Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-16 / 88. szám
ariLAG PROLETARIAN EGYESULTETEKl Terv és a verseny A2 MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 88. szám ARA:80 FILLER 1977. április 18-, szombat Szocialista brigádok, brigádtagok kitüntetése a Parlamentben A SZOCIALISTA MUNKA HŐSE KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLT NAGY KAROLY RECSKI VÄJAR — A HEVES MEGYEI ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALAT HATVANI KOSSUTH SZOCIALISTA BRIGÁDJÁNAK A MUNKA VÖRÖS ZÁSZLÓ ÉRDEMRENDJÉT ADOMÁNYOZTAK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocialista brigádok V. országos tanácskozása alkalmából kitüntetéseket adományozott a szocialista brigádmozgalomban, illetve a népgazdasági tervek teljesítésében elért eredmények elismeréseként. A kitüntetéseket péntek délben a Parlament kupolacsarnokában Lo- sonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke ünnepélyesen adta át Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Német Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Losoncai Pál rámutatott, hogy pártunk és államunk elismerését és tiszteletét fejezi ki e kitüntetésekkel a szocialista brigádmozgalom társadalmi és gazdasági eredményei iránt, E kiterebélye» sedő, immár milliókat megmozgató mozgalom társadalmunk szocialista kibontakozásának, a fejlett szocialista társadalom építésének eredménye és egyben ösztönzője is. A szocialista brigádmozgalom társadalmi és gazdasági céljaink valóra váltásának legtömegesebb és legtevőlegesebb támasza, a szó igaz értelmében szocialista. Végül az Elnöki Tanács elnöke további sok sikert, alkotókedvet kívánt a kitüntetetteknek. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocialista brigádvezetők V. országos Nagy Károly átveszi a kitüntetést Losonczi Páltól, az Elnöki Tanács elnökétől A hatvani Kossuth szocialista brigád a Parlamentben (Népújság teleíotó-—MTI—KS) A vietnami katonai küldöttség látogatása a katonai főiskolán (Tudósítónktól) A szokatlanul hideg tavaszi délelőttön kedves vendégeket fogadott a budapesti Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola. Néphadseregünk üzemmérnököket képző felsőoktatási intézményébe látogatott Vo Nguyen Giap hadseregtábornok, a Vietnami Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, nemzetvédelmi miniszter. A küldöttséget elkísérte a látogatásra Czinege Lajos vezér- ezredes. honvédelmi miniszter. a Magyar Néphadsereg több tábornoka és főtisztje. Ott volt a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti naevkövete Nguyen Phu Soai. Felharsant a kürt és Giap hadseregtábornok magyar vendéglátója társaságában ellépett a főiskolai hallgatókból alakult díszalegység előtt. Elhangzott a két ország himnusza, s a század díszmenetben vonult el a vendégek előtt. Ezután a főiskola megtekintése következett: Varga László mérnök-vezérőrnagy, a tanintézet parancsnoka tájékoztatót adott a szocialista tisztképzés történetéről, rendszeréről, a főiskola tanulmányi rendjéről. Hazánk, erejéhez mérten részt vállalt a Vietnamnak nyújtott internacionalista tá- mno»*í«hói. Ennek keretében a ZMKMF hallgatói között közel egy évtizede. 1968. óta tanulnak vietnami hallgatók is. A főiskola parancsnoka elmondotta: a vietnami diákokkal szemben ugyanolyan A vietnami tisztiiskolások oktató kabinetjében Giap badse* regtábornok elbeszélgetett fiatal honfitársaival (KS fotó — Németh Ernő felv.) magas követelményeket állítanak, mint amilyeneket a magyar ti&ztiiskoJásoknak kell megoldaniuk; azonos program szerint tanulnak, s üzemi gyakorlaton is részi vesznek. A főiskola elvégzése után katonai képzettség és üzemmérnöki diploma birtokában térnek haza. Nem könnyű a feladat, hiszen a számukra oly nehéz nyelven kell elsajátítaniuk a katonai és műszaki tudományokat, s közben persze megismerkedhetnek Magyarországgal is. Gihp hadseregtábornok a főiskola megtekintése