Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-18 / 115. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Izrael lépéskényszere MINDAZOKAT, akik a közel-keleti konfliktus ren­dezése céljából nemcsak realizmusra intették, de kézzel­fogható kezdeményezésre próbálták ösztönözni Izraelt, Tel Aviv már hosszú ideje elsősorban ezzel hárította el: „meg kell várni a választásokat. Addig nem léphetünk.” Amikor e sorokat nyomdába adjuk, éppen folynak a parlamenti választások Izraelben. Cikkünk írásakor az eredmények még nem ismeretesek. A legutóbbi közvé­lemény-kutatás szerint a hatalmon levő munkáspárt 35 százalékra, fő ellenfele- a jobboldali Likud 24 százalék­ra, a harmadik legjelentősebb erő pedig, amellyel a mun­káspárt győzelme esetén koalícióban szeretne kormá­nyozni. az úgynevezett DVM (Demokratikus Változás Mozgalma) 11 százalékra számíthat. Nem biztos persze,-.; hogy e közvélemény-kutatás eredményével a valóságos eredmény is megegyezik majd. Mint ahogy az sem, hopr a választásokat követően, ha megszilárdul — ha egyál­talán megszilárdul mert lehetséges, hogy csupán ingatag többsége lesz — az új izraeli kormányzat, valóban haj­landó lesz-e engedni eddigi merevségéből. Tekintsük át röviden a választási platformokat! Bel­politikában alig van különbség a három vezető erő kö­zött- Az export növelésével és az infláció csökkentésével kívánják rendbe hozni az ország egyre súlyosbodó gaz­dasági helyzetét. A külpolitikát illetően a Likud a meg­szállt területek bekebelezése mellett száll síkra, a mun­káspárt hajlandó területi engedményekre annak fejében, ha teljes, vagy legalább részleges békét köthet Jordániá­val, a DVM — noha nevében hordja a változás szót — mindössze annyi változást javasol (elképzelése alig meg­különböztethető a munkáspártiétól), hogy a Jordán fo­lyó nyugati partját illetően minél több kompromisszu­mot kössenek az arab államokkal. MIKÖZBEN IZRAELBEN SZAVAZNAK, Genfbe már megérkezett a szerdán kezdődő háromnapos kül­ügyminiszteri tanácskozásra Andrej Gromiko és Cyrus Vance. Sok más téma mellett — a Pravda értesülése sze­rint — megvitatják majd a közel-keleti helyzetet is. Washington nemrég szögezte le ugyan változatlan állás­pontját, sőt túl is ment ezen, a szövetségesek különle­gesen szűk kategóriájába sorolva Izraelt. Ennek látszó­lag ellentmond, hogy Carter elnök első külföldi útján nemcsak a nyugati szövetségi rendszer többi hat veze­tőjével találkozott Londonban, de Genfbe is elrepült, hogy Asszad szíriai elnökkel tanácskozzék. Az amerikai álláspont változatlanságának ellent­mond a minap felröppent az a hír is, hogy Carter még az idén Kairóba látogat. Kérdés: azért találkozott-e Asz- szaddal és fog feltehetően találkozni Szadattal. hogy az arab vezetőket rábírja politikájuk megváltoztatására? Vagy hajlandó lesz-e — amit nemcsak az arab világ, de a világ egész békeszerető közvéleménye oly régen kí­ván már Izrael első számú patronusától, az Egyesült Államoktól — befolyását Tel Avivban latba vetni abból a célból, hogy Izrael közeledjék a közel-keleti konflik­tus józan megoldási lehetőségeihez? / MERT AKÁRHOGYAN DŐLJENEK IS EL most az iz­raeli választások: Izraelen a lépés sora a palesztin nép törvényes jogainak helyreállítása és az elfoglalt arab területek megszállásának felszámolása ügyében. b. r. Francia baloldal csúcsértekezlete A francia baloldal veze­tőinek ..csúcstalálkozójával” kedden megkezdődött az FKP, a francia szocialista pórt és a baloldali radikális mozgalom által 1972-ben aláírt közös kormányprog­ram időszerűsítósének elő­reláthatólag hónapokig tartó folyamata. Georges Marchais, az FKP főtitkára, Francois Mitter­rand, a szocialista párt első titkára és Robert Fabre, a baloldali radikális mozgalom elnöke délelőtt tízkor kezdte meg tanácskozásait a balol­dali radikálisok székházá­ban. A három vezető mel­lett mindhárom pártot ki­lenctagú delegáció képvisel­te, amelyben részt vettek a legismertebb kommunista. szocialista és baloldali radi­kális személyiségek. Az elő­zetes közlés szerint a három Hazánk vendége Luis Corvalán 1916. szeptember 14-én született a dél-chilei Buerto Monti kikötővárosban. Apja általános iskolai tanító, édes­anyja parasztasszony. A chil- lani tanítóképző elvégzése után a Concepcion-i munkás­vidéken tanított. 1934-ben belépett a Chilei Kommunista Pártba. 1938- tól a párt lapjának újságíró­jaként Chile északi részén, a salétrombányák vidékén dol­gozott. Itteni tevékenysége miatt megjárta az Iquique-i és az Antofagasta-i börtönö­ket, majd száműzték az or­szágból. 1939-ben a chilei munkásmozgalom első Ionjá­nak, a „Munkások ébre- désé”-nek főszerkesztője lett. 1940-ben megalapították a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának napi­lapját, az ,,El Siglo’’-t, amely­nek Luis Corvalan előbb munkatársa, majd 1946-ban főszerkesztője. 1947-ben a párt központi bizottsága agi- tációs bizottságának vezetője lett. 1948-ban a Videla-diktatú- ra idején, amikor a párt il­legalitásba kényszerült, el­fogták, megkínozták, majd a pisaguai koncentrációs tábor­ba zárták. Innen a nemzet­közi szolidaritás szabadította ki. 1951-ben tagja lett a párt központi bizottságának. A Chilei Kommunista Párt 1956-ban illegálisan megtar­tott X. kongresszusán a poli­tikai bizottság tagjává és a központi bizottság titkárává választották. 1958-ban a párt kiharcolta újból a legalitást. Ebben az évben Luis Corvalánt a Chi­lei Kommunista Párt*főtitká­rának választották meg. 1964-ben a „Mi forradalmi utunk”, majd 1971-ben „A győzelem útján” című köny­vében felvázolta a chilei de­mokratikus átalakulás stra­tégiai és taktikai kérdéseit. 1961-től a fasizmus hatalomra jutásáig szenátor, 1973. szep­tember 27-én a fasiszta junta letartóztatta és a Dawson- szigeti, majd a „Trés Ala- mos”-i koncentrációs tábo­rokban tartotta. Innen 1976. december 23-án szabadult ki. Luis Corvalán — felesége és Pablo Neruda kíséretében — 1965. július 19—23. között járt hazánkban. 60. születés­napján az MSZMP Központi Bizottsága táviratban köszön­tötte. Ebben az évben a Kos­suth Kiadó megjelenteti Cor­valán elvtárs válogatott írá­sait. Kopogtatók a KGST kapuján Korunk világgazdaságának mozgása, átalakulása mö­gött politikai és gazdasági okok éppúgy meghúzódnak, mint az arányok eltolódása a haladás erői javára. A vi­lággazdaságot jelenleg még meghatározó fejlett tőkés or­szágokat termelési, pénzügyi, kereskedelmi ellentétek, ér­dekütközések osztják meg, míg a szocialista integráció­hoz tartozó államok kiegyen­súlyozottan fejlődnek, noha a kedvezőtlen világgazdasá­gi környezet ezekben az or­szágokban is érezteti hátrá­nyát. 1970 és 1976 között — tehát abban az .időszakban, amikor az olajáremelés már a fejlett tőkésállamokban és bizonyos mértékig a szocia­lista országokban is