Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-16 / 88. szám

I Péntek esti kommentárunk: Meghatározó az enyhülés INTERNACIONALISTA SZOLIDARITÁS, a világszo- rializmus történelmi vívmányaira épülő derűlátás, a jö­vőbe vetett hit, s a nemzetközi helyzet reális, az eredmé­nyek mellett a gondokat is mérlegelő elemzése: ez hatja át az MSZMP Központi Bizottságának e heti üléséről ki­adott dokumentumot. A párt vezető testületé ismételten megállapíthatta: továbbra is meghatározó a nemzetközi életben az enyhü­lés, a békés egymás mellett élés irányzata, s ezen a fő irányzaton a szélsőséges imperialista körök növekvő akti­vitása sem képes változtatni; a tendencia elválaszthatat­lan a nemzetközi erőviszonyok gyökeres átalakulásától, amely a világ első szocialista államának létrejöttével kez­dődött A Szovjetunió léte, megerősödése volt a legfőbb támasza annak a nemzetközi forradalmi folyamatnak, amelynek eredményeként létrejött és megszilárdult a szo­cialista világrendszer, új lendületet kapott a nemzetközi munkásmozgalom, végbement a gyarmati rendszer szét­hullása. A Szovjetunió hat évtizedes történelmi útja, a világrendszerré vált szocialista társadalom százmilliókat győzött meg arról, hogy az emberiség jövője a szocializ­mus. S a szovjet állam állhatatos küzdelme a béke meg- s immár hatvan esztendeje döntően hozzá­járul a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének térhódításához, a nemzetközi helyzet enyhüléséhez. EZERT FOGALMAZOTT úgy a Központi Bizottság, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely a munkásosztály lenini pártjának vezetésével az idén hat­van esztendeje győzött, a XX. század korszakalkotó ese­ménye, történelmi fordulat az emberiség életében; jubi­leuma. a haladó világ közös ünnepe, amelyről a testvér­országok közösen emlékeznek meg. Az évfordulón az SZKP-t, a szocialista eszmék és célok élharcosát, a kom­munizmust építő testvéri szovjet népet üdvözölvén mi azt a pártot és népet is köszöntjük, amelyet segítőkész, őszinte barátként és kipróbált küzdőtársként a szocializ­mus építésének nagy munkájában mindig magunk mel­let tudtunk és tudunk. A csepeli dolgozók által kezde­ményezett és széles körben kibontakozott munkaverseny- mozgalom ezt is tükrözi; kifejezi népünk szocialista haza- flságát, internacionalizmusát, a szovjet nép történelmi harcának és eredményeinek elismerését. A Magyar Szocialista Munkáspártnak jól ismert, elvi po­litikája, hogy megkülönböztetett jelentőséget tulajdonit a magyar—szovjet barátság erősítésének, a szocialista kö­zösség szilárdításának, az élet minden területére kiterje­dő együttműködésünk fejlesztésének. Mint a Központi Bizottság most — az ideológiai és külügyi titkárok szófiai értekezletéről szólván —- megállapította: pártjaink ideoló­giai együttműködése eredményesen fejlődik, s mind haté­konyabbá válik. Az ideológiai együttműködés továbbfej­lesztése hozzájárul a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítéséhez, a szocializmus eszméjének to­vábbi térhódításához. A BÉKE MEGŐRZÉSÉBEN változatlanul kulcsfontos­ságúnak minősítette pártunk vezető testületé földrészünk biztonságának megszilárdítását. Hazánk ezért a helsinki alapelvek szellemében konkrét kezdeményezéseket és gyakorlati lépéseket tett a múlt időszakban, híven ahhoz az álláspontunkhoz, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróokmányát egységes egésznek tekintjük, törekszünk ajánlásai megvalósítására — és természetesen ugyanezt várjuk a partnereinktől is. A Központi Bizottság nem táplál illúziókat, látja az enyhü­lés ellenfeleinek hidegháborús időket idéző, antikommu- nista, a