közben látogatást tett fiatal honfitársainál. Az ifjú tisztjelöltek számára nem mindennapi élményt jelentett személyesen találkozni a honvédő háború legendás hadvezérével. A látogatás ünnepélyes ál- lomá ny gyű léssel fejeződött be. A magyar és vietnami nyelvű feliratokkal díszített színházteremben adta át Giap elvtárs, a Vietnami Szocialista Köztársaság elnöke nevében a főiskola kollektívájának a barétsást esdem- rendet. tanácskozása alkalmából, a szocialista brigádmozgalomban kifejtett brigádvezetői tevékenysége elismeréseként A Szocialista Munka Hőse kitüntetést adományozta többek között Nagy Károlynak, a recski Bányászati Aknamélyítő Vállalat csapatvezető vájárának. A népgazdasági tervek teljesítésében elért eredményeik elismeréseként a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat hatvani ABC-áruházának Kossuth szocialista brigádját a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette ki az Elnöki Tanács. A kitüntetések átadása után az. Elnöki Tanács fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. A RIPORTER emígyen beszélgetett a gyér versenyt e* lel ősével: — Mondja, Itt csak azt tudták fölajánlani, ami úgyis benne van a vállalati tervben? A kérdésfeltevés, a „csak” elgondolkoztatott Nem egészen világos előttem, hogy megfogalmazója mire is akart kilyukadni. Arra-e, hogy az adott munkafeladathoz illendőnek tartana valamiféle extra többletet vagy egyáltalán nem ért egyet a verseny „csak” tervhez szabott céljaival. Ha iól emlékszem, az egyik szocialista brigádvezetői tanácskozáson is szóba került a téma, amelyet némi egyszerűsítéssel így eleveníthetünk fel: mire érdemes, mire kell ma fordítani az emberi áldozatkészség energiáit? Vegyük sorjába mindennek indítékait Kündulópont — ez vitán felül áll —, az a helyzet, amely ma gazdaságunkat meghatározza. Aki a közelmúltban kiadót KSH-jelentést, némiképp figyelmesen átolvasta, különös közgazdasági alapismeretek híjén is rájöhetett: ez idő tájt gazdasági folyamataink irányával elégedettek lehetünk, gondot okoz viszont a gazdasági fejlődés mértéke. Előirányzatainktól, a legfontosabb területeken elmaradtunk 1976- ban: a nemzeti jövedelem tervezett 5—5,5 százalékos növekedése helyett 3 százalékkal nőtt az ipari termelés, a mező- gazdasági 6—7 százalékkal elmaradt attól, amit vártunk. Ez az elmaradás becslések szerint mintegy 10 milliárd forint nemzeti jövedelemkiesést jelentett — ennyivel kevesebb lett az elosztható érték. Ez természetesen azt hozta magával, hogy a reálbér jóval kisebb mértékben emelkedett, mint ahogy a terv előírta, kisebb lett a lakosság fogyasztása is. Nos, a kiindulópont a munkaverseny-mozgalom előtt nem lehet más, mint az önmagunknak csinált adósság megtérítése — önmagunknak. Minden olyan vállalás, amely ezt szolgálja jó, s minden olyan, amely ebbe nem vág bele — rossz, szükségtelen, sőt káros. Igenám, de hogyan lehet az általános, egész társadalom előtt álló célt lebontani, egyes üzemre, emberre? Aligha kétséges: kevesen vitatnák ma azt, hogy a munkaverseny-mozgalomnak az új érték létrehozását, a hatékonyság javulását kell elősegíteni. De hogy ez miként legyen, hogyan lehet legcélszerűbben meghatározni a lendületesen kibontakozó verseny munkaprogramját, — ebben még mindig akad bizonytalanság. MÉG SOKSZOR ELŐFORDUL, hogy például munkaversenyt hirdetnek a többtermelésért. Az igazat megvallva: nem kizárt, hogy e cél is elfogadható — ha a több terméket várja, igényli a piac. Örömmel fogadjuk — hogy hirtelen egyik szorító gondunkat idézzük —•, az építőalapanyag-ipar esetleges többletvállalásait Mitagadás: jó néhány alapanyagból mutatkozik időnként hiány, jó néhány szerelvény hiánya akadályozza az állami és a magánépítőt munkájában. Am az esetek többségében sajnos nem vizsgálják meg a — „termelj többet, jobban élsz” kritikátlan hirdetői, hogy kell-e ez a többlet, vagy sem. És termelnek raktárra, elfekvő, sőt eladhatatlan