gondo­kat okozott — a KGST-or- szágok ipari termelése 56 százalékkal nőtt. a fejlett tő­kés országoké azonban ennek alig harmadával, mindössze 17 százalékkal bővült. A szocializmus vonzó példa Mindez nem kerüli el a vi­lággazdaság harmadik nagy szerkezeti egységéhez tarto­zó, a „harmadik világként” emlegtelt, zömében fejlődő országokból álló csoport fi­gyelmét. Ezek az országok többségükben már kivívták a politikai függetlenséget, jelenleg gazdasági önállósá­QJtmisiM MTJ. május 18., szerda gukért küzdenek. Döntő szá­mukra, hogy melyik irányba induljanak. A fejlődés szo­cialista típusú útján járja­nak, avagy konzerválják a szűk rétegnek jó módot adó, ám de a tömegeknek tartós nélkülözést, elmaradottságot okozó tőkés viszonyokat. A szocialista eszmék mind nagyobb vonzerőt gyakorol­nak a harmadik világra, amelynek reálisan gondolko­dó, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó politikusai keresik a gazdasági kap­csolatokat a szocialista or­szágokkal. Felismerik, hogy a nagytőke hatalmának visz-. szaszorításáért folytatott harcban természetes szövet­ségeseik a szocialista orszá­gok. Legújabban például két karibi ország, Jamaica és Guyana jelentette be. hogy sokrétű gazdasági kapcsola­tok kialakítására törekszik a KGST-országokkal. a KGST szervezetével. Noha ezek az államok földrajzilag távol esnek a szocialista orszá­gok többségétől — ez a té­nyező a gazdasági együtt­működés új formáinak ki­alakítására is ösztönöz —, politikailag közel állnak hozzánk. A közvetlen gazda­sági érdekeken túl ható fon­tos elem: a fejlődő orszá­gokra igen erős vonzerőt gyakorol a KGST-államok ideológiája-politikája. Ma­gyarán: Jamaica nemcsak azért akar Magyarországgal együttműködni az alumíni­umiparban, mert ez közvet­len, dollárban kimutatható hasznot is hajt, hanem mert a karibi ^zigetállam jelen­legi vezetői azt vallják: a hazánkkal, szocialista rend­szerünkkel elmélyülő együtt­működés népük-nemzetük érdekeit szolgálja, segíti ipa­sorod ásukat. megalapozza egészséges gazdasági életü­ket. , A kubai példa követői Sajnos, a harmadik vi­lágban ma még erősek az Úigyarmatosító szálak, a fej­lődő országok gazdasági éle­tét, nemzeti kincseik kiter­melését, értékesítését sok helyütt a tőkés óriás válla­latok ellenőrzik. A veszélyt jól látják sok fejlődő or­szágban is, és az újgyarma- tosító törekvésekkel szem- beszállva természetes szö­vetségeseikre, a szocialista országokra támaszkodnak. Latin-Amerikában például a földrész első szocialista or­szágának — Kubának ily módon sikerült kivédenie a jenki imperializmus fegyve­res támadásait és gazdasági fojtogatási kísérleteit: az embargót is. A KGST-nek az egyenjo­gúságon. az érdekek kölcsö­nös figyelembevételén ala­puló gyakorlata ösztönözte a szocialista integrációs szer­vezettel való kapcsolatfelvé­telre 1975-ben Mexikót és újabban Irakot is. A hatal­mas kőolajvagyonú arab or­szág az Exxontól, a British Petróleumtól, a Shelltől függetlenedő olajiparát ép­pen a KGST-országok — köztük hazánk — közremű­ködésével fejleszti; Irakban a KGST nemcsak az önálló nemzeti ipar és mezőgazda­ság kialakításában vesz részt, hanem hozzájárult a széles néptömegek körülményeinek kulturális színvonalának ja­vításához is. Magyar segít­séggel valósítják meg az igen nagy jelentőségű iraki faluvillamosítási programot­Megkülönböztetések nélkül A KGST kapuján — a fej­lődő országok mellett — tő­késállamok is kopogtatnak. Finnország 1973-ban kötött együttműködési megállapo­dást a szocialista integráci­ós szervezettel. A megállapo­dás nemcsak a finn papír- és faipart támogatta a kí­méletlen közös piaci versenytársakkal szemben, hanem a szovjet olajszál­lítások révén megszilárdí­totta az olajválság idején a finn gazdaságot is. Helsinki gazdasági körökben hangoz­tatják, hogy a KGST-álla- mokkal kötött megállapodá­sok hosszú távú és biztos piacot, megrendeléseket, munkát adnak a finn ipar­nak. növelik versenyképes­ségét a tőkés világgazdaság átfogó problémái közepette. Világszerte erősödik a tö­rekvés, hogy a jelenlegi, a tőkés kizsákmányolást sok esetben konzerváló világgaz­dasági rendszert váltsák fel olyan újabbal, amely a töb­bi között számol a fejlődő országok jogos igényeivel is, egyenrangú. valamennyi résztvevő érdekét figyelem­be vevő, hátrányos megkü­lönböztetések nélküli gazda­sági kapcsolatokat alakít ki a különböző társadalmi rend­szerű államok között. Dunai Péter párt a nyári szabadságolá­sok előtt, vagyis július kö­zepéig szeretné elvégezni a munkát, amelynek a balol­dal megnövekedett válasz­tási esélyeire való tekintet­tel nagy a hordereje és el­döntheti, mi történne egy baloldali kormány létrejötte esetén. (MTI) Mondáié—Suarez találkozó Walter Mondale amerikai alelnök kedden öt országot érintő tíznapos európai kőr­útjának második állomására, Madridba érkezett. A repülőtérről egyenesen Suarez kormányfőhöz hajta­tott, s megkezdte vele tár­gyalásait. Kekkonen Moszkvában A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány meghívásá­ra kedden hivatalos látoga­tásra Moszkvába érkezett Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. A finn és szovjet állami zászlókkal feldíszített Vnu- kovói repülőtéren Urho Kek- konent Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnö­ke, Alekszej Koszigin. a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke és más szov­jet hivatalos személyek üd­vözölték. Jelen votl Jákkó Hallama. a Finn Köztársa­ság moszkvai nagykövete, valamint a szovjet főváros­ban akkreditált több diplo­máciai képviselet vezetője. Urho Kekkonen, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Ko­szigin a repülőtérről a két ország zászlóival feldíszített útvonalon rendőr motorosok díszkíséretében a finn állam­fő szálláshelyére hajtatott. Ifjúsági / bútornapok MÁJUS 16—28-IG A HATVANI ÁFÉSZ LAKBERENDEZÉSI ARUHAZABAN (HORVATH M. U. 3.) riKOLÖ, TÜNDE, DEBRECEN LAKÓSZOBÁK. BUBU, LEHEL II. GYERMEKSZOBAK, CSINI. TAMAS HEVEROK nagy ' választékban! OTP-, TAKARÉKSZÖVETKEZETI HITELLEVÉLRE IS KAPHATÓK! KERESSE FEL KIÁLLÍTÁSUNKAT! Az OÉA Mátrai Művei Gyöngyösoroszi Központjában felvételt hirdetünk az alábbi munkakörök betöltésére: — A bércsoportba, középfokú képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező BÉRELSZÁMOLÓI munkakörbe. — Üzemgazdasági osztályra közép- vagy felsőfokú képesítéssel és a bérgazdálkodásban gyakorlattal rendelkező BÉRÜGYI ELŐADÓ. — Felsőfokú közgazdasági végzettséggel rendelkező, vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező BELSŰELLENŐRI munkakörben. Jelentkezés: a Mü Személyzeti osztályán. Megközelítés: Gyöngyösről autóbusszal. Kisnyomású széntüzelésű kiskazánhoz fűtőt keres felvételre a Gyöngyösoroszi Bányaüzem. Jf Jelentkezni az üzemvezetőnél lehet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents