Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-21 / 118. szám
Milyen tavaszunk volt? A három műszak a magyar gazdaságban egyre kevésbé divat. Évek óta mind több vállalat tér át két, vagy egy műszakra, mondván: nincs ember, aki vállalná a két, vagy három műszakos munkarendet. Így aztán, például ^ az állami iparban, az átlagos műszakszám — az úgynevezett műszakegyüttható — 1958-ban mindössze 1,38 volt, s azóta is csak hattized százalékkal sikerült feljebb tornáztatni. A fizikai dolgozók munkaidejüknek mindössze 20 százalékát töltik a második és alig nyolc százalékát a harmadik műszakban. Vagyis: az iparvállalatok termelő kapacitását — a gépeket, a berendezéseket, közöttük gyakran a méregdrága, a nagy teljesítményű importgépeket — folyamatos munka helyett alig .másfél műszakban, napi 24 óra helyett alig 12 órán. át használják, s gondolom, felesleges külön is magyarázni, hogy mit jelent ez a munka termelékenysége, gazdaságossága szempontjából. A számítás pontos volt Az kétségtelen, hogy a váltott műszakban végzett munka zavarja az ember biológiai és társadalmi életét. Bizonyítható, hogy egyes betegségek gyakoribbak azoknál, akik több műszakban dolgoznak, a családi életvitel zavarairól nem is beszélve. És még egy — sokak szerint a legdöntőbb — ellenérv: a több műszak, a folyamatos munkarend nem kifizetődő. Sems az egyénnek — a viszonylag alacsony műszak- | póflék miatt —, sem a vállalatiak, amely a jelek szerint inkább elviseli a termelőeszközök gazdaságtalan kihasználását, mint a több műszak következtében megnövekedett bérköltséget. Korábban már szakemberek kiszámították, hogy például a jelenlegi éjszakai pótlékot legalább 20 százalékkal Egy újdonság, amely forradalmasíthatja az építőipar munkáját. Lehet, elhamarkodott ez a vélemény, túl sokat vár a kívülálló szemlélő, ezt majd az idő dönti el. Annyi mindenesetre tény, hogy a sokszoros kiváló Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, amely meghonosította a PEVA-féle öntött technikát gyártja és szerte az országba szállítja a gipszpanel-válaszfalakat, most ismét egy sokat ígérő újdonsággal jelentkezett: a műanyag ablakok gyártásával. Pár napja kezdték meg a kísérleti termelést a még be sem fejezett új üzemépületben. tervek szerint június elejétől kezdődik meg a folyamatos munka. Első hallásra persze az aggályoskodás is ugyanolyan jogos, mint a lelkesedés. Meg- ,éri-e az új technika, amikor úgyis emelkednek a lakásárak, nem túlzás-e ezzel a kétségtelenül drágább anyaggal tovább növelni a költségeket? Külföldön sem egyforma Az alapanyagot, a kemény pvc-t a Borsodi Vegyikombinát adja, a kombináttal közös a beruházás is. Hosszú vizsgálódás előzte meg a tavaly hozott döntést, hogy melyik módszert vegyék meg a külföldi, nyugati cégek ajánlatai közül: hoztak be olasz, osztrák, NSZK-beli műanyag kellene emelni ahhoz, hogy az embereket ösztönözze a harmadik műszak vállalására. Nos, úgy látszik, a számítás pontos volt. Ugyanis a kormány legutóbbi ülésén elfogadott tervezet szerint a harmadik műszak eddigi átlag 22 százalékos pótlékát — 1977. július 1-től — a törzsbér 40 százalékára, a második műszak eddigi három százalékos pótlékát a törzsbér 20 százalékára emelik. A folyamatos munkarendben dolgozók emellé még további 10 százalék pótlékot kapnak, az eddigi két százalék helyett. Az intézkedés az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban kereken 700 ezer embert érint, közülük 450 ezren két. 250 ezren pedig három műszakban dolgoznak. A kormány arról is intézkedett, hogy a műszakpótlék emelésének anyagi fedezetét