Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-22 / 119. szám

í(WAAAAAíWSAAAAAAAAWVWWVAM/VVWA^AAAAAAAAVVW>iW/A^WA/ A HÉT CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ Nimeri szuddni elnök Franciaországba látogatott — Genscher nyugatnémet külügyminiszter zairei látoga­tásra indult. KEDD A baloldali pártok vezetői csúcstalálkozót tartottak Pá­rizsban — Mondale amerikai alclnök Madridban tárgyalt — Az izraeli választásokon vereséget szenvedett az eddig kormányzó munkapárt. SZERDA Gromiko és Vance megkezdte tanácskozását Genfben, a két külügyminiszterrel találkozott Waldheim, az ENSZ főtitkára — 33 ország, köztük Magyarország, képviselői aláírták Genfben a környezeti hadviselés tilalmáról szóló nemzetközi megállapodást. CSÜTÖRTÖK Befejeződött Moszkvában a KGST végrehajtó bizottságá­nak ülése — A NATO hadügyminiszterei a fegyverkezési hajsza folytatását határozták el — Mondale Becsben megkezdte alkudozását Vorster dél-afrikai kormányfővel. PÉNTEK Magyar felszólalás Bécsben a haderőcsökkentési tárgya­lásokon — Ceausescu befejezte lengyelországi látogatását. S20MBAT Mondale amerikai alelnök belgrádi tárgyalásai — Vors­ter Bécsben az európai országokban működő dél-afrikai nagykövetekkel tanácskozott — Koalíciós megbeszélések Izraelban — Szudánt—egyiptomi csúcstalálkozó. A hét 3 kérdése Rendkívül mozgalmas, a nemzetközi helyzet további alakulása szempontjából fon­tos eseményekkel gazdag hét áll mögöttünk, tulajdonkép­pen nem három, de tizenhá­rom kérdés is felvetődhetne a történtek után, viszont a nemzetközi közvélemény az események súlya szerint min­denekelőtt a szovjet—ameri­kai tárgyalásokra, az ame­rikai—dél-afrikai alkudozá­sokra és az izraeli válasz­tások utáni új belpolitikai helyzetre tekint érdeklődéssel, így ezek a témák szolgáltat­hatják számunkra is a hét kérdéseit. Mire terjedtek ki a genfi szovjet—amerikai külügy­miniszteri tárgyalások? Még korai lenne a Gromiko —Vance tárgyalások mérle­gét megvonni, hiszen a két külügyminiszter előbb otthon számol be a Genfben elhang­zottakról. Ezt követően min­den bizonnyal állásfoglalások hangzanak el mind Moszk­vában, mind pedig az ameri­kai fővárosban, s e nyilat­kozatokból, amelyek a genfi eredményeket, részeredmé­nyeket, vagy eredménytelen­ségeket magyarázzák, ké­sőbb teljesebb értékelést le­het majd adni. Már most érdemes alá­húzni: széles körre terjedtek ki a Szovjetunió és az USA külügyminisztereinek eszme­cseréi. Á fegyverkezés korlá­tozásának kérdéscsoportja ki­bővült: nemcsak a SALT- megállapodás feltételeiről, körülményeiről volt szó, ha­nem a nukleáris leszerelés egy olyan fontos eleméről, mint a mindennemű kísérle­ti atomrobbantások betiltásá­ról. A genfi megbeszélés té­makörének túlsó végén a kö­zel-keleti helyzet, megvitatása szerepelt. Milyen következmények­kel járhat az izraeli vá­lasztások kimenetele, a Likud-tömb győzelme? Amikor a múlt év végén kormányválság jelentkezett Izraelben, a közel-keleti szak­értők azt mondták, csak idő­húzásról van szó. A Rabin- kormány úgynevezett ügyve­zető kormányként a helyén maradt, de semmiképp sem volt felhatalmazása az arab államokkal való tárgyalásra. Már a kormányválság kezde­tén közölték, hogy az új vá­lasztásokat május 17-re tűz­ték ki. Izrael és mögötte az Egyesült Államok májusig időt nyert... Hiszen nyilván meg kellett várnia a világ­nak, míg olyan kormánya nem lesz Izraelnek, amely