívesen vállalnak faluszépítési társadalmi munkát. Elismerésre méltó ez Boconádon, Erdőtelken és Hevesen. A következő időszak fontos feladata lesz az egészségügyi tanfolyamok szervezése, a tisztasági és a további váradómozgalom bővítése. A beszámolót követő hozzászólások után megválasztották a Vöröskereszt járási szervezetének vezetőit, melynek során az elnök dr. Kovács György főorvos, titkára ismét Nagy Zoltánná lett. Sor került a 16 tagú küldöttség megválasztására, akik a megyei küldöttértekezleten képviselik a hevesi járást. Választhatunk címmel plakátot bocsátott ki az ENSZ környezetvédelmi szövetségének központja 1977. június 5 ére, a környezetvédelmi világnapra. A plakát célja: támogassák a világ népei az ENSZ környezetvédelmi programját. A plakát szövege: Még választhatunk, hogy milyen világot hagyjunk gyermekeinkre. (MTI fotó — repró — KS) Jelentem: a feladatot végrehajtottam A gyöngyösi ifjúgárdisták kétnapos szemléje Kétszáz fiatal akarta bizonyítani a kétnapos szemlén, hogy elsajátították a kiképzési év anyagát, ök valamennyien a gyöngyösi Boz- vári Imre Városi Ifjú Gárda Század tagjai voltak. Szombaton reggel 9 órakor sorakozott fel az egység a városi sporttelepen a szemle parancsnoksága előtt, hogy meghallgassák Patócs Lászlónak, a KISZ városi bizottság ga titkárának üdvözlő szavait. Ezt követően az alaki feladatokból adtak számot, majd a lövészet következett a Zalka SE sporttelepén, utána pedig az úszás zárta a sort, ez pedig már a strand medencéjében bonyolódott le. Ma egész napos harci túrán vesznek részt a fiatalok Gyöngyössolymoson, a Cserkő környékén. A kétszáz gyöngyösi ifjúgárdista bebizonyította, hogy önként vállalt kötelezettségüket fegyelmezetten, jó eredménnyel teljesítették. Nagylelkű ajándék: százezer forint Nem kis összeg százezer1 forint. Ennyit ad a GYONGYSZÖV a viszneki községi tanácsnak. A cél: az iskola bővítése. Ennek a támogatásnak előzménye az, hogy a visz- nekiek az idén január 1-tól tartoznak a gyöngyösi áfészhez, miután a vámosgyörki és a mátraalji város fogyasztási szövetkezete egyesült. Az első közös küldöttgyűlésen a visznekiek elmondták, hogy szeretnék, többek között, az iskolájukat is fejleszteni, nagyobbi- tani, de ehhez nincs elegendő pénze a tanácsnak. Kérik a GYÖNGYSZÖV támogatását is. Már akkor elhangzott a válasz: a kérésüket teljesítik, ha a szövetkezet igazgatósága is egyetért ezzel. Most írta alá a megállapodást a viszneki tanács titkára és az általános iskola igazgatója, valamint a GYÖNGYSZÖV igazgatóságának elnöke és kereskedelmi vezetője. De hát — valamiért valamit. A százezer forint fejében a községi tanács azt vállalta, hogy az áfész alkalmazottai gyermekeinek helyet ad az óvodában és az iskolai napköziben. Ezek a tények. Bizonyára lesznek olyanok, akik azt mondják , erre: mi az a százezer forint! Csakugyan. Kérdés: honnan nézzük ezt a „bagatell” százezer forintot? Ha bármelyik községi tanács vezetőjét kérdeznénk meg, vajon ők is elhúznák a szájukat, ha valahonnan „csak” százezer forintot kapnának, biztosan nem így válaszolnának. Egy szó, mint száz: a példa megérdemli a nyilvánosságot, ösztönözhet más szövetkezeteket és üzemeket is arra, hogy hasonló segítséget nyújtsanak azoknak a. tanácsoknak, amelyek érdekterületükön működnek. Hiszen saját dolgozóikat támogatják ezzel a módszerrel. Még egy megjegyzést: az összeg változhat is! (—ár) Zenit közel ben Köcza Imre: Tudjunk dönteni, ha dönteni kell \,A körülmények teremtenek, minket, de mi többek ángyunk tér emlőnknél." '.Arthur Miller) Msna: A „zenit” amit see, » esUUsiszattan használt kifejezés, az égboltnak azt a pontját jelenti, amely az embernek pontosan a feje felett van. Átvitt értelemben csúcs w pontot, tetőpontot jelent. T ízléssel berendezett, tagas dolgozószoba, innen irányít- . j* a