készletet — emésztve emberi, anyagi erőforrást, időt. Mindazt, ami ma igen szűkösen van, helyesebben, amivel nagyon takarékosan, ésszerűen kellene bánni. Az úgy általánosságban elhatározott — verseny a versenyért ily módon nem más, mint a pazarlás egyik válfaja...! Ha alaposabban belegondolunk: ez tervszerűtlen, hiszen azért készülnek — hihetően — reális tervek minden vállalatnál, hogy azok teljesüljenek. Ezek a tervek, eltekintve a kivételektől, nagyon alapos gazdasági megfontolások alapján születnek; benne számolnak a munkaerő, az anyag, az idő legcélszerűbb fölhasználásával. Ha már magától értetődik is, nem árt ismételten leszögezni: a munkaverseny céljainak a gazdasági megfontolásokhoz, a jó gazdasági tervekhez kell igazodni. Sőt — és ez egyáltalán nem szűkíti el —, ennek egyik előmozdítója, eszköze kell,hogy legyen. Miként lehet azzá? —-érdemes ismét- a'-tavalyi tapasztalatok alapján elindulni. . Az egyik: termelékenységünk változatlanul jelentősen elmarad a kívánalmaktól. Köztudott, hogy a mai gazdasági fejlettségünk magas foglalkoztatottság és gyenge termelékenység eredményeként jön létre. Termelékenységünk az iparilag fejlett országokénak legfeljebb a Jelét éri el: egy NSZK-beli,. egy francia munkás, egységnyi idő alatt, kétszer olyan értéket hoz létre, mint magyar szaktársa És a másik tapasztalat? Az, hogy pusztán állami intézkedésekkel nehéz e feladathalmazhoz nekilátni, valamennyi gondunkat bajunkat megoldani. Ehhez valamennyiünk — munkaszerződésben kikötöttnél tudatosabb, egyetértőbb, tevékenyebb — részvétele kell. Például a munkaverseny, amely „csak” arra vállalkozhat, hogy föllelje az elveszett órák millióit, hozzájáruljon a több műszak megszervezéséhez, a termékszerkezet átalakításához, segítse a népszerűtlen, de elkerülhetetlen normakarbantartást,'a szorosabb, feszesebb munkaszervezet kialakítását — a fegyelem megjavítását. MINDÖSSZE „CSAK” ENNYI. Bármily vonzónak is tűnik sok helyen — a látványos külön akciókra, a gazdasági feladatoktól elválasztott „munkaversenyre” nincs szükség. A munkaversenynek ma olyan tétje és rangja van, hogy nem igényli a látványos külsőségeket — az öncélú dekorációt. M. I. 1 Hegy nemzetközi szakkiállítás a budapesti vásárközpontban A budapesti nemzetközi vásárközpontban pénteken a kohó- és gépipari, a nehézipari, a könnyűipari, a mező- gazdasági és élelmiszeripari tárcák, a hazai és külföldi kiállítók képviselőinek, valamint a diplomáciai testület számos tagjának jelenlétében Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes négy nemzetközi szakkiállítást nyitott meg: a mezőgazdasági gépeket felvonultató AGRO- M AS EXPO-1, a garázsipari berendezéseket bemutató AUTOgERVICE-t, a mű- anyagipari cikkek HUNGA- ROPLAST és a könnyűipari gépek LIMEXPO bemutatóJ A négy nemzetközi szakki állítás pénteken délben nyitotta meg kapuit a nagy- közönség előtt A kőbányai vásárvárosban pénteken megnyílt négy kiállítás egyikén, a HUNGA- ROPLAST bemutatón Heves megyei termékek is szerepelnek. Többi között a Tanácsi Építők jelenkeztek műanyag ablakukkal, amelyet a Borsodi Vegyi Kombináttal együttműködve gyártanak majd a jövőben, s most készítés közben is megismertetnek az érdeklődőkkel. Az egri Fém- és Elektromechanikai Szövetkezet olyan űj típusú kis csomagológépet vitt a vásárra, amely fehérneműk. például ingek tasako- iására alkalmas." ' ’ I Hazánkba látogat a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság párt* és kormánvküldötkéüe A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköz- társaság kormányának meghívására a közeli napokban hivatalos barati látogatást tesz Magyarországon a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság párt* és kormányküldöttsége. A küldöttséget Abdul Fattah Iszmail, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Nemzeti Front Egyesített Politikai Szervezet Központi Bizottságának főtitkára vezeti. (MTI) i