már bizonyos népi felhatal­mazásra hivatkozva ül tár­gyalóasztalhoz. Ha egyáltalán akar tárgyalni... A választások most bizo­nyos fokig váratlan ered­ményt hoztak: a kormányzó munkapárt vereséget szenve­dett, elvesztette első helyét a Knesszetben, a parlamentben, a jobboldali Likud-tömb vi­szont a legnagyobb párttá lé­pett elő és a kormányalakítás joga őket illeti! Érdekes, hogy Waldheim ENSZ-főtitkár már az izraeli választások eredményének ismeretében úgy nyilatko­zott: az idén kevésbé való­színű a genfi békekonferen­cia összehívása, ellenben egy fegyveres arab—izraeli konf­liktus lehetősége növekszik. Gromiko és Vance is megvi­tatta a közel-keleti helyzetet az izraeli választások után, s nem fölösleges az időzítés­re utalni: a május 17-i vá­lasztások után egy nappal ültek össze Genfben. Waldheim sö­téten látásával ellentétben Gromiko és Vance amellett foglalt állást, hogy még az idei őszön újra kellene kez­deni a közel-keleti békeér­tekezletet. Miért alkudozik az Egye­sült Államok a Dél-afrikai Köztársasággal? A hét második felében az USA nem kisebb személyisé­ge, mind Mondale alelnök ült le a bécsi Hofburg aszta­lához, hogy Vorster dél-af­rikai miniszterelnökkel alku­dozásokba bocsátkozzék az af­rikai kontinens déli csücské­nek politikai jövőjéről, arról, hogy a fekete őslakosság sor- ra-rendre több jogot élvez­hessen a Dél-afrikai Köztár­saság, továbbá Namibia és Rhodesia, azaz Zimbabwe éle­tének irányításában. Az amerikai aktivitás alig­hanem azzal magyarázható, hogy az USA-nak, de általá­ban az egész nyugati világ­nak érdekében áll Afrika dé­li részében a kivívott pozí­ciókat megőrizni. Gondoljunk csak arra, hogy Simonstown a világ legyik legnagyobb és legfontosabb haditengerészeti bázisa, ahonnan az Indiai­óceán és az Atlanti-óceán kö­zötti hajóforgalmat ellenőriz­ni lehet. Gondoljunk az óriási amerikai és nyugat­európai. tőkebefektetésekre, amelyek a dél-afrikai gyé­mánt- és aranybányákban éppúgy megtalálhatók, mint a helyi ipar más ágaiban, vagy az ültetvényeken. Gon­doljunk még arra is, hogy az afrikai földrészen az utóbbi években a haladás erői gya­rapodtak, számos országban — Angolától Etiópián át Mo- zambikig — fordulat történt az antiimperialista törekvé­sek érvényesítésére, ez pe­dig nyugtalanítja mind az Egyesült Államokat, mind szövetségeseit. Attól tarta­nak, hogy Pretoriában vagy Salisburyben az eddigi ma­kacs, fajgyűlölő politikát folytatják a Jan Smith-ek és a Vorsterek, akkor egyhamar kenyértörésre kerül a sor a fekete őslakosságnak a ke­vésbé engedékeny, kemé­nyebb képviselői kerekednek felül. A Mondale-küldetést egy­két szóban úgy lehet össze­foglalni : némi engedmény az őslakosságnak, a lényeg azon­ban. hogy Dél-Afrika meg­maradjon a nyugati világban. Pálfy József A majom cm fékei Előadó körutat tett Nyugat- Európában ,a világ legsikere­sebb szerzője". Az egyik köny­véből készült filmet nálunk is játszották, ez volt a címe: ,,A jövő emlékei''. Erich von Däni­ken müvei rekord példányszám­ban jelennek meg, eddig har­mincmillió kelt el belőlük. Úgy látszik azonban, személyes kap­csolatokat is kíván tartani ol­vasóival, híveivel. A majna- frankfurti — ez egyszer telje­sen indokolatlanul Népművelő Otthonnak nevezett —■ épület­ben minden bírálatot, hitetlen­kedést és gúnyt fölényesen fél­resöpörve, magabiztosan lépett a pódiumra. Hallgatóságát csak­nem letaglózva közölte: „Állí­tom hogy földünk — korai idő­szakában — többször is kapott látogatókat a világmindenség­ből. Ezek a lények megváltoz­tatták elődeink génjét cs így vált belőlünk ember. Különben még mindig a majmok között élnénk.” Ez a lényeg. Következett órá­kig tartó előadásban részlete­sen az. amit a szerző bizonyí­téknak szánt. Lám, a régi mon­dák. olyan tüzes szekérről be­szélnek, amely eltűnt az égben • a brazíliai kajapó indián ősi szo­kás szerint szalmából öltözte­tett férfit táncolnak körül, és ez az alak a megszólalásig hason­lít egy űrhajóshoz; vagy indokolható a csaknem megköt zelithetetlen magasságokban ta­lálható óriás sziklalapok léte, ha nem azzal, hogy nehány tíz­ezer évvel ezelőtt ürrepülöter- ként szolgáltak; hogyan fejtsük meg azoknak a sziklarajzoknak a jelentését, amelyek (némi fan­táziával) asztronautákra emlé­keztetnek? Mindez éppen elég ahhoz, hogy a hideg fejjel ott ülő kö­zönség mélyen meggyőződjék a szerző történeteinek — valószí­nűtlenségéről. Mégis, az iroda­lom és a jó könyvek híveit va­lósággal megrémítette Däniken sikere. Harmincmillió' ott, ahol néhány tízezres példányszám már kiemelkedő . eredménynek számit! igaz nem mindenki hi­szi cl a könyvben olvasottakat, sokan egyszerűen úgy tekintik, mint valami krimit. De a har­mincmilliós szám mégis csak elgondolkoztatta azokat, akik tudják, hogy akár szélhámos a Szerző; akár még szállott. : elme- léte sokakat megbolonditott. Az NSZK-ban egy. közvélemény- kutatás szerint a megkérdezet­lek négy százaléka hisz abban, hogy az űrből érkező zöld em­berkék előbb, vagy utóbb el- özönléssel fenyegetik a Földet. Most jut eszembe még vala­mi. Annak, aki túl sokat olvas­sd Däniken müveit, még ennél •is. megrenditööb gondolata tá­madhat: a zöld emberkék ismét beavatkoznak génjeink tehát az öröklődést szabályozó sejtek fej­lődésébe. és visszaküldenek *ben* minket a majmok közé. Lehetséges, hogy ez a folya* ' mat, a zöld ' emberkék titkos látogatásainak * következtében^ egyeseknél már. meg is kezdő­dött? Tatár Imre A labdarúgó NB I. 30. for* dulójának kora esti eredmé­nyei; Bp. Honvéd—MTK-VM 1—1, Csepel—Dunaújváros 6—0, Zalaegerszeg—Békés* csaba 3—1» Rába ETO—Sal­gótarján 3—2, Dorog—Diós­győr 4—1, SZEÓLAK—Vi­deoton 2—1, Vasas—Haladas 4—1, Tatabánya—Kaposvár 3—1. A magyar külpolitika a közös szocialista célokért A KÖZVÉLEMÉNY ÉR­DEKLŐDÉSE állandósult a nemzetközi események, a külpolitika iránt. Ez teljesen természetes, hiszen életbevá­gó dolgokról van szó, a hábo­rú veszélyének elhárításáról, az emberiség jövőjéről, a tár­sadalmi haladásról. Az állan­dósult érdeklődés érthetően kiterjed arra is, hogy a ma­gyar külpolitika mit tesz a nemzetközi viszonyok javítá­sáért, a Magyar Népköztár­saság hogyan vesz részt a vi­lágméretű harcban a béke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdításáért. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusának határozatai — a párt és a kormány külpolitikai felada­tairól — arról szólnak, hogy járjunk tovább a kipróbált úton: a szoros szövetség és együttműködés útján a Szov­jetunióval és a szocialista kö­zösség többi országával. Ez felel meg a legigazibb nem­zeti érdekeinknek, hiszen a varsói szerződés révén olyan szövetségi rendszerben talál­tunk helyet, amely megbíz­hatóan garantálja szocialista hazánk védelmét és hatéko­nyan szolgálja nemzetközi elkötelezettségünket. Együtt haladunk szövetségeseinkkel a közös szocialista célok felé. A szocialista országok kö­zössége egyre nagyobb ha­tást gyakorol a világ sorsá­nak alakulására. A növekvő hatás fontos tényezője, hogy a szocialista közösség or­szágai egyeztetett külpoliti­kát folytatnak, amelynek jól ismert fóruma a varsói szer­ződés. Nem tekinthető vélet­lennek, hogy a varsói szerző­dés politikai tanácskozó tes­tületé minden ülésszaka ki­emelkedő nemzetközi ese­ménynek számit és széles kö­rű érdeklődést kelt az egész világon. Legutóbb Bukarest­ben ülésezett a politikai ta­nácskozó testület. Az ülés­szak munkájáról nyilatkozat jelent meg, amely ismertet­te a tagországok közös érté­kelését a jelenlegi világhely­zetről, összefoglalta a közös célokat és a javaslatokat a nemzetközi helyzet javításá­ra. A varsói szerződés tagálla­mai joggal állapíthatták meg, hogy az utóbbi években érzé­kelhető előrehaladást sike­rült elérni a béke megszilár­dításában Európában és az egész világon. Előrehaladt a nyitott nemzetközi kérdések rendezésének folyamata és újabb lépéseket sikerült ten­ni a hidegháború maradvá­nyainak felszámolására, az enyhülési folyamat, előmozdí­tására. Mindez nem fedheti el, hogy a nemzetközi légkör javításáért küzdő erők mel­lett, ma még léteznek a ha­diiparban érdekelt, reakciós és szélsőséges körök is, ame­lyek újra és újra megjelen­nek mindenhol, ahol árthat­nak az enyhülés ügyének. E körök fokozni akarják a fegyverkezési versenyt, és megpróbálnak beavatkozni a szocialista országok belügyei- be, semmibe véve szuvere­nitásukat; támadást indítot­tak a Helsinkiben aláírt zá­róokmány ellen is. Céljuk nem kétséges: megállítani s ha lehet visszafordítani a nemzetközi helyzet kedvező alakulását, az enyhülés fo­lyamatát. Mivel ártanak a világ népei valóságos érde­keinek. teljesen érthető, hogy a varsói szerződés tagálla­mai bukaresti ülésükön visz- szaul ásították a visszahúzó törekvéseket és szembeállítot­ták azokkal az enyhülés to­vábbfejlesztésének széles kö­rű programját. A BUKARESTI ÉRTEKEZ­LET azt ajánlotta az euró­pai országoknak, hogy a hel­sinki eredményekre támasz­kodva lépjenek a nemzetkö­zi enyhülés magasabb és gyü­mölcsözőbb szakaszába. En­nek elfogadható útja az lehet, ha valamennyi ország meg­tartja az elfogadott nemzet­közi kötelezettségeket, a fegy­verkezési verseny korlátozá­sáról, Nyugat-Berlinről, az államok együttműködéséről a kölcsönös érdekek alapján, ha valamennyi ország kész megtartani a helsinki záró­okmányt, mint, oszthatatlan egészet. Annak, hogy a világ az enyhülés magasabb osztályá­ba léphessen, fontos feltéte­le a politikai enyhülés kiegé­szítése katonai enyhüléssel, mindenekelőtt a helsinki zá­róokmányt aláíró államok kö­rében. Köztudomású, hogy a világ katonai kiadásának mintegy négyötöde a záróok­mányt aláírt országokban ke­rül felhasználásra. A varsói szerződés tagállamai ennek megfelelően közérthető ja­vaslatokat fogalmaztak meg a bécsi fegyverzet- és haderő­csökkentési tárgyalások elő­mozdítására, a leszerelésre, a háborús veszély csökkentésé­re. A varsói szerződés politi­kai tanácskozó testületének bukaresti ülése hangsúlyozta, hogy kész a varsói szerződés feloszlatására a NATO-val egyidejűleg, és ennek első lépéseként elfogadhatónak tartaná a* katonai " szervezet likvidálását mindkét fél, szö­vetségében. Az -ülésszak ja­vasolta azt is, hogy ne nö­veljék a varsói szerződés és a NATO tagállamainak számát. Széles nemzetközi visszhan­got keltett és kedvező fogad­tatásra talált a népek köré­ben a varsói szerződés tag­államainak az a határozata is, amelyben egyezményt ajánlottak a helsinki záróok­mányt aláírt államoknak, hogy nem alkalmaznak első­ként atomfegyvert egymással szemben. A bukaresti tanácskozás ki­fejezésre juttatta a részt vevő államok nézetazonosságát a világhelyzet megítélésében és megerősítette a tagországok céljainak és érdekeinek kö­zösségét a békéért, a szo­cializmusért folytatott harc­ban. Közös fellépésük töké­letesítése céljából létrehozták a politikai tanácskozó testü­let intézményeiként a kül­ügyminiszterek bizottságát és az egyesített titkárságot. EZEK A JAVASLATOK szemléltetően szolgálják a népek életbevágó érdekeit és mindenki számára világos módon szélesítik az utat a jóirányú nemzetközi folyama­tok előtt. Joggal elvárható lett volna, hogy a kedvező nemzetközi fogadtatás kiter­jedjen a hivatalos tőkéskö­rök állásfoglalásaira is. Meg­fontoltabb és kedvezőbb vá­laszt kellett volna kapni a NATO szervezetétől is. Mint ismeretes, a NATO felettébb sietve elutasította a varsói szerződés javaslatait, mert a varsói szerződés úgymond „túlsúlyban van” a hagyo- mányos fegyverzetekben és a- NATO nem mondhat le atom­fölényéről. mint. „elrettentő erőről”:- Ez az érvelés az im­perializmus propagandamű­helyeiben ' szerkesztett - és összeállított; hamis statiszti­kákon alápul és nem-ad vá­laszt arra sem, mitől akarták „elrettenteni” á szocialista országokat, amelyek társa­dalmi rendjük lényegéből fa­kadóan .minden erőfeszítésü­ket a béke védelmére irá­nyítják. A tőkés országok hi­vatalos körei figyelmen kívül hagyják, hogy az enyhülés nemcsak a szocialista orszá­gok ügye, hanem valamennyi országnak — a tőkés orszá­goknak is — közös érdeke. A varsói szerződés tagál­lamai kifejezésre juttatták, hogy készek bármilyen más javaslatot megvizsgálni; a sa­játjukon kívül is, amely az enyhülés . folyamatának szol­gálatában állhat, amely fi­gyelembe veszi az' egyenlő biztonságot és a kölcsönös ér­dekeket. A magyar külpolitika azt tartja egyik fő feladatának, hogy lehetőségeihez és ere­jéhez mérten kivegye részét a kedvező nemzetközi folya­matok erősítéséből,, a varsói szerződés politikai tanácsko­zó testületének bukaresti ülé­sén egyeztetett külpolitikai feladatok megvalósításából. Tudjuk, hogy az enyhülési folyamat minden új lépcsöfo. káért meg kell harcolnunk. EZT A HARCOT VÁL­LALJUK, folytatjuk. Lehe­tőségeinket derűlátóan ítél­jük meg, mert meggyőződé­sünk, hogy élvezzük a haladó világ rokonszenvét, a béke­szerető emberek támogatását minden országban. Roska István Figyelem.! Jön! Jön! Figyelem! Apolló *77 víxlolrkusz Az APOLLÓ ’77 Vizicirkusz Igazgatósága Heves megyében csak Egerben a vásártéren 300 000 liter Az előadások időpontja,: meghívja a megye szocialista brigádjait családtagjaikkal víz a cirkusz porondján. PREMIER: együtt az 1977. V. 26-án 15.30 és 19.30 órakor tartandó JEGYELŐVÉTEL: 1977. május 26-án, 15.30, 19.30-kor. bemutató előadásaira 50 százalékos kedvezménnyel. a városközpontban reggel 8 órától 19 óráig. A további napokon két előadás; A jegyek átvehetők a cirkusz gazdasági irodájában. Európa legnagyobb utazó cirkuszvárosa 3500 személyes óriás­délután fel 4-kor este fél 8 órakor, 1977. május 25-én 12 órától. sátor, 150 fő személyzet. csak 4 napig!

Next

/
Thumbnails
Contents