Finornsaerel vény gyár munkáját Köcza Imre vezérigazgató. Mindössze két óra áll rendelkezésünkre, pontosan 10 órára külföldi vendégei érkeznek. — Kezdjük egy „kényes” kérdéssel: hány éves? — Negyvenhét — mondja, es mindjárt el is mosolyodat —, pontosabban: csak októberben leszek negyvenhét. Ilyenkor már ezt is számon tartja az ember... — Vezérnek lenni — kiemelkedően magas pozíció. Igazi csúcs. Milyen jó csillagzat, milyen mindenben ■megfelelő körülmény szerencsés találkozása szükséges, hogy sorsa ilyen magasra emelje az embert? Köcza Imre. mintha távoli. kedves barátra gondolna, úgy mondja, mosolyogva: — Azt hiszem, egyszerű, de jó indulásom volt: a szülői ház... Apám kőműves volt. anyám munkáslány a hatvani cukorgyárban. Nagyapám lőrinci házában laktunk, de apámat ritkán láttuk. tavasztól őszig járta az országot, különböző mestereknél dolgozott. Anyám — amikor én már megszülettem, és már tehette, és mert a vágyuk mindenképpen egy saját lakás volt, hogy többet keressen — két évre elment Pestre, munkát ott keresett, így jött össze, tizenhárom év «ián a házunk, mi vertük i Tályogból, mi építettük. —A kőműves fiából vezérigazgató lett. Egy ilyen pályának kell, hogy legyenek állomásai. Ön tart-e számon ilyeneket? — Eddig nemigen rangsoroltam így az életemet, de mint mindenkinek, nekem is voltak sorsfordulóim. Az első talán, hogy amikor a hatvani polgárit elvégeztem — bejáródiák voltam —, majd lakatostanonc lettem, egyszer azt mondta nekem az apám: Fiam. most már más a helyzet — megpróbálhatod ... És én akkor elmentem Pestre, a Puskás Tivadar népi kollégiumba. Sok újat tanultam, pedig még közeli volt a gyermekkorom, még emlékeztem pesti rokonaink látogatásaira, legtöbbjük a Beszkártnái dolgozott, a nagynéném és a férje tagjai voltak az illegális kommunista pártnak, és emlékeztem az apámmal folytatott vitáikra, és hogy apám az elsők egyikeként lépett be a pártba Lőrinciben. Én magam, másodéves koromban kollégiumi diáktitkar, majd a Vili. kerületi diákszövetség titkára és párttagjelölt lettem. — Ez volt tehát a sorsforduló? — Nem. Illetve: nem egészen. Az egy megrazkódtatas volt, egy nyári zápor. Úgy volt ugyanis, hogy a Szovjetunióban folytathatom a tanulmányaimat: felvettek az Oleg Kosevoj kollégiumba. Az itthoni felkészülés évében a diákbizottság egy szép napon úgy határozott, hogy. kirándulunk a Kékesre. Gyönyörű idő volt, de visszafelé záport kaptunk, egy perc alatt átázott rajtunk az ing. Tüdőgyulladást kaptam es beszűrődest, és mire véget ért a három hónapos orvosi kezelés, a csoportom már elutazott. Akkor úgy döntöttünk, hogy egy fél évet technikusként dolgozom, és egy év múlva, a következő csoporttal mehetek én is. .. — Újabb zivatar...? — Méghozzá nagyon nagy, megrázó: szerelem ... A jobbágyi üzemben, a Hatvani Tömegcikk Művekben lettem technológus. Ügy volt, hogy szeptembertől májusig maradok. De a feleségemet — akit akkor még nem is ismertem — a képző elvégzése után a sorsa Selypre vetette, és ebből találkozás lett. 1952- ben házasodtunk. És persze, maradtam. Pontosabban Egerbe, feleségem szüleinek házába költöztünk, és én áthelyezéssel a Finomszerel- vénygyár technológusa lettem. — Mikor került vezetői beosztásba? — Akkor, amikor kineveztek a galvanizáló üzem vezetőjének és az üzemi párt- vb tagja lettem. — És innen töretlen az út: nincs több „zivatar”...? — De igen: 1956. Itt is •nagy cirkusz volt. Engem leváltottak. ismét technológus lettem, de decemberben, tizenegyen már megalakítottuk a Dártot. — És aztán — kinevezték igazgatónak? — Nem. Hét évig meo-fö- osztályvezetö voltam, 1964- ben kerültem igazgatói beosztásba. 