szocialista országokat rágalmazó propaganda- kampányát, sőt beavatkozási kísérleteit, de úgy Ítéli meg: az imperialista törekvések eleve kudarcra ítéltettek, a bé­kés egymás mellett élés további kibontakoztatása minden országnak és népnek életbevágó érdeke. Hazánk — a szo­cialista közösség országaival együtt — alkotó program­mal készül a helsinki elvek megvalósulásának áttekintésé­re hivatott belgrádi tanácskozásra, azzal a törekvéssel, hogy ez az értekezlet az európai enyhülés ügyét szolgáló és továbbvivő eszmecsere fóruma legyen. A nemzetközi élet pozitív irányú fejlődését — mint a Központi Bizottság hangsúlyozta — még súlyos feszült­séggócok veszélyeztetik. A Közel-Keleten az imperializ­mus és az arab reakciós körök frontális támadást indítot­tak a haladó arab erők ellen, miközben nem történt ér­demi lépés a válság rendezésére. Pártunk vezető testüle­té szerint a Szovjetunió legújabb javaslatai jól szolgálják a politikai rendezés előmozdítását és ezért nagyra értékeli e javaslatokat. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG nemzetközi helyzetelem­zéséből kiolvasható: békés szocialista építőmunkánkhoz kedvezőek a külső feltételek; társadalmi-gazdasági ter­veink — a világpolitika oldaláról nézve is megalapozot­tak. Lázár György fogadta az iráni kereskedelmi minisztert Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken hiva­talában fogadta M. Taszlímit, az Iráni Császárság kereske­delmi miniszterét, a Magyar —Iráni Gazdasági Együttmű­ködési Vegyes Bizottság iráni tagozatának elnökét, aki a bizottság V. ülésszakán tar­tózkodik Budapesten. A szí­vélyes légkörű eszmecserén részt vett Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, a bizottság magyar tagozatának elnöke. Jelen volt Mikó József, ha­zánk teheráni és M. Behman, az Iráni Császárság buda­pesti nagykövete. Tanácsi vb-titkárok értekezlete A jogalkalmazás egyik leg­fontosabb területe az állam- igazgatás, a tanácsi munka. Az utóbbi években született új jogszabályokkal kapcso­latos tapasztalatokról és a több esztendős időszakra ki­dolgozott jogalkotási prog­ram további feladatairól — az új szabályozásra váró té­mákról — tájékoztatta dr. Szilbereky Jenő igazsógügy- miniszter-helyettes a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak pénteki értekezletén a fővárosi, a megyei, valamint a megyei városi tanácsok vb- titkárait. A tanácskozás másik té­májaként a vb-titkárok meg­vitatták annak a rendelke­zésnek a tervezetét, amelyet majd a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnöke ad ki a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok taná­csi intézésének-elintézésének egyes kérdéseiről. Angolai tiltakozás a beavatkozás miatt Nyugati gyártmányú harci eszközöket zsákmányoltak Zairében A Kongód Népi Felszaba- dítási Front pénteken közle­ményben jelentette be, hogy a Kolwezi közelében folyó harcokban a felkelők súlyos csapást mértek a kormány­csapatokra. A hadművele­tek során fog'yokat ejtettek, valamint nyugati gyártmá­nyú géppuskádat, rádióadó­kat és szállító eszközöket zsákmányoltak. A felszaba- ditási front közleménye sze­rint a harcokban két fran­cia katona életét vesztette. A francia külügyminisztéri­um a kora esti órákban cá­folta a két francia halálá­ról szóló bejelentést. A volt Katanga tarto­mányban folyó harcokban részt vevő francia pilóták az AFP hírügynökség tudósító­jának elmondották, hogy na­ponta hétszer szállnak fel, hogy utánpótlást szállítsa­nak Kolwezi és Kinshasa között Más jelentések sze­rint a felkelők ellen indí­tott hadműveletekben raké­tákkal felszerelt vadászgé­peket is bevetettek. A Jornal de Angola című luandai lap jelentése szerint jelenleg két francia hadiha­jó, köztük a Clemenceau re­pülőgép-anyahajó cirkál az Angolai Népi Köztársaság parti vizeinek közelében. A lap szerint az utóbbi na­pokban 250 francia katona érkezett Zairébe. A Párizsi L’Humanité be­számol arról, hogy Marseille kikötőjében hajóra rakták a Zairenak szánt újabb fran­cia könnyűfegyver szállít­mányt. Az FKP központi lapja felhívja a figyelmet arra, hogy Franciaország zairei beavatkozása egyben Angola biztonságát és füg­getlenségét is veszélyezteti, illetve súlyosan alááshatja a francia—afrikai együttmű­ködést. A Jornal de Angola a har­ci cselekményekről szóló hí­rek mellett szerkesztőségi cikkben foglalkozik az af­rikai kontinens középső ré­szén kialakult feszült hely­zettel is, A lap megállapítja az angolai kormány, ugyan­úgy, mint az összes haladó afrikai erők, követeli, hogy az Egyesült Államok, Kína, Franciaország, Belgium, Ma­rokkó és Egyiptom azonnal hagyjon fel zairei beavat­kozásával. „A shabai konf­liktus nemzetközivé tételé­vel kapcsolatos imperialista tervek nemcsak a zairei, hanem az angolai nép, illet­ve más független afrikai ál­lamok ellen is irányulnak” —, mutat rá a lap. IMP KB plénum A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága megtartotta hetedik plenáris ülését, amelyen széles körű vita után egyhangúlag ha­tározatot fogadtak el a párt feiladatairól a szocialista ön­tudat és a nemzet hazafias egységének elmélyítésében. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára zárszavában megállapította: a felszólalá­sok azt bizonyították, hogy a központi bizottság egyet­ért a politikai bizottság ál­tal előterjesztett dokumen­tumban felvázolt ideológiai és nevelő tevékenység irá­nyával. Carter sajtóértekezlete Carter amerikai elnök pén­teken kijelentette: vélemé­nye szerint a szovjet—ame­rikai SALT-tárgyalások nin­csenek zsákutcában, de nem lát okot — a Szovjetunió által visszautasított — ame­rikai javaslatok megváltoz­tatására. Az eszmecsere dip­lomáciai úton folytatódik és reméli, hogy bizonyos ha­ladást hoznak májusig, a két ország külügyminiszte­reinek genfi találkozójáig;— mondotta. Carter washingtoni sajtó- értekezletén hangoztatta: senki nem szavatolhatja a szovjet—amerikai tárgyalá­sok sikerét, de mind ő, mind — meggyőződése szerint — Leonyid Brezsnyev mindent megtesz, hogy közös alapot találjanak, amely megfelel mindkét ország nemzeti ér­dekeinek. Üdvözölné a rendszeres, legalább évenkénti találko­zókat az SZKP KB főtitká­rával és reméli, hogy Leo­nyid Brezsnyev még az idén az Egyesült Államokba lá­togat — mondotta Carter E találkozókat, tette hozzá, nem szükséges összekapcsol­ni minden esetben jelentős megállapodásokkal. Az amerikai elnök április 20-án hozza nyilvánosságra energiatakarékossági terveit. Carter szerint ez ,,csak” to­vábbi fél százalékkal növe­li majd az inflációt, mivel az energiaárak tovább emel­kednek. A tervezett intézke­dések azonban nélkülözhe­tetlenek .mert a világ ener­giatartalékai kisebbek, mint amennyivel eddig számoltak —, hivatkozott a CIA leg­újabb felmérésére az elnök. A Szovjetunió 60 éve Lenin Áprilisi Tézisei A CARIZMUS ÉVSZÁZA­DOS URALMÁT megdönt« polgári demokratikus forra­dalom után a hatalom sajá­tos. előre nem látott formá­ja — a kettős hatalom jött létre: a burzsoáziát és párt­jait tömörítő Ideiglenes Kor­mány és a dolgozó osztályo­kat k pviselő szovjetek, a munkásosztály és a paraszt­ság osztályszervezetei, Begy­ben demokratikus diktatúrá­jának hatalmi szervei. A szovjetek megalakulá­suktól kezdve öntevékeny, a döntési és a végrehajtói ha­talmat egyesítő forradalmi szervezetek voltak, amelyek a