részben központi pénzügyi alapokból, részben pedig a vállalatok saját pénzeszközeiből kell biztosítani. A pénz nem minden A sokszor és sokak által emlegetett fontos feltétel — már mint a kellő anyagi ösztönzés — megteremtődött. De naivitás lenne feltételezni, hogy ezzel majd automatikusan megoldódik a több műszakos munkarend általános elterjesztése. Az ezzel kapcsolatos probléma végül is egyetlen dilemmában összegezhető: kevesebb gép és több műszak, vagy fordítva, több gép és kevesebb műszak? Mert sokan ebben látják az alapvető gondot, mondván: a magyar ipar állóeszközállományának átlagos „életkora” eleve illúzó- rikussá teszi a második, vagy a harmadik műszak általános bevezetését. Sok az elavult, az öreg, a korszerűtlen gép. ezek folyamatos munkarendben való működtetése többe kerülne, mint ablakokat, próbálták ütésállóságukat, rugalmasságukat. Elég sok minőségi eltérést tapasztaltak, nem mindegyik volt kifogástalan. Végül a nyugatnémet Kömmerling- cégnél maradtak, az ő licen- cüket vásárolták meg a műanyag ablakok gyártásához. A gépeket, üzemi berendezéseket is ez a cég szállította, s a kísérleti gyártáshoz innen kapta a vállalat a különböző formájú műanyag rudakat is, amelyekből az ablakok készülnek. Szeptembertől már a Borsodi Vegyikombináttól kapják ezeket a rudakat a tanácsi építők. Egyelőre egy műszakban dolgozik majd az üzem, s ez évi 15 ezer ablak gyártására alkalmas kapacitást jelent. A Kömmerling-cég gyáraiban az építőktől öten három hétig dolgoztak; vasipari szakemberek és asztalosok. Ök lesznek majd, akik itthon átadják a tapasztalatokat a többieknek. Elsősorban asztalosok kerülnek az üzembe — hagyományosan —, persze nekik is egy sor új ismeretet kell elsajátítaniuk majd, hiszen lényeges a különbség: ezek az asztalosok már nem fával dolgoznak. Sokféle alkalmazás Szabó Sándor, az üzem fiatal vezetője, korábban a vállalat műszaki fejlesztői között dolgozott. Ö is részt vett a külföldi tapasztalatcserén, amennyi haszonhoz juthatnánk ily módon. Ezzel kapcsolatban csak annyit: a kevesebb gépet, a viszonylag szűkös állóeszközállományt is kihasználhatnánk gazdaságosabban. Egyenlőre ugyanis távol vagyunk attól, hogy a fejlettebb ipari államok példáját követhetnénk, vagyis, hogy a munka tökéletes megszervezésével pótolhatnánk a második, vagy a harmadik műszak teljesítményeit. Az üzem- és munkaszervezés, minden idevágó határozat ellenére gyermekcipőben topog, a teljesítménykövetelmények alacsonyak, a termelékenység intenzív módon történő emelésének lehetőségei felett a vállalatok többnyire nagyvonalúan elsiklanak. Ilyen körülmények között különösen nagy luxus lemondani arról a tartalékról, ami a több műszakos munkában rejlik. Kikényszeríti a jobb munkát És még valami: a műszak- pótlék felemelése olyan jelentős mértékű, hogy a dolgozók jó része számára ezentúl lényegesen rokonszenvesebb lesz a második, vagy a harmadik műszak. Ám a termelőmunkához nemcsak emberek kellenek. Szükség van anyagra, energiára, karbantartásra, az egész munkarend megszervezésére, a fegyelmezett belső kooperációra, tehát a termelés pontos, rendes kiszolgálására. Szó szerint értendő: éjjel és nappal. Vagyis szükség van mindarra, ami sok helyen, ma még nappal is csak döcögve megy. Nos, ezért sem rossz dolog a műszakpótlék felemelése, a több műszakos munka erőteljes anyagi ösztönzése. Áttételesen kikényszerítheti az egész vállalati tevékenység kritikus felülvizsgálását, jobb megszervezését. (V. Cs.) ott volt a különböző típusok kipróbálásánál. Vele is a műanyag árát kezdtük számolgatni. — Az NSZK-ban, ahol