1968-tól pedig — miután a vállalat növekedése megengedte a többigazgatós rendszert — vezérigazgató lettem. — Tehát a csúcsra ért — fiatalon. Milyen érzés ilyen hosszú időn át, ilyen magasan? — Hogy is mondjam.... nagyon szép. és nagyon nehéz. Az nagyszerű dolog, hogy én a 26 éves munkaviszonyomból 25-öt itt töltöttem, ebben a gyárban. Nagyszerű, hogy az itt dolgozó 3400 emberből nagyon sokat ismerek, és' engem is sokan kezdettől ismernek. Az, hogy mi, együtt most már igazán nagy eredményeket tudunk elérni. Úgy gondolom, hogy ez nem lett volna lehetséges, ha mi itt nem a feladatra figyelünk, hanem a rangunkra. Ne vegye szerénykedés- nek, dicsekvésnek sem. de meg kell mondanom, hogy én tulajdonképpen sohasem a rangommal törődtem, hanem a rám- és ránkbízott feladatok megoldásával. — Egyszóval: a „fent”-lét titka — o munka? — Igen. Mindenekelőtt. — Sokan dolgoznak keményen, akikből nem lesz vezető ... — Természetesen. A jó vezetőnek a dolgozni tudás mellett még nagyon sok ..erénnyel” kell rendelkeznie. Mindenekelőtt alaposan kell ismémie az adott terület gazdálkodásával összefüggő kérdeseket^rendeJkcznie kell jó emberi — és vezetői — tulajdonságokkal, gyors helyzetfelismerésre, a következtetések és következmények felismerésére van szüksége, bátorságra, hogy tudjon dönteni, ha dönteni kell. Legyen olyan képessége, hogy hatást gyakoroljon az emberekre, tudja elfogadtatni önmagát és döntéseit. És legyen szerény, föltétien szerény. — Önben megvannak ezek a tulajdonságok? — Ügy érzem, igen. Én a demokratikus vezetés hive vagyok, de az utasításaim végrehajtását határozottan megkövetelem. Csak így lehet elérni, hogy — nem kérkedésként. de meg kell mondani — míg 1964-ben 270 millió volt az éves termelési értékünk, addig az idei célunk már egymillióid. És még ennél is fontosabb, hogy hosszú távra kialakult a termelési profilunk, egyes termékeinkre külkereskedelmi jogot kaptunk, 1976-ban pedig az utóbbi tíz év legkiválóbb eredményét értük el. — Ezek szerint ön szinte ideális vezető... — Egyedül senki sem érhetne el ilyen eredményeket. Én jó vezetőkkel dolgozom, akiknek 40 százaléka fiatal. Azt hiszem, hogy szerencsés együttes vagyunk. Nekem talán hibám, hogy nem tudok nyugton lenni, míg meg nem oldok egy kérdést. Már szememre is vetették, hogy türelmetlen vagyok. — Előfordul-e, hogy a főnök elkeseredik? — Igen: ha egy-egy szép terv nem úgy megy, mint ahogy szeretném. — És ha ön téved esetleg? — Megtörténhet. Egy vezetőnek fel kell készülnie arra. hogy naponta döntéseket hoz, amiknek kockázat- jéllege van. Ha egyik-másik nem helyes, képesnek kell lenni a korrekcióra. Mindehhez kiegyensúlyozott, jó családi légkör kell, és én olyan szerencsés vagyok, hogy ez nekem megvan. — Egyesek szerint az eredmény, az elismerés: gyakran kapcsolatok kérdésé. .. — A mi kapcsolatainkat én nagyon normálisnak tartom. Ezek föltétien korrektek, és csak a munkára’ vonatkoznak. Jó kapcsolataink csak azokkal alakultak ki, akik a munkát, nem pedig az egri pincéket tekintették elsődlegesnek. — Ismert és elismert eredményeik ellenére elképzelhetőnek tartja-e. hogy a vállalat irányítását másra bíznák és önt alacsonyabb munkakörbe helyeznék? — Számolni kell vele,' hogy ilyen is megtörténhet. Már gondolkoztam ezen. és megmondom őszintén, nem tartanám sérelmesnek, ha itt dolgozhatnék tovább. Úgy gondolom azonban, vagyok olyan tárgyilagos, hogy magam fogom kezdeményezni, ezt, ha úgy érzem, hogy elérkezett az ideje. — Végül még egy kérdést engedjen meg, és egyben köszönöm az őszinte válaszokat —. mit gondol, jelenlegi munkakörével, a vezér- igazgatói beosztással elérke- zett-e saját lehetőségeinek csúcspontjára, a zenitre? — Igen. Ennél magasabbat én nem tervezek, nem akarok magasabb beosztásba kerülni, ez engem kielégít, és úgy érzem, eredményeket is tudok elérni. És mert ez nekem nagy orom, elégedett vagyok, magasabb ..zenit” meg sem fordul a fejemben. B. Kun Tibor Amüsm d 1977. május 82., vasárnap