forradalom vívmányainak megőrzését és elmélyítését szolgálták. Azonban a szov­jetekben ekkor még a kis­polgári tömegek óhajának politikai kifejezői — a men- sevikek, az eszerek — vol­Kommunista szombatok A nagy kezdeményezés 1919. április 12-e szombat estéjén a moszkva—kazányi vasútigazgatóság moszkvai rendezőpályaudvarán a fü- tőház tizenöt munkása bent maradt munkahelyén és tár­sadalmi munkában kijaví­tott három mozdonyt. A ti­zenöt munkás kezdeménye­zéséhez számos kollektíva csatlakozott Moszkvában és a fiatal szovjet köztársaság más városaiban. Lenin, aki maga is részt vett a kom­munista szombatokon, „nagy kezdeményezésnek” nevezte ezt a mozgalmat, a „kom­munista munka csíráit” lát­ta meg benne. f NgBmm fali. apuus 16., szombat Tizenöt munkástól 144 millióig. Három megjavított mozdonytól 745 millió rubel értékű ipari termékig — ezek az 1919 áprilisi és az 1976 áprilisi kommunista szombatok közötti út mér­földkövei. Az idén április 16-án „vö­rös szombatot” tartanak. Mit adnak a kommunista szombatok az évente egy­szer ingyen dolgozó embe­rek millióinak? Mire fordí­tották például azt az egy- milliárd-hatszázezer rubelt, amit az 1971—76-os kom­munista szombatokon ter­meltek meg? A Szovjetunió állami terv­bizottságában közölték, hogy az összeg nagy részét az egészségvédelem fejlesztésé­re fordították. Ebből a pénz­ből a többi között Moszkvá­ban egy onkológiai és egy kardiológiai központot épí­tettek. A többi pénzből Moszkvában és más városok­ban gyermekkórházakat, sza­natóriumokat, szülészeti kli­nikákat, valamint szociális otthonokat hoznak létre. 421 millió rubelt művelődési lé­tesítmények építésére fordí­tottak. Máris felépítettek több iskolát, összesen 220 000 férőhellyel, óvodát és bölcső­dét — 138 000 férőhellyel, to­vábbá 13 úttörőpalotát. Ipa- ritanuló-iskolák és techniku­mok építésére 179.3 millió rubelt irányoztak elő. Vannak azonban más, pénzzel nem mérhető ered­mények is. A kommunista szombatok kollektivizmusra és céltudatosságra, elvtársi együttműködésre, az Októbe­ri Forradalom eszméje irán­ti odaadásra, a szocialista életmódra nevelnek. Valerij Tyclegin tak többségben, akik szerint a politikai vezetést a bur­ásod kormányra kell bízni, amelynek tevékenységét szovjet „ellenőrzés” szoríta­ná a helyes irányba. A pet- rográdi szovjet példája azonbar bebizonyította, hogy ennek a politikának enged­ményekkel, majd a burzsoá kormánnyal való megegye­zéssel kell végződnie. A kormány és a szovjet közötti együttműködés elle­nére is a februári forrada­lom egyik alapvető ellent­mondása e két hatalmi szerv között bontakozott ki, mivel a petrográdi szovjet tartotta kézben a fel fegyverzett tö­megekre épülő reális hatal­mat. míg a burzsoá Ideigle­nes Kormány a régi állam- gépezettel rendelkezve csu­pán formális hatalommal rendelkezett. A polgári demokratikus forradalom győzelme utáni hetekben az ország politikai életében megnövekedett a heterogén összetételű és a szükséges politikai jártas­sággal nem rendelkező kis­polgári demokrata pártok szerepe. Ugyanakkor a legálissá vált bolsevik párt gyors ütemben kezdett tömegpárt­tá válni. Felismerte és le­leplezte az Ideiglenes Kor­mány ellenforradalmiságát, szembefordult az imperialis­ta háború folytatásával. E po­zitívumok mellett azonban több értékelési hibát is el­követtek vezetői. A kiala­kult hatalom sajátos jelle­gét nem ismerték fel, nem vették észre, hogy a szov­jetek minden politikai hete­rogenitásuk ellenére is meg­testesítették a munkás—pa­raszt demokratikus diktatú­rát. A bolsevik vezetők kö­zül többen úgy vélekedtek, hogy a polgári demokrati­kus forradalom még nem fejeződött be, s