Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-19 / 116. szám
i Most már optimisták, de nem így volt három héttel ezelőtt. Amikor hosszú, kényszerű várakozás után mégis kisütött a nap, a pélyiekben rögtön felcsillant a remény, hogy lesz folytatás, még lehet eredmény... A Tiszamente Termelőszövetkezet két község: Tarnaszentmiklós, valamint Pély határát foglalja magába és 8400 hektáron gazdálkodik. Az idén 33 mázsás búzatermést irányoztak glő hektáranként. Ősszel időben, még az esőzések előtt földbe került a gabona, aztán a telet is jól átvészelte a búza, és akkor jött, amire nem számítottak ... Szabó Ágoston, a termelő- szövetkezet elnöke: — Pély és Tarnaszentmik- lós földjei. Heves megye legdélibb csücskében helyezkednek el. Itt a legtöbb a szikes, a mély fekvésű terület. A földművelésre emiatt sokkal több pénzt, műtrágyát és vetőmagot használunk fel, mint más szövetkezetek. Nagyobb a gépkopás is, több alkatrészre van szükségünk. Ennek ellenére tavaly minden idők legjobb gabona- termését takarítottuk be: 37 mázsát hektáranként. Az idei tavasz azonban rosszul indult. Február 20-tól március 15-ig szinte egyfolytában esett az eső és csaknem 400 milliémétert mértünk, ami lényegesen meghaladta az átlagot. A földjeink teljesen telítődtek vízzel, és a csatornák sem tudták magukba fogadni a bőséges csapadékot, kiöntötték. Egyik napiól a másikra víz borította a határt... A Mátravidéki Fémművek az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A kö' zelgő jubileum alkalmából három 25 éves törzsgárdista dolgozót mutatunk be a si- roki gyárból. Pély, a belvíz után A 8400 hektár terület 60 százalékán a víz foltokban, több száz hektáron pedig összefüggő lepelként húzódott. — Elkeserítő látvány volt — mondja a nehéz napokat idézve Pálos Loránd főmezőgazdász. — Pélyen különösen az akolháti rész. Tarnaszent- miklóson pedig a Réti-dülő szinte megközelíthetetlen volt. Amikor kijöttek az Állami Biztosító kárbecslői, maguk is meglepődtek. Lánctalpas traktorral indultunk határszemlére, de a gép a nagy sárban elakadt... Becslések szerint legalább 10—11 millió forint kárt okozott a belvíz a gazdaságnak. — A hivatalos felmérések szerint — folytatja a főmezőgazdász —. a 2100 hektár őszi búzából 400 hektár teljesen kipusztult. További 200 hektár búzát pedig foltokban pusztított el a víz. Erre már nem számíthatunk, ez termést már nem ad. Persze nemcsak ennyi a kár, mert az őszi árpa, a takarmány- keverék, a lucerna, a vöröshere jelentős része is tönkrement. A lucernát például teljesen ki kell szántanunk. — Tudnak már dolgozni? — Ahogy kisütött a nap, a víz kezdett levonulni a földekről. Perszé. ezt nem vártuk meg. Január végétől március végéig ugyanis 25— 30 gyalogmunkás állandóan dolgozott a belvízelvezetésen, és a megrongálódott dülőutak javításában. Több százezer forint munkabért ki is fizettünk ezekért, de sajnos nem túl nagy sikerrel. Pedig az emberek igazán dolgoztak, nem kímélték erejüket, de a nagy víztömeggel mégsem bírtak. Három hete azután, hogy szárazabb lett az idő, sokat apadt a víz és elkezdhettük a munkát. Bár vannak olyan részei a határnak, ahová még mo6t sem tudunk rámenni gépekkel... Kalmár János elnökhelyettes: — Szövetkezetünk vezetősége felmérve a nehézségeket, rendkívüli intézkedéseket tett a belvízkárok pótlására. Elhatároztuk, hogy azokon a részeken, ahol elpusztult az őszi gabona és a takarmány, a területeket újra hasznosítjuk. Persze ott már nem búzát vetünk, hanem olyan növényeket, melyek jövedelmezők, és jó piacuk van. — Milyenek mellett döntöttek? — Négyszáz hektáron kölest, 600 hektáron pedig fénymagot termelünk. Mindkettő fontos exportcikk, tehát jól értékesíthetők. Ezenkívül vásárolunk háromezer bárányt, amelyeket itt, a szövetkezetben hizlalunk meg. Az értékesítésükre már szerződést is