jártunk, majdnem húsz éve, 1959-ben kezdték el ennek a gyártását — mondta. — Ahogy elmondták, kezdetben ott is drágább volt, mint a fa, ma viszont már az számít luxusnak, ha valaki fából akar készíttetni ablakot. Nálunk ugyanez a helyzet: a műanyag ablakok ára a fánál drágább, viszont olcsóbb, mint a már használatos alumínium ablakoké. Hogy mennyivel drágább, az is viszonylagos. Egy hagyományos ablakot legalább háromévenként újra kell festeni. A műanyag ablakot festem egyáltalán nem kell, ez önmagában igen nagy anyag- és munkaerő-megtakarítás. A fenyőfa általában még a garanciális időn belül vetemedik, összeszárad. Igen sok munkába, többletkiadásba kerül ezek kijavítása. Ilyesmiről szó sincs a műanyagnál. Külön gumitömítés biztosítja a tökéletes zárást, kiszámították, hogy ez figyelemre méltó hőenergia-megtakarítással jár. Ezt a gumitömítést egyébként, ami 5—6 évi használat után mehet tönkre, könnyedén kicserélheti újra maga a tulajdonos. Osztrák eljárást veszünk meg ragasztott, hőszigetelő üveg készítésére, s ezt építjük majd be. Szintén sokkal korszerűbb, mint az eddig alkalmazott hazai eljárások. Ezt a kérdést tettük fel a négy járási hivatal (Heves, Füzesabony, Eger és Gyöngyös) mezőgazdasági csoportvezetőinek, valamint a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán. A hevesi járásból azt jelentették, hogy a járás kilenc termelőszövetkezetében kihasználták a kedvező időjárást. Néhány nap múlva befejeződik a kukorica vetése, így most már több mint ötezer hektáron várják e fontos növény kelését. Egyedül a tiszanánai Petőfi és a kiskörei Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben akadozik a munka, lévén ezek a járás legmélyebben fekvő területei, ahol még ma is igen magas a talajvíz — tájékoztatott Zbiskó Vilmos Hevesről, Csaknem ezer hektáron végeztek a cukorrépa vetésével is, sőt a legtöbb helyen már az első levelek is kibújtak a földből. Gyorsította a zöldségtermesztők munkáját, hogy a csányi és a hevesi állami gazdaság, valamint az Egri Csillagok Termelő- szövetkezet több millió palántát nevelt és adott át a gazdaságoknak. A járásban a tervezett terület több mint 60 százalékán már kipalán- tázták a paradicsomot, paprikát, sok helyütt földben a dohány is. Ezeken a vidékeken ugyancsak esett jelentősebb csapadék, ami a tavaszi vetések mellett táplálta a több ezer hektáron fejlődő gabonát is. A füzesabonyi járásból érkezett jelentések szerint a tavaszi munkáknak már majd 90 százalékát elvégezték a gazdaságok. Igaz, borsóból és tavaszi árpából a vetéstervet nem tudták teljesíteni, mivel a felázott, vizes talajon hetekig nem dolgozhattak a gépek. Köz- ben e növények vetési ideje lejárt. Ily módon a borsónak csak 67, az árpának pedig 82 százaléka van a földben. Helyükre rövid tenyészidejű kukorica és napraforgó kerül majd. A takarmánynövények közül a zabvetés 90 százalékát, a lucernatelepítésnek pedig több mint 80 százalékát tudSzerencsés lakók A vállalat elsősorban saját épületein használja majd ezeket az ablakokat. Különösen alkalmasak lesznek mezőgazdasági és vegyipari üzemépületeken, ott, ahol egyébként is hamarabb elhasználódnak a hagyományos anyagok. Lakást már csak ilyen ablakokkal építenek. Ami a saját fel- használáson kívül marad, azt árusítják más vállalatoknak. A tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a Borsodi Vegyikombinát pavilonjában gyártás közben ismerkedhetnek meg az érdeklődők a műanyag ablakokkal: automata gépek szabják, hegesz- tik a műanyagot. A vásár is mutatója lesz majd a sikernek, eldöntheti, hogy nagyobb mennyiségben