a kialakult helyzetet az 1905-ös forrada­lom tapasztalatai és a leni­ni ..két taktika” általánosí­tásai alapján vizsgálták. Má­sok, a kormány azonnali megdöntését, a fegyveres felkelés gyakorlati megszer­vezését sürgették. A kispol­gári pártok megalkuvó poli­tikájából azt a következte­tést vonták le, hogy a bolse­vikoknak távozniuk kell a szovjetekből. A bizonytalanság Lenin áprilisi hazatértekor szűnt meg, amikor a párt konfe­renciája a szocialista forra­dalomért harcoló bolsevik párt konkrét programjául fogadta el a helyzetet elem­ző téziseit. LENIN A KIALAKULT politikai helyzetet úgy érté­kelte, hogy a forradalom egyik szakaszából a másik szakaszba fejlődik át. Le­szögezte, hogy a kettős ha­talom sokáig — különösen az adott viszonyok között — nem maradhat fönn és sor­sát az osztályok harca dön­ti el. Megállapította, hogy a burzsoá forradalom befeje­ződött, s a burzsoá kor­mányból nem várható a for­radalom alapvető követelé­seinek teljesítése. Ezért a proletáriátus és más dolgozó osztályok feladata a kormány iránt teljes bizal­matlanságot tanúsítani, és minden támogatást megvon­ni. Ugyanakkor a ,.semmi­féle támogatást az Ideigle­nes Kormánynak” álláspont nem egyenlő a kormány azonnali megdöntésével. Ad­dig, amíg a tömegek jelen­tős része illúziót táplál vagy hisz a kormányban — ka- landorság a felkelésre vo­natkozó bármilyen jelszó. Lenin a burzsoá uralom elleni, s a hatalomért, a szo­cialista forradalomért folyó harcot egyetlen „Minden ha­talmat a szovjeteknek” jel­szóban foglalta össze. A jel­szó akkor még nem irányult az Ideiglenes Kormány azon­nali megdöntésére, s az adott '.•iszonyok között azt jelen­tette, hogy a hatalom bé­kés úton, fegyveres harc nélkül kerülhet a szovjetek kezébe. — A lenini áprilisi tézisek­be foglalt bolsevik program a forradalom békés megví­vásának programja volt. A szovjet volt az az eszköz, amely lehetővé tette a for­radalom békés továbbfej­lesztését. E lehetőség maxi­mális kiaknázásához kell ra­gaszkodni — hangsúlyozta Lenin —, ami — ha úgy alakulnak az események —, nem jelenti a forradalom megvalósításának fegyveres útjáról való lemondást. A KETTŐS HATALOM feltételei között nem szere­pelt az imperialista háború­nak polgárháborúvá változ­tatásáról szóló korábbi té­zis. E jelszó fenntartása el­lentétben állt volna a békés fejlődés eszközeivel. Mindez nem jelentette azt, hogy a Bolsevik Párt megváltoztat­ta volna álláspontját a há­borúról. A háború a februá­ri forradalom után is Orosz­ország részéről változatlanul imperialista jellegű maradt. Lenin ezt a nagy hordere­jű kérdést összekapcsolta a szovjet hatalom kivívásával, lényeges különbséget téve a burzsoázia és a nyomukba szegődő kispolgári pártok imperialista célokat szolgáló „honvédelme” és a félreve­zetett tömegek „jóhiszemű honvédelme” között Lenin Téziseiben a forra­dalom elmélyítését szolgáló gazdasági intézkedések be­vezetését is követelte, hang­súlyozva, hogy ezek (pl. az országos nemzeti bank fel­állítása) nem a szocializmus bevezetését hanem a terme­lés és elosztás szovjet ellen­őrzését célozzák. A földes­úri földek elkobzásának, a föld köztulajdonba vételé­nek követelése a feudális nagybirtokos osztály és a burzsoázia ellen irányult s egyben a szegényparasztság­ra bízta a földdel való ren­delkezés jogát. AZ ÁPRILISI TÉZISEK világos és egyértelmű vá­laszt adott a februári forra­dalom után keletkezett meg­oldatlan elvi kérdésekre, a forradalom továbbfejleszté­sére. Konkrét tervet tartal­mazott a szocialista forra­dalom véghezvitelére és je­lentősen gazdagította a mar- xizmus forradalomelméletét. Varga Lajos ■1 A

Next

/
Thumbnails
Contents