kötöttünk a gyap- júforgalmi vállalattal, amely az állatokat Olaszországba, Franciaországba, valamint a közel-keleti államokba exportálja majd. — A tagok, a szocialista brigádok valamennyien megértették a rendkívüli helyzetet, hogy fokozott szervezettségre, nagy akaraterőre van szükség a további eredményekhez — sorolja Szabó Ágoston elnök. — A traktorosokkal, a vetőmunkásokkal, a növényvédőkkel sorban elbeszélgettünk, akik különösebb felhívás nélkül vállalták a két, sőt a nyújtott műszakot is. Csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk róluk. Elhatározták, hogy éjszaka is dolgoznak, mert sürget az idő. A vetéseket máris megkezdtük és teljes erővel mindent megteszünk, hogy az egyhónapos hátrányt behozzuk. — Hol tartanak most? — A vártnál jobban haladunk. Ha az időjárás engedi és nem lesz újabb nagy esőzés, a napraforgó, a fénymag, a köles és a kukorica vetését május 20-ig befejezzük. Már hozzáláttunk a silózáshoz is, Pély és Tarna- szentmiklós ellátására pedig 15 hektáron termelünk paprikát, paradicsomot, dinnyét és tököt. — A kora tavaszi hetekben három nagy teljesítményű gépet vásároltunk, két szovjet K—700-as és egy Rába Steiger traktort, a hozzá tartozó munkagépekkel. Ezek nélkül el se tudnánk képzelni most a munkát, a rohanó tempót, így is nagy küzdelmet folytatunk az átázott földekkel ... Mentusz Károly Török József esztergályos, a kísérleti üzem dolgozója, már hatszoros kiváló dolgozó és a Munka Érdemrend ezüst fokozatának tulajdonosa (Fotó Perl Márton) Megnőtt az érdeklődés a mezőgazdasági gépek iránt Megnőtt az érdeklődés a mezőgazdasági gépek, traktorok, kombájnok iránt, — erről tanúskodik az AGRO- TRÖSZT összesítése, amely szerint május elejéig különféle traktorokból több mint 2300-at adtak el, 370-nel többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. A legtöbb traktort a szovjet MTZ 80-as típusból értékesítették, több mint ezer talált gazdára. Növekszik a kombájnértékesítés, ez jelzi, hogy a gazdaságok már megkezdték az aratási előkészületeket. Az SZK 5-ös, az SZK 6-os ara ő- cséplő gépek kedvező vásárlási feltételek mellett szerezhetők be, a kedvezményekkel élnek a mezőgazdasági üzemek, május elejéig 318 SZK 5-öst és csaknem száz nagyobb teljesítményű SZK 6- os kombájnt vittek el a telepekről. Emellett még a 136. E 512-es kombájn is vevőre talált. Nagy Lajosné gépmunkás, a Iáncüzemben minőségi ellenőr, és az üzemi pártbizottság vb'tagja, kiváló dolgozó. Jubileum Búrom Károly géplakatos, a tubusgyártó gépsor automaii" kaján dolgozik. A pártcsoportok munkája A PARTALAPSZERVEZETEK háromnegyedében (a párttagság majd 90 százalékát tömörítve) működnek a pártcsoportok. Általában az azonos munkahelyen dolgozó párttagokból állnak, létszámuk átlagosan 10 fő, lakóterületen ennél több. A pártcsoportok — a párt legkisebb szervezeti egységei — a párt fejlődésének minden időszakban jól beváltak. Leginkább képesek a változó körülményekhez alkalmazkodni, a kommunisták munkáját összefogni, szervezni. Az utóbbi években szervezeti munkájuk, szerepük jelentősen erősödött, az alapszervezeti feladatok számottevő része rajtuk keresztól valósul meg. Fontos szerepet töltenek be a határozatok helyi érvényesítésében, a nevelő és meggyőző munkában. Az MSZMP KB titkársága még 1975. november 25-én — a pártcsoportok munkáját elismerve — hangsúlyosan jelölt meg feladatokat: fejlesszék politizáló tevékenységüket, alakítsák ki a párt politikájának megfelelő helyi tennivalókat, következetesen harcoljanak a végrehajtást akadályozó nézetekkel és jelenségekkel szemben. Rendezvényeik, a kötetlen eszmecserék az eddigieknél céltudatosabban szolgálják a párttagság eszmei, politikai és szervezeti egységét, a kommunista közösség erősödését.' Körültekintőbben foglalkozzanak a párttagok személyes ügyeivel, gondjainak, problémáinak megoldásával. A fenti tennivalók kiemelését a tagkönyvcsere — a párttagokkal folytatott beszélgetések — tapasztalatai is indokolják. A többség igényelte, hogy a pártalapszer- vezét vezetősége a pártmeg- bizatásokra. a párttagok napi murfkájának szervezésére több figyelmet fordítson. Szükségesnek tartotta, hogy a pártmegbizatások egyre inkább a határozatok végrehajtását szolgálják, segítsék. Persze, nem csupán a párttagság természetes igénye, cselekvőkészsége indokolja, hogy hatékonyabban szervezzük meg a határozatok végrehajtását, hanem a soron levő egyre bonyolultabb politikai, termelési feladatok is. Ugyanakkor, a párt szervezeti szabályzatának teszünk eleget, ha a párttagság cselekvő részvételét a soron levő napi feladatok végrehajtásának szolgálatába állítjuk. A pártcsoportok egyre jobban együttműködnek a KISZ- és szakszervezeti csoportokkal. A munkahelyi kollektívák politikai hangulatát, arculatát együttesen alakítják, befolyásolják. Lendítői a szocialista brigádmozgalomnak. Munkájuk eredménye, hogy a munkahelyi kollektívák egyre jobban ismerik a termelési feladatokat, az országban, a tágabb világban zajló események politikai ösz- szefüggéseit. A PARTCSOPORTOK MUNKÁJÁBAN a politizáló, mozgósító munka erősítése indokolt követelmény. Ennek természetes előfeltétele a sokoldalú politikai ismeret, az öntevékenység. A párt- alapszervezetek vezetőségei sokat tettek és tesznek azért, hogy a pártcsoportok nevelőmunkája eredményesebb legyen. A pártcsoportbizalmi- ak képzésére — továbbképzésére, helyes kiválasztására több figyelmet fordítanak. Egyre inkább bekapcsolják őket a pártalapszervezet politikai áramkörébe. Teszik ezt azért, mert a tagkönyvcsere során tanulságos tapasztalatok birtokába kerültek. A legtöbb pártalapszervezet vezetőségében megvan az a felismerés. hogy csak közösen, ösz- szefogással. példamutató munkával képesek a termelési feladatainkat eredményesen végrehajtani. Ez pedig napjaink legfőbb politikai feladata. A Központi Bizottság 1976. december 1-i határozatát a gazdasági építőmunka 1977. évi feladatairól a pártalap- szervezetek széleskörűen feldolgozták. Az irányító pártszervek figyelme a tervek végrehajtására, az alapszervezetek munkájának segítésére irányul. Mégis viszonylag kevés a tervek, a termelés napi feladatainak végrehajtására irányuló konkrét pártmegbizatás. Nem könnyű feladat persze a pártalapszervezet politikai, szervező munkáját a gazdasági feladatok szolgálatába állítani. Azonban végső soron nincs egyébről szó, mint felhasználni a dolgozók aktivitását, közvetíteni a javaslatokat, segíteni megvalósításukat — megfelelni a bizalomnak. Mire gondolunk konkrétan? Az üzemi demokrácia fórumain, brigádértekezleten felmerült gondok, problémák megoldására, figyelemmel kísérésére, a pártvezetőség tájékoztatására. A vezetés intézkedéseinek ismertetésére az érintettekkel, az intézkedések céljainak, értelmének magyarázatára- A szocialista brigádmozgalom célkitűzéseinek megvalósításában való közreműködésre. Ami pedig a tényleges gazdasági munkát illeti: a technológiai folyamatok betartására, a tapasztalt hiányosságok felvetésére, ezek kijavításához adható segítség- nyújtásra. A munka jobb megszervezésével, takarékossággal összefüggő javaslatok — igények feltárására, a megvalósításban a példamutató kezdeményezésre. Az egyes emberi gyengeségek, fegyelemsértések megszüntetésének elősegítésére élő szóval — példamutatással. Vagyis a kollektívát foglalkoztató kérdések feltárására, azok megválaszolására. AZ EMLÍTETT PÉLDÁK napi feladatként adódnak. Feltételezik tehát a mindenkori készenlétet, a kommunisták öntevékenységét. Sikeres megoldásuk erőt, lendületet ad az egyes kommunistának, az egész pártszervezetnek a további feladatok megoldásához. Orosz László, az MSZMP KB PTO munkatársa