is szükség van-e az új termékre. Hiszen két-három műszakban akár 45 ezret is tudnának gyártani évente, a legváltozatosabb méretekben. Kísérletképpen eddig már egy egri sportpálya öltözőre ilyen ablakokat építettek, s természetesen műanyagból vannak áz új üzem ablakai is. Az idén az egri Faiskola úti és Pozsonyi úti új lakásokra szintén kísérletképpen szerelnek be műanyag ablakokat, — még a hagyományos áron. E lakások szerencsés birtokosai lesznek az elsők, akik élvezhetik az új, korszerűbb technika előnyeit. Hekeli Sándor gazdaságok. Az esetleges kiesést kora ősszel kívánják mindenütt pótolni. A burgonya és a cukorrépa már kikelt. A kapásnövények közül a majd hat és fél ezer hektárt kitevő kukorica már mindenütt a földben várta a májusi esőt. Igaz ugyan, hogy a silókukoricának még csak egyharmada került elvetésre. de mivel ezt zölden takarítják be. a szövetkezetek nem nyugtalankodnak a csapadékos idő miatt. Már csak azért sem, mert közben több mint 700 hektár elpalántázott zöldségfélének igen kellett a lehullott 30— 60 milliméter eső. Az egri járásból a mezőgazdasági osztály vezetője, Boross Benedek a következőket mondta el: — Mivel ezen a vidéken később melegedtek fel a talajok, a jó idő okozta előnyt nem lehetett igazán kihasználni. Szerencsére a gazdaságok tanultak az elmúlt évből, így már az őszi munkák alapos, lelkiismeretes elvégzésével megalapozták az idei tervek teljesítését. Meg is látszik a gabonaféléken. Az ez évi lemaradást viszont már jó szervezéssel kellett behozni. Hogy sikerült, azt igazolja: a tavaszi munkákból már csak a lucerna első kaszálását végzik és a vetőgépekre őszig már nem lesz szükség. Az áprilisi sok eső miatt mintegy 700 hektárt borított el a belvíz és a területnek csaknem a fele még mindig nagyon nedves. Ezért is kényszerültek még olyan termelőszövetkezetek is helikopteres műtrágyázásra. amelyek nem tervezték. A ' fagy ellen már nehezebb volt védekezni. A barackosokban jelentősebb a kár, de úgy tűnik, megfáztak a cseresznyések, meggyesek is. Az alma, körte már jobban bírta a hideget. A tavaszi vetések közül először 1674 hektáron az árpával végeztek, de több mint háromszáz hektáron földben a zab, 200 hektáron a burgonya, s aminek a legjobban örülünk, csaknem háromezer hektáron a kukorica is. A gazdaságok kertészeteiben azonban nem áll a munka. Még mindenütt folynak a palántázások, sőt Pétervásárán már az öntözést is megkezdték. A lucernakaszálás, mint mondtam, még tart, de az akadozó alkatrészellátás néha nehéz helyzetbe hozza a szövetkezeteket. A takarmányfelszedő gépekhez például egyszerű csavarokat nem lehet kapni, s emiatt több ezer forintos veszteségek érik a tsz-eket —mondta az osztályvezető. A gyöngyösi járásból Tatai Imre osztályvezető kérésünkre a következőket közölte telexen: A csapadékos időjárás és a késői fagyok talán ezt a vidéket sújtották leginkább. Különösen nagy gomdokkkal kellett szembenéznie a visz- neki Béke, a nagyfügedi Dózsa és a vámosgyörki Barátság Egyesült Termelőszövetkezetnek. A járásban több mint 860 hektár őszi búza helyén csak fekete folt maradt, s a kár meghaladja a tízmillió forintot. „Alapos munkát” végzett a fagy is. Emiatt 40 hektár szőlő, 56 hektár kajszibarack, 90 hektár lucerna és 40 ezer palánta terméséről kell lemondania a gazdaságoknak. A belvíz- és fagykárok együttes összege 17 millió forint. Áprilisban amint megjött a jó idő. ismét elindultak a talajelőkészítő és vetőgépek. Ezt csak úgy tudták megoldani a szövetkezetek, hogy több helyen felcserélték a különböző táblákat, s így a hónap közepére a vetések 85 százalékát el tudták végezni. Itt is a legnagyobb területet a kukorica foglalja el, majd nyolcezer hektárt. Ezzel a hat legfontosabb gazdasági növény — • burgonya, zab, cukorrépa, lucerna, kukorica és a borsó — már a földben van. Az idén a közös gazdaságok másfél ezer hektáron termelnek majd zöldséget. s várhatóan a járások közül elsőként fejezik be a kipalántázást. Több termelőszövetkezetben és állami gazdaságban indultak meg a múlt évben az öntözőberendezések — így Gyöngyösön, Horton, Csányban és Nagy- rédén. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán Cseh József szakfelügyelő így jellemezte az idei tavaszt : — Furcsa kifejezéseket tanultunk meg az idén: márciusi nyár, áprilisi tél. Március első napjaiban ugyanis a hőmérséklet 26—29 fok fölé emelkedett. Megindult a növények vegetációja, a búza és egyéb őszi vetések igazán szépen fejlődtek. A gazdaságok mindenütt mintegy kéthetes előnnyel kezdhették a 77-es évet, vetették az árpát, borsót, cukorrépát. A hónap utolsó napjaiban azután szinte napok alatt rohant le mindent a tél. Hó esett, éjszakánként nemegyszer mínusz 4, mínusz 6 fokos hideget mértek. Utána heteken át esett az eső. Ezen a tavaszon épp kétszer annyi csapadék hullott, mint az ötvenéves átlag. A szerzett előnyből tetemes hátrány lett. Néhány tavaszi vetés annyira elmaradt, hogy azt már később sem lehetett pótolni. A borsóból például a tervezettnek alig több mint 90 százaléka, az árpának 98 százaléka került földbe. Amint ismét jobbra fordult az idő, a gazdaságok minden emberüket munkába állították, éjjel-nappal mentek a vetőgépek. Ezen a tavaszon döntő szerepet kapott a repülőgépes növényvédelem és műtrágyázás, hiszen szántóföldi gépekkel még sokáig nem lehetett a földekre menni. Az RNA repülőgépei, helikopterei minden percet kihasználtak, pontosan kidolgozott ütemterv szerint mentek gazdaságról gazdaságra, ahol már előre elkészítve várta őket a műtrágya és növényvédő szer. Szerencsére a tsz-ekben most már mindenütt megvannak azok a nagy teljesítményű gépek is, amik ha kell. napok alatt elvégez-, nek minden munkát. A tavalyi év tanulságai alapján mindenütt alaposan megszervezték a tavaszi munkákat. így a nyoic legfontosabb növény 62 ezer hektáron már a földben várja a májusi esőt. Igaz, a silókukoricának még csak egyharmada, a zöldség és a dohánypalántáknak 70 százaléka került a földbe, de ezzel még nem késtek el a gazdaságok. Négyezer hektáron még ma is magas a talajvíz. Ami a szőlőt illeti, a termelők kiemelkedő munkát végeztek, a metszés, mint a legnehezebb idénymunka, még egy évben sem volt olyan szervezett, mint az idén. Köszönhető ez a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságnak és a borkombinátnak, melyek az országban elsőként tervezték meg az egész megyét átfogó szőlészeti szaktanácsadást. Időben elkészültek a talajvizsgálatok, egyéb mérések, kész a műtrágyázás, sőt a héten már az első permetezést is befejezik a helikopterek. A fagytól legjobban a gyümölcsösök szenvedtek. A kajszibarackot éppen virágzásában érte a hideg és a termés 25—30 százalékát sajnos, el is vitte. Volt olyan szövetkezet is — Bátor, Noszvaj — ahol a barackosban 100 százalékos a kár. Megcsípte a fagy a cseresznyéseket, őszibarackosokat is. Szerencsére a megye fő gyümölcse, az alma, még piros bimbós állapotban volt, így számottevő kárról nem érkezett jelentés. Cziráki Péter JImmMO 1977. május 21., szombat ják maguk mögött a közös Sokat ígérő újdonság az építőiparban Nem fával dolgozik az asztalos A Minisztertanács megtárgyalta Több